Vj-30/1997/19

A Gazdasági Versenyhivatal Versenytanácsa a dr. Simon Margit jogtanácsos (9970 Szentgotthárd, Füzes u 15.) által képviselt
- OPEL SOUTHEST EUROPE Autóforgalmazó Kft. I. rendű;
- Autó Komplex Kft. II. rendű;
- Szuna Gépjármű Értékesítő Kft. III. rendű;
- Di-Fer Kft. IV. rendű;
- Győri Autószerviz Rt. V. rendű;
- Tormási Kft. VI. rendű;
- Turbó Autójavító és Kereskedelmi Kft. VII. rendű;
- Schiller Autóház Kft. VIII. rendű;
- Inveszta Vállalkozási és Kereskedelmi Kft. IX. rendű;
- Csillag Autóház Szombathely Kft. X. rendű;
- Rubesky Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. XI. rendű;
- Gemenc Autócentrum Kft. XII. rendű;
- Marsal Kft. XIII. rendű;
- Wagler Kft. XIV. rendű;
- Start Kalocsai Autójavító és Kereskedelmi Kft. XV. rendű;
- Molnár Kft. XVI. rendű;
- Kerepesi úti Autó Kft. XVII. rendű;
- Penthe 1093 Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. XVIII. rendű;
- Sió- Autóház Autókereskedelmi Kft. XIX. rendű;
- Vértesalja-Forrás Kft. XX. rendű
- Quattro Autóház Kft. XXI. rendű;
- Lukács Bt. XXII. rendű;
- Lózs Autókereskedelmi és Szolgáltató Kft. XXIII. rendű;
- Autóglobál Kft. XXIV. rendű;
- Klíma Ipari Centrum Rt. XXV. rendű;
- Autó Pálfy Kft. XXVI. rendű;
- Marcali Autójavító Kft. XXVII. rendű;
- Autentik Kft. XXVIII. rendű
- Kozló-Plast Kft. XXIX. rendű;
- Kiss-Gerencsér Autóház Kft. XXX. rendű;
- Cserni Autókereskedés Kft. XXXI. rendű;
- Gaál Autószerviz Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. XXXII. rendű;
- Tóbi János XXXIII. rendű;
- Arany Autóház Kft. XXXIV. rendű;
- Ballai Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. XXXV. rendű;
- Molnár Autószerviz és Márkakereskedés Kft. XXXVI. rendű;
- Gombos Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. XXXVII. rendű;
- Autótrend Kft. XXXVIII. rendű;
- Kenderesi és Társai Kft. XXXIX. rendű;
- Interat Általános Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. XL. rendű;
- Maxabo Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. XLI. rendű;
- Magocsa Kft. XLII. rendű;
- Autó-Danubia Kereskedelmi Kft. XLIII. rendű;
- Dabas Autóház Kft. XLIV. rendű;
- Autóaréna Kft. XLV. rendű;
- Gyarmat Autóház-Enteomi Bt. XLVI. rendű;
- Ivanits & Bárkány Autó Kft. XLVII. rendű;
- Pro-Pel Kft. XLVIII. rendű;
- Elan Automobil Kft. XLIX. rendű;
- Gyimes Autóház Kft. L. rendű;
- Körös Autócentrum Kft. LI. rendű;
- Autóhaus Erich Horvath Kft. LII. rendű;
- Dunapentautó Kereskedelmi és Márkaszerviz Kft. LIII. rendű;
- Autószalon Duna Bt. LIV. rendű;
- Kövesdán Kft. LV. rendű;
- Nyírmobil l. Kft. LVI. rendű;
- Oriens Kft. LVII. rendű;
- Tricar Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. LVIII. rendű;
- Süveges Márkaszervíz és Kereskedelmi Kft. LIX. rendű;
kérelmezőnek gazdasági versenyt korlátozó megállapodás előzetes mentesítése iránt benyújtott kérelmére - tárgyaláson kívül - meghozta az alábbi

határozatot

A Versenytanács az OPEL SOUTHEST EUROPE Autóforgalmazó Kft. I. rendű, valamint a II-LVI. rendű kérelmezők által 1996. december 20-án kötött Márkakereskedői Értékesítési és Szerviz Szerződésekről, továbbá a I., XXVII. és LVII; az I., XLIV. és LVIII; valamint az I., LIII. és LIX. rendű kérelmezők által ugyanakkor kötött Szatelit Kiegészítésről

- megállapítja, hogy azok 1997. december 31. napjáig nem minősülnek gazdasági versenyt korlátozó megállapodásnak;

- 1998. január 1-jétől pedig mentesíti azokat a gazdasági versenyt korlátozó megállapodásokra vonatkozó tilalom alól.

A határozat felülvizsgálatát a kézbesítést követő 30 napon belül a Gazdasági Versenyhivatalnál benyújtható, de a Fővárosi Bírósághoz címzett keresettel kérhetik a kérelmezők.

Indoklás

I.

