Fővárosi Bíróság

13. K. 30. 590/2003/3.

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN!

A Fővárosi Bíróság a dr. Tóth Imre ügyvéd (1087 Budapest, Könyves K. krt. 76.} által képviselt TCHIBO Ipari és Kereskedelmi Kft. (2040 Budaörs, Iparos u. 3-5.} felperesnek a dr. László Ildikó Katalin ügyvéd által képviselt Gazdasági Versenyhivatal (1054 Budapest, Alkotmány u. 5. hiv.sz.: Vj-4/2002/25.} alperes ellen versenyjogi ügyben hozott közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata iránt indított perében meghozta a következő

ítéletet

A bíróság a felperes keresetét e l u t a s í t j a.

Kötelezi a felperest, hogy a Fővárosi Illetékhivatal felhívására fizessen meg az államnak 10.000.- (Tízezer} Ft feljegyzett kereseti illetéket, valamint 15 napon belül az alperesnek 10.000.- (Tízezer} Ft perköltséget.

Az ítélet ellen a kézbesítéstől számított 15 napon belül fellebbezésnek van helye; amelyet ennél a bíróságnál kell írásban, 3 példányban, a Magyar Köztársaság Legfelsőbb Bíróságához címezve benyújtani.

Indokolás

A felperes egy 2001. június 5-től 2001. szeptember 2-ig tartó - környezetvédelmi célzatú - nyereményjátékban való részvétele során a Tchibo Exclusive Mild elnevezésű termékét a következő környezetvédelmi üzenettel hirdette: "A legtisztább fekete. A világ legkörültekintőbben gondozott ültetvényeiről, környezetbarát technológiák felhasználásával. Szerves hulladékot ne dobjon ki, ha teheti komposztálja, ezzel természetes humuszt nyerhet."

A nyereményakció időtartama alatt a felperes a Tchibo Exclusive Mild kávéból 3.972 kg-ot adott el, amellyel 4.256 ezer Ft nettó árbevételt ért el. A felperesnek 2001. évben 9 milliárd 823 millió Ft nettó árbevétele volt.

A felperes termékeinek minőségét a Pest Megyei Állategészségügyi és Élelmiszerellenőrző Állomás rendszeresen ellenőrzi, minőségi kifogás alá eső tételt nem talált. A felperes rendelkezik a HACCP minőségbiztosítási rendszerrel is.

Az alpereshez bejelentés érkezett, amely sérelmezte a felperes környezetvédelmi üzenetének felsőfokú állítását és a környezetbarát technológiák használatára való utalást.
A bejelentés alapján az alperes 2002. január 4-én versenyfelügyeleti eljárást indított a felperes ellen annak tisztázása céljából, hogy a fenti környezetvédelmi üzenetben kifogásolt állítással a felperes megsértette-e a tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló 1996. évi LVII. törvény (a továbbiakban: Tpvt.} 8.§-át, amely tiltja a fogyasztói döntések tisztességtelen befolyásolását.

Az eljárás során készült vizsgálati jelentés a "környezetbarát" jelzővel kapcsolatban hivatkozott a Környezetvédelmi Minisztérium azon válaszára, hogy a környezetbarát jelző komplex fogalom; így csak a termék teljes életútjának termékorientált vizsgálata alapján lehet állást foglalni abban, hogy a környezetre egy adott termék vagy technológia milyen hatással bír. A vizsgálati jelentés utalt a környezetbarát jelző használatával kapcsolatban a környezetbarát, környezetkímélő megkülönböztető jelző használatának feltételrendszerét szabályozó 29/1997.(VIII.289.} KTM rendeletre és arra; hogy technológiák; így a kávé előállításának technológiájának minősítésére eddig még nem került kidolgozásra feltételrendszer és a KTM rendelet nem tiltja a ;,környezetbarát" jelző használatát.

