Gazdasági Versenyhivatal

Vj-12/1999/29

A Gazdasági Versenyhivatal Versenytanácsa a dr. Incze András Péter ügyvéd (1051 Budapest, Arany János u. 9.) által képviselt C redintanstalt-IB Értékpapír Rt. eljárás alá vont vállalkozás ellen összefonódás engedélyezése iránti kérelem elmulasztása miatt indult versenyfelügyeleti eljárásban - tárgyaláson - meghozta az alábbi

határozatot

• 1.)

  A Versenytanács megállapítja, hogy az eljárás alá vont vállalkozás elmulasztotta a Gazdasági Versenyhivatal engedélyét kérni a HYPO-Securities Hungária Rt-vel 1998. december 9. napján kötött állományátruházási szerződéshez. Ezért vele szemben 100.000.- (Egyszázezer) forint bírságot szab ki, amelyet a kézhezvételtől számított 30 napon belül köteles megfizetni a 10032000-01037557. számú bírságbevételi számla javára.

• 2.)

  A Versenytanács engedélyezi az eljárás alá vont vállalkozás által a HYPO-Securities Rt-vel 1998. december 9. napján kötött állományátruházási szerződéssel megvalósított összefonódást.

• 3.)

  A Versenytanács kötelezi az eljárás alá vont vállalkozást, hogy 30 napon belül fizessen meg 500.000.- (Ötszázezer) forint eljárási díjat a Gazdasági Versenyhivatal 10032000-01037571. számú eljárási díj bevételi számla javára.

• 4.)

  E határozat felülvizsgálatát az eljárás alá vont vállalkozás - továbbá a 2) pont vonatkozásában a HYPO-Securities Hungária Rt. - a kézbesítéstől számított 30 napon belül kérheti a Fővárosi Bírósághoz címzett, de a Gazdasági Versenyhivatalnál benyújtható keresettel, amelynek a bírság és az eljárási díj megfizetésére halasztó hatálya van.

Indoklás

Az összefonódás és annak résztvevői

• 1.)

  A HYPO-Securities Hungária Rt. (a továbbiakban: HYPO Rt.) tulajdonosai 1998. novemberében úgy döntöttek, hogy a vállalkozás befektetési szolgáltatási tevékenységével felhagy, és fokozatosan kilép a piacról. Ennek megfelelően a HYPO Rt. 1998. december 9-én Megállapodást (a továbbiakban: állományátruházási szerződést) kötött az eljárás alá vont Creditanstalt-IB Értékpapír Rt-vel (a továbbiakban: CA-IB Rt.) arról, hogy ügyfeleit részére átadja: a CA-IB Rt. belép a HYPO Rt. által kötött ügyfélszámla-, értékpapír-számla- és értékpapír letéti számla szerződésekbe, valamint a hatályos azonnali bizományi szerződésekbe.

• 2.)

  Az Állami Pénz- és Tőkepiaci Felügyelet 75012-5/1998. számú határozatával 1998. december 11-én az állományátruházási szerződést jóváhagyta.

• 3.)

  A HYPO Rt. 1997. évi értékpapír forgalmi (befektetési szolgáltatási) bevétele 7213 millió forint volt, amelynek 30 százaléka (2164 millió forint) származott az átruházott ügyfélállományból.

• 4.)

  A CA-IB Rt. 1997. évi befektetési szolgáltatási bevétele 8502 millió forint volt. Az általa irányított három vállalkozás (CA-Befektetési Alapkezelő Kft., CA-IB Pénztárkezelő Kft., CA-IB Investment Bank AG) 1997. évben együttesen 222 millió forint nettó árbevételt ért el.

• 5.)

  A CA-IB Rt. részvényeinek 89 százaléka az Ausztriában honos CA-IB Investment AG tulajdonában van, amelynek 100 százalékos tulajdonosa a szintén ausztriai Bank Austria Creditanstalt AG (a továbbiakban: BACAI). A BACAI közel 100 százalékos tulajdonosa a Bank Austria Creditanstalt Hungária Rt-nek, amelynek 1997. évi mérlegfőösszege 157 milliárd forint volt. Az említett két, Ausztriában honos vállalkozás a Magyar Köztársaság területén nem ért el nettó árbevételt.

