Tisztelt Látogató!
A Gazdasági Versenyhivatal (továbbiakban: GVH) Ügyfélkapcsolati Irodája összegyűjtötte a leggyakrabban feltett kérdéseket és az azokra adott válaszokat.
Reméljük, hogy az alábbiakban Ön is választ talál kérdéseire.
Amennyiben bizonytalan abban, hogy az Ön által tapasztalt, jogsértőnek vélt magatartás a GVH hatáskörébe tartozik-e, tekintse át tájékoztatóinkat és/vagy keresse bizalommal az Ügyfélkapcsolati Iroda munkatársait telefonon vagy e-mailben.
A GVH a piaci verseny tisztasága felett őrködik, a tisztességtelen piaci magatartás és versenykorlátozás tilalmáról szóló 1996. évi LVII. törvény (a továbbiakban: Tpvt. vagy Versenytörvény) alapján.
A Tpvt. alapján az alábbi területeken tartozik a GVH hatáskörébe az eljárás lefolytatása: üzletfelekkel szemben az üzleti döntések tisztességtelen befolyásolása; a versenykorlátozó megállapodások tilalmának megsértése; a gazdasági erőfölénnyel való visszaélés tilalmának megsértése; valamint a vállalkozások összefonódásának ellenőrzése.
Mivel a fogyasztókkal szembeni tisztességtelen magatartásokra vonatkozó szabályozást a fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmáról szóló 2008. évi XLVII. törvény (a továbbiakban: Fttv.) tartalmazza, ezért a fogyasztókkal szembeni tisztességtelen magatartásokkal szemben a GVH az Fttv. rendelkezései alapján léphet fel.
A fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatok vizsgálata akkor tartozik a GVH hatáskörébe, ha a kifogásolt magatartás a gazdasági verseny érdemi befolyásolására alkalmas.
Az Fttv. alapján három hatóság járhat el az alábbi hatásköri megosztás szerint:
A tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmának megsértése miatt főszabály szerint a fogyasztóvédelmi hatóság jár el. A Magyar Nemzeti Bank hatáskörébe tartozik az eljárás, ha az érintett kereskedelmi gyakorlat a vállalkozás olyan tevékenységével függ össze, amelyet a Magyar Nemzeti Bank felügyel. A Gazdasági Versenyhivatal abban az esetben járhat el, ha a kereskedelmi gyakorlat a gazdasági verseny érdemi befolyásolására alkalmas.
A gazdasági verseny érdemi érintettségének megállapításánál - a jogsértéssel érintett piac sajátosságainak figyelembevételével - a következő szempontok irányadóak:
A gazdasági verseny érdemi érintettsége minden egyéb körülményre tekintet nélkül fennáll, ha
A GVH hatáskörét ugyanakkor a Tpvt-n és az Fttv-n felül egyéb jogszabályok is meghatározzák, úgymint pl. a kereskedelemről szóló 2005. évi CLXIV. törvény (a továbbiakban: Kertv.), vagy az Európai Unió működéséről szóló szerződés 101. és 102. cikke.
A Kertv. alapján a Gazdasági Versenyhivatal jár el olyan ügyekben, amikor egy jelentős piaci erővel rendelkező kereskedő a beszállítójával szemben visszaél a jelentős piaci erejével. A jelentős piaci erő abban az esetben állapítható meg, ha a vállalkozás vagy vállalkozáscsoport kereskedelmi tevékenységéből származó előző évi konszolidált nettó árbevétele meghaladja a 100 milliárd forintot. Akkor is fennáll a kereskedő jelentős piaci ereje, ha nem rendelkezik 100 milliárd forint nettó árbevétellel, azonban a piac struktúrája, a piacra lépési korlátok léte, a vállalkozás piaci részesedése, pénzügyi ereje és egyéb erőforrásai, kereskedelmi hálózatának kiterjedtsége, üzleteinek mérete és elhelyezkedése, kereskedelmi és egyéb tevékenységeinek összessége alapján a beszállítóval szemben egyoldalúan előnyös alkuhelyzetben van vagy abba kerül. A Kertv. rendelkezései szerint a Tpvt. alkalmazásában a gazdasági erőfölényt a napi fogyasztási cikkek kiskereskedelmi értékesítésének piacán - mint érintett piacon - fennállónak kell tekinteni, amennyiben a vállalkozásnak, vagy kapcsolt vállalkozásoknak közösen a napi fogyasztási cikkek kiskereskedelmi értékesítéséből származó előző évi (konszolidált) nettó árbevétele meghaladja a 100 milliárd forintot.
A fent hivatkozott törvényekbe ütköző magatartás észlelése esetén bárki bejelentéssel vagy panasszal élhet a GVH-nál.
