A Fővárosi Ítélőtábla
2. Kf. 27. 128/2003/6. szám
A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN!
A Fővárosi Ítélőtábla az RTL Televízió Rt. (Budapest) felperesnek a Gazdasági Versenyhivatal (Budapest) alperes ellen versenyügyben hozott közigazgatási határozat felülvizsgálata iránt indult perében a Fővárosi Bíróság 2002. évi november hó 27. napján kelt 2.K.32.420/2002/3. számú ítélete ellen a felperes által 4. sorszám alatt előterjesztett fellebbezés folytán az alulírott helyen 2004. évi január hó 14 napján megtartott nyilvános tárgyalás alapján meghozta a következő
ítéletet
A Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyja.
Kötelezi a felperest, hogy 15 napon belül fizessen meg az alperesnek 10.000 (azaz tízezer) forint másodfokú perköltséget, valamint az államnak - az illetékhivatal külön felhívására 24.000 (azaz huszonnégyezer) forint fellebbezési illetéket.
Ez ellen az ítélet ellen további fellebbezésnek nincs helye.
Indokolás
A felperes a 2001. december 16-án sugárzott "Függetlenség napja", és a 2001. december 23-án vetített "Áldatlan állapotban" című filmeket a vetítést megelőzőleg saját csatornáján, rádióadókon, nyomtatott sajtóban "országos televíziós premierként" népszerűsítette. E két filmet a HBO Televízió-csatorna (a továbbiakban: HBO) korábban már vetítette.
Az alperes a 2002. július 2. napján kelt Vj-34/2002/28. számú határozatában megállapította; hogy a felperes azzal, hogy a két mozifilm műsorra tűzését országos premierként népszerűsítette, fogyasztók megtévesztésére alkalmas magatartást tanúsított; amely miatt a magatartás folytatását megtiltotta. Mivel a filmeket az HBO korábban többször is bemutatta, az alperes a mozifilmek országos televíziós premierkénti népszerűsítését valótlannak tartotta, a kijelentést a tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló 1996. évi LVII. törvény (a továbbiakban: Tpvt.) 8.§-ának /2/ bekezdés a) pontjába ütközően a fogyasztók megtévesztésére alkalmasnak minősítette. Az alperes álláspontja az volt, hogy felperes és az HBO versenytárs a mozifilmek televíziós bemutatásának piacán, tevékenységüket pedig a Tpvt. szerint kell elbírálni, amely jogszabály alkalmazásában megelőzi a Rádiózásról és televíziózásról szóló 1996. évi I. törvényt (a továbbiakban: Rttv.). Az alperes véleménye szerint a kifogásolt magatartás a tisztességtelenül elérhető nézőszám növelésén keresztül a néző (fogyasztó) elvonásával, és a televíziós hirdetési piacon jogellenes következményekkel járhat, hosszú távon pedig a fogyasztók arra a következtetésre juthatnak, hogy felesleges előfizetniük az HBO-ra, mert ugyanazt a minőséget a felperes külön előfizetési díj nélkül is nyújtani tudja.
A felperes keresetében az alperes határozatának megváltoztatását kérte annak megállapításával; hogy jogsértést nem valósított meg. Álláspontja szerint az Rttv., valamint a vételkörzet nagysága szerinti beosztást tartalmazó ORTT határozatok nem hagyhatók figyelmen kívül a perbeli eset elbírálása során. Hivatkozott arra, hogy az Rttv. megkülönböztet a vételkör nagysága szerint helyi, körzeti és országos műsorszolgáltatást. Míg felperes országos, addig az HBO regionális műsorszolgáltatónak minősül, az országos televíziós műsorszolgáltatók közül pedig először a felperes sugározta a filmeket. Ebből következően nem volt megtévesztő azon állítása, mely szerint országos televíziós premierről volt szó az érintett filmek esetében. Kifejtette, az országos televíziós premier kifejezés használatától független annak lehetősége, hogy a nézők hosszú távon esketőlegesen arra a következtetésre jutnak, miszerint nem fizetnek elő az HBO televízió-csatornára.
