Gazdasági Versenyhivatal

Vj-6/1999/13

A Gazdasági Versenyhivatal Versenytanácsa dr. Lakatos Péter ügyvéd (1075 Budapest, Madách I. u. 14.) által képviseltKábelkom-Veszprém Kábelkommunikációs Kft.(8200 Veszprém, Zrinyi u. 3.) eljárás alá vont vállalkozás ellen gazdasági erőfölénnyel történő visszaélés tárgyában - tárgyaláson - meghozta a következő

határozatot

A Versenytanács az eljárást megszünteti.

A határozat felülvizsgálatát a kézbesítéstől számított 30 napon belül a Gazdasági Versenyhivatalnál benyújtandó, de a Fővárosi Bírósághoz címzett keresettel kérheti az eljárás alá vont vállalkozás.

Indoklás

I.

Az eljárás alá vont vállalkozás 1990. december 22-én kelt társasági szerződéssel alakult. Tevékenysége szinte kizárólag kábeltelevíziós jelszolgáltatásra és ehhez kapcsolódó egyéb szolgáltatásra (internet) irányul.
Kábeltelevíziós és rádiós jelszolgáltatást Veszprém városban és a hozzá tartozó két városrészben (Gyulafirátót, Kádárta) nyújt, ahol rajta kívül más hasonló profilú vállalkozás nincs.
1998. év végére több mint 19 ezer lakásban biztosított televíziós és rádiós műsorokat, közülük 560 nyugdíjasnak ellenérték nélkül.
1997-től hálózata teljes egészében csillagpontos, 1998-ra pedig kétirányúsított hálózaton internet szolgáltatást is nyújt.

Az előfizetőkkel kötött blankettaszerződés többek között az alábbi kikötéseket tartalmazta:

• -

  szolgáltató előzetesen köteles tájékoztatni az előfizetőt a szolgáltatás lényeges feltételeiben bekövetkezett minden változásról (5. pont),

• -

  jogosult a programcsomag megváltoztatására előzetes bejelentés után (7. pont),

• -

  az előfizetési díjat jogosult módosítani, amennyiben azt a gazdálkodását, illetve szolgáltatását befolyásoló körülmények - így különösen a működési költségek emelkedése, csatornák részére fizetendő díjak, jogszabály, programváltozás, bővülése, műszaki körülmények indokolják. A változást legalább 30 nappal megelőzően köteles az új díjat tartalmazó ajánlatával az előfizetőt megkeresni, amennyiben az előfizető 8 napon belül nem él ellene írásban ellentmondással, úgy elfogadottnak tekintendő (8. pont),

• -

  A szerződés felmondása esetén az előfizető nem követelheti vissza a beruházási hozzájárulást (11. pont),

• -

  A szabálytalan, jogellenes, szerződésszegő jelvételezés esetén az előfizető kötbérként a vételezett programcsomag díjának hatszorosát köteles megfizetni eljárás alá vontnak, aki ezt meghaladó kárát érvényesítheti.
  
  

1998-ban három programcsomagot kínált: szociális, alap és bővített programcsomagot.
A szociális programcsomagba 5 műsor tartozik (MTV1, MTV2, DUNA TV, valamint két helyi);
az alapcsomag ezenfelül egy magyar zenei, továbbá egy helyi és külföldi adókat tartalmaz, összesen 18 műsort (ebből két csatorna osztott);
a bővítettbe az előbbieken kívül magyar kereskedelmi adók (TV2, TV3, RTL Klub, MSAT, Szív TV, stb.) és külföldi műsorok, összesen 41 (ebből 3 csatorna osztott).

1999. január 1-től a korábbi programcsomagokhoz képest minimális változás történt:
az alapcsomagban egy csatornán nincs osztott műsor, így 17-re csökkent,
a bővítettben csak 1 csatorna osztott, így 39 műsor fogható.
A díjakat az alábbiak szerint emelte, melyet az 1. számú táblázat tartalmaz.

1. táblázat

A szolgáltatott programcsomagok és azok bruttó előfizetési díjai

Az előfizetők száma 1998. évről 1999. évre nem változott:

Az alap és bővített programcsomagra előfizetők aránya egymáshoz viszonyítottan 16 - 84 %, a bővített program javára.
Az eljárás alá vont 1999-re készített kalkulációja az alábbi változásokat tartalmazza.

2. táblázat

II.