A kérelmezők piaci helyzete

1. Az OPEL SOUTHEST EUROPE Autóforgalmazó Kft. (a továbbiakban: OPEL) - amelyet 1990. júliusában alapított a General Motors Austria GmbH és a Magyar Vagon és Gépgyár - alapítása óta az OPEL gépjárművek kizárólagos magyarországi importőre, és nagykereskedője.

Az OPEL a gépjárművek kiskereskedelmi értékesítésére és szervizelésére 1991-től márkakereskedői hálózatot épített ki, amelynek jelenleg 56 márkakereskedő és 6 un. szatelitkereskedő a tagja. Ez utóbbiak egy-egy márkakereskedő ügynökeként végzik tevékenységüket. Ez idő szerint 4 márkakereskedőhöz egy-egy, egy további márkakereskedőhöz pedig két szatelit kereskedő tartozik. A szatelit kereskedők közül három nem önálló vállalkozás, hanem adott márkakereskedő más helyiségben levő telephelye, a további három (LVII-LVIX. rendű kérelmező) azonban önálló jogi személyiségű vállalkozás. Az OPEL közvetlenül nem értékesít gépkocsit a végfogyasztók részére, tenderen történő részvétel esetén is (a BM rendőrségi autó tender kivételével) a márkakereskedőkön keresztül történt az értékesítés.

2. Ez idő szerint két márkakereskedő értékesít az OPEL gépkocsik mellett más gépkocsit is: az egyik GAZ teherautót, a másik Mercedes és Suzuki személygépkocsikat. Az alkatrészek esetében a márkakereskedők teljes forgalmának 40 százaléka volt OPEL alkatrész, a többi alkatrészt más forrásból szerezték be.

Az új gépjárművek (gépkocsik) piaca

3. Magyarországon 1996. évben 13416 új haszongépjármű és 74173 új személygépkocsi került értékesítésre. Ezen túlmenően mintegy 71 ezer használt személygépkocsi importjára került sor, a magánimport keretében pedig közel 2 ezer további személygépkocsi került az országba.

4. A személygépkocsik a végső felhasználás szempontjából három csoportba sorolhatók:
a) kis- és alsóközép kategória, amelyben 25 különböző márka került 1996. évben forgalomba;
b) felsőközép-, nagy-, sport- és luxuskategória, amelyben szintén 25 volt az 1996. évben forgalmazott márkák száma; valamint
c) terepjáró és egyterű kategória, amelyben 17 márkát forgalmaztak 1996. évben.

Az OPEL az új személygépkocsi forgalom egészét tekintve a legnagyobb piaci szereplő. Az OPEL személygépkocsi forgalmazási adatait az 1. táblázat foglalja össze.

1. táblázat

Az OPEL részesedése az új személygépkocsik
1996. évi forgalmából

Kategória

Forgalom (db)

Piaci részesedés (%)

Kis- és alsóközép

13902

21,5

Felsőközép-, nagy-,
sport- és luxus

1618

17,9

Terepjáró és egyterű

51

5,0

Összesen

15581

21,0

5. Az új személygépkocsik túlnyomó többségét (80-90 százalékát) kitevő kis- és alsóközép kategóriában az OPEL mellett, a nála is némileg magasabb piaci részesedéssel (22,3 százalék) rendelkező SUZUKI tekinthető legjelentősebb piaci szereplőnek, és további öt márka rendelkezik 5-10 százalék közötti piaci részesedéssel.

A felsőközép-, nagy-, sport- és luxus kategóriában az OPEL után a legnagyobb részesedéssel (10,3 százalék) a FORD rendelkezik, és további öt olyan márka van, amelynek piaci részesedése 5 és 10 százalék között van.

A terepjáró- és egyterű kategórián belül a legmagasabb - bár fokozatosan csökkenő - piaci részesedésű márka a LADA (38,1 százalék), az OPEL 5 százalékos piaci részesedésével hetedik a sorban.

A személygépkocsi piac szerkezetét az egyes kategóriákban a 2. táblázat mutatja be.

2. táblázat

A személygépkocsipiac szereplőinek piaci
részesedése (1996. év)

Megnevezés

Azon márkák száma, amelyek piaci részesedése

több mint
20 %

10-20 %
közötti

5-10 %
közötti

5 %
alatti

Összesen

Kis- és alsóközép
kategóriából

2

-

5

18

25

Felsőközép-, nagy-,
sport és luxus ka-
tegóriából

1

1

5

18

25

Terepjáró és egyterű
kategóriából

1

1

5

10

17

Összes személygép-
kocsiból

1

1

6

26

34

6. Az áruszállítást és más speciális célokat szolgáló haszongépjárművek körében 1996. évben több, mint 30 különböző márka került értékesítésre. Ezek közül 5 márka rendelkezett 10 százalékot megközelítő, illetve azt némileg meghaladó piaci részesedéssel. Az OPEL 9,3 százalékos részesedésével második a sorban.

A gépjárműalkatrészek.

