A tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló 1996. évi LVII. törvény (a továbbiakban: Tpvt.) 79/A. §-a szerint az úgynevezett kőkemény kartellről nélkülözhetetlen információt szolgáltató személyek (a továbbiakban: informátorok) díjra lehetnek jogosultak a törvényben meghatározott feltételek mellett. Az alábbiakban kérdések és azokra adott válaszok formájában adunk röviden tájékoztatást az informátori díjjal kapcsolatos részletekről.
Betöltés...
Bejelentkezés
BezárElfelejtett jelszó
BezárÚj jelszó beállításához az alábbi mezőbe írja be a regisztráció során megadott e-mail címét, melyre elküldjük a jelszó megváltoztatásához szükséges információkat.
1. Miért fizet a Gazdasági Versenyhivatal díjat azon személyeknek, akik a kőkemény kartellekről információt szolgáltatnak?
A kőkemény kartellek súlyos károkat okoznak a fogyasztóknak, az üzletfeleknek, a versenytársaknak és végső soron az egész gazdaságnak, miközben semmiféle előnnyel nem járnak. A kőkemény kartelleket gyakran titkosan hozzák létre és működésük alatt is törekednek azok titokban tartására, ezért nehéz felderíteni az ilyen összejátszásokat.
A kőkemény kartellek rendkívül káros hatásaira és nehéz felderíthetőségére tekintettel a jogalkotó úgy ítélte meg, hogy indokolt azon személyeket díjban részesíteni, akik a kőkemény kartellek felfedéséhez és felderítéséhez nélkülözhetetlen bizonyítékot szolgáltatnak a Gazdasági Versenyhivatalnak (a továbbiakban: GVH). A kartelleket feltárók (pl. alkalmazottak, üzletfelek) anyagi kockázatot is vállalnak a kartellezők esetleges retorziója miatt, amelyet ellentételezni kell azért, hogy a jogkövetés kikényszerítésében való segédkezés motivációja fennmaradhasson.
2. Mi a „kőkemény” (hardcore) kartell?
A kőkemény kartellek a versenytársak közötti, az alább felsorolt megállapodásokat vagy összehangolt magatartásokat (a továbbiakban: megállapodás) jelentik.
-
Olyan, versenytársak közötti megállapodás, amely közvetlenül vagy közvetve a termék vagy szolgáltatás vételi vagy eladási árának rögzítésére irányul, azaz a versenytársak megállapodnak abban, hogy az adott terméket vagy szolgáltatást milyen áron fogják értékesíteni a fogyasztónak ahelyett, hogy egymástól függetlenül határoznák meg az áraikat (ez közismertebb nevén az árrögzítés).
-
Olyan, versenytársak közötti megállapodás, amely a piac felosztására irányul, azaz a versenytársak előre felosztják egymás között, hogy melyik vállalkozás mely területen, illetve mely fogyasztói körnek vagy potenciális fogyasztói körnek fogja értékesíteni az adott terméket vagy szolgáltatást, és megállapodnak abban, hogy e területeken nem versenyeznek egymással (ez közismertebb nevén a piacfelosztás).
-
Olyan, versenytársak közötti megállapodás, amely a termelési, eladási kvóták meghatározására irányul, azaz a versenytársak megállapodásukkal korlátozzák azt, hogy egy adott termékből mennyit gyártanak, illetve adnak el a piacon.
-
A versenytársak versenytárgyaláson, valamint a közbeszerzési eljáráson való, egymással történő egyeztetése és összejátszása. Például a versenytársak az ajánlattétel előtt információt cserélnek egymással indulási szándékaikról, vagy titkos megállapodást kötnek arról, hogy a versenytárgyaláson valamelyikük nem ad be árajánlatot, színlelt ajánlatot tesz vagy a másiknál lényegesen magasabb ajánlatot ad be azért, hogy a másik vállalkozás tendernyerését elősegítse.
(A GVH tájékoztató kiadványok megjelentetésével részletes információkat nyújt a kis- és középvállalkozások, mint ajánlattevők versenytárgyaláson való összejátszásáról, annak formájáról, valamint káros hatásairól és ennek elkerülését célzó hasznos információkról, illetve az ajánlatkérőknek a közbeszerzési eljárások során megvalósuló kartellek kiszűrésére és megelőzésére szolgáló lehetőségeiről.)