A ,,legtisztább fekete" jelzővel kapcsolatban a vizsgálati jelentés rögzítette az ügyben felkért minőségellenőr azon nyilatkozatát, amely szerint a pörköltkávé színének mélysége nem csak az őrlés finomságától, hanem a pörkölés minőségétől is függ, a pörkölés minősége az adott márkához kötött paraméter, és a kávé színét sokkal jobban befolyásolja a pörkölés minősége, mint az őrlés finomsága. Ismertette továbbá az MTA Nyelvtudományi Intézetének állásfoglalását; amely a legtisztább felsőfokú jelző használatát nem a kávé színére; hanem a kávé tisztaságára vonatkoztatta.

A vizsgálati jelentés szerint a "legtisztább fekete" mondat az adott szövegkörnyezetben nem a kávé színére, hanem a kávé tisztaságára vonatkozik, de a színre vonatkozó felsőfokú jelző használatának indokoltsága sem kellően alátámasztott; mert nem csupán a szemcseméret nagysága befolyásolja a szín mélységét, hanem döntően a pörkölés minősége is. A jelentés szerint "a világ legkörültekintőbben gondozott ültetvényeiről; környezetbarát technológiák felhasználásával" mondatban nem nyert bizonyítást az, hogy a termék alapanyaga a világ valamennyi kávéültetvényei közül valóban a leggondosabban művelt ültetvényéről származik; a környezetbarát jelző pedig a szövegkörnyezet alapján nem csak a vállalkozás által alkalmazott technológiára vonatkozik, hanem a kávéültetvényeken folyó tevékenységekre is, ezért e jelző használata is vitatott.

Az eljárás során a felperes előadta, hogy a magyarországi fogyasztásra szánt kávék piacán nem a pörkölés minősége, hanem a kávé szemcsemérete határozza meg a kávéital színét; "feketeségét". Csatolta az egyes kávétermékek szemcseméretét tartalmazó kimutatását, amely szerint Tchibo Exclusive Mild termék szemcsemérete a legkisebbek közé tartozik.

A felperes álláspontja szerint a kifogásolt szöveg úgy értelmezendő; hogy a felsőfokú állításai (legtisztább-legkörültekintőbben) nem a termékre; hanem attól elválasztva a fekete szín tisztaságára és az ültetvényekre vonatkoznak, és a használt technológiák milyenségére való utalás sem a termékkel függ össze. A termesztés és a feldolgozás hivatkozott minőségének bizonyítására a felperes elégségesnek tartotta annak igazolását, hogy a feldolgozás a különböző előírásoknak és az önkéntesen vállalt magasabb szintű követelményeknek megfelel. A környezetbarát jelzővel kapcsolatban azzal érvelt; hogy e jelző használatát jogszabály nem tiltja, és a jelző jogos használata azért is megállapítható; mert a termékkel szemben ezidáig semmilyen minőségi kifogás nern merült fel; és a HACCP rendszer bevezetésével a termék előállításának magas színvonalú rendszerét teremtették meg.

Az alperes a 2002. május 28-án kelt Vj-4/2002/25. számú határozatával megállapította, hogy a felperes a fogyasztók megtévesztésére alkalmas módon állította egy 2001. júniustól szeptemberig tartott környezetvédelmi célú akció során az Exclusive Mild nevű termékéről, hogy "A legtisztább fekete. A világ legkörültekintőbben gondozott ültetvényeiről, környezetbarát technológiák felhasználásával", egyidejűleg a felperessel szemben 1.000.000.- Ft bírságot szabott ki.

A határozat indokolásában az alperes kifejtette, hogy a szemes kávéból készült feketekávé színe több tényezőtől függ, abban közrehat a pörkölés minősége és foka; az őrlés finomsága, valamint a végfelhasználás során alkalmazott fogyasztói elkészítési mód is. A felsőfokú és a környezetbarát jelzővel illetett növénytermesztés és feldolgozás a ,,legtisztább fekete" előfeltétele, vagyis a sérelmezett állításban a "legtisztább fekete" kifejezés az okozat, a hivatkozott növénytermesztési és feldolgozási minőség pedig az ok szerepét tölti be. A termesztés és a feldolgozás hivatkozott minőségének bizonyítására nem elegendő a feldolgozásra kiterjedően a különböző előírásoknak, önkéntesen vállalt magasabb színtű követelményeknek való megfelelés igazolása. Abban az esetben, ha egy piaci szereplő a termékének egyedülállóságára utaló közlését felsőfokú vagy csak meghatározott feltételek között használatos kifejezésekre alapítja; bizonyításának arra kell irányulnia, hogy terméke másokénál különlegesebb, kiválóbb tulajdonsággal rendelkezik. Az alperes utalt arra; hogy a növénytermesztés körülményeire bizonyítékul szolgáló hiteles adatok nem léteznek.