A Gazdasági Versenyhivatal azt vizsgálta, hogy az eljárás alá vont vállalkozás az 1999. évi előfizetési díjak meghatározása és érvényesítése során - szerződéses feltételek - az 1996. évi LVII. törvény (a továbbiakban: Tpvt.) 21. § a) pontját megsértette-e.
A vizsgálati jelentés rögzíti, hogy eljárás alá vont vállalkozás nem kalkulálta az 1999. évi előfizetési díjakat.
Az eljárás során rendelkezésre bocsátott adatok alapján elvégezte a díjkalkulációt, melynek eredményét az alábbi táblázatok tartalmazzák.

4. táblázat

Szociális programcsomag számított díja

(*számított költség: 108 x inflációs ráta)

5. táblázat

Alap programcsomag számított díja

(*számított költség: 508 x 1998. évi inflációs ráta)

6. táblázat

Bővített programcsomag számított díja

(*számított költség 927 x inflációs ráta)

A számított díj esetében elfogadta eljárás alá vont által közölteket

• -

  a közvetlen költségek (programdíjak) tekintetében,

• -

  az UTI Bakonytel Rt-vel kötött szerződés alapján fizetendő bérleti díj növekedését (4.535 millió Ft),

• -

  az amortizáció 1999. évi növekményének összegét 7.204 millió Ft-ban.

Nem látta indokoltnak

• -

  a szolgáltatási tevékenység bővítésével kapcsolatos emelését, mert ez 1998-ban megtörtént és részben az ottani költségek között is fel van tüntetve,

• -

  a kétirányúsítási költséget, mert ez nem törvényi kötelezettség, így nem indokolt.

Következtetése az volt, hogy a költségek 4 %-os növekedése mellett (3. táblázat 4. pont) bevétel 12 %-os növekedésének tervezése (3. táblázat 1. pont) 40 %-os nyereséget eredményezne, amelynek gazdasági oka nincs, ezért indítványozta a díjemelés tekintetében a jogsértés megállapítását és bírság kiszabását.

A szerződés díjak érvényesítésével kapcsolatos kikötései közül tisztességtelennek találta, hogy a belépési díjat nem fizeti vissza a szerződést megszüntető partnernek, holott az csak az igénybevevőt terheli; ez a Tpvt. 21. § a) pontját sérti.
Ugyancsak ezen jogszabályhelybe ütközőnek találta a szerződés 8. pontját, amely a megkötés nélküli díjemelést teszi lehetővé eljárás alá vont számára.
A 14. pontban írt jelvételezésre kikötött kötbér álláspontja szerint szintén indokolatlan előnynek minősül.
Azt, hogy a szociális program előfizetője nem igényelheti a HBO műsorának szolgáltatását, nem minősítette jogsértőnek, mert nem volt ilyen igény, ezért nem róható árukapcsolás az eljárás alá vont terhére.
A jogsértéssel kapcsolatosan annak megállapítása mellett ugyancsak bírság kiszabását indítványozta összességében valamennyi cselekményért 3.000.000.- Ft-ban.

III.

Eljárás alá vont az eljárás megszüntetését kérte.
Védekezése kétirányú volt:

• a)

  Állította, hogy nincs erőfölényes helyzetben, a következők miatt:
  
  aa)Az érintett piac (Tpvt. 14. § (1)-(3) bekezdése) meghatározásánál a megállapodást alkotó árunak (szolgáltatásnak) az 1996. évi I. törvény értelmében a műsorelosztást kell tekinteni, amely a műsorterjesztés technikai módja, és mellyel nemcsak az eljárás alá vont rendelkezik, azt mások is nyújtják, illetőleg piacra lépésüknek nincs akadálya.
  
  Az áruját ésszerűen helyettesítő áruk ezért:

• • -

    szoba- vagy tetőantenna,

• • -

    egyéni műholdvevőrendszer.

Az előző beruházás maximum 13.000.- Ft-os, a műholdvevő maximum 85.000.- Ft-os költséggel megvalósítható, utóbbi kisközösségi rendszerben is.

Földrajzi szempontból érintett piacnak Magyarország területét tekintette, mert az érintett árut a fogyasztók ezen belül, a szokásosnál nem számottevően kedvezőtlenebb feltételekkel be tudják szerezni. (Tpvt. 22. § (1) bekezdés a) pont)

ab)Állította, hogy nem állnak fenn a Tpvt. 22. § (2) bekezdésében írt feltételek sem, hiszen a díjemelés mértékének meghatározásánál figyelemmel kellett lennie a piaci viszonyokra is.

