Idén új uniós rendelet csatlakozik a versenyjogi szabályozás mellé az online tér versengésének tisztaságáért. Az új európai digitális piacszabályozás érvényesítésében szerepet kapnak az uniós nemzeti versenyhatóságok, így a Gazdasági Versenyhivatal is.
A digitális piacok uniós szintű ágazati szabályozásának bevezetésére azért volt szükség, mert az online tér legnagyobb, „big tech” vállalatainak bizonyos piaci gyakorlatai ugyan egyértelműen hátrányosan hatottak a nyílt, tiszta versenyre és a fogyasztók szabad választási lehetőségére, azonban kívül estek a versenyjog hatályán, vagy a versenyszabályozás nem kínált hatékony megoldást a problémákra. A 2022. november 1-én életbe lépett – fél évvel később, 2023. május 2-től alkalmazható – új uniós jogszabály (Digital Markets Act, DMA) a tagállami és uniós versenyjoggal párhuzamosan, folyamatos ágazati piacszabályozásként küszöbölheti ki a versenyhiányosságokat.
A DMA szabályozásának középpontjában az ún. kapuőrök állnak: ők a digitális világ megkerülhetetlen szereplői, akik piaci pozíciójuknál fogva „kapuként” szolgálnak az online térben a vállalkozások és a felhasználók (fogyasztók) között. Közéjük tartoznak például a legnagyobb közösségi oldalak, operációs rendszerek, keresőmotorok, böngészők, piacterek, tartalommegosztó szolgáltatások üzemeltetői. A jogszabály objektív kritériumrendszerrel határozza meg az uniós digitális piacok legnagyobb (legtöbb felhasználót elérő, legmagasabb árbevételű vagy piaci értékű) szereplőit, akiket az Európai Bizottság fog nyilvántartani.
A DMA számos kötelezettséget ró a kapuőrökre, hogy piaci erejük minél kevésbé gátolja a szolgáltatások közötti versenyt, a felhasználók szabad választását, illetve a platformjukon zajló üzleti tevékenység tisztaságát. A fogyasztók választási szabadsága érdekében például a kapuőröknek biztosítaniuk kell a szolgáltatásukról való könnyű leiratkozást, illetve az előre telepített szoftverek eltávolíthatóságát. A verseny tisztaságára tekintettel pedig többek között tilos gátolniuk az üzleti felhasználóik (pl. a piacterükön kereskedő vállalkozások) számára a platformon kívüli reklámozást, üzletkötést és szabad árazást, hogy a különböző szolgáltatások szabadon versenyezhessenek egymással, a fogyasztók pedig kedvezőbb árakkal találkozhassanak. Az új szabályozás emellett erősíti a visszaélésmentességet azokban az esetekben, amikor a platform maga is verseng az üzleti felhasználóival (pl. egyszerre áruházként és piactérként is működik, vagy a saját termékeit, szolgáltatásait együttesen rangsorolja az üzletfeleiével).
A kötelezettségek betartatására a jogszabály széles hatáskört biztosít az Európai Bizottságnak, amely akár az éves globális árbevételük 10%-áig – sőt, visszaeső jogsértés esetén 20%-áig – terjedő bírságot is kiszabhat a kapuőrökre. Bár a Bizottság a rendelet egyedüli és kizárólagos végrehajtója, mindezt a tagállami versenyhatóságokkal szoros együttműködésben végzi. A tagállamok emellett felhatalmazhatják saját nemzeti versenyhatóságaikat, hogy vizsgálatot indítsanak az esetleges jogsértések kivizsgálására – amellyel Magyarország élt is. Ennek megfelelően a rendelet május eleji működésbe lépését (illetve a kapuőrök bizottsági kijelölését) követően Gazdasági Versenyhivatal is vizsgálatot indíthat a big tech cégek DMA-ban foglalt kötelezettségeinek betartásáról, megállapításait pedig jelezheti az Európai Bizottságnak.