A GVH Ügyfélkapcsolati Irodájának elérhetőségei:
Cím:1026 Budapest, Riadó utca 1-3.
Levélcím: 1534 Budapest Pf.: 958
Telefon: +36-1-472-8851
Fax: +36-1472-8905
Kérdéseit elektronikusan a következő e-mail címre küldheti meg: ugyfelszolgalat@gvh.hu
Panaszát írásban nyújthatja be az alábbi elérhetőségeken:
Amennyiben úgy véli, hogy egy Ön által észlelt magatartás olyan piaci probléma, amely a GVH hatáskörébe tartozik, beadvány benyújtásával írásban jelezheti azt a GVH felé.
A GVH-hoz beadvány kétféle formában nyújtható be:
Kiemelendő, hogy a panasz és a bejelentés a GVH számára fontos információforrás, azonban a GVH akkor is hivatalból jár el, ha az eljárást egy megalapozott bejelentés vagy panasz alapján folytatja le.
A panasznak mint piaci jelzésnek nincsenek formai kötöttségei. A panasztételhez elég, ha kitölti a „Fogyasztóknak” menüpontban elérhető Panasz űrlapot, illetve postai vagy elektronikus úton továbbított levélben a saját szavaival leírja, hogy kivel szemben kíván panasszal élni, és milyen tények alapján kifogásolja a panaszolt vállalkozás piaci magatartását. Amennyiben rendelkezik valamilyen dokumentummal (például újsághirdetéssel, hírlevéllel, szerződésekkel, egyéb levelezéssel stb.), amely igazolja a valószínűsített jogsértést, illetve a verseny érintettségét (lásd 1. kérdés), annak másolatát csatolja beadványához.
Panaszát elektronikus úton e-mailben az ugyfelszolgalat@gvh.hu címre, míg postai úton a 1534 Budapest. Pf. 958., postafiók címre küldheti. Panaszát Ügyfélkapun keresztül is lehetősége van továbbítani a GVH-hoz.
Amennyiben a panaszos panaszát nem írja alá, magát nem nevezi meg, és a személye a beadvány alapján sem azonosító, illetve a postai úton benyújtásra került panasz esetén a panaszos nem tünteti fel a teljes nevét és címét, a panasz névtelennek minősül. A névtelen panaszok esetén amennyiben a kifogásolt magatartás nem a GVH hatáskörébe tartozik, a GVH a beadványt nem tudja megküldeni a hatáskörrel és illetékességgel rendelkező hatóságnak, továbbá nem áll módjában visszaigazolást küldeni, illetve tájékoztatni a panaszost a megtett intézkedésekről, így akár a versenyfelügyeleti eljárás megindításáról, valamint a folyamatban lévő, illetve lezárult versenyfelügyeleti eljárásról sem.
A Gazdasági Versenyhivatal titokban tartja azt a tényt, hogy a panaszos a Gazdasági Versenyhivatalnál panasszal élt. Mennyi a panaszok elintézésnek határideje?
A panaszok elintézésének nincs jogszabályi határideje, illetve azok tartalma sem kötelezi a GVH-t eljárásra. Ha a panasz alapján további intézkedés nem szükséges, a panasszal kapcsolatos eljárást a beérkezésétől számított hat hónap elteltével lezártnak kell tekinteni, és erről a panaszost tájékoztatni kell. A panaszok alapvetően piaci jelzésként szolgálnak, a GVH egyedi sérelmeket nem tud orvosolni, mivel a GVH versenyfelügyeleti eljárásai a piaci folyamatokat célozzák.
A panaszok elintézésének nincs jogszabályi határideje, illetve azok tartalma sem kötelezi a GVH-t eljárásra. Ha a panasz alapján további intézkedés nem szükséges, a panasszal kapcsolatos eljárást a beérkezéstől számított egy év elteltével lezártnak kell tekinteni. A panaszok alapvetően piaci jelzésként szolgálnak, a GVH egyedi sérelmeket nem tud orvosolni, mivel a GVH versenyfelügyeleti eljárásai a piaci folyamatokat célozzák.
Bejelentést úgy tehet, hogy a GVH honlapján megtalálható bejelentési űrlapot megfelelően kitölti, saját kezűleg aláírja, vagy az elektronikus úton eljuttatni kívánt űrlap esetében legalább fokozott biztonságú elektronikus aláírással ellátja, majd eljuttatja a Hivatalhoz személyesen (1026 Budapest, Riadó utca 1-3.), postai úton, e-mailben, vagy elektronikus úton az Ügyfélkapun keresztül.
A bejelentés e-mailen csak abban az esetben nyújtható be, ha rendelkezik legalább fokozott biztonságú elektronikus aláírással. Ellenkező esetben a beadványt a Gazdasági Versenyhivatal panaszként kezeli.