• 6.)

  Befektetési szolgáltatással Magyarországon 95 vállalkozás foglalkozik. Az 1997. évi értékpapírforgalomból a CA-IB Rt. 15,9 százalékkal, míg a HYPO Rt. 4,1 százalékkal részesedett.

I.

A vizsgálat és az indítvány

• 7.)

  A Gazdasági Versenyhivatal 1998. december 21-én levélben hívta fel a CA-IB Rt. figyelmét arra, hogy a HYPO Rt-vel kötött állományátruházási szerződéssel a tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló 1996. évi LVII. törvény (a továbbiakban: Tpvt.) 23. § szerinti összefonódást valósított meg, amelyhez a Tpvt. 24. és 28. §-ai alapján a Gazdasági Versenyhivatal engedélyét kell kérnie.

• 8.)

  A CA-IB Rt. 1999. december 30-án kelt levelében kifejtette, hogy az állományátruházási szerződés nem tartalmaz olyan rendelkezést, amely miatt a Tpvt. alapján engedélyt kellene kérnie. Ezért a Gazdasági Versenyhivatal 1999. január 12-én a Tpvt. 67. § (3) bekezdése alapján hivatalból versenyfelügyeleti eljárást indított.

• 9.)

  A Tpvt. 71. § (1) bekezdése alapján készített jelentésben a vizsgáló az alábbi indítványokat tette:

• • a.)

    Indítványozta annak megállapítását, hogy a CA-IB Rt. elmulasztott engedélyt kérni a HYPO Rt. ügyfélállományának (mint vállalkozás résznek) az átvételéhez.

• • b.)

    Az engedélyezési kötelezettség elmulasztásáért napi ötezer forint bírság kiszabását indítványozta.

• • c.)

    Indítványozta az összefonódás engedélyezését, mert az nem hoz létre és nem erősít meg gazdasági erőfölényt az érintett értékpapír forgalmazási piacon.

II.

Az eljárás alá vont álláspontja

• 10.)

  Az eljárás alá vont CA-IB Rt. álláspontja szerint az ügyfélállomány átruházásával nem valósult meg összefonódás, mert az ügyfél - mint megbízó - nem része sem az egyik sem a másik vállalkozásnak, és ugyancsak nem részei a vállalkozásnak az ügyfelek tulajdonában álló értékpapírok. Ezért kérte az eljárás megszüntetését, mivel már ok sem volt annak megindítására.

• 11.)

  A versenyfelügyeleti eljárás - álláspontja szerint - azért sem lett volna megindítható, mert az annak tárgyát képező ügyfélállomány átruházást az Állami Pénz- és Tőkepiaci Felügyelet már jóváhagyta.

• 12.)

  Vitatta, hogy a Bank Austria Creditanstalt Hungária Rt. az összefonódás közvetett résztvevőjének minősül.

• 13.)

  Hivatkozott arra, hogy a versenyfelügyeleti eljárást az összefonódás másik közvetlen résztvevője, a HYPO Rt. ellen is meg kellett volna indítani.

III.

Az engedélyezési kötelezettség

• 14.)

  A Versenytanács nem fogadta el az eljárás alá vont álláspontját atekintetben, hogy az Állami Pénz- és Tőkepiaci Felügyelet jóváhagyása esetén nem indítható versenyfelügyeleti eljárás. A Tpvt. ugyanis ilyen kivételt nem tartalmaz. Megjegyzi a Versenytanács, hogy az nem is lenne ésszerű. A két eljárás funkciója ugyanis nem azonos. Az Állami Pénz- és Tőkepiaci Felügyelet eljárásának alapvető funkciója az átadó vállalkozás ügyfeleinek védelme (hogy az átadás során ne érje őket hátrány). Ezzel szemben a versenyfelügyeleti eljárás során az átvevő vállalkozás várható piaci helyzete a vizsgálat tárgya, a gazdasági versenyhez fűződő közérdek védelmében.