7. Az új járművek alkatrészeinek értékben számítva mintegy 70-80 %-át csak eredetivel lehet pótolni. Az eredeti alkatrészeket a gyártók a széria kibocsátása után általában 8 évig biztosítják és általában előírják a márkaszervizeknek, hogy azokat tőlük vásárolják meg. Megkülönböztethetőek:
- a közvetlenül a járműipar számára gyártott gyári új, vagy eredeti alkatrészek,
- a gyári beszállítótól közvetlenül beszerezhető márkanév nélküli, általában ugyanolyan minőségű utángyártott alkatrészek, melyek a felhasznált alkatrészeknek a 20-30 %-át teszik ki; továbbá
- a felújított, illetve bontott alkatrészek.

A gépjármű szervízszolgáltatás

8. A Magyarországon jelenleg működő gépjármű szervizüzemek három kategóriába sorolhatók.

a) Márkaszervizek, amelyek adott márkához tartozó 0-3 év közötti gépjárművek teljes körű szervizszolgáltatására (garanciális és egyéb javítások, szokásos felülvizsgálatok elvégzésére, a motor diagnosztikától a fényezésig, a villamossági hibák javításától a gumicseréig minden javítási, karbantartási munkára) vannak felkészülve. Általában más típusú gépjárművek javításával nem foglakoznak, csak eredeti gyári új alkatrészt építenek be, melyeket általában a gyártótól, illetve a saját márkakereskedőtől kell megrendelniük. A szolgáltatások színvonala itt a legmagasabb, ugyanakkor a rezsi óradíj is itt a legnagyobb, általában 1.600-2.400 forint.

b) Az úgynevezett független autójavító műhelyek, ahol általában a 3-8 éves gépjárművek szervizelését végzik. Csak egy-két márkára specializálódnak, tekintettel a nagyon drága márkaspecifikus szerszámokra és diagnosztikai berendezésekre. Olcsóbb, utángyártott alkatrészek felhasználásával dolgoznak, általában olcsóbban, mint a márkaszervizek, 600 és 1.200.-Ft közötti rezsi óradíjjal.

c) A mindenhez értő műhelyek, ahol a 9-10 éves vagy régebbi autók javítását végzik, hagyományos módszerrel, utángyártott és bontott vagy javított alkatrészek felhasználásával.

9 Ez idő szerint Magyarországon mintegy 700 márkaszerviz van, míg a b) és c) pont alatti kategóriába sorolható javító és szervizüzemek száma 12-13 ezerre tehető.

II.

A megállapodások főbb elemei

10. Az OPEL - akkori nevén: OPEL Magyarország Autóforgalmazó Kft. - 1996. december 20-án 56 márkakereskedővel és azokon keresztül 6 szetelit kereskedővel (a továbbiakban együtt: Márkakereskedő) külön-külön Márkakereskedői Értékesítési és Szerviz Szerződést, illetve a szatelit kereskedőkkel Szatelit Kiegészítést (a továbbiakban együtt: Megállapodás) kötött OPEL gépkocsik és alkatrészek értékesítésére, szervizelésére.

11. A Megállapodás az alábbi - a felek piaci tevékenységét esetlegesen korlátozó - kikötéseket tartalmaz.

11.1.A Márkakereskedő - az OPEL előzetes engedélye nélkül - nem fog kiállítani, reklámozni, eladni vagy forgalmazni olyan új gépjárművet, amely nem szerepel az OPEL által - a szerződés egyik függelékeként - meghatározott gépkocsi listában. Az OPEL az engedélyt akkor adja meg, ha a Márkakereskedőt e tevékenysége nem befolyásolja hátrányosan a Megállapodásban vállalt kötelezettségei teljesítésében.

11.2. A Márkakereskedő az OPEL által forgalmazott gépkocsikon végzett garanciális (és egyéb a Megállapodásban rögzített speciális) javításokhoz csak OPEL alkatrészeket használhat fel. Az OPEL által forgalmazott gépkocsikon végzett egyéb javítási munkák esetén, és az alkatrészek eladásakor pedig az OPEL alkatrészeken kívül csak azokkal megegyező minőségű alkatrészeket használ. Ez utóbbi esetben a Markereskedő törekedni fog arra, hogy az OPEL méltányos kérése esetén az alkatrész szállítójától beszerezze az információt a minőségi egyezés alátámasztására. Az OPEL alkatrészeket a Márkakereskedő kizárólag az OPEL-től vagy az általa kijelölt forrásból szerezheti be.

A Márkakereskedő vállalja azt is, hogy - az OPEL előzetes jóváhagyása nélkül - nem köt megegyezést nem OPEL alkatrészek értékesítésére. Az OPEL az engedélyt akkor adja meg, ha a Márkakereskedőt e tevékenysége nem befolyásolja hátrányosan a Megállapodásban vállalt kötelezettségei teljesítésében. Az OPEL az engedély megadása esetén feltételeket szabhat.