Az alperes álláspontja szerint a Tpvt. 9. §-ában foglaltaknak megfelelően a használt kifejezéseket a mindennapi életben elfogadott általános jelentésük szerint értékelte. Rámutatott arra; hogy az akció hangoztatott céljából és a felperes kétmondatos állításából csak az következhetett; hogy a hirdetett kávé versenytársai termékeinél nagyobb tisztaságú, azaz egyedülálló, szennyezés- és vegyszermentes nyersanyagból, valamint hasonló minősítésű feldolgozáson átesett kávé, ami ezért egyedülálló tisztasági fokú. A felperesi érvelés figyelmen kívül hagyta, hogy a felperes egy környezetvédelmi akció keretében, ahhoz illeszkedően tette a kijelentéseket. A felperes azon magyarázata, hogy a kávé tisztasága az őrlési finomság mértékének tulajdonítható, nincs összhangban sem az akcióval; sem a termesztést és a feldolgozást minősítő, a fentiek szerint nem bizonyított kijelentésekkel. A szín és a szemcseméret közti összefüggésre való hivatkozás nem állja meg a helyét, mert a kávé színe nem kizárólag; és valószínűleg nem is elsősorban a szemcsemérettől függ.
Az alperes az egészségre és a környezetre gyakorolt hatással kapcsolatos valótlan állítások miatt a Tpvt. 8. § (2) bekezdés a) pontja szerint a jogsértést megállapította. A bírságot a felperes 2001. évi majdnem 10 milliárd Ft nettó árbevétele 0,05%-ának indítványozott alapulvételével szabta ki (Tpvt. 78. §) úgy, hogy figyelembe vette az akcióval érintett időszakban az adott kávé értékesítéséből származó mintegy 4 millió Ft-os bevételt és azt a körülményt, hogy a felperes nem először került összeütközésbe a versenytörvénnyel (Vj-185/1994. számú határozat, kávékartell), továbbá a jelen magatartása sem csupán valótlan tulajdonságok reklámozás útján való közlése, hanem a környezet és egészségvédelem fontosságába vetett fogyasztói hit gyengítésére alkalmas magatartás.
A felperes keresetet terjesztett elő az alperes határozatának bírósági felülvizsgálata iránt, fenntartva azt az álláspontját, hogy a legtisztább fekete jelző a kávéital színére vonatkozik. Utalt arra, hogy a Gazdasági Versenyhivatal Vj-4/2002. számú vizsgálati jelentése is megállapította, hogy a kávék színe az őrlés finomságától; valamint a pörkölés minőségétől függ. Ezzel kapcsolatban megjegyezte, hogy a sérelmezett határozat azon kitétele, amely szerint "a szín és a szemcseméret közti összefüggésre való felperesi hivatkozása sem állja meg a helyét, mert nyilvánvaló, hogy nem kizárólag, s valószínűleg nem is elsősorban a szemcsemérettől függ a kávé színe", nyilvánvalóan téves, hiszen az nem felel meg a vizsgálati jelentésben leírtaknak. Hangsúlyozta, hogy a pörkölés gyakorlatilag azonos minőségű a háztartási fogyasztók piacán, így a pörkötés finomsága határozza meg a színt, minél kisebb a szemcseméret, annál inkább sötét; fekete a kávé. Erre figyelemmel egyértelműen megállapítható annak bizonyítottsága, hogy a kávé színe (a magyarországi háztartási fogyasztók piacán, akiket a reklámkampány érintett) a szemcsemérettől függ.
A felperes kifogásolta, hogy az alperes a legtisztább fekete kitételt a reklámszöveg folytatásával ok - okozati összefüggésben vizsgálva ítélte meg és bírálta el; mert álláspontja szerint a két mondat nem áll logikai kapcsolatban egymással. Utalt arra, hogy az alperes a határozata indokolásánál figyelmen kívül hagyta; hogy nem "csak" környezetvédelmi-; hanem reklámkampány is volt a szóban forgó eseménysorozat; amelynek során az eljárás alá vont szöveget felhasználta a szervező Kft. A reklámok felhasználása során pedig minden reklámozó természetszerűleg arra törekszik, hogy saját terméke új vonásait emelje ki; így tett társaságuk is. A reklámkampány során igyekeztek egy új termékük legjellemzőbb; és nyilvánvalóan valamilyen újdonságként ható vonását kiemelni, ezt a kávé színében, a többi terméknél sötétebb; feketébb voltában találták meg és reklámozták a "legtisztább fekete" szóösszetétellel, de ez nem áll ok - okozati összefüggésben az azt követő mondattal.