A kőkemény kartellek létrehozását a Tpvt. 11. §-a és az Európai Unió működéséről szóló szerződés (a továbbiakban: EUMSz.) 101. cikke is tiltja.
A kartell megállapodások a piacgazdaság működését különösen károsan befolyásolják, mivel a versenyt korlátozzák, vagy akár teljesen kizárják és ezen keresztül növekvő árakhoz, illetve a fogyasztók választási lehetőségeinek csökkenéséhez vezetnek. A kartellben résztvevő vállalkozások a verseny korlátozásával hatékonysági veszteséget okoznak, mivel kiiktatják azt a külső kényszerítő erőt, amely a termékfejlesztést, az innovációt és a hatékonyabb termelési technológiák, üzleti modellek alkalmazását eredményezné. Magatartásuk végső soron a versenyképesség elvesztéséhez és a foglalkoztatottság csökkenéséhez is vezethet, és az egész gazdaság fejlődését negatívan befolyásolhatja. Ezért a kartellekkel szembeni fellépést a GVH kiemelt feladatának tekinti.
3. Milyen típusú információk átadása esetén fizet díjat a GVH?
Díj csak a legsúlyosabb versenyjogi jogsértésekkel, a kőkemény kartellekkel kapcsolatos, nélkülözhetetlen bizonyítéknak minősülő információk átadása esetén jár. A Tpvt. alapján két típusú információ szolgáltatása után jár díj: a) a kőkemény kartellel kapcsolatos nélkülözhetetlennek minősülő írásos bizonyíték és b) bizonyos feltételek mellett a helyszíni kutatás megalapozásához szükséges nélkülözhetetlennek minősülő információ után.
Fontos tehát, hogy nem minden, kartellekre vonatkozó bizonyíték átadása részesül díjazásban, hanem csak a „nélkülözhetetlennek minősülő írásos bizonyíték” esetén fizet a GVH. Ez lényegében az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény (a továbbiakban: Ákr.) szerint iratnak minősülő bizonyítékokat jelenti, azaz minden olyan tárgyat, amely valamely rögzített adatot hordoz. Az ilyen bizonyítéknak nélkülözhetetlennek kell lennie a jogsértés bizonyításához. Ez általában a kartellel kapcsolatos „belső információk” átadását jelenti, nem elegendő általános, a kartellezésre utaló jelek felfedése. Főszabály szerint a kőkemény kartell tényállási elemeihez kapcsolható bizonyítékok feltárása (például résztvevő vállalkozások, versenykorlátozó magatartás) esetén járhat díj; önmagában a jogsértés bírságolásának körében releváns szempontok megállapítását elősegítő bizonyítékok szolgáltatása nem elegendő.
Ezek alapján pl. díjra jogosít a kartellt létrehozó megállapodás feltárása, a kartell működése során keletkezett levelezés átadása vagy már megindult versenyfelügyeleti eljárásban az annak bizonyítékául szolgáló irat átadása, hogy a kartellnek az addig feltételezetthez képest más résztvevője is volt, vagy a GVH által feltételezettnél már régebben létrejött, esetleg más árukörre is kiterjedt. Ugyanakkor nem alapoz meg díjigényt például az olyan bizonyíték, ami a verseny veszélyeztetettsége, a jogsértés piaci hatása, a jogsértő vállalkozásnak a jogsértéshez való viszonyulása tekintetében releváns.
Az, hogy a potenciális informátor birtokában lévő bizonyíték feltételezhetően alkalmas-e a díjigény megalapozására, természetesen egyedi mérlegelést igénylő kérdés. Bár a nélkülözhetetlenséget értelemszerűen csak az eljárás egészének, bizonyítási anyaga összességének és a jogi minősítést tartalmazó érdemi döntésnek a fényében lehet megállapítani, a potenciális informátor bővebb eligazítása érdekében a Tpvt. lehetővé teszi, hogy a személyazonosságának felfedése nélkül érdeklődhessen a GVH-nál arról, hogy egy adott irat vagy információ feltehetően ilyen nélkülözhetetlen bizonyítéknak minősülhet-e (lásd bővebben a 8. és 9. kérdésre adott választ).