11.3.A Márkakereskedő az OPEL előzetes hozzájárulása nélkül nem köt olyan megegyezést, amelynek alapján más vállalkozás képviseletében olyan gépkocsik szerviz szolgáltatásait vállalná el telephelyén, amelyet nem az OPEL forgalmaz. Az OPEL akkor adja meg a hozzájárulását, ha a Márkakereskedőt e tevékenysége nem befolyásolja hátrányosan a Megállapodásban vállalt kötelezettségei teljesítésében. A hozzájárulása esetén feltételeket szabhat.

11.4. A Márkakereskedő tevékenységét kizárólag meghatározott földrajzi területen végezheti, amelyet a Megállapodás "Fő ellátási körzet" elnevezésű függelékében rögzített, irányítószámokkal megjelölt településlista határoz meg. E területen kívül a Márkakereskedő reklámtevékenységet sem folytathat.

A szerződés nem zárja ki annak lehetőségét, hogy másik márkakereskedőknek is lehet ugyanaz a terület a Fő ellátási körzetük, illetve hogy a későbbiek során az OPEL megállapodást kössön további márkakereskedőkkel a Fő ellátási körzetben. Emellett az OPEL fenntartja magának a jogot arra is, hogy közvetlenül adjon el gépkocsikat és alkatrészeket végfelhasználóknak.

11.5. A Márkakereskedő új gépkocsit viszonteladónak (kivéve másik OPEL márkakereskedőt) nem értékesíthet, és az OPEL előzetes jóváhagyása nélkül nem adhat el új OPEL gépkocsit és OPEL alkatrészt export céljára.

12. A szerződés az alábbi - a Márkakereskedő gazdálkodását - érintő kikötéseket tartalmaz.

12.1. A Márkakereskedő telephelyét, a vásárlókkal való kapcsolatot (ideértve a reklám tevékenységet is) az OPEL által elvárt színvonalon és módon köteles kialakítani.

12.2. A Márkakereskedő az OPEL által rögzített szabvány szerinti nettó forgótőkével kell, hogy rendelkezzék.

12.3. A Márkakereskedő a szerződés részét képező "Ellenőrzési irányelvek és eljárások körlevele" szerint köteles a könyvvitelét és a nyilvántartásait vezetni, amelybe az OPEL bármikor betekinthet.

12.4.Az OPEL a Márkakereskedő számára a gépkocsikra és alkatrészekre nézve értékesítési irányszámokat írhat elő.

13.Az OPEL az egyes gépkocsikra és alkatrészekre a Márkakereskedő felé érvényesített eladási árak, továbbá értékesítési feltételek (pl. engedmények) mellett javaslatot tesz az alkalmazandó kiskereskedelmi (viszonteladási) árakra is.

14.A Megállapodás értelmében az OPEL és a Márkakereskedők azonos szavazati joggal bíró képviselőkkel létrehozzák a Franchise Tanácsot az együttműködés javítása céljából.

15. A Megállapodást a felek határozatlan időre kötötték.

III.

A kérelem

16. OPEL és az egyes Márkakereskedők közös kérelmükben a tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló 1996. évi LVII. törvény (a továbbiakban: Tpvt.) 18. § (1) bekezdésének a) pontja alapján kérték annak megállapítását, hogy a köztük létrejött Megállapodás nem minősül a Tpvt. 11. §-a értelmében gazdasági versenyt korlátozó megállapodásnak.

Hivatkoztak arra, hogy a Megállapodás se nem akadályozza, se nem korlátozza a gazdasági versenyt, és ilyen hatást nem is fejthet ki. A Megállapodás célja nem a versenytársak piaci helyzetének befolyásolása, hanem a fogyasztók igényeinek magas és egységes színvonalon való kielégítése, illetve az OPEL márkanév védelme. Álláspontjuk szerint a Megállapodás e célt szolgáló rendelkezései eredményükben sem befolyásolják a versenytársak piaci pozícióját.

17. A 16. pont szerinti kérelmük elutasítása esetére kérték a Megállapodásnak a tilalom alól történő mentesítését a Tpvt. 17. § alapján.

18. A Megállapodás egyes rendelkezéseinek céljával, indokoltságával és alkalmazásának módjával kapcsolatosan az alábbiakat adták elő.

18.1. Az OPEL-en kívüli más gépkocsik, illetve a nem OPEL alkatrészek értékesítésének, továbbá a nem OPEL gépkocsikon végzett szerviztevékenység engedélyhez kötése azt a célt szolgálja, hogy az OPEL gépkocsik és alkatrészek eladási esélyei optimálisak legyenek. Ha a Márkakereskedő az e célt biztosító kapacitások felett rendelkezik szabad kapacitásokkal (jól elkülönült helyiség, raktár, szakember), akkor azoknak a Márkakereskedő legjobb belátása és üzleti érdekei szerinti kihasználása elé az OPEL nem gördít akadályt.

18.2. Az alkatrészek beépítése tekintetében - figyelemmel a jótállási jogszabályokban foglaltakra - a jótállási idő alatt csak eredeti alkatrészek kerülhetnek beépítésre. A jótállási időn túl ezt az OPEL nem követeli meg, minden olyan alkatrész használatához hozzájárul, amely megfelel a vonatkozó szabványoknak, rendelkezik forgalombahozatali engedéllyel. Az OPEL az általa bevizsgált alkatrészek esetében írásbeli jóváhagyást ad, és elfogadja azokat a nem OPEL alkatrészeket is, amelyekről egy magyarországi független Minősítő Intézet véleményt adott.

