3. Milyen típusú információk átadása esetén fizet díjat a GVH?
Díj csak a legsúlyosabb versenyjogi jogsértésekkel, a kőkemény kartellekkel kapcsolatos, nélkülözhetetlen bizonyítéknak minősülő információk átadása esetén jár. A Tpvt. alapján két típusú információ szolgáltatása után jár díj: a) a kőkemény kartellel kapcsolatos nélkülözhetetlennek minősülő írásos bizonyíték és b) bizonyos feltételek mellett a helyszíni kutatás megalapozásához szükséges nélkülözhetetlennek minősülő információ után.
Fontos tehát, hogy nem minden, kartellekre vonatkozó bizonyíték átadása részesül díjazásban, hanem csak a „nélkülözhetetlennek minősülő írásos bizonyíték” esetén fizet a GVH. Ez lényegében az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény (a továbbiakban: Ákr.) szerint iratnak minősülő bizonyítékokat jelenti, azaz minden olyan tárgyat, amely valamely rögzített adatot hordoz. Az ilyen bizonyítéknak nélkülözhetetlennek kell lennie a jogsértés bizonyításához. Ez általában a kartellel kapcsolatos „belső információk” átadását jelenti, nem elegendő általános, a kartellezésre utaló jelek felfedése. Főszabály szerint a kőkemény kartell tényállási elemeihez kapcsolható bizonyítékok feltárása (például résztvevő vállalkozások, versenykorlátozó magatartás) esetén járhat díj; önmagában a jogsértés bírságolásának körében releváns szempontok megállapítását elősegítő bizonyítékok szolgáltatása nem elegendő.
Ezek alapján pl. díjra jogosít a kartellt létrehozó megállapodás feltárása, a kartell működése során keletkezett levelezés átadása vagy már megindult versenyfelügyeleti eljárásban az annak bizonyítékául szolgáló irat átadása, hogy a kartellnek az addig feltételezetthez képest más résztvevője is volt, vagy a GVH által feltételezettnél már régebben létrejött, esetleg más árukörre is kiterjedt. Ugyanakkor nem alapoz meg díjigényt például az olyan bizonyíték, ami a verseny veszélyeztetettsége, a jogsértés piaci hatása, a jogsértő vállalkozásnak a jogsértéshez való viszonyulása tekintetében releváns.
Az, hogy a potenciális informátor birtokában lévő bizonyíték feltételezhetően alkalmas-e a díjigény megalapozására, természetesen egyedi mérlegelést igénylő kérdés. Bár a nélkülözhetetlenséget értelemszerűen csak az eljárás egészének, bizonyítási anyaga összességének és a jogi minősítést tartalmazó érdemi döntésnek a fényében lehet megállapítani, a potenciális informátor bővebb eligazítása érdekében a Tpvt. lehetővé teszi, hogy a személyazonosságának felfedése nélkül érdeklődhessen a GVH-nál arról, hogy egy adott irat vagy információ feltehetően ilyen nélkülözhetetlen bizonyítéknak minősülhet-e (lásd bővebben a 8. és 9. kérdésre adott választ).
A fentiek mellett nélkülözhetetlennek minősül az olyan – akár szóbeli – információ is, amely alapján a bíróság olyan, a Tpvt. 65/A. §-a szerinti helyszíni kutatást engedélyez, melynek során a GVH a kartellel kapcsolatos, az előbbiek szerinti nélkülözhetetlennek minősülő írásos bizonyítékhoz jut.
A kartellekkel szembeni fellépés során kulcsfontosságú szerepe van a Tpvt. 65/A. §-a szerinti helyszíni kutatásnak, az ún. rajtaütésnek, amely során a GVH a vizsgálat tárgyát képező jogsértéssel kapcsolatos bizonyítási eszközök felkutatása céljából előzetes értesítés nélkül bármely ingatlant, járművet, adathordozót átkutathat, oda önhatalmúlag, a tulajdonos (birtokos), illetve az ott tartózkodó személyek akarata ellenére beléphet, lezárt területet, épületet, helyiséget felnyithat és a helyszínen található adathordozókon fellelhető adatokról, iratokról másolatot készíthet. Helyszíni kutatást a GVH az ügyfél székhelyeként vagy telephelyeként nem bejelentett és gazdasági tevékenység folytatására egyébként általa nem használt magáncélú, illetve magánhasználatú ingatlan, jármű, adathordozó tekintetében is le lehet folytatni. A kartelleljárásokban kulcsfontosságú szerepe van a helyszíni kutatásnak, mivel a GVH a kartell bizonyításához szükséges dokumentumok többségét rajtaütés során tudja beszerezni. A rajtaütéshez a GVH-nak bírói engedélyre van szüksége, amelyet a kartellről szerzett kellő mennyiségű információ birtokában tud megszerezni. Éppen ezért rendelkezik úgy a Tpvt., hogy az informátornak nem csak akkor jár a díj, ha közvetlenül a kartellezéssel kapcsolatos nélkülözhetetlen irati bizonyítékot bocsát a GVH rendelkezésére, hanem akkor is, ha olyan egyéb információt ad át (akár szóban) a GVH-nak, amellyel a helyszíni kutatási engedély iránti kérelmet meg tudja alapozni; feltéve, hogy a helyszíni kutatás utóbb eredményesnek bizonyul, vagyis a GVH a helyszíni kutatás során a kartellezéssel kapcsolatos nélkülözhetetlen írásos bizonyítékot talál.
A nélkülözhetetlenség kapcsán ki kell emelni azt is, hogy a GVH eljárása során ugyanaz a bizonyíték akár több forrásból is előkerülhet, illetve ugyanazon releváns körülményt akár más bizonyíték is alátámaszthat, ezért az informátor érdekeinek védelmében a Tpvt. egyfajta sorrendiségi szabályt is bevezet. Ennek értelmében az informátor által szolgáltatott bizonyíték akkor is nélkülözhetetlennek minősül, ha más bizonyítékkal helyettesíthető ugyan, de ahhoz utóbb jutott a GVH.