• a)

  Tagadta, hogy a díjemelést visszaélésszerűen hajtotta volna végre, vitatta a vizsgáló számítási metódusát azzal, hogy az új jogi és piaci helyzetben és új műszaki feltétel mellett az inflációs ráta nem lehet az áremelés mértékének alapja, sem pedig az éves szintű nyereségtömeg növekedésének maximuma.
  
  Általánosságban az infláció mértéke ugyanis egyes szektorok között jelentős szóródást mutat, ami a különböző szolgáltatás-nemekhez tartozó gazdálkodó szervezetek gazdálkodási körülményeiben objektíve bekövetkezett változások eredményeképpen alakul ki.
  
  A vizsgálatnak - álláspontja szerint - arra kellett irányulnia, hogy az árat az összes felmerült költség és tisztességes üzleti haszon bekalkulásával állapította-e meg.
  
  ba)Ennek keretében pedig a díjemelés az alábbiköltségemelőtényezőkre vezethető vissza:
  Műszaki fejlesztések

• • -

    csillagpontos rendszer második generációsra átépítése,

• • -

    interaktív kábelhálózat kiépítése,

mely a kábeltelevíziós szolgáltatás minőségét is javítja amellett, hogy a fejlődés iránya a telefon vagy internet szolgáltatás nyújtása.

bb)A nyereségnövekedés indokai:
Az 1996. évi LXXXI. törvény szerinti leírási kulcs alapján az amortizáció 12,5 év, ténylegesen azonban a műszaki fejlődésből fakadó erkölcsi avulás miatt gyorsabb ütemben, 6-8 év alatt kell kicserélni a rendszert; minthogy így adóalap növelő tényező lenne, nem így számolják el, amiből következően a profitnak kell fedezetet nyújtania az eszközök erkölcsi kopására, a fenti, rövidebb idő alatt történő megtérülésére is.
Hivatkozott a soros rendszer selejtezésére is, mely a jövedelmezőséget csökkenti. A soros rendszer beruházási költsége (bruttó értéke) a működési idő alatt az amortizáción keresztül nem került teljes egészében leírásra, a még fennmaradt részt (a maradvány nettó értékét) egyösszegben kívánja kivezetni a könyvekből.

A vizsgálói számításokkal kapcsolatban kifogásolta, hogy figyelmen kívül hagyta az ingyenes szolgáltatást.

Az egyes csomagok költségarányától eltérő díjaránya megállapításával kapcsolatosan úgy nyilatkozott, hogy az alapcsomag díját marketing okból nem emelte a gazdasági szükségszerűségnek megfelelően, más minőségű (nem csak mennyiségű) szolgáltatást ad a bővített csomag előfizetőinek.

• a)

  A szerződési feltételek vizsgálatával kapcsolatosan álláspontja az volt, hogy arra a Gazdasági Versenyhivatal nem rendelkezik hatáskörrel, a 48/1997. (III. 14.) Korm. számú rendelet 4. § (2) bekezdéseiben foglaltakra figyelemmel azt a Hírközlési Felügyelet (HIF) vizsgálja és hagyja jóvá.
  Utalt emellett arra, hogy a belépési díj többszöri fizetése kizárt, az lakáshoz kapcsolódik, a HBO szolgáltatást pedig - kívánságra - a szociális csomaghoz is nyújtható.

IV.

A Tpvt. 21. §-a tiltja a gazdasági erőfölénnyel való visszaélést, így az a) pontban nevesítve: tilos az üzleti kapcsolatokban - ideértve az általános szerződési feltételek alkalmazásának esetét is - tisztességtelenül vételi vagy eladási árakat megállapítani, vagy más módon indokolatlan előnyt kikötni vagy hátrányos feltételek elfogadását kikényszeríteni.
A törvényi tényállás megvalósulásának két konjunktív feltétele van: a gazdasági erőfölényes helyzet és a visszaélésszerű magatartás.
A Versenytanácsnak így azt kellett vizsgálnia, hogy megállapítható-e eljárás alá vont gazdasági erőfölényes helyzete az érintett piacon, valamint a díjemelés tekintetében visszaélésszerűnek minősíthető-e a magatartása.