A fentiek mellett nélkülözhetetlennek minősül az olyan – akár szóbeli – információ is, amely alapján a bíróság olyan, a Tpvt. 65/A. §-a szerinti helyszíni kutatást engedélyez, melynek során a GVH a kartellel kapcsolatos, az előbbiek szerinti nélkülözhetetlennek minősülő írásos bizonyítékhoz jut.
A kartellekkel szembeni fellépés során kulcsfontosságú szerepe van a Tpvt. 65/A. §-a szerinti helyszíni kutatásnak, az ún. rajtaütésnek, amely során a GVH a vizsgálat tárgyát képező jogsértéssel kapcsolatos bizonyítási eszközök felkutatása céljából előzetes értesítés nélkül bármely ingatlant, járművet, adathordozót átkutathat, oda önhatalmúlag, a tulajdonos (birtokos), illetve az ott tartózkodó személyek akarata ellenére beléphet, lezárt területet, épületet, helyiséget felnyithat és a helyszínen található adathordozókon fellelhető adatokról, iratokról másolatot készíthet. Helyszíni kutatást a GVH az ügyfél székhelyeként vagy telephelyeként nem bejelentett és gazdasági tevékenység folytatására egyébként általa nem használt magáncélú, illetve magánhasználatú ingatlan, jármű, adathordozó tekintetében is le lehet folytatni. A kartelleljárásokban kulcsfontosságú szerepe van a helyszíni kutatásnak, mivel a GVH a kartell bizonyításához szükséges dokumentumok többségét rajtaütés során tudja beszerezni. A rajtaütéshez a GVH-nak bírói engedélyre van szüksége, amelyet a kartellről szerzett kellő mennyiségű információ birtokában tud megszerezni. Éppen ezért rendelkezik úgy a Tpvt., hogy az informátornak nem csak akkor jár a díj, ha közvetlenül a kartellezéssel kapcsolatos nélkülözhetetlen irati bizonyítékot bocsát a GVH rendelkezésére, hanem akkor is, ha olyan egyéb információt ad át (akár szóban) a GVH-nak, amellyel a helyszíni kutatási engedély iránti kérelmet meg tudja alapozni; feltéve, hogy a helyszíni kutatás utóbb eredményesnek bizonyul, vagyis a GVH a helyszíni kutatás során a kartellezéssel kapcsolatos nélkülözhetetlen írásos bizonyítékot talál.
A nélkülözhetetlenség kapcsán ki kell emelni azt is, hogy a GVH eljárása során ugyanaz a bizonyíték akár több forrásból is előkerülhet, illetve ugyanazon releváns körülményt akár más bizonyíték is alátámaszthat, ezért az informátor érdekeinek védelmében a Tpvt. egyfajta sorrendiségi szabályt is bevezet. Ennek értelmében az informátor által szolgáltatott bizonyíték akkor is nélkülözhetetlennek minősül, ha más bizonyítékkal helyettesíthető ugyan, de ahhoz utóbb jutott a GVH.
4. Kik adhatnak át információt a GVH-nak?
Bármely természetes személy adhat át díjfizetésre jogosító bizonyítékot a GVH-nak. Az informátorok lehetnek olyan személyek, akik közvetlen kapcsolatba kerültek a kartellel (például maguk is a kartellezés végrehajtói voltak), de olyanok is, akik közvetlen kapcsolat hiányában is bizonyítékkal rendelkeznek e jogellenes tevékenységről (pl. a találkozókat szervező titkárnő, az utazásszervezők, az érdekképviseleti szövetségek vagy kamarák alkalmazottai). (Lásd még 5. és 6. pont.)
Kiemelendő ugyanakkor, hogy a vállalkozások által a versenytársaikról vagy a fogyasztók által a velük kapcsolatban álló vállalkozásokról szolgáltatott általános jellegű, jogsértésre utaló információk után nem jár díj. Ezek az információk ugyanis általában nem minősülnek a jogsértés alátámasztására szolgáló nélkülözhetetlen bizonyítéknak.