Az alperes a kereset elutasítását kérte a határozatában foglaltak fenntartásával. Álláspontja szerint az országos kifejezés nem utalhat arra, hogy egy országos besorolású csatorna sugározza a filmet, hiszen a fogyasztók számára érdektelen az Rttv. besorolása. Jelentősége annak lehet, hogy az "országos televíziós premier" kifejezést miképpen értékelik a nézők. Az elsőfokú bíróság a felperes keresetét elutasította. Indokolása szerint annak megítélésében, hogy az adott információ kimeríti-e a fogyasztói döntések tisztességtelen befolyásolásának tilalmát szabályozó Tpvt. 8.§-ának /2/ bekezdés a) pontjában foglaltakat, nem a felperes véleménye szerinti Rttv. besorolást, hanem a Tpvt. 9.§-a alapján a fogyasztók mindennapi ismereteire támaszkodó értelmezést lehet figyelembe venni. Az elsőfokú bíróság álláspontja szerint az országos műsorszolgáltatással nem azonosítható az országos televíziós premier, amely köznapi értelemben az adott film első televíziós bemutatását jelenti. Miután az HBO-on mindkét filmet a nézők már láthatták, a felperes állítása nem volt valós. Az elsőfokú bíróság egyetértett alperes azon állításával is, hogy a felperes perbeli eljárása amennyiben alkalmazása rendszeressé válik - alkalmas lehet azon fogyasztói képzet kialakítására, hogy a HBO csatorna igénybevétele nem szükséges, mert a közkedvelt filmalkotások felperes kereskedelmi adása keretében elsőként, ráadásul ingyenesen ismerhetők meg. E körben kiemelte az elsőfokú bíróság azt is, hogy a felperes ezzel a realitással bíró következménnyel szemben értékelhető ellenérvet nem terjesztett elő.
A felperes fellebbezésében az ítélet megváltoztatásával a keresete teljesítését kérte. Fellebbezésében lényegében megismételte és fenntartotta a keresetében foglaltakat. Álláspontja szerint az országos televíziós premier megjelölés nem lehetett megtévesztő a fogyasztók számára, hiszen az nem arra utalt, hogy a film először kerül bemutatásra, hanem arra, hogy a film először tekinthető meg az ország egész területén, valamelyik országos televíziós csatornán. Az országos toldat nem a fogyasztók megtévesztését, hanem a megfelelő orientálásukat szolgálta, azt, hogy a fogyasztó tisztában legyen azzal, a film Magyarországon már bemutatásra került, de nem országosan, vagyis nem azon csatornák egyikén, amelyek az ország területén bárhol, különösebb segédeszköz nélkül foghatók.
Az alperes érdemi ellenkérelmében az ítélet helybenhagyását kérte, fenntartva az általa korábban előadottakat.
A felperes fellebbezése nem alapos.
Az elsőfokú bíróság a rendelkezésre álló peradatokból okszerű következtetésre jutott, jogi okfejtéseivel a másodfokú bíróság mindenben egyetértett. A felperes fellebbezésében olyan új tényt, vagy körülményt nem jelölt meg, amely fellebbezése kedvező elbírálását eredményezhetné.