• a)

  Gazdasági erőfölénybenvan az érintett piacon, akinek áruját ésszerűen helyettesítő árut nem, vagy csak a szakma és az adott áru szempontjából szokásosnál számottevően kedvezőtlenebb feltételekkel lehet beszerezni (22. § (1) bekezdés a) pontja), illetőleg az is, aki gazdasági tevékenységét a piac többi résztvevőjétől nagy mértékben függetlenül folytathatja anélkül, hogy piaci magatartásának meghatározásakor érdemben tekintettel kellene lennie versenytársainak, vevőinek vele kapcsolatos piaci magatartására (22. § (2) bekezdés).
  
  Az érintett piacot a Tpvt. 14. (1) bekezdése értelmében a megállapodás tárgyát alkotó (értelemszerűen a vizsgált magatartással érintett) áru és a földrajzi terület figyelembevételével kell meghatározni.
  
  A megállapodás tárgyát alkotó árun túlmenően az azt ésszerűen helyettesítő árukat is figyelembe kell venni (14. § (2) bekezdése) melynek során a felhasználási célra, az árra, a minőségre és a teljesítés feltételeire kell tekintettel lenni.
  
  Földrajzi terület pedig a (3) bekezdés alapján az, amelyen kívül a fogyasztó nem, vagy csak számottevően kedvezőtlenebb feltételekkel tudja az árut beszerezni.
  
  Az érintett piaceljárás alá vont által adott értelmezésével a Versenytanács nem ért egyet, álláspontja a következő:
  
  aa.) Az érintett árupiacmeghatározásánál abból indult ki, hogy a Tpvt. 14.§ (2) bekezdésében szereplő áru kifejezés nem valamiféle absztrakt áruforgalmat takar, hanem az eljárás alá vont vállalkozás áruját; az adott esetben tehát nem az absztrakt műsorszolgáltatást, hanem az eljárás alá vont által konkrétan nyújtott kábeltelevíziós szolgáltatást. Az érintett árupiac ennél természetesen lehet bővebb, a jelen esetben azokkal a további műsorszolgáltatási (a fogyasztó szempontjából: műsorbeszerzési) lehetőségekkel, amelyek a (2) bekezdésben foglalt kritériumok alapján az eljárás alá vont áruját ésszerűen képesek helyettesíteni. Ebből következőleg az érintett árupiac - szemben eljárás alá vont álláspontjával - nem általában a műsorszolgáltatás, hanem az általa nyújtott műsorszolgáltatás és az azt ésszerűen helyettesíteni képes műsorszolgáltatások együttesen.
  
  A helyettesítő szolgáltatások elvileg az alábbiak:

• • -

    tetőantenna (esetleg szobaantenna),

• • -

    egyéni műholdvevőrendszer (vagy az előbbivel való kombinációja).
    
    

• • -

    Minthogy a tetőantenna kizárólag földi sugárzású adások vételére alkalmas, lényegesen alacsonyabb színvonalú az eljárás alá vont által nyújtottnál, ezért nem tekinthető ésszerű helyettesítőnek,
    
    

• • -

    Az egyéni műholdvevőrendszer (tetőantennával kombinálva) elvileg képes ugyanolyan szolgáltatás biztosítására mint a kábeltelevízió. Ahhoz, hogy közelítőleg azonos színvonalú programválasztékot lehessen biztosítani, kb. 80 ezer Ft-os beruházás szükséges. Ezen felül a vételi módra történő áttérés esetén az eljárás alá vont volt szerződéses partnere elveszti a belépési díjat, a beruházás mellett őt terheli a rendszer fenntartási, karbantartási költsége, elhasználódás esetén pedig a pótlása, ezért számottevően kedvezőtlenebb feltételnek minősül a beszerzése, amely miatt nem tekinthető ésszerűen helyettesíthető árunak.
    
    

• • -

    Helyettesítő áruként jöhetne számításba az AM-mikro, Veszprémben azonban ez nem merül fel, mert jelei csak Budapesten és környékén foghatók.
    