5. Milyen esetekben nem jár díj az információ szolgáltatásáért?
A Tpvt. több olyan esetet is nevesít, amikor nem jár díj információ szolgáltatásáért (még akkor sem, ha az adott esetben kielégíti a 3. kérdésnél írt feltételeket). Ezek az esetek a következők.
-
Nem jogosult a díjra annak a vállalkozásnak a vezető tisztségviselője, tagja, felügyelő bizottságának tagja, alkalmazottja vagy megbízottja, amelynek nevében korábban ugyanazon magatartás miatt a Tpvt. 78/A. § szerinti, bírság mellőzése vagy csökkentése iránti kérelmet (a továbbiakban: engedékenységi kérelem) nyújtottak be (erről bővebben lásd az 6. kérdésre adott választ).
- Nem jár díj a bűncselekménnyel vagy szabálysértéssel szerzett bizonyíték után. A szabály célja az, hogy a díj ne hozzon létre olyan ösztönzést a releváns információkhoz „közel” lévő személyekben, ami súlyos jogsértések elkövetésére sarkallná őket. E cselekmények elkövetésének megállapítására értelemszerűen nem a GVH, hanem a büntető, illetve szabálysértési hatóságok jogosultak, és e körülmények vizsgálatára – a nyilvánvaló esetek kivételével – nincs is módja. (Az irat megszerzésének esetleges büntetőjogi vagy szabálysértési jogi megítélése kapcsán kétség esetén indokolt lehet hozzáértő jogi szakértő tanácsát kérni.) Ha a bizonyíték megszerzésével összefüggésben az esetleges büntetőeljárás vagy szabálysértési eljárás a díj kifizetése előtt megindul, a díj kifizetését a GVH a büntetőeljárás jogerős befejezéséig felfüggeszti. Ha a bűncselekmény vagy szabálysértés elkövetésének jogerős megállapítására a díj kifizetése után kerül sor, a díjat vissza kell fizetni a GVH-nak. Ki kell emelni ugyanakkor, hogy semmilyen egyéb jogellenesség (például munkajogi, polgári jogi) nem zárja ki a díjfizetést.
-
A díj több személy részére való kifizetésének nincs helye, ha a rendelkezésre álló adatokból megállapítható, hogy az érintett bizonyítékok egy forrásból származnak, és megosztásukra csak a díj többszörözése érdekében került sor (például az egyik informátor a kartell megállapodást, a másik pedig annak mellékletét nyújtja be többszöri díjfizetés reményében). Ilyen esetben egyszeri díjat kell a jogosultak között egyenlő arányban felosztani.
-
Nem jár díj, ha az eljáró versenytanács nem szabott ki bírságot a versenyfelügyeleti eljárást lezáró határozatában – ideértve azt az esetet is, ha az ügyet végül nem a GVH, hanem az Európai Bizottság bírálja el, mivel a díj számításának alapja az eljáró versenytanács által kiszabott bírság (lásd még 11. pont).
-
Nem jár díj, ha a bizonyíték megszerzése a GVH által előírt jogszerű együttműködés megsértésével történt. A szabályozás indoka ebben az esetben az, hogy egy vállalkozás megfelelési programja, illetve a jogsértésnek engedékenységi kérelem keretében való feltárása meghiúsuljon egy esetleges informátori díj reményében.
6. Ha az érintett személy maga is részt vett a kartellezésben, jár díj az információk átadásáért?
A válasz alapvetően igen, tehát a Tpvt. nem zárja ki, hogy a kartellezésben résztvevő személy is jogosult legyen díjra.
Ugyanakkor azt is ki kell emelni, hogy a Tpvt. szerint, ha a kartellező vállalkozás ugyanazon magatartás miatt korábban a bírság kiszabására vagy csökkentésére irányuló engedékenységi kérelmet nyújtott be a GVH-nak, akkor az engedékenységi kérelmet benyújtó vállalkozás vezető tisztségviselőjének, tagjának, felügyelő bizottsága tagjának, alkalmazottjának vagy megbízottjának nem jár díj a benyújtott bizonyíték után. (Az engedékenységről bővebben itt tájékozódhat.) A kizárás nem vonatkozik azonban az engedékenységi kérelmező volt vezetőire, alkalmazottaira.