A vállalkozás rész

• 15.)

  A Tpvt. 23. § (1) bekezdés a) pontja szerint vállalkozások összefonódása (koncentrációja) jön létre, ha a vállalkozás része a vállalkozástól független másik vállalkozás részévé válik.

• 16.)

  A Tpvt. nem ad részletes magyarázatot a "vállalkozás rész" fogalomra, és a Versenytanács eddigi gyakorlata is csak az árutermelés területére szolgáltat példákat a "vállalkozás rész" fogalom értelmezésére. Ezekben az esetekben (elsőként: Vj-86/1997; Versenyfelügyeleti Értesítő 1997. évi 9. szám) a Versenytanács abból indult ki, hogy a Tpvt. VI. fejezetében foglalt rendelkezések célja a piacon - a vállalatok közötti szervezeti és tulajdonosi viszonyokat megváltoztató tranzakciók révén - megvalósuló koncentráció növekedés figyelemmel kísérése. Ezt a Tpvt. egyértelműsíti is azzal, hogy a 23. § (1) bekezdésében az összefonódás szinonimájaként jeleníti meg a koncentráció kifejezést.

• 17.)

  A koncentráció nem vállalkozáshoz, hanem áruhoz kötődő kategória. Ezért a Versenytanács álláspontja szerint vállalkozás résznek minősül az eszközök és/vagy jogok olyan együttese, amelyek felhasználása adott áru (szolgáltatás) tekintetében elégséges feltétele a piaci tevékenység végzésének.

• 18.)

  Az előzök szerinti feltételnek az értékpapír forgalmazás esetén az ügyfélállomány - ha azt egy értékpapír forgalmazással már foglakozó vállalkozás veszi át - egyértelműen megfelel. Ezért a Versenytanács az eljárás tárgyát képező ügyfélállomány átruházását a Tpvt. 23. § (1) bekezdés a.) pontjának utolsó fordulata alapján összefonódásnak minősítette.

A küszöbérték

• 19.)

  Az összefonódáshoz a Tpvt. 24.§ (1) bekezdés alapján akkor kell engedélyt kérni, ha az érintett vállalkozások (a Tpvt. 26. § szerinti közvetlen és közvetett résztvevők) előző évi nettó árbevétele a 10 milliárd forintot meghaladja, feltéve, hogy a beolvadó vagy irányítás alá kerülő vállalkozás nettó árbevétele 500 millió forint felett van. Pénzintézet esetén a Tpvt. 24.§ (3) bekezdése szerint nettó árbevételt helyett a mérlegfőösszege 10 százalékát kell figyelembe venni. A Tpvt. 27. § (2) bekezdése alapján külföldön honos vállalkozás nettó árbevételeként a Magyar Köztársaság területén elért nettó árbevételt kell figyelembe venni.

• 20.)

  A Tpvt. 26. § (2) bekezdése szerint közvetlen résztvevők azok, akik között az összefonódás létrejön. Vagyis: a CA-IB Rt, valamint a HYPO Rt által részére átadott ügyfélállomány által megtestesített vállalkozás rész.

• 21.)

  Közvetett résztvevőnek minősül a Tpvt. 26.§ (2) bekezdésének:

• • -

    a.) pontja alapján a CA-IB Rt által irányított három vállalkozás;

• • -

    b.) pontja alapján a CA-IB Rt-t közvetlenül irányító CA-IB Investment AG., valamint az utóbbin keresztül közvetetten (Tpvt. 23.§ (3) bekezdés) irányító BACAI; továbbá

• • -

    pontja alapján a BACAI által irányított Bank Austria Creditanstalt Hungária Rt.

• 22.)

  A Versenytanács kialakult gyakorlata szerint az összefonódásban érintett befektetési vállalkozás esetében a nettó árbevétel alatt a befektetési szolgáltatás bevételét kell érteni. (Elvi állásfoglalások 31., Versenyfelügyeleti Értesítő 1998. évi 6. szám).