    

Mindezek alapján a Versenytanács álláspontja szerint a vizsgált magatartással érintett árupiacnak - más ésszerű helyettesítő áru hiányában - a kábeltelevíziós szolgáltatás minősül. Az egyéb műsorszolgáltatási lehetőségek csak távoli helyettesítői az eljárás alá vont szolgáltatásának. E megállapítást alátámasztja a nemzetközi versenyjogi gyakorlat is, mely szerint egy másik áru akkor ésszerű helyettesítője az adott árunak, ha annak csekély mértékű árváltozása esetén a fogyasztó áttér a másik árura. E csekély árváltozási mértéket a gyakorlatban általában 5 százalékban jelölik meg.

ab) Az érintett földrajzi piacotilletően a Tpvt. 14. § (3) bekezdése szintén nem általában használja a fogyasztó kifejezést, az alatt az eljárás alá vont vállalkozás vizsgált magatartásával érintett fogyasztókat kell érteni. E fogyasztói kör számára pedig nyilvánvalóan számottevően kedvezőtlenebb feltétel lenne, ha az áru mástól való beszerzése érdekében el kellene költözniük lakóhelyükről. Ezért az érintett földrajzi terület - szemben az eljárás alá vont álláspontjával - semmiképpen sem lehet az ország egész területe, és az más közigazgatási egységhez sem köthető. Az igénybevétel szempontjából lakóhelyhez kötött (hálózati típusú) szolgáltatások, mint a kábeltelevíziós szolgáltatás esetében a vizsgált magatartással érintett földrajzi piac a Versenytanács álláspontja szerint a vizsgált vállalkozás szolgáltatási területével egyezik meg.

Az érintett árupiac előzőek szerinti meghatározása mellett az eljárás alá vont áruját az érintett piacon ésszerűen helyettesítő áru kizárólag más kábeltelevíziós vállalkozások által nyújtott kábeltelevíziós szolgáltatás lehet, ilyet azonban Veszprémben eljárás alá vonton kívül más nem nyújt, vagyis helyettesítő áru nincs.

Ebből következően eljárás alá vont gazdasági erőfölényes helyzete megállapítható, mind a Tpvt. 22. § (1) bekezdés a) pontja, mind a 22. § (2) bekezdése szerint, egyrészt ésszerűen helyettesítő árut az eljárás alá vont előfizetői mástól nem szerezhetnek be, másrészt az ésszerű helyettesítési lehetőség hiánya az adott esetben azt is jelenti, hogy eljárás alá vontnak a piaci magatartása meghatározásakor - ezen belül árai kialakítása során - érdemben nem kell tekintettel lennie a piac többi résztvevőjének - mindenek előtt előfizetőinek - vele kapcsolatos piaci magatartására.

• a)

  Agazdasági erőfölénnyel való visszaéléstugyanakkor nem látta a Versenytanács bizonyítottnak.
  
  ba)A visszaélésszerűen - tisztességtelenül - megállapított eladási ár alatt a Tpvt. alkalmazásában a túlzottan magas eladási ár értendő, tehát a Tpvt. 21. § a) pontja értelmében a gazdasági erőfölényben lévő vállalkozás által alkalmazott árak (állami szabályozás hiányában) az eljárás alá vont álláspontjával szemben kizárólag versenyjogi alapon ítélhetők meg.
  A díj tekintetében a Versenytanács érvényesíti azt a nemzetközi versenyjog alapjául is szolgáló álláspontot, amely szerint az ár túlzottan magasnak minősül, ha a vállalkozás gazdaságilag indokolt költségeinek és működéséhez szükséges nyereségének összegét meghaladja.
  
  Eljárás alá vont az 1999. díj tervezésekor az egyes programcsomagokra alkalmazott díjakat nem kalkulálta.
  
  Az eljárás során készített számításai csak a közvetlen költségre, illetőleg a közvetett költség egyes elemeire tekinthetők megalapozottnak (bérleti díj, amortizáció), abból a szempontból, hogy azok valóban indokoltak-e, míg a nyereség összege tekintetében nincs ilyen, annak szükséges voltát megalapozó számítás. Mindez azzal jár, hogy a számítással kellően alá nem támasztott költségelemek és nyereség tekintetében a Versenytanács - gyakorlata szerint - legfeljebb azoknak az infláció mértékével növelt előző időszaki értékét minősítette indokoltnak.
  Megjegyzi, hogy osztja az eljárás alá vont azon álláspontját, miszerint az új jogi és piaci helyzetben, új műszaki feltételek mellett az infláció nem fejezi ki pontosan a díjemelés indokolt mértékét. A vizsgálói számítások azonban összességében nem az infláció mértékén alapulnak. A műsordíjak, az amortizáció, a bérleti díj tekintetében, melyekre az eljárás alá vont megalapozott költségszámításokkal rendelkezett, az infláció által indokoltnál nagyobb, tényleges költségeket vette figyelembe.
  