7. A kartell informátori minőségben való felfedése megalapozhatja a kartellezés büntetőjogi következményei alóli mentesülést is?
Fontos kiemelni, hogy a Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény (a továbbiakban: Btk.) a közbeszerzési vagy koncessziós eljárásban tanúsított versenyt korlátozó magatartást (akár tettesként, akár bűnsegédként vagy felbujtóként) rendeli büntetni.
A Btk. 420. § (1) és (2) bekezdése kimondja, hogy aki a közbeszerzési eljárás, illetve a koncesszióköteles tevékenységre vonatkozóan kiírt nyílt vagy zártkörű pályázat eredményének befolyásolása érdekében az árak, díjak, egyéb szerződéses feltételek rögzítésére vagy a piac felosztására irányuló megállapodást köt, vagy más összehangolt magatartást tanúsít, és ezzel a versenyt korlátozza, bűntett miatt egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
Ugyanígy büntetendő, aki a közbeszerzési eljárás, illetve a koncesszióköteles tevékenységre vonatkozóan kiírt nyílt vagy zártkörű pályázat eredményének befolyásolása érdekében a vállalkozások egyesülete, a köztestület, az egyesülés és más hasonló szervezet olyan döntésének a meghozatalában vesz részt, amely a versenyt korlátozza.
A büntetőjogi szankciók alól azonban van mentesülési lehetőség, mivel a Btk. 420. § (4) bekezdése büntethetőséget megszüntető okként szabályozza azt az esetet, amikor a bűncselekmény elkövetője a cselekményt, mielőtt az a büntető ügyekben eljáró hatóság tudomására jutott volna, a hatóságnak bejelenti, és az elkövetés körülményeit feltárja. Az elkövető ilyen esetben tehát nem büntethető.
Szintén nem büntethető a bűncselekmény elkövetője a Btk. 420. § (5) bekezdése szerint akkor, ha a cselekmény elkövetésekor olyan vállalkozás vezető tisztségviselője, tagja, felügyelő bizottságának tagja, alkalmazottja vagy ezek megbízottja, amely - mielőtt a versenyfelügyeleti ügyekben eljáró hatóság az ügyben vizsgálatot indított volna - a cselekményre kiterjedően a Tpvt. szerinti bírság mellőzésére alapot adó kérelmet nyújtott be, és az elkövetés körülményeit feltárja. Ezen büntethetőséget megszüntető okhoz tehát az szükséges, hogy a vállalkozás engedékenységi kérelmet nyújtson be.
A fentiekből következően a kartellezés informátori minőségben való felfedése önmagában nem alapozza meg a büntetőjogi jogkövetkezmények alóli mentesülést, ehhez az szükséges, hogy az informátor a cselekményt a büntető ügyekben eljáró hatóságok előtt elsőként feltárja. A nyomozó hatóságok előtti feltáráson túl az érintett vállalkozás vezető tisztségviselője, tagja, felügyelő bizottságának tagja, alkalmazottja vagy megbízottja (azaz aki informátorként díjra nem jogosult) akkor mentesülhet, ha a vállalkozás bírság mellőzésére alapot adó kérelmet nyújt be.
8. Kivel kell felvenni a kapcsolatot a GVH-n belül?
Ha kartellezéssel kapcsolatos információt kíván szolgáltatni, vagy személyazonosságának felfedése nélkül arról kíván tudakozódni, hogy a birtokában lévő bizonyíték díjfizetésre alkalmas lehet‑e, a GVH Felderítő Irodájával kell felvennie a kapcsolatot a következő elérhetőségen:
Cím: 1054 Budapest, Alkotmány u. 5.
Tel.: + 36 1 472-8891
E-mail: kartell@gvh.hu
Figyelmébe ajánljuk továbbá a GVH kartellekkel és engedékenységgel kapcsolatos tematikus oldalát is, ahol a kartell-chat elnevezésű alkalmazással lehetősége van az anonim tudakozódásra is.
Ha az informátori díjjal kapcsolatos eljárásról általános felvilágosítást szeretne kérni, a GVH Felderítő Irodája segít a tájékozódásban.