A bejelentő kérheti, hogy ne fedjék fel személyét, illetve azt a tényt, hogy bejelentéssel élt a GVH-nál.
A GVH a bejelentés kézhezvételét követően elővizsgálatot folytat, amelynek során vizsgálja hatáskörének fennállását, a magatartás versenyjogsértő voltának valószínűsíthetőségét és azt, hogy a közérdek, illetve a verseny érintettsége indokolja-e versenyfelügyeleti eljárás indítását. Az elővizsgálat lefolytatására – az Fttv. alapján tett bejelentések kivételével, ahol 30 nap – 2 hónap áll a vizsgáló rendelkezésére, amely határidők 2 hónappal meghosszabbíthatók. Az ügyintézési határidő elteltével a bejelentés vizsgálója végzést hoz, amelyben a törvényi feltételek fennállása esetén elrendeli a vizsgálatot, vagy a végzésben megállapítja, hogy a bejelentésben foglalt, illetve a bejelentéssel összefüggő eljárásban beszerzett adatok alapján nem állnak fenn a vizsgálat megindításának feltételei.
A bejelentés elutasítása esetén a bejelentő a Fővárosi Törvényszékhez címzett, de a Gazdasági Versenyhivatalhoz benyújtott közigazgatási per iránti kereset előterjesztésével jogorvoslattal élhet a végzés ellen. A bejelentés alapján indított közigazgatási perekben a természetes személyeknek nem köteles jogi képviselővel eljárniuk, és az elektronikus ügyintézés sem kötelező számukra, így tehát a közigazgatási per iránti keresetlevél papír alapon is benyújtható. Ha a Törvényszék úgy ítéli meg, hogy a bejelentő jogorvoslati kérelme alapos, a vizsgálót a versenyfelügyeleti eljárás 30 napon belül történő elrendelésére kötelezi.
A bejelentéssel kapcsolatos eljárásra megfelelően alkalmazni kell az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvénynek (a továbbiakban: Ákr.) a végzéssel szembeni jogorvoslatra vonatkozó rendelkezéseit azzal, hogy ügyfél alatt a bejelentőt kell érteni.
A GVH eljárása nem alkalmas egyedi jogsérelmek orvoslására vagy kártérítés megítélésére a bejelentés esetében sem. Ilyen igény esetén a bejelentő a GVH-nál tett bejelentéstől függetlenül bírósághoz fordulhat.
Mi történik, ha a bejelentő bejelentése alapján versenyfelügyeleti eljárás indul?
Amennyiben a bejelentő által tett bejelentés alapján a GVH versenyfelügyeleti eljárást indít, az eljárást lezáró megszüntető végzést - a kötelezettségvállalást tartalmazó végzés kivételével - megküldi a bejelentő számára. A versenytörvény szerint a bejelentő jogorvoslattal élhet a GVH Versenytanácsa, illetve a vizsgáló versenyfelügyeleti eljárást megszüntető végzése ellen. A jogorvoslati kérelmet a GVH-hoz kell benyújtani, és az a GVH Versenytanácsának megszüntető végzése esetében közigazgatási perben támadható meg, a vizsgáló megszüntető végzése esetében pedig a GVH Versenytanácsa bírálja el.
Amennyiben a bejelentő által tett bejelentés alapján indult versenyfelügyeleti eljárás érdemi határozattal zárul, a határozatot a GVH Versenytanácsa a bejelentő számára megküldi.
Ez esetben az űrlapot a GVH átminősíti és panaszként kezeli.
Panasz benyújtásánál nem szükséges a bejelentési űrlapot kitölteni. A GVH-hoz forduló fogyasztónak vagy vállalkozásnak kell eldöntenie, hogy a fent ismertetettek alapján milyen formában él jelzéssel a GVH felé.
Mind a panasz, mind a bejelentés benyújtása illetékmentes.
A GVH-nál kizárólag írásban tehető panasz. Ugyanakkor az Ügyfélkapcsolati Iroda munkatársaitól telefonon keresztül felvilágosítás kérhető a GVH hatáskörét, eljárási szabályait, valamint a panasz vagy bejelentés benyújtását illetően.
A bejelentő kérelmére a GVH titokban tartja azt a tényt, hogy a GVH-nál bejelentéssel élt, bejelentés benyújtása esetén az űrlap kitöltése során erre külön lehetőséget biztosít az űrlap.Panasz esetében a GVH titokban tartja azt a tényt, hogy a panaszos a GVH-nál panasszal élt.
Amennyiben a panasz megalapozottnak bizonyul és a versenyfelügyeleti eljárás megindításának feltételei fennállnak, akkor a GVH hivatalból versenyfelügyeleti eljárást indít az ügy részletes kivizsgálására.