A fellebbezésben foglaltakra utalással mutat rá a másodfokú bíróság, hogy az Rttv. 2.§-ának 30. pontja szerint műsorszolgáltatás az állandó megnevezéssel ellátott rádióműsor, illetve televízió-műsor rendszeres szolgáltatása előzetesen nyilvánosságra hozott adásidőben, bármely műsorterjesztő rendszer meghatározott és nyilvánosan ismertetett csatornáján bárki számára, aki megfelelő vevőkészüléket üzemeltet. A 31. pont értelmében e törvény alkalmazásában műsorszolgáltató a műsorszolgáltatásra az Rttv. szerint jogosultságot szerzett az a vállalkozás, amely a műsorszámok sorozatát megszerkeszti, vagy dönt arról, hogy a műsorban mely műsorszám szerepeljen. A felek között nem volt vitatott az, hogy felperes és az HBO műsorszolgáltató, amely vállalkozások előzetesen nyilvánosságra hozott adásidőben sugározták a Függetlenség napja és az Áldatlan állapotban című filmeket akként, hogy azokat a HBO a felperest megelőzően vetítette, míg a filmek sugárzását a felperes országos televíziós premierként reklámozta.
A felperes azt az alperesi megállapítást sem vitatta, hogy a Tpvt. hatálya alá tartozik, és versenytársa a HBO-nak a mozifilmek televíziós bemutatásának a piacán. Az alperes a Tpvt. 70.§-ának /1/ bekezdése alapján - egyéb feltételek fennállta esetén jogosult vizsgálni mindazon tevékenységeket, magatartásokat, amelyek a törvény rendelkezéseit sérthetik. A Tpvt. 9.§-a kimondja, hogy a használt kifejezéseknek a mindennapi életben, illetőleg a szakmában elfogadott általános jelentése az irányadó annak megállapításánál, hogy a tájékoztatás a fogyasztók megtévesztésére alkalmas-e. E rendelkezésből következően azt a kérdést, hogy a Tpvt. hatálya alá tartozó vállalkozónak a magatartása, így tevékenységéről adott tájékoztatása a fogyasztók megtévesztésére alkalmas-e, elsődlegesen a Tpvt. rendelkezései szerint kell elbírálni.
A Fővárosi Ítélőtábla egyetértett az elsőfokú bíróság és az alperes álláspontjával abban, hogy az országos televíziós premiernek a mindennapi életben elfogadott általános jelentése az adott film első országos bemutatása E jelentéssel nincs összefüggésben az, hogy az Rttv. milyen szempontok szerint osztályozta a műsorszolgáltatást.
A Tpvt. 8.§-ának /1/ bekezdése kimondja, hogy tilos a gazdasági versenyben a fogyasztókat megtéveszteni. A /2/ bekezdés a) pontja értelmében a fogyasztók megtévesztésének minősül különösen, ha az áru ára, lényeges tulajdonsága - így különösen összetétele, használata, az egészségre és a környezetre gyakorolt hatása, valamint kezelése, továbbá az áru eredete, származási helye, beszerzési forrása vagy módja - tekintetében valótlan tényt vagy valós tényt megtévesztésre alkalmas módon állítanak, az árut megtévesztésre alkalmas árujelzővel látják el, vagy az áru lényeges tulajdonságairól bármilyen más, megtévesztésre alkalmas tájékoztatást adnak. Mivel a HBO a felperesi sugárzást megelőzően már vetítette az érintett filmeket, a nézőket megtévesztő, ezért a Tpvt. idézett 8.§-ának /1/ bekezdésébe ütköző volt az a felperesi tájékoztatás, hogy a felperes mutatta be először a két filmet. A keresettel érintett körben helytállóan állapította meg tehát az elsőfokú bíróság az alperesi határozat jogszerű voltát.
Mindezek folytán a Fővárosi Ítélőtábla a Pp. 254.§-ának /3/ bekezdése értelmében lényegében helyes indokai alapján az elsőfokú bíróság fellebbezéssel érintett ítéletét helybenhagyta.
A Fővárosi Ítélőtábla a Pp. 78.§-ának /1/ bekezdése alapján kötelezte a sikertelenül fellebbező felperest az alperes másodfokú költsége megfizetésére, továbbá a 6/1986.(VI.26.) IM rendelet 13.§-ának /2/ bekezdésében foglaltak alapján a tárgyi illetékfeljegyzési jog folytán le nem rótt fellebbezési illeték viselésére.
Budapest, 2004. évi január hó 14. napján