9. Hogyan folytatja le a GVH a gyakorlatban az információ átadásával kapcsolatos eljárást?
Bárki személyazonosságának felfedése nélkül informálódhat a GVH-nál arról, hogy a birtokában lévő bizonyíték egyáltalán alkalmas lehet-e a díjfizetésre. Természetesen egy ilyen tudakozódásra a GVH-nak nem áll módjában az iratot részletekbe menően – akár előzetesen – minősíteni a díjigény szempontjából, ugyanakkor a GVH adott esetben részletesebb tájékoztatást tud adni a díjazásra vonatkozó szabályokról.
Az átadott bizonyítékot a GVH előzetesen megvizsgálja abból a szempontból, hogy potenciálisan alkalmas lehet-e a díjigény megalapozására, és erről, valamint a díjfizetésre vonatkozó szabályokról a GVH eljárásához igazodó megfelelő időben értesíti az informátort. A feltehetően díjigényt megalapozó bizonyítékot szolgáltató személynek az erről való értesítéstől számított legkésőbb öt napon belül kell bejelentenie díjigényét, különben nem jár díj a későbbiekben.
Ha a már folyamatban lévő versenyfelügyeleti eljárás során szolgáltatott bizonyíték alkalmatlan vagy feltehetően nem minősül nélkülözhetetlennek a jogsértés bizonyításához, a GVH erről külön végzésben tájékoztatja a bizonyítékot szolgáltató személyt.
Fontos hangsúlyozni, hogy a díjra való jogosultság, illetve a szolgáltatott bizonyíték ennek megalapozására való alkalmassága mindaddig nem ítélhető meg egyértelműen, amíg az eljáró versenytanács az adott ügyben érdemi döntést nem hozott, hiszen a bizonyítási eljárás eredménye, illetve az ügyben releváns bizonyítékok köre és minősége csak ekkorra válik teljessé. Ennek megfelelően a díjigényre való feltehető alkalmasságról szóló értesítés csak egyfajta előzetes értékelésnek tekinthető, ami a későbbiekben a GVH-t nem köti.
10. Mikor tájékoztatja a GVH az informátort arról, hogy fizet-e az átadott információért?
Az előző pontban leírtaknak megfelelően a GVH először anonim tudakozódásra nyilváníthat véleményt arról, hogy a potenciális informátor birtokában lévő bizonyíték alkalmas lehet-e a díjfizetésre, majd az irat/információ szolgáltatását követően a feltehetően díjigény megalapozására alkalmas bizonyítékot szolgáltató személyt felhívja a díjigényének előterjesztésére; e tájékoztatások, illetve felhívások azonban nem kötik a GVH-t, és nem jelentenek végleges állásfoglalást a díjra való jogosultság tekintetében (lásd még a 9. pontot).
A díj konkrét összegéről és kifizetéséről az eljáró versenytanács az eljárást befejező határozatának meghozatalát követő harminc napon belül dönt. A díj a végzés véglegessé válásától számított harminc napon belül esedékes.
11. Milyen összegű díjra számíthat az informátor?
Az informátori díj összege az eljáró versenytanács által az ügyben kiszabott bírság egy százaléka, de legfeljebb ötvenmillió forint. Fontos kiemelni, hogy a díjat személyi jövedelemadó-fizetési kötelezettség nem terheli.
Az ügyben kiszabott bírság és így a díj konkrét összegét számos körülmény befolyásolja (pl. a jogsértés időtartama, lezárult vagy folyamatban lévő-e a jogsértés, az érintett piaci részesedése stb.).
A díj alapja az ügyben kiszabott összes bírság, vagyis a különböző ügyfelekre kiszabott bírság összeadandó.
A kifizetett díj összege később, a GVH határozatának bírósági felülvizsgálatától függően már nem követelhető vissza akkor sem, ha a bíróság a GVH határozatát hatályon kívül helyezi vagy a kiszabott bírság összegét csökkenti. Kivételt képez azonban az az eset, amikor a bírósági eljárás során derül ki, hogy az informátor által szolgáltatott bizonyíték nem volt jogszerű (pl. az ügyfél bizonyítja, hogy az írás nem tőle származik, hanem feltehetőleg hamisítvány), és a jogellenesség oka az informátor magatartására vezethető vissza. Ilyenkor a GVH a kifizetett díjat visszaköveteli az informátortól.