• 23.)

  Szintén kialakult gyakorlata a Versenytanácsnak, hogy azon vállalkozás esetében amelynek része egy másik vállalkozás részévé válik, nem a teljes nettó árbevételt, hanem annak a vállalkozásból kiváló részre (pl. üzletágra) jutó hányadát kell számításba venni (Elvi állásfoglalások 29., uo. ).

• 24.)

  Az előzőekre tekintettel az összefonódás közvetlen és közvetett résztvevőinek a Tpvt. 24. § (1) bekezdése szerinti küszöbérték számításánál figyelembe veendő 1997. évi adatai az alábbiak:

• 25.)

  A táblázat alapján az összefonódás résztvevőinek 1997. évi együttes adatai meghaladták a 10 milliárd forintos küszöbértéket. Megjegyzi a Versenytanács, hogy az együttes adatok akkor is meghaladnák e küszöbértéket, ha a Bank Austria Cereditanstalt Hungária Rt - egyezően az eljárás alá vont vállalkozás álláspontjával - nem minősülne közvetett résztvevőnek.

• 26.)

  A CA-IB Rt részévé váló HYPO Rt rész adata (táblázat b.) pont) meghaladja az 500 millió forintot. Ezzel összefüggésben megjegyzi a Versenytanács, hogy a Tpvt. 24.§ (1) bekezdése az 500 millió forintos küszöbérték esetében nem említi a vállalkozás részt, kialakult gyakorlata (Elvi állásfoglalások 30., uo.) szerint azonban a beolvadó vállalkozás forgalomkörbe a másik vállalkozás részévé váló ("abba beolvadó") vállalkozásrész is beletartozik.

• 27.)

  Mindezek alapján az összefonódás engedélykötelesnek minősül.

Jogkövetkezmények

• 28.)

  Miután a vizsgált állományátruházási szerződés engedélyköteles összefonódásnak minősül a Versenytanács a Tpvt. 77.§ (1) bekezdés c.) pontja alapján megállapítja, hogy az eljárás alá vont CA-IB Rt ezen kötelezettséget elmulasztotta.

• 29.)

  A Tpvt. 78.§ (1) bekezdése szerint birság szabható ki azzal szemben, aki a Tpvt. rendelkezéseit megsérti, melynek összegét a (2) bekezdés szerint az eset összes körülményeire tekintettel kell meghatározni. A Tpvt. 79. § alapján a 24. § szerinti engedély elmulasztása esetén a birság összege legfeljebb napi tízezer forint.

• 30.)

  A Versenytanács álláspontja szerint a Tpvt. 67.§ (3) bekezdése alapján hivatalból indult eljárás esetén a késedelem időtartama: a benyújtási határidő és az eljárás megindításának időpontja között eltelt napok száma. Az adott esetben a kérelembenyújtásának határideje - a Tpvt. 28.§ (2) bekezdése alapján a szerződés megkötését követő nyolcadik nap, vagyis 1998. december 17. - és a versenyfelügyeleti eljárás megindítása (1999. január 12.) között 25 nap telt el. Ezért a kiszabható birság legfeljebb kétszázötvenezer forint. E határon belül a Versenytanács százezer forintban határozta meg a birság összegét, értékelve egyoldalról a vállalkozás rész forgalmának értelmezésével kapcsolatos jogalkalmazási bizonytalanságokat, másoldalról viszont tekintetbe vette, hogy az eljárás alá vont vállalkozás a GVH figyelemfelhívása ellenére sem nyújtott be kérelmet.

IV.

Az engedélyezés

• 31.)

  A Tpvt. 77.§ (1) bekezdésének b.) pontja szerint a Tpvt. 67.§ (3) bekezdése alapján indított eljárásban a Versenytanács a vállalkozások összefonódását engedélyezheti.

• 32.)