18.3.A Megállapodásnak a Márkakereskedő gazdálkodását, üzemszervezését érintő rendelkezései (telephely kialakítás, forgótőke-szükséglet, számviteli rend stb.) a gazdasági versenyt nem korlátozzák, azok kizárólagos célja a fogyasztók egységes, magas színvonalú kiszolgálásának biztosítása.

18.4. Az OPEL nagykereskedelmi szinten (a Márkakereskedők felé) egységes árakat és feltételeket alkalmaz, azzal, hogy a Márkakereskedők kiskereskedelmi (viszonteladási) áraira csak ajánlott árat ad, amelyet a Márkakereskedők saját belátásuk szerint vesznek, vagy nem vesznek figyelembe.

IV.

A vizsgálat és az indítvány

19. A Tpvt. 71. § alapján készült vizsgálati jelentés megállapította, hogy a Megállapodás a Tpvt. 11. §-ába ütközik, mert
- az OPEL és az egyes márkakereskedők közötti (vertikális) versenykorlátozásnak minősülnek a Megállapodásnak a határozat 11. , valamint 12.2. és l3. pontjaiban ismertetett rendelkezései; továbbá
- a Márkakereskedők közötti (horizontális) versenykorlátozásnak minősül a Fanchaise Tanács létrehozása.

20. Indítványozta a Megállapodásnak a Tpvt. 18. § (2) bekezdés szerint a tilalom alóli egyedi mentesítést, azt azonban a Tpvt. 17. § (2) bekezdése alapján az alábbi feltételek teljesítéséhez javasolta kötni.

20.1. Megállapodásból egyértelműen ki kell derülnie annak, hogy a Márkakereskedő milyen feltételek mellett használhat fel a nem garanciális javításokhoz nem OPEL alkatrészeket.

20.2. A Megállapodásban egyértelműen rendelkezni kell arról, hogy az OPEL csak a Márkakereskedő egyetértése esetén köthet annak Fő ellátási körzetében más vállalkozással Megállapodást, valamint arról is, hogy a Fő ellátási körzetet csak a Márkakereskedő egyetértésével változtathatja meg.

V.

A versenykorlátozás

21. A Tpvt. 11. § (1) bekezdés értelmében tilos a vállalkozások közötti megállapodás és a vállalkozások egyesülésének és más hasonló szervezetének a döntése, amely a gazdasági verseny korlátozását célozza, vagy ilyen hatást fejthet ki, így - egyebek - mellett tilos
- az eladási árak közvetlen vagy közvetett meghatározása (Tpvt. 11. § (2) bekezdés a) pont);
- a forgalmazás korlátozása vagy ellenőrzés alatt tartása (b) pont);
- a beszerzési források közötti választás lehetőségének korlátozás (c) pont);
- az értékesítési lehetőségek közötti választás korlátozása (d) pont).

A Tpvt. 95. § (4) bekezdése szerint azonban a 11. § (1) bekezdésében foglalt tilalom - a törvény hatálybalépésétől számított egy évig - nem alkalmazható a Tpvt. hatálybalépése előtt kötött és a korábban hatályos rendelkezések értelmében nem tilos megállapodásra. A korábban hatályos rendelkezés a tisztességtelen piaci magatartás tilalmáról szóló 1990. évi LXXXVI. törvény (a továbbiakban: Vtv.).

22. Miután a Megállapodást az OPEL és az egyes Márkakereskedők 1996. december 20-án - vagyis a Tpvt. hatálybalépése előtt - kötötték, ezért a Versenytanács elsőként azt vizsgálta, hogy a Megállapodás sérti-e a Vtv. előírásait.

A Vtv. 14. §-a a versenytársak között létrejött versenyt korlátozó megállapodások mellett, a nem versenytársak között létrejött megállapodások körében kizárólag a továbbeladási ár szerződésben való meghatározását tiltotta. Ebből adódóan a Vtv. 14. §-át a Megállapodásnak a Franchaise Tanácsra (14. pont) és az ajánlott továbbeladási árra (13. pont) vonatkozó rendelkezései sérthették, és e rendelkezések a Tpvt. 11. §-át is sérthetik.

22.1. A Franchaise Tanács - a Versenytanács álláspontja szerint - olyan a Tpvt. 11. § (1) bekezdése szerinti "hasonló szervezetnek" minősül, amelynek gazdasági versenyt korlátozó döntése tilalom alá tartozik. A tilalom azonban csak a döntésre vonatkozik, és nem a szervezet létrehozására. Ezért a Versenytanács nem ítélte a tilalom alá esőnek a Franchaise Tanács életrehívását, amiből azonban értelemszerűen nem következik az, hogy annak valamely későbbi döntése ne ütközhetne a Tpvt. 11. § (1) bekezdésébe.

22.2.A Vtv. 14. § (3) bekezdése a továbbeladási ár szerződésben való meghatározását tiltotta, amely tilalom értelemszerűen benne foglaltatik a Tpvt. 11. § (2) bekezdés a) pontja azon tilalmába, mely szerint tilos az eladási árak közvetlen vagy közvetett meghatározása. A Versenytanács álláspontja szerint azonban az ajánlott továbbeladási ár nem minősül meghatározott árnak, mert a viszonteladót nem korlátozza az ár, saját üzleti szempontjai szerinti alakításában. Ezért a Versenytanács a Megállapodás e rendelkezését sem minősítette tilalom alá esőnek.

22.3. A 22.1. és 22.2. pontban kifejtettekből következőleg, továbbá abból adódóan, hogy a Megállapodás további rendelkezései a Vtv. alapján nem minősültek tiltottnak, a Versenytanács úgy döntött, hogy a Tpvt. 1997. január 1-jei hatálybalépését követő egy évig, vagyis 1997. december 31-ig Megállapodásra nem alkalmazható a Tpvt. 11. §-ában foglalt tilalom.

23. A Megállapodásnak a 11. pontban ismertetett rendelkezései korlátozzák a Márkakereskedőt a beszerzési források és az értékesítési lehetőségek közötti választásban, s lehetőséget biztosítanak az OPEL számára a Márkakereskedő forgalmazásának ellenőrzés alatt tartására. Mindez - ellenkezőjének bizonyítása hiányában - versenyt korlátozó hatást fejtheti ki, s így a Tpvt. 11. § (2) bekezdésének b)-d) pontjaiban foglalt tilalomba ütközik. Ebből adódóan a Versenytanács - egyezően a vizsgálati jelentéssel - elutasította a kérelmezőknek annak megállapítására irányuló kérelmét, hogy a Megállapodás nem minősül a Tpvt. 11. § értelmében gazdasági versenyt korlátozó megállapodásnak.

24. Figyelemmel a vizsgálói jelentésre is, vizsgálta a Versenytanács a megállapodásnak a 12. pontban ismertetett azon rendelkezéseit is, amelyek lehetőséget biztosítanak az OPEL számára az Márkakereskedő gazdálkodásának, üzemszervezetésének befolyásolására, ellenőrzés alatt tartására. Úgy ítélte meg azonban, hogy ezek a Márkakereskedő piaci kapcsolataira, gazdasági versenyben való megjelenésére nincsenek érdemi hatással, így e rendelkezéseknek nem lehet versenyt korlátozó hatása.

VI.

A mentesítés

25. A Versenytanács a kérelmezők másodlagos kérelme alapján vizsgálta, hogy a Megállapodás mentesül-e a tilalom alól.

Csoportmentesség

26.A Tpvt. 16. §-a alapján a megállapodások meghatározott csoportjait a Kormány rendeletben mentesítheti a 11. §-ban foglalt tilalom alól. Az árupiacot illetően ezidőszerint két rendelet van hatályban:
- az 53/1997. (III. 26.) Korm. rendelet a kizárólagos forgalmazási megállapodások egyes csoportjainak mentesítéséről, valamint
- az 54/1997. (III.26.) Korm. rendelet a kizárólagos beszerzési megállapodások egyes csoportjainak mentesítéséről.

27. Az 53/1997. (III. 26.) Korm. rendelet 4. §-ának b) pontja szerint a rendelet hatálya nem terjed ki a gépjárművek forgalmazására és szervizelésére vonatkozó megállapodásokra, így a kérelem szerinti Megállapodásra sem.

Az 54/1997. (III.26.) Korm. rendelet alkalmazását már az kizárja, hogy a felek a Megállapodást határozatlan időtartamra kötötték, ezt ugyanis a 2. § (1) bekezdésének c) pontja nem teszi lehetővé.

Egyedi mentesítés

28.A Tpvt. 17. § (1) bekezdésének a-d) pontjaiban felsorolt feltételek együttes fennforgása esetén a Gazdasági Versenyhivatal mentesíti a megállapodást a 11. §-ban foglalt tilalom alól.

29. A mentesítés lehetőségének vizsgálatakor a Versenytanács az alábbiakból indult ki.

29.1. A Megállapodás nem vitathatóan hozzájárul a forgalmazás ésszerűbb megszervezéséhez (Tpvt. 17. § (1) bekezdés a) pont). A Megállapodás által ugyanis biztosítható, hogy az OPEL gépjárművek vásárlói és használói az ország egész területén, és egységes feltételek mellett juthassanak hozzá az igényelt gépjárműhöz, illetve az annak használata során szükségessé váló pótalkatrészekhez és szervizszolgáltatásokhoz.

29.2. Szintén nem vitatható, hogy a Megállapodás ésszerűen csak korlátozott számú Márkakereskedőre terjeszthető ki. Más oldalról pedig a Márkakereskedőnek a Megállapodáshoz nem kötődő, illetve a Fő ellátási körzeten kívüli tevékenységét is szükséges olyan mértékben korlátok közé szorítani, hogy a gépjármű gyártó bizonyos lehessen abban, hogy a Márkakereskedő teljes intenzitással tevékenykedik az OPEL márka kijelölt területen belüli versenyképes értékesítése érdekében.

30. Az előzőek előrebocsátását követően a Versenytanács az vizsgálta, hogy a 29.1. pont alatti célok és az azok érdekében a Megállapodásban rögzített - a 29.2. pontban összefoglalt - korlátozások arányban állnak-e egymással.

30.1. A nem OPEL gépkocsik és alkatrészek értékesítésére vonatkozó tilalom a Márkakereskedőt arra kell, hogy ösztönözze, hogy tevékenységét az OPEL gépkocsik értékesítésére összpontosítsa, ami erősíti a versenyt az OPEL és más márkák között. Ugyanakkor, ha e cél nem szenved csorbát, vagyis, ha a Márkakereskedőnek vannak szabad kapacitásai más márkák értékesítésére, azt az OPEL nem korlátozza, feltéve, hogy az megfelelően elkülönítésre kerül az OPEL gépkocsik és alkatrészek értékesítésétől.

30.2. A Márkakereskedői hálózat kialakítása ésszerűen csak úgy történhet, hogy adott területre a várható igényekkel összhangban álló kapacitással rendelkező Márkakereskedő(k) kerül(nek), így biztosítva egyrészt a kiegyensúlyozott ellátást az ország egész területén, másrészt a fogalmazási költségek minimalizálását. Az egész értékesítési rendszer céljával lenne ellentétes tehát, ha a Márkakereskedő Fő ellátási körzetén kívül korlátozásmentesen versenyezhetne más OPEL Márkakereskedőkkel. Mindemellett ennek korlátozása is csak viszonylagos, hiszen (az export kivételével) a Fő ellátási körzeten kívülre történő eladás nem tilos, a tilalom csak a reklám felhasználásával történő aktív vevőtoborzásra vonatkozik. Más- oldalról a Márkakereskedők közötti bizonyos mértékű versenyt az is fenntartja, hogy adott területen több Márkakereskedő is van (lehet), és a Megállapodás azt sem zárja ki, hogy az OPEL közvetlenül értékesítsen az adott területen.

30.3. A nem garanciális javításokhoz felhasználható alkatrészek tekintetében csak annyiban érvényesül korlátozás, hogy a Márkakereskedő nem használhat fel az OPEL alkatészeknél gyengébb minőségű alkatrészt. Ez a korlátozás - figyelemmel a fogyasztók érdekeire, valamint a gépjárművek biztonságos üzemeltetéséhez fűződő érdekre is - nem minősíthető aránytalannak.

30.4. A szervízszolgáltatásra nézve a Megállapodás a Márkakereskedőnek a más gépjármű márkákon végzett egyedi javítótevékenységét nem korlátozza, csak azt tiltja, hogy a Márkakereskedő olyan további Megállapodást kössön, amelynek alapján más vállalkozások képviseletében végzi nem OPEL gépkocsik szervizelését. E korlátozásra nézve is érvényesek a 30.1. pontban az értékesítéssel kapcsolatosan kifejtettek, különös tekintettel arra, hogy a más márkákon végzett javító tevékenység megfelelő elkülönítése esetén ez a korlátozás sem érvényesül.

31. A mentesítés feltétele az is, hogy a Megállapodásból származó előnyök méltányos része a fogyasztóhoz jusson (Tpvt. 17. § (l) bekezdés b) pont). A Versenytanács álláspontja szerint ennek - nem feltétlenül szükséges, de mindenképpen elégséges - feltétele az, hogy a Megállapodás tárgyát képező márka az érintett piacon hatékony versenyben álljon más gépkocsi márkákkal. Az értékesítés hatékonyabb megszervezéséből származó költség-megtakarításnak ugyanis versenyhelyzetben szükségszerűen jelentkeznie kell az eladási árban is. Ennek a Márkakereskedő területi kizárólagossága sem képezheti akadályát. Amellett, hogy az csak viszonylagos, az áraknak és/vagy az értékesítési feltételeknek a Márkakereskedő érdekeinek való egyoldalú alárendelését valószínűsíthetően maga az OPEL gátolná meg. Az OPEL-nek erre nemcsak lehetősége van, hanem az érdekeltsége is fennáll. Ellenérdekelt ugyanis abban, hogy a Márkakereskedő által érvényesített túlzott árrés felhajtsa a gépkocsi (alkatrész, szerviztevékenység) árát. A magasabb ár (vagy azzal azonos hatással bármely a fogyasztó számára kedvezőtlen értékesítési körülmény) ugyanis csökkenti az eladható mennyiséget, mégpedig oly módon, hogy az OPEL nem kap magasabb árat, vagyis összbevétele csökken.

32. Az OPEL - jóllehet összességében a magyar piac legnagyobb gépjármű forgalmazója, és ezen belül az egyes egymást ésszerűen helyettesíteni nem képes gépjárműcsoportok szinte mindegyikében is a legnagyobbak közé tartozik - nem vitathatóan versenypiaci körülmények között tevékenykedik.
A haszongépjárművek piaca és a személygépkocsi piac - akár annak egészét, akár a személygépkocsik mérete és jellege szerinti, egymástól némileg eltérő csoportjait tekintjük a Tpvt. 14. § szerinti érintett piacnak - egyaránt versenypiacnak minősül. Ezt mutatja az un. Herfindal-Hirschman (HH) index - az egyes piaci szereplők piaci részesedése négyzeteinek összege - is, amely egyetlen csoport kivételével nem haladja meg a nemzetközi versenyjogi gyakorlat szerint a versenypiac felső határának tekinthető 1800-as értéket (lásd 3. táblázat), a terepjáró és egyterű kategóriában ugyan némileg magasabb, e kategóriában azonban az OPEL nem tekinthető jelentős piaci szereplőnek.

3. táblázat

A HH-index alakulása a magyar gépjárműpiacon 1996. évben.>

Megnevezés

HH-index

1. Személygépkocsik összesen

1121

1/a. Kis- és alsóközép

1283

1/b. Felsőközép-, nagy-, sport- és
luxus

800

1/c. Terepjáró és egyterű

1995

2. Haszongépjármű

760

33. A mentesítés további feltétele - a Megállapodás ne tegye lehetővé az érintett áruk jelentős részével kapcsolatosan a verseny kizárását (Tpvt. 17. § (1) bekezdés d) pont) - az előzőekből is következően egyértelműen fennáll. Így a Megállapodás a Tpvt. 17. § (1) bekezdésében említett valamennyi feltételnek megfelel, ezért a Versenytanács a Tpvt. 77. § (1) bekezdése b) pontjának alkalmazásával a Megállapodást mentesítette a tilalom alól, amelynek hatálya a Tpvt. 17. § (3) bekezdése alapján visszahat a Megállapodás megkötésének időpontjára.

A mentesítés feltételhez kötése.

34. A Versenytanács - szemben a vizsgálói indítvánnyal (20. pont) - nem látta indokoltnak a Tpvt. 17. § (2) bekezdésének alkalmazását, vagyis a mentesítést nem kötötte feltételhez.

34.1. A nem garanciális javításokhoz történő nem OPEL alkatrészek felhasználásának szabályozására vonatkozó indítvánnyal (20.1. pont) szemben a Versenytanács úgy ítélte meg, hogy - a 30.3. pontban kifejtettekre is tekintettel - nem túlzott követelmény az, hogy a pótalkatrész gyártójának kétség esetén igazolnia kell azt, hogy terméke megfelel az OPEL minőségnek.

34.2. Az a körülmény, hogy a Megállapodás lehetőséget ad az OPEL részére, hogy adott Fő ellátási körzetben további Márkakereskedőkkel is Megállapodást kössön, illetve módosítsa a Fő ellátási körzetet - kétségkívül hátrányos lehet a Márkakereskedő számára. A Versenytanács azonban nem talált alapot arra, hogy e rendelkezés - indítvány szerinti (20.2. pont) - megváltoztatását a mentesítés feltételeként szabja.

A vevő- eladó kapcsolatokban létrejövő (vertikális) versenyt korlátozó megállapodásoknak ugyanis szükségszerű velejárója, hogy azok a versenyt korlátozó kitételeken túlmenően a felek közötti viszonyt szabályozó rendelkezéseket is tartalmaznak. A Versenytanács álláspontja szerint a Tpvt. 17. § szerinti mentesítési eljárás során a Gazdasági Versenyhivatal e rendelkezéseket csak az esetben vizsgálhatja, ha azok valamilyen összefüggésben erősítik a Megállapodás versenyt korlátozó hatását. A szóban forgó rendelkezésre ez nem áll, sőt - éppen ellenkezőleg - az enyhítheti a Megállapodásból egyébként adódó versenykorlátozást. (A kizárólag a megállapodást kötő feleket érintő rendelkezések esetleges egyoldalúsága, valamelyik fél gazdasági erőfölénye esetén a Tpvt. V. fejeztében foglaltak alkalmazásával ítélhető meg.)

VII.

Eljárási kérdések

35. A kérelmezők - képviselőjük útján - közösen kérték a tárgyalás mellőzését, ezért a Versenytanács határozatát - a Tpvt. 74. § (1) bekezdésének alkalmazásával - tárgyaláson kívül hozta meg.

36.A kérelmezők a Tpvt. 62. § (1) bekezdése szerinti eljárási díjat előzetesen lerótták, ezért arról rendelkezni nem kellett.

37. A határozat felülvizsgálatára vonatkozó rendelkezés a Tpvt. 83. § (1)- (2) bekezdésén alapul.

Budapest, 1997. november 24.

dr. Bodócsi András sk. előadó
Vérné dr. Labát Éva
Dr. Kállai Mária
Kiss Lászlóné