Amennyiben az adott kérdésben más hatóság jogosult eljárni, akkor a GVH a panaszt megküldi a hatáskörrel és illetékességgel rendelkező hatóságnak, és erről értesíti a panaszost.
Amennyiben sem a versenyfelügyeleti eljárás indítása, sem az iratok megküldése nem indokolt a panaszban foglaltak alapján, a GVH erről levélben tájékoztatja a panaszost.
A GVH által folytatott panasszal kapcsolatos eljárás során nincs lehetőség magánjogi jogérvényesítésre, azaz az egyéni érdeksérelmek orvoslására. A magánjogi jogérvényesítés érdekében és az esetleges kártérítés követelése esetén bírósághoz fordulhat a fogyasztó, akár a GVH-nál folyó eljárással párhuzamosan.
A GVH Versenytanácsának marasztaló döntése önmagában nem jelenti azt, hogy a károsult fogyasztók kártérítést kapnak.
Azonban a versenyjogi szabályokba ütköző, s ekként jogellenes magatartások konkrét egyedi sérelmeket okozhatnak, melynek leggyakoribb megnyilvánulása az, hogy valaki kárt szenved a jogsértés eredményeként. Ha a fogyasztó azt szeretné elérni, hogy a károkozó az okozott kárt megtérítse, akkor ezen igényét polgári ügyekben eljáró bíróság előtt érvényesítheti.
A másik gyakori eset az, amikor egy szerződés tekintendő semmisnek amiatt, hogy versenyjogi szabályokba ütközik. A jogszabályba ütköző szerződés érvénytelenségének jogkövetkezményeit (pl. eredeti állapot helyreállítása, elszámolás a felek között) is csak a polgári ügyekben eljáró bíróság állapíthatja meg.
Az ilyen, polgári jogi igények bíróságok előtti érvényesítését nevezzük magánjogi jogérvényesítésnek.
Bővebb információ: Magánjogi jogérvényesítés
A versenyfelügyeleti eljárás végén az eljáró versenytanács kétféle döntést hozhat: határozatot vagy végzést.
Az ügy érdemében hozott döntés a határozat, minden más döntés (pl. az eljárás megszüntetéséről, felfüggesztésről, eljárási bírság kiszabásról stb.) végzés. A határozattal szemben jogorvoslati lehetőséget biztosít a törvény (bírósági felülvizsgálat), a végzéssel szemben jogorvoslatnak nincs helye, kivéve, ha a Tpvt. vagy az Ákr.-nek arra külön lehetőséget ad.
A GVH Versenytanácsa a határozatait nyilvánosságra hozza, végzéseit pedig nyilvánosságra hozhatja. Ennek nem akadálya az, ha a döntés bírósági felülvizsgálatát kérték, azonban ezt a tényt a nyilvánosságra hozatalkor jelezni kell.
A GVH honlapján (http://www.gvh.hu/dontesek) olvasható, illetve elérhető valamennyi határozat és a nyilvánosságra hozott végzések. Amennyiben a GVH az eljárás megindulásának tényéről tájékoztatást adott ki, akkor legalább olyan módon és formában tájékoztat az eljárás befejezéséről is.
Amennyiben panasza alapján versenyfelügyeleti eljárás indult, a sajtóközlemények között olvashat az Önt érintő eljárás lezárultáról.
Amennyiben Ön bejelentést tett, akkor a GVH Versenytanácsa Önt külön tájékoztatja az érdemi határozat meghozataláról, valamint a hozott végzéséről (pl. eljárást megszüntető végzés), kivéve, ha a végzés az eljárás alá vontra vonatkozóan kötelezettségvállalást tartalmaz.
Amennyiben Ön az eljárásban ügyfélként vett részt, a GVH Versenytanácsa határozatait és végzéseit külön közli Önnel.
- a fogyasztóvédelmi hatáskörben eljáró fővárosi és vármegyei kormányhivatalok
- Igazságügyi Minisztérium (IM)
- Gazdasági Versenyhivatal (GVH)
- Magyar Nemzeti Bank (MNB)
- Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH)
- Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH)
A GVH nem adhat ki előzetes állásfoglalást. A versenytörvény szabályai sem egyedi, sem általános jellegű kérdések kapcsán nem teszik lehetővé állásfoglalás kiadását.
Ugyanakkor a GVH Versenytanácsa által hozott határozatok, azok bírósági felülvizsgálata során született ítéletek, a GVH közleményei és elvi állásfoglalásai iránymutatásul szolgálnak a GVH elvárásainak megismeréséhez. Fontos kiemelni azonban, hogy a felsoroltakban foglaltak nem kötik a GVH-t vagy más állami szerveket későbbi döntéseik meghozatala során.