  Kiindulva az összefonódás résztvevőinek az összefonódással érintett értékpapír forgalmazási piacon meglevő nem túl magas (20 százalékos) együttes részesedéséből, továbbá tekintettel az érintett piacon jelenlévő nagyszámú versenytársra, a Versenytanács - egyezően a vizsgálati indítvánnyal - arra a következtetésre jutott, hogy az eljárás tárgyát képező ügyfél állományátruházás az összefonódással érintett piacon nem hoz létre gazdasági erőfölényt, illetve nem akadályozza a hatékony verseny fennmaradását. Ezesetben pedig a Tpvt. 30.§ (2) bekezdése alapján a Gazdasági Versenyhivatal az engedélyt nem tagadhatja meg, ezért a Versenytanács az összefonódást engedélyezte.

• 33.)

  A Tpvt. 62.§ (2) bekezdése szerint, ha a Versenytanács a Tpvt. 77.§ (1) bekezdése b.) pontjának alkalmazásával a vállalkozások összefonódását engedélyezi, egyúttal kötelezi az eljárás alá vont vállalkozást az eljárási díj megfizetésére. A Versenytanács e rendelkezés alkalmazásával kötelezte az engedélykérést elmulasztó CA-IB Rt-t a Tpvt. 62.§ (1) bekezdése szerinti ötszázezer forintos eljárási díj megfizetésére.

V.

Eljárási kérdések

• 34.)

  A Tpvt. 28.§ (1) bekezdése szerint az összefonódáshoz összeolvadás vagy beolvadás esetén a közvetlen résztvevő, minden más esetben az irányítási jog megszerzője köteles engedélyt érni.

• 35.)

  Arra az esetre, amikor a vállalkozás része egy másik vállalkozás részévé válik - a Tpvt. nem rendelkezik közvetlenül a kérelmező személyéről. A Versenytanács álláspontja szerint azonban ez az eset az irányítási jog megszerzéséhez áll közel abból a szempontból, hogy a "vállalkozás rész" - csak úgy mint az irányítás alá kerülő vállalkozás - az összefonódás passzív szereplője. Emellett az önálló jogi személyiséggel nem rendelkező vállalkozás részre a Tpvt. alanyi hatálya az 1.§ alapján nem terjed ki, a részt kibocsátó vállalkozás (HYPO Rt) pedig nem résztvevője az összefonódásnak. Mindezek alapján a kérelmet kizárólag a részt befogadó vállalkozásnak (jelen esetben: a CA-IB-nek) kell benyújtani. Másoldalról ez azt jelenti, hogy a kérelmezés elmulasztása esetén kizárólag a CA-IB Rt vonható eljárás alá.

• 36.)

  A Tpvt. 52. §-a szerint ügyfél az, akivel szemben hivatalból eljárás indult, illetve a kérelmező, továbbá akire a kérelem vonatkozik.

• 37.)

  A jelen versenyfelügyeleti eljárás ugyan hivatalból indult, azonban a Gazdasági Versenyhivatal az összefonódást - annak megállapítása esetén, hogy az engedélykérési kötelezettség fennáll - ugyanazon módon köteles elbírálni, mintha annak engedélyezésére kérelmet nyújtottak volna be. Márpedig, ha az eljárás kérelmemre indult akkor ügyfélnek minősül az is, akire a kérelem vonatkozik. A "vállalkozás rész"-re (mint közvetlen résztvevőre) értelemszerűen vonatkozik a kérelem. Miután azonban a vállalkozás rész a 35.) pontban már kifejtettek alapján ügyfélképességgel nem rendelkezik, a Versenytanács a vállalkozás részt kibocsátó HYPO Rt-t vonta be ügyfélként az eljárásba.

• 38.)

  A határozat felülvizsgálatára vonatkozó rendelkezés a Tpvt. 83.§ (1)-(2) bekezdésén alapul, amely az összefonódás engedélyezésére vonatkozó rendelkezés tekintetében az előzőek alapján a HYPO Rt-re is kiterjed.

Budapest, 1999. április 6.

dr. Bodócsi András sk. előadó
Fógel Jánosné dr. sk.
dr. Sólyom Eszter sk.
Szabó Györgyi