  A szociális csomag díja ugyan meghaladta a számított díjat, az érvényesített díj abszolút összege azonban arányban áll a szolgáltatással, ezért az nem jogsértő.
  
  Az alapcsomag számított díja alacsonyabb összeget mutatott a ténylegesnél, míg a bővítetté 95.- Ft-tal, 6 %-kal magasabb a gazdasági feltételek által indokoltnak tekinthető számított díjnál, ezért a Versenytanács csak az utóbbit vizsgálta.
  
  Gyakorlata szerint azonban a számított díjhoz képest kis eltérést mutató tényleges díj alkalmazása nem minősül visszaélésszerű magatartásnak (Vj-91/97.). Arra nézve, hogy milyen mértékű eltérés esetén állapítható meg a Tpvt. 21. § a) pontjának megsértése, nem adható egyértelmű norma, az csak az eset összes körülményeinek mérlegelésével határozható meg, így nem független arról, hogy milyen pontossággal állapítható meg a számított ár: minél pontosabban, annál kisebb eltérés esetén minősíthető a díj eltúlzottan magasnak, vagy fordítva. A jelen ügyben azonban a Versenytanács a számított díjat is csak közelítőleg tartotta azonosnak az indokolt díjjal, hiszen a rendszer korszerűsítése indokolhatja egyes további költségek, de főként a nyereség inflációnál nagyobb mértékű emelkedését.
  
  Ezért a bővített csomag díját sem találta tisztességtelennek és az eljárást a Tpvt. 77. § (1) bekezdése h) pontjára figyelemmel a 72. § (1) bekezdés a) pontja II. fordulata alapján megszüntette.
  
  bb)A vizsgáló által indítványozott egyéb kérdésekben jogsértést nem látott megállapíthatónak.
  
  Elöljáróban utal arra, hogy nem osztja eljárás alá vont hatásköri kifogását, mert a HIF az idézett jogszabály alapján a távközlőhálózatok üzemeltetésének biztonsága a hálózatok és szolgáltatások együttműködésének zavartalansága érdekében vizsgálta eljárás alá vont működését, míg a Gazdasági Versenyhivatal abból az aspektusból, hogy a szerződéses kikötések a tisztességes versenyt nem sértik-e.
  
  Állandó gyakorlata szerint ugyanis az a körülmény, hogy adott magatartás valamely jogszabályt sérthet, még nem akadálya a magatartás Tpvt. alapján történő megítélésének.
  
  

• • -

    A szerződési a belépési díjra vonatkozó (vissza nem térítendő) díjemelésre vonatkozó rendelkezést nem találta indokolatlan előny kikötésének, mert az eljárás alá vont részéről nyújtott szolgáltatás igénybevételének jogáért járó ellenérték (nem a műsorok konkrét vételéért) akkor is fennmarad, ha az előfizető személyében változás történik, hiszen lakáshoz kötődik; ilyen esetben nincs akadálya a szolgáltatás további igénybevételének, azaz eljárás alá vontnál nem marad szolgáltatás nélküli ellenszolgáltatás, nem jut előnyhöz.

• • -

    A díjemeléssel kapcsolatos üzleti feltételek ugyancsak nem jogsértőek, azt a szerződésmódosítás jogi feltételei közt szabályozta eljárás alá vont, ajánlata el nem fogadásához nem fűzött szankciót (kikapcsolás), igényét ebből következően bíróság előtt érvényesítheti.

• • -

    A kötbér mértékével kapcsolatosan arra mutat rá a Versenytanács, hogy eljárás alá vonttal szerződéses viszonyban álló személy nem vételezheti jogellenesen, szabálytalanul a műsort, mert erre a megállapodásban biztosított joga van, legfeljebb a maga részéről nem teljesít - tehát előfizetőre e kikötés nem vonatkozik.

Ha pedig nem előfizető vételez szabálytalanul, reá a szerződési feltételek nem kötelezőek, így a rendelkezésnek nincs jelentősége, nem sérti a Tpvt-t. Megjegyzi, hogy a túlzott kötbér mérséklésére bíróságnak van hatásköre.


Ezért evonatkozásban is megszüntette az eljárást a már hivatkozott jogszabályok alapján.

A határozat egyéb rendelkezése a Tpvt. 83. § (1) és (2) bekezdésén alapul.

Budapest, 1999. május 27.

dr. Sólyom Eszter sk. előadó
dr. Bodócsi András sk.
Vérné dr. Labát Éva sk.
Ágoston Marika