Vj-133/1997/27

A Gazdasági Versenyhivatal Versenytanácsa a dr. Nehéz-Posony István ügyvéd (1032 Budapest, Szőlő köz 2.) által képviselt Quadriga Kft. Budapest eljárás alá vonttal szemben fogyasztók megtévesztése miatt indult eljárásban - tárgyaláson - meghozta a következő

határozatot

A Versenytanács az eljárást megszünteti.

A határozat ellen az eljárás alá vont a kézhezvételtől számított 30 napon belül a Fővárosi Bíróságnak címzett, de a Gazdasági Versenyhivatalnál előterjesztendő felülvizsgálati kérelmet nyújthat be.

Indoklás

I.

A piaci tevékenységét 1991. február 25-én megkezdő eljárás alá vont fő profilja gázüzemű vízmelegítő készülékek értékesítése. Az ilyen jellegű, különböző hazai és külföldi vállalkozások által gyártott vízmelegítők eladási piacán számtalan cég működik; az eljárás alá vont piaci részesedése a legutolsó adatok szerint az országos földrajzi piacon 5-6 %-ra tehető.

A különböző márkanéven kínált áruk egymással helyettesíthetők. Amint a vizsgálati jelentés rámutatott, a gázüzemű vízmelegítő készülékek árusításával foglalkozó vállalkozások ezen okból is különösen érzékenyen figyelik egymás hirdetési tevékenységét. A piacot jelenleg ugyan a Fégtherm Rt uralja a maga 50 %-ot meghaladó részesedésével, a maradékért azonban a kisebb cégek között jelentős verseny zajlik.

Az eljárás alá vont 1997. szeptember 18-án a Népszabadság országos terjesztésű napilapban egy írott, a Danubius országosan fogható rádió adásban pedig egy szóbeli hirdetést tett közzé "nem mi találtuk fel a melegvizet, de mi értünk hozzá a legjobban" szöveggel. A szöveget egyik versenytársuk tiltakozása miatt - hangoztatva, hogy az eredetit nem tartják jogsértőnek - úgy módosították, hogy a "legjobban" felsőfokú jelzőt kihagyták.

A vizsgálati jelentés a Versenytanács néhány korábbi a "leg" felsőfokú szócska használatát kifogásoló döntésére hivatkozva arra az álláspontra helyezkedett, hogy a "legjobban" kifejezés használata önmagában alkalmas lehet versenyjogsértés megállapítására, hiszen objektív, tudományos megalapozottsággal nem rendelkezik.

Az eljárás alá vont vitatta, hogy a kifogásolt jelzővel együtt a szöveg alkalmas lenne a fogyasztók megtévesztésére. A szöveg összehasonlítást nem tartalmaz, a kínált áruval való párosítása erőltetett.

II.

A Tpvt. 8. § (1) bekezdés első fordulata szerint tilos a gazdasági versenyben a fogyasztókat megtéveszteni. A kifogásolt magatartás értékelése során ezért azt kell vizsgálni, hogy az aktív vagy passzív félrevezető közlés valóságos tényezője-e az ésszerűen viselkedő átlagos fogyasztó döntésének.

A Versenytanács a Vj-233/1995/57. számú döntésében már rámutatott, hogy a fogyasztók a vállalkozások üzleti versenyében annyiban érdekeltek, hogy a keresett árut jobb minőségben és olcsóbban vásárolhassák meg; a vállalkozások, tájékoztatási tevékenységük során ezért a kínált áru valamely - a fogyasztók döntése szempontjából lényeges - tulajdonságáról igaz és pontos információt kötelesek adni. A hamis, valótlan vagy megtévesztő közlésnek pedig alkalmasnak kell lennie az ésszerűen eljáró átlagos fogyasztó választási szabadsága tisztességtelen befolyásolására.

Az itt kifejtettekből is következik, hogy a félrevezető információ akkor sérthet a versenyjog által védeni rendelt jogi tárgyat, ha árura - annak valamely az adott vásárlási szokások szerint lényeges tulajdonságára -vonatkozik és bizonyíthatóan materiális jellegű, vagyis ténylegesen ható tényezője a fogyasztó választásának.

A félrevezető közlés ugyanis nem más, mint kifejezett vagy sejtetett állítás a tényekkel szemben . Mindazon által, ha a fogyasztó ésszerűen viselkedik , bizonyos mesterkedések nem csaphatják be. Ez az eset akkor következhet be, ha a hirdetés olyan szubjektív körülményekre van alapozva, mint például az ízlelés, érzés, megjelenés, szaglás. Hasonló módon a nyilvánvalóan túlfűtött, vagy szélhámos közlések sem alkalmasak az ésszerűen gondolkodó átlagos fogyasztó megtévesztésére, ha az eset körülményei alapján igazolható, hogy a közlés valóságos tartalmát értelmezni képes.

A "leg" felsőfokot jelző szócska használata az információban kiemeli a kínált árut a helyettesítő termékek köréből; ha ennek indokoltságát a vállalkozás pártatlan szakértői véleménnyel, vagy más elfogadható módon meggyőzően bizonyítani képes és ez az állapot valamely ésszerűen hosszú, vagy bizonyos objektív körülmények által meghatározhatóan tartós ideig fenntartható, a felsőfok használata valós tartalma miatt ugyancsak nem kifogásolható.

III.

A jelen esetben a kifogásolt közlés tartalma szerint nem az eljárás alá vont kínált árujára, hanem szakértelmére vonatkozik. Mint ilyen, arra irányulhat, hogy a fogyasztó bizalmát a maga számára megnyerje. Az értékelés a dolog természetéből eredően szubjektív. Valamely emberi - testi, lelki, értelmi - képesség dicsérete vagy becsmérlése azonban az átlagos fogyasztót nem képes megoldhatatlan dilemma elé állítani. A kifogásolt közlés nyilvánvalóan nem árura vonatkozik és nem valamely objektív ténnyel van kapcsolatban.

A Versenytanács eddig több döntésében rámutatott, hogy a felsőfok használata a kínált áru tekintetében a legritkább esetben indokolt és védhető; most kifejti, hogy a vállalkozásban tevékenykedő természetes személyek valamely tulajdonságával kapcsolatban legfeljebb nem ízléses, de a legritkább esetben kifogásolható a gazdasági verseny tisztasága szempontjából.

A Versenytanács az eljárást jogsértés hiányában azért szüntette meg, mert az eljárás alá vont által kínált áruval csak közvetetten kapcsolatba hozható közlés félrevezető - tehát ténylegesen ható - jellege a gazdasági versenyben nem volt igazolható.

Budapest, 1997. december 17.

dr. Győrffy István sk. előadó
dr. Bodócsi András sk.
dr. Lénárd Réka sk.
Kis Lászlóné