Vj-81/1997/28
A Gazdasági Versenyhivatal Versenytanácsa a Gazdasági Versenyhivatal által a dr. Bán Chrysta ügyvéd (1056 Budapest, Szerb u. 17-19.) és Újhelyi András ügyvezető igazgató (1023 Budapest, Vérhalom út 12-16.) által képviselt MONSANTO Kereskedelmi Kft. ellen fogyasztói döntés tisztességtelen befolyásolása miatt indult eljárásban - tárgyaláson - meghozta az alábbi
határozatot
A Versenytanács megállapítja, hogy az eljárás alá vont vállalkozás a fogyasztói döntések tisztességtelen befolyásolására alkalmas magatartást tanúsított azon, televízióban sugárzott reklámjaiban, melyekben a "nincs keserű utóíze, mint a szacharinnak" állítás elhangzott.
E magatartás további folytatásától a határozat kézhezvételétől kezdődően eltiltja.
Az eljárás alá vont vállalkozással szemben 1.000.000.- (Egymillió) Ft bírságot szab ki, melyet a határozat kézhezvételétől számított 30 napon belül köteles megfizetni a Gazdasági Versenyhivatal 10032000-01037557. számú bírságbevételi számlájára.
A határozat felülvizsgálatát annak kézhezvételétől számított 30 napon a Gazdasági Versenyhivatalnál benyújtandó, de a Fővárosi Bírósághoz címzett keresettel lehet kérni, melynek a bírság befizetésére halasztó hatálya van.
Indoklás
I.
A Gazdasági Versenyhivatal az 1996. évi LVII. törvény (Tpvt.) 70. § (1) bekezdése alapján hivatalból indított vizsgálatot annak megállapítására, hogy az eljárás alá vont vállalkozás megrendelése alapján a Canderel édesítőszernek a televízióban sugárzott reklámozása során elhangzó "nincs keserű utóíze, mint a szacharinnak" közlés a fogyasztói döntések tisztességtelen befolyásolására alkalmas fogyasztói tájékoztatásnak minősül-e.
A versenyfelügyeleti eljárásban a Versenytanács az alábbi tényállást állapította meg.
II.
Az édesítőszerek - ahová a vizsgált reklámban szereplő termékek is tartoznak - mesterségesen előállított, kémiailag jól definiált anyagok, melyek az élelmiszereknek édes ízt adnak.
A répacukornál (szacharóznál) édesebb termékek ízük következtében a cukrot, illetve egymást helyettesítik.
Elsődleges fogyasztóik a cukorbetegek, de más - a cukrot mellőzni kívánó - fogyasztók is alkalmazzák édesítésre.
Magyarországon öt mesterséges édesítőszer alapanyag kerül engedélyezetten felhasználásra, köztük a szacharin és az aszpartám édesítőszer.
Ezekből, illetve ezen édesítőszerek kombinációjából körülbelül húsz késztermék van forgalomban részint hazai gyártású, részint import termékként.
A szacharin, mint édesítőszer részben önmagában, részben más hatóanyagú édesítőszerekkel keverve kerül forgalomba.
A csak szacharin édesítőszert tartalmazó termékeket gyártóik általában "szacharin" néven forgalmazzák, mely esetekben az édesítőszer elnevezése a termék megnevezéseként is bevezetésre került a piacon.
A más édesítőszert is tartalmazó termékeket különféle megnevezéssel hozzák forgalomba.
Ciklomát és szacharin keveréket tartalmaz például a Polysweet, Polyset, Sunipol, szacharint és aceszulfám-K édesítőszert tartalmazó termékként kerül forgalomba a Sunipol C, illetve szorbit-szacharin keveréket tartalmaz a Glukonon megnevezésű termék.
A magyar piacon forgalomban lévő édesítőszerek kb. 60 - 70 %-a tartalmaz szacharint is, míg 10 %-uk kizárólag szacharinból készül.
Az eljárás alá vont vállalkozás által kizárólagos joggal forgalmazott Canderel megnevezésű aszpartám édesítőszerrel készült - por, illetve tabletta formájában forgalmazott - édesítőszer, illetve más kizárólag aszpartámot tartalmazó készítmények (Nutrasweet és Assugringold) körülbelül 30 %-os piaci részarányt képviselnek.
Úgy az aszpartám édesítőszerből, mint a kizárólag szacharinból, illetve részben szacharinból készült termékek az egész ország területén forgalomban vannak.
A kizárólagosan szacharint tartalmazó termékeken belül jelentős mennyiségben a svájci importból származó - az alapanyaggal egyező megnevezésű - 1000 darabos kiszerelésű termék van forgalomban a piacon.
III.