Mivel a díj csak a bírság után jár, értelemszerűen csak akkor kaphat díjat az informátor, ha az eljárás jogsértés megállapításával és bírság kiszabásával végződik. Ez azt is jelenti, hogy nem jár díj abban a meglehetősen ritkán előforduló esetben, ha a GVH által indított ügyet utóbb az Európai Bizottság veszi át és bírálja el a továbbiakban, mivel a GVH ilyen esetben nem bírságol, illetve a bizottsági bírság sem a magyar költségvetésbe folyik be.
Egyszeri díj jár abban az esetben is, ha egy személy több nélkülözhetetlen bizonyítékot szolgáltat.
Több, különböző természetes személy által szolgáltatott nélkülözhetetlennek minősülő bizonyíték után külön-külön jár a díj, azonban egy természetes személy csak egyszeri díjra jogosult.
12. Az informátor milyen szerepet tölt be a GVH eljárásában?
A kartellezésről bizonyítékot szolgáltató személyek az esetek legnagyobb részében csak informátori minőségük teljes titokban maradása mellett működnek együtt a GVH-val. Éppen ezért a GVH-nak számos eszköze van az informátor személyének titokban tartására (lásd még a 13. kérdésre adott választ). Ugyanakkor ki kell emelni, hogy az informátor a versenyfelügyeleti eljárás során – helyzetétől függően – ügyfélként vagy tanúként meghallgatható, és ennek a kötelezettségnek – az Ákr.-ben foglalt mentességek kivételével – köteles eleget tenni.
13. Mi garantálja, hogy az informátor személye titokban marad a GVH eljárása során?
Az informátor a versenyfelügyeleti eljárás során tanúként meghallgatható, de kérelmezheti természetes személyazonosító adatainak és lakcímének zárt kezelését, aminek a teljesítését a GVH nem tagadhatja meg. Ebben az esetben a GVH az informátor ezen adatait az ügy iratai között elkülönítve, zártan kezeli. A GVH biztosítja, hogy a zártan kezelt adatok az eljárási cselekmények és az iratbetekintés során ne váljanak megismerhetővé. A zártan kezelt adatokat (vagy egyéb korlátozottan megismerhető adatot) tartalmazó iratot az ügy iratai között elkülönítve olyan módon kell kezelni, hogy a korlátozottan megismerhető adat az eljárási cselekmények során az ügy elintézésében részt vevő vizsgálón és más közszolgálati tisztviselőn, az eljáró versenytanács tagján, valamint a GVH elnökén, elnökhelyettesén, továbbá az ezen adatok kezelésére vagy megismerésére – törvényben meghatározott módon és körben – jogosult bíróságon, más szerven vagy személyen kívüli más személy számára ne váljon megismerhetővé. A versenyfelügyeleti eljárás ügyfeleinek iratbetekintési joga biztosítása érdekében a GVH az ilyen tanú meghallgatásáról készült jegyzőkönyvről kivonatot készít akként, hogy abból a tanú (informátor) kilétére vonatkozóan következtetés ne legyen levonható.
Ezzel a lehetőséggel kapcsolatban azonban rá kell mutatni arra, hogy az informátor személyazonosító adatainak zárt kezelése kihatással lehet a szolgáltatott bizonyíték bizonyító erejére, így végső soron a díjfizetést is befolyásolhatja.
Az informátorral való kapcsolatfelvétel minden szakaszát dokumentálja a GVH, azonban ezen iratok – a jogsértéssel kapcsolatban átadott bizonyítékon kívül – nem betekinthetők a versenyfelügyeleti eljárás ügyfelei számára.
Itt jegyezzük meg, hogy az informátor által benyújtott bizonyítékokat a GVH feltárja az ügyfelek előtt, ezért nem kizárt, hogy a versenyfelügyeleti eljárás ügyfele – pusztán a bizonyíték ismeretében – kezdeményezi az illetékes hatóságoknál a bizonyíték megszerzésével kapcsolatos szabálysértés vagy bűncselekmény kivizsgálását. Ilyenkor – a fentebb leírtaknak megfelelően – a GVH a díj kifizetését a büntetőeljárás jogerős befejezéséig felfüggeszti.