A felperes "a világ legkörültekintőbben gondozott ültetvényeiről; környezetbarát technológiák felhasználásával" szövegű hirdetéssel kapcsolatosan előadta, hogy a versenyhivatali eljárás során okiratokban mutatták be a kávétermelés és a feldolgozás különböző fázisait; és szintén okiratokkal bizonyították, hogy a legszigorúbb környezetvédelmi előírásokat is maradéktalanul betartották és betartják jelenleg is. Álláspontja szerint az alperes kötelezettsége volt annak a bizonyítása, hogy léteznek a társaságunk által alkalmazott feldolgozási módnál, technológiánál környezetbarátabb technológiák, de ehelyett olyan megállapítást tett, hogy a világszerte folyó termesztés technológiáiról, különösen annak környezetbarátnak nevezhető módjáról hiteles adatok nincsenek. Minderre figyelemmel elsődlegesen a határozat megváltoztatását és a jogsértésre vonatkozó megállapítás törlését; másodlagosan pedig a bírság mérséklését kérte.

Az alperes érdemi ellenkérelme a kereset elutasítására irányult. Fenntartotta a határozatában foglalt indokait és utalt arra, hogy nem fogadta el a felperesnek azt az állítását, amely szerint a kávé szemcsemérete határozza meg a kávét színét, annak "feketeségét". Leszögezte; hogy a felperes feladata lett volna a kifogásolt szlogen valóságtartalmának bizonyítása, de ez nem történt meg. Utalt arra; hogy nem vitatja a felperes részéről a technológiai előírásokat betartását; de ez nem elegendő a kiemelő állítások bizonyítására.

A felperes keresete alaptalan.

A bíróság az alperes határozatát az államigazgatási eljárás általános szabályairól szóló, módosított 1957. évi lel. tömény ( Áe.) 72.§-a és a Pp. 324.§ (2) bekezdés c) pontja alapján vizsgálta felül, a tényállást a felek nyilatkozatai és a közigazgatási iratok alapján állapította meg.

A Tpvt. 8.§ (1) bekezdése értelmében tilos a gazdasági versenyben a fogyasztókat megtéveszteni. E törvény alkalmazásában fogyasztó: a megrendelő; a vevő és a felhasználó. A (2) bekezdés a) pontja szerint a fogyasztók megtévesztésének minősül különösen, ha az áru ára; fényeges tulajdonsága - így különösen összetétele, használata; az egészségre és a környezetre gyakorolt hatása, valamint kezelése, továbbá az áru eredete; származási helye; beszerzési forrása vagy módja - tekintetében valótlan tényt vagy valós tényt megtévesztésre alkalmas módon állítanak, az árut megtévesztésre alkalmas árujelzővel látják el, vagy az áru lényeges tulajdonságairól bármilyen más, megtévesztésre alkalmas tájékoztatást adnak.

A Tpvt. 9. §-a előírja, hogy a használt kifejezéseknek a mindennapi életben, illetőleg a szakmában elfogadott általános jelentése az irányadó annak megállapításánál, hogy a tájékoztatás a fogyasztók megtévesztésére alkalmas-e.