A Canderel édesítőszer reklámját azt MTV1 1997. április 14-től 1997. május 11-ig 36 alkalommal, az MTV2 1997. április 14-től 1997. május 10-ig kilenc alkalommal sugározta. A reklám sugárzásra került még az MSAT és HBO csatornákon is 1997. április 14-től 1997. május 15-ig.
A főműsoridőben műsorra kerülő reklámok költsége maghaladta a 18 millió forintot.
A Canderel reklámban elhangzó szóbeli közlés azon túl, hogy az eljárás alá vonti terméket tökéletesen cukorízű édesítőszerként mutatta be a fogyasztóknak, közölte azt is, hogy
"n i n c s k e s e r ű u t ó í z e, m i n t a s z a c h a r i n n a k".
A reklám "Canderel, kalóriák nélkül édesebb az élet" kitétele a csökkentett energiatartalomról tájékoztatott.
A reklám képi környezete asztali fogyasztást sugallt, olyan körülmények között mutatva be a Canderelt, amint azt eperhez és feketekávéhoz használják.
1997-ben a vizsgált reklám további megjelentetésére az eljárás alá vont vállalkozás nem adott megbízást ezidáig.
IV.
Az édesítőszereknek igen intenzív, az adott vegyületre jellemző édes íze van.
A Canderel megnevezésű aszpartám édesítőszerből készült, a cukor ízéhez leginkább hasonlító ízhatású termékek asztali édesítőszerek, melyek a cukornál 180 - 200-szor édesebbek. (2. sorszámú Országos Élelmezési- és Táplálkozástudományi Intézet [a továbbiakban: OÉTI (vélemény)] (és 20. sorszámú KERMI Kft. szakvélemény).
Szénhidrátösszetétele, valamint energiatartalma alapján kielégíti a cukorbetegek által is fogyasztható, csökkentett energiatartalmú élelmiszerek iránt támasztott követelményeket.
A kizárólag szacharin (Sacharin) tartalmú, a cukornál 300 - 400-szor édesebb termékek utóíze hosszan érezhető édeskés íz. A szacharin alapanyag egyes kísérőanyagai keserűek, de a nagytisztaságú szacharin ezektől az anyagoktól csaknem mentes, mivel a mennyiségük a 10 gramm/kilogrammot nem haladhatja meg.
A belföldön döntő mennyiséggel forgalomban lévő 1000 darabos kiszerelésű svájci gyártmányú szacharin tartalmú és megnevezésű termék nagytisztaságú édesítőszer, melyre asztali fogyasztás során az édes íz jellemző, és melynél mellékíz nem érezhető (OÉTI 2. sorszámú vélemény és Mertkontroll Minőségellenőrzési Rt. 1. sorszámú minőségellenőrzési bizonylata). A termék ízére vonatkozóan ugyanezen véleményt adta a KERMI Minőségellenőrző Kft. is 1995. évi szakvéleménye azzal, hogy a termék vizes oldata minden idegen anyagtól mentes, édes ízű folyadék.
A Központi Élelmiszeripari Kutató Intézet (továbbiakban: KÉKI) nyilatkozata szerint a szacharin tartalmú édesítőszerek kesernyés utóíze savas kémhatású ételek főzése, hőkezelés, illetve forralás esetén jelentkezik, mely egyéni érzékenység és koncentráció függő.
A szacharint és más édesítőszereket egyaránt tartalmazó termékre a kesernyés mellékíz nem jellemző.
V.
A magyar piacon forgalomba kerülő termékek előzetes minőségi vizsgálatát az ipari és kereskedelmi miniszter által kijelölt minőségvizsgáló intézetek végzik. Az erre a célra kijelölt szerv a KERMI Kft. és Mertkontroll Minőségellenőrző Intézet. A közegészségügyi megfelelőséget az OÉTI vizsgálja jogszabályi felhatalmazás alapján.
VI.
A Gazdasági Versenyhivatal Élelmiszergazdasági Irodája az általa feltárt tények alapján azon megállapításra jutott, hogy a vizsgált magatartás a fogyasztói döntések tisztességtelen befolyásolására gazdasági versenykörülmények között alkalmas, a szacharin keserű utóízére történő figyelemfelhívás a fogyasztót olyan irányban befolyásolhatja, hogy a reklámozott terméket helyezze előtérbe vásárlása során.
A reklám "kalóriák nélkül édesebb az élet" kitétele is jogsértő lehet álláspontja szerint, mivel a mesterséges édesítőszerek az aszpartámtól eltekintve teljesen energiamentesek, így a többi édesítőszerhez képest a reklám e vonatkozásban is a fogyasztói döntések tisztességtelen befolyásolásának tilalmába ütközhet.
Az eljárás alá vont vállalkozás a versenyfelügyeleti eljárás megszüntetését kérte elsődlegesen jogsértés, másodlagosan a Gazdasági Versenyhivatal hatáskörébe tartozó jogsértés hiánya folytán.
Álláspontja szerint a reklám azon - saját termékre tett állítása -miszerint terméküknek nincs keserű utóíze a valóságnak megfelel.
Előadta továbbá, hogy a vizsgált mondat abban az értelemben, miszerint a szacharint keserű utóízűként tünteti fel, még az állítás valótlan volta esetén sem bírálható el a Gazdasági Versenyhivatal által, mivel az állítás azon része, miszerint a szacharin kesernyés utóízű nem az eljárás alá vont vállalkozás saját árujára, hanem más vállalkozás, illetve vállalkozások termékeire tartalmaz közlést, így magatartás megítélése - mint esetleg a Tpvt. 3. §-ába ütköző magatartás - a bíróság hatáskörébe tartozik.
A mondat egésze vonatkozásában egyébként előadta, hogy amennyiben a reklám tájékoztatását a fogyasztók szemszögéből vizsgálja a Versenytanács, a jogsértés megállapítására ez esetben sem kerülhet sor, mivel úgy a kizárólagosan szacharint tartalmazó, mint a szacharint is tartalmazó édesítőszerek kesernyés utóízűek.
Előadta, hogy azért alkalmazta a reklámozás fenti formáját, mert más megfogalmazásból még nem következett volna az, hogy az ő terméke nem keserű, szemben a szacharintartalmú termékkel, melyek már asztali fogyasztási körülmények között, például kávéban is, keserű utóízt kapnak.
Hangsúlyozta, hogy a reklám nem a helytelenül szacharint megnevezéssel forgalomban lévő svájci gyártmányú édesítőszerrel kívánta a Canderelt összehasonlítani, hanem a szacharin alapanyagot tartalmazó szerekre utalt. Előadta, hogy a konkurens termék a reklám alapján nem volt felismerhető.
VII.
A Versenytanács a versenyfelügyeleti eljárásban vizsgált reklám jogszerűsége vonatkozásában a reklám képi megjelenítésén túl azon szóbeli közlést vizsgálta, melyre nézve a vizsgálat konkrétan elrendelésre került.
Ezt maghaladóan a vizsgálati jelentéshez képest a Tpvt. 65. § (5) bekezdésére figyelemmel nem találta szükségesnek az eljárás alá vont vállalkozás nyilatkozattételre történő, illetve védekezésre való felhívását a reklám más kitételével kapcsolatban, mivel a termék fő rendeltetésének, a csökkentett energiatartalomnak, megfelel.
A reklám azon állítását, miszerint az eljárás alá vont vállalkozás termékének "nincs keserű utóíze, mint a szacharinnak" a Versenytanács több szempontból is vizsgálta.
Figyelemmel volt arra - az eljárás alá vont vállalkozás védekezésével is összefüggésben - hogy a vállalkozó, illetve vállalkozók termékével kapcsolatban is tartalmazott állítást, mégpedig negatív tartalommal azáltal, hogy a szacharint tartalmazó, illetve megnevezésű terméket keserű utóízűnek mondta.
Vizsgálta ugyanakkor a közlést, mint összehasonlító mondatot egészben - képi környezetével együttesen - is, továbbá külön a reklám azon üzenetét is értékelte, miszerint az eljárás alá vonti termék nem keserű.
Fentiekkel kapcsolatban álláspontja az volt, hogy az esetben, ha a vizsgált reklám kizárólag a versenytársi termékekre tett valamilyen, esetleg nem valós, vagy hamis színben feltüntetett állítást, ez esetben a magatartás elbírálására a Tpvt. 86. §-a alapján csak a bíróság lett volna jogosult a Tpvt. 3. §-a alapján, mivel a cselekmény a versenytársi jó hírnevet sértheti vagy veszélyeztetheti.
A Versenytanács álláspontja szerint azonban a magatartás a fogyasztói döntések tisztességtelen befolyásolásának tilalmába ütköző magatartásként is elbírálható az esetben, ha a reklám teljes üzenete - jelen esetben az összehasonlító mondat egésze - a más vállalkozás vagy vállalkozások árujára tett állítás mellett, illetve éppen annak felhasználásával tartalmaz a saját árura közvetett közlést, mint ahogyan azt a vizsgált reklám is tette.
A Versenytanács szerint a vizsgált mondat a fogyasztók felé nem csak azt az üzenetet hordozza, miszerint a szacharin megnevezésű, vagy szacharin édesítőszert is tartalmazó édesítőszerek keserű utóízűek, hanem egyben azt is jelenti, hogy az eljárás alá vont vállalkozó terméke
jobb, az íz szempontjából a fogyasztókra kedvezőbb
, mint a szacharint tