Gazdasági Versenyhivatal

1. A Tpvt. 43/H. §-a szerinti bejelentés (a továbbiakban: bejelentés) célja, hogy bárki jelzéssel élhessen a Gazdasági Versenyhivatal (a továbbiakban: GVH) felé, amennyiben olyan piaci magatartást észlel, amely felvetheti a GVH hatáskörébe tartozó jogszabályok rendelkezéseinek sérelmét.

A GVH a bejelentés alapján a közérdek védelmében, hivatalból indítja meg a versenyfelügyeleti eljárást, ezért sem a versenyfelügyeleti eljárás, sem az azt megelőző bejelentéses eljárás nem alkalmas egyedi érdeksérelmek orvoslására. Bejelentési űrlapot ezért akkor célszerű benyújtani, ha olyan magatartást kifogásol, mely a személyek vagy vállalkozások nagyobb csoportját érintheti, és így a magatartás a közérdeket sértheti.

2. Bejelentést bárki tehet.

3. A bejelentési űrlap valamennyi pontja kitöltendő, kivéve, ha maga az űrlap jelzi, hogy a kitöltés nem kötelező.
4. A bejelentési űrlap nem megfelelően kitöltöttnek minősül, ha – a nem kötelezően kitöltendőként jelöltek kivételével – adott kérdésre nem ad választ, vagy ha a kért információt máshol, vagy úgy adja meg, hogy annak tartalma nem azonosítható vagy értelmezhető az adott kérdés tekintetében.

Így különösen nincs megfelelően kitöltve az űrlap, ha abból a bejelentett(ek)nek a személye, vagy a kifogásolt magatartás mibenléte egyértelműen nem azonosítható be.

5. A bejelentéshez csatolni kell valamennyi rendelkezésére álló, a bejelentésben kifogásolt magatartás alátámasztására szolgáló bizonyítékokat, így különösen azokat, melyek a kifogásolt magatartás alapján nyilvánvalóan a rendelkezésére állhatnak.
6. Az adott űrlapon csak azokat a magatartásokat, feltételezett jogsértéseket jelentse be, amelynek bejelentésére az űrlap szolgál. Az űrlapok kitöltése előtt kérjük, figyelmesen olvassa elaz egyes bejelentési űrlapokhoz kapcsolódó tájékoztatókat is.
7. Kérjük, hogy a kifogásolt magatartásnak megfelelő űrlapot töltse ki. A honlapon jelenleg elérhető űrlapok 2018. január 1-jétől alkalmazandók. Felhívjuk a figyelmét, hogy a korábban alkalmazandó űrlapon benyújtott bejelentést a GVH panaszként kezeli (lásd a 15., 16. és 23. pontot).

8. Az űrlapot, valamint a csatolt dokumentumokat egy példányban kell a GVH-nak benyújtani a következő módok valamelyikén:

• eredeti aláírt példány postai úton vagy személyesen: a 1026 Budapest, Riadó utca 1-3. címen,
• e-mailben: az ugyfelszolgalat@gvh.hu e-mail címre,
• ügyfélkapun keresztül.

9. Az űrlap aláírásakor vegye figyelembe, hogy a GVH-nak benyújtott eredeti példányt vagy saját kezűleg írja alá, vagy elektronikusan benyújtott űrlap esetén elektronikus aláírása legalább a fokozott biztonságú elektronikus aláírás követelményének feleljen meg. A bejelentéses eljárásban – amennyiben nem személyesen jár el – a bejelentőt törvényes képviselője vagy az általa meghatalmazott személy is képviselheti. Ez utóbbi esetekben a bejelentési űrlapot a bejelentő törvényes képviselőjének cégszerű aláírásával, illetve meghatalmazottjának aláírásával kell ellátnia. Meghatalmazott képviselő esetén [az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény 13-14. §] az előírt formájú meghatalmazást is csatolni kell eredeti példányban vagy hitelesített másolat formájában a bejelentési űrlap benyújtásakor.

A meghatalmazott útján elektronikusan benyújtott űrlap esetén a mellékelt meghatalmazáson a kiállító is minősített elektronikus aláírást vagy minősített tanúsítványon alapuló fokozott biztonságú elektronikus aláírást helyezzen el. Megfelelő aláírás hiányában, illetve ha a meghatalmazott e minőségét megfelelően nem igazolja, a beadványt a GVH panaszként kezeli (lásd a 15., 16. és 23. pontot).

10. A megfelelően kitöltött bejelentési űrlapban megadott, a bejelentett magatartásra vonatkozó információkat, bizonyítékokat a GVH megvizsgálja, és ha a GVH valószínűsíti a jogsértést, és a közérdek az eljárás megindítását indokolja, hivatalból vizsgálatot, ún. versenyfelügyeleti eljárást indít, erről a bejelentőt tájékoztatja. Amennyiben nem valószínűsíthető jogsértés vagy a közérdek eljárás indítását nem indokolja, erről a GVH írásos végzést hoz, amelyet közöl a bejelentővel.
11. A GVH a bejelentés alapján nem köteles külön bizonyítás lefolytatására, alapvetően a bejelentő által szolgáltatott információt veszi figyelembe a bejelentés elbírálása során. A bejelentést a GVH tartalma szerint bírálja el, ennek során nem köti a magatartás bejelentő általi jogi minősítése.
12. A bejelentéssel összefüggő eljárásban a vizsgáló a bejelentés elbírálásához szükséges további adatokat is beszerezhet, ennek érdekében a szükséges körben és mértékben bármely személytől vagy szervezettől felvilágosítás adását, a vizsgálat tárgyával összefüggő adatok, iratok szolgáltatását kérheti, továbbá a bejelentőt, illetve a bejelentettet meghallgathatja.
13. Abban az esetben, ha a bejelentésben foglaltak tekintetében a bejelentettel szemben már versenyfelügyeleti eljárás van folyamatban, vagy a Gazdasági Versenyhivatal a bejelentésben foglaltakat – a bejelentésben foglaltakkal azonos tényállás és változatlan jogi szabályozás mellett – már elbírálta, az eljárást megszünteti. Az eljárás megszüntetéséről a GVH írásos végzést hoz, amelyet közöl a bejelentővel.
14. Ha a bejelentésben kifogásolt magatartás elbírálása más hatóság hatáskörébe tartozik, a GVH a bejelentést és az iratokat végzéssel átteszi a hatáskörrel és illetékességgel rendelkező hatóságnak, amelyet közöl a bejelentővel is.
15. Ha az űrlap nincsen megfelelően kitöltve (azaz ha nem felel meg a 3–9. pont szerinti követelményeknek), a GVH a beadványt panaszként kezeli.

Ha a kifogásolt magatartást nem az annak megfelelő űrlapon jelentik be (pl. erőfölénnyel való visszaélést kifogásol a fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatok bejelentésére szolgáló űrlapon), a GVH bejelentést szintén panaszként kezeli.

Abban az esetben, ha a bejelentéses űrlapon a bejelentő részben az adott űrlapon nem bejelenthető magatartást (feltételezett jogsértést) is megjelöl, a GVH csak az űrlap megnevezése szerinti magatartásra vonatkozó kifogást bírálja el.

16. Ha a GVH a beadványt panaszként kezeli, erről a beadványt benyújtót tájékoztatja. Ebben az esetben a GVH nem hoz végzést a bejelentés tárgyában. (Lásd a 23. pontot.)

17. A bejelentő kérheti, hogy azt a tényt, hogy bejelentéssel élt, a GVH ne fedje fel mások előtt.
18. A bejelentés tárgyában való döntéshozatalt követően a bejelentő betekinthet az ügy irataiba, azzal, hogy korlátozottan megismerhető adatot (pl. a bejelentett személyes adatait, üzleti titkát) nem ismerhet meg, ha jogosultságát külön nem igazolja (pl. hogy a személyes adat érintettjétől vagy az üzleti titok jogosultjától engedélyt kapott a személyes adatok megismerésére).
19. A bejelentő a bejelentés alapján a vizsgálat megindításának mellőzéséről, valamint a bejelentési eljárás megszüntetéséről hozott végzést közigazgatási perben megtámadhatja a közléstől számított nyolc napon belül. A közigazgatási perben a bíróság eljárására vonatkozó szabályokat azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy ha a bíróság álláspontja szerint az ügyben vizsgálat indításának van helye, a vizsgálót a vizsgálat harminc napon belül történő elrendelésére kötelezi. E perben nincs helye az érdekelt perbelépésének, a természetes személy bejelentő számára a jogi képviselet nem kötelező, és a bíróság végzése ellen perorvoslatnak nincs helye.

20. Amennyiben a bejelentés vagy az ahhoz csatolt valamely irat üzleti titoknak vagy magántitoknak (a továbbiakban: üzleti titok) minősülő adatot tartalmaz, a GVH-nak csak abban az esetben van módja az ilyen adat korlátozottan megismerhetőként kezelésére, és ilyen módon az azt tartalmazó iratokba való betekintés, az azokról való másolat- vagy feljegyzéskészítés korlátozására, ha az adat benyújtásakor pontosan megjelölik, az üzleti titokként kezelendő adatot és - az egyes adatok tekintetében külön-külön - ennek indokait, így különösen azt a védendő érdeket, amely az adat jogosulatlan személy általi megismerése esetén sérülne (Tpvt. 55/A. § (2) és (4) bekezdés). E követelménynek a bejelentő úgy tud legkönnyebben eleget tenni, ha a bejelentési űrlap erre vonatkozó részében nyilatkozik az ilyen adatok létére vonatkozóan, és pontosan megjelöli az űrlap érintett pontjának, illetve a csatolt iratnak a sorszámát (vagy egyéb azonosító adatát), valamint az üzleti titokként kezelni kért adat, információ szövegszerű azonosítására szolgáló adatokat, továbbá – az egyes adatok, információk tekintetében külön-külön – az üzleti titokként kezelés indokait, így különösen azt a védendő érdeket, amely az adat jogosulatlan személy általi megismerése esetén sérülne. [A bejelentési űrlapon, illetve – ahol megoldható – az egyéb dokumentumokban üzleti titokként kezelni kért adatok, információk szövegszerű azonosítása olyan módon is történhet, hogy azokat szürke kiemeléssel látja el, és e helyen – a megfelelő indokolás megadása mellett – erre a tényre hivatkozik, (pl.: „a bejelentési űrlap x., y., z. stb. pontjaira adott válaszokban szürkével jelölt részek”)].

Amennyiben nem a bejelentő az üzleti titokként megjelölt adat jogosultja, úgy az adat jogosultja személyének és elérhetőségének megadása is szükséges, valamint annak valószínűsítése, hogy az adatot a jogosulttól jogszerűen, az annak titokban tartására vonatkozó kötelezettség mellett szerezte meg és kezeli.

Ugyan a bejelentéssel kapcsolatos eljárás irataiba kizárólag a bejelentő tekinthet be, az üzleti titokkal kapcsolatos nyilatkozatnak nagy jelentősége lehet akkor, ha az általa szolgáltatott adatokat a GVH felhasználja versenyfelügyeleti eljárásában.

Az üzleti titoknak tekinthető adatok köréről, és a titokmentes iratok benyújtására vonatkozóan a GVH honlapján találhat bővebb tájékoztatás.

21. A bejelentés elbírálása érdekében a GVH a bejelentőtől további adatszolgáltatást kérhet, illetve a bejelentőt személyesen is meghallgathatja.
22. Ha üzleti titkot jelöl meg az űrlapon vagy adatszolgáltatásában, akkor ennek betekinthető, titokmentes változatát a bejelentőnek kell elkészítenie.

23. Amennyiben a GVH úgy dönt, hogy egy panasz kapcsán nem indít versenyfelügyeleti eljárást, akkor ez ellen a döntés ellen a panaszosnak nincs jogorvoslati lehetősége. Bejelentés esetén – tekintettel a bejelentés részletesebb információszolgáltatási igényére – ez ellen a döntés ellen a bejelentő a végzés kézhezvételétől számított 8 napon belül jogorvoslattal élhet a Fővárosi Törvényszéknél, kérve azt, hogy a bíróság kötelezze eljárásra a GVH-t. A panaszos nem kap tájékoztatást a panasza érdemi elintézéséről, és az adott esetben az alapján megindult versenyfelügyeleti eljárásban született érdemi döntéséről sem (erről a GVH honlapján tájékozódhat), míg a bejelentő minden esetben értesül bejelentése sorsáról, és az adott esetben az alapján megindult ügyben megkapja az ügyzáró határozatot vagy eljárást megszüntető végzést. A bejelentő az eljárást megszüntető végzéssel szemben a Tpvt.-ben meghatározott esetekben jogorvoslattal is élhet.