A bíróság megállapította, hogy a felperes egy környezetvédelmi célú nyereményjáték keretében a Tchibo Exclusive Mild elnevezésű termékét hirdette "A legtisztább fekete. A világ legkörültekintőbben gondozott ültetvényeiről, környezetbarát technológiák felhasználásával." szlogennel. E szöveg jelentéstartalmából a bíróság álláspontja szerint is az következik, hogy a felperes a feketekávé, köznapi szóhasználatban a "fekete" tisztaságára utalt. A feketéhez kapcsolt felsőfokú jelző jelentését tovább fokozta a szlogen folytatása, amely a kávéterméket a világ legkörültekintőbben gondozott ültetvényeiről származtatta; a környezetbarát technológiák felhasználásának említése pedig egyaránt érthető az ütetvények gondozására, ill. a kávétermék előállításának folyamatára.
A bíróság - egyetértve az alperessel - rámutat arra, hogy egyedülállóságra vonatkozó felsőfokú jelző használata esetén a szóhasználat helytállóságát annak kell bizonyítania, aki azt állítja. Jelen esetben a felperesnek kellett volna bizonyítania azt, hogy terméke másokénál különlegesebb, kiválóbb tulajdonsággal rendelkezik, és a kávécserje a világ ültetvényei közül a legkörültekintőbben gondozott ültetvényről származik. E körben nem elegendő a kávé szemcseméretének és annak igazolása, hogy a termék előállítása során a legszigorúbb környezetvédelmi előírásokat betartják, mivel egyik igazolás sem ad alapot a szlogenben közzétett felsőfokú jelzős szókapcsolat használatára. A felperes nem csatolt be olyan bizonyítékot, amely alátámasztotta volna azt az állítását, hogy terméke a versenytársak termékénél jobb, sőt a legjobb minőséget képviseli. A világ ültetvényeinek növénytermesztési körülményeire pedig hiteles adatok nincsenek, így az erre vonatkozó állítás valóságtartalma eleve bizonyíthatatlan.
A kifejtettek alapján a bíróság azt állapította meg, hogy a felperes a kifogásolt szlogen közzétételével megsértette a Tpvt. 8.§ (2) bekezdés a) pontját.
A Tpvt. 78.§ (1) bekezdése értelmében az eljáró versenytanács bírságot szabhat ki azzal szemben, aki e törvény rendelkezéseit megsérti. A bírság összege legfeljebb a vállalkozás előző üzleti évében elért nettó árbevételének tíz százaléka lehet. A vállalkozások társadalmi szervezetével, a köztestülettel, az egyesüléssel és más hasonló szervezettel szemben kiszabott bírság összege legfeljebb a tag vállalkozások előző üzleti évben elért nettó árbevételének tíz százaléka.
A (2) bekezdés szerint a bírság összegét az eset összeg körülményeire - így különösen a jogsérelem súlyára, a jogsértő állapot időtartamára, a jogsértéssel elért előnyre, a jogsértő felek piaci helyzetére; a magatartás felróhatóságára; az eljárást segítő együttműködő magatartására, a törvénybe ütköző magatartás ismételt tanúsítására - tekintettel kell meghatározni. A jogsérelem súlyát különösen a gazdasági verseny veszélyeztetettségének foka, a fogyasztói érdekek sérelmének köre; kiterjedtsége alapozhatja meg.

A bíróság álláspontja szerint az alperes a bírság mértékénél figyelembe vehető körülményeket helytállóan értékelte, ezért a bíróság a bírság összegének mérséklésére sem látott jogszerű lehetőséget.
Fenti indokok alapján a bíróság a felperes keresetét elutasította, és a felperest a Pp. 78.§ (1} bekezdése értelmében az alperes költségeinek megfizetésére kötelezte.

A kereseti illeték viselése a 6/1986.(VI.26.) IM rendelet 13.§ (2} bekezdésén alapul.

Budapest, 2003. év május hónap 13. napján

Jogerős: 2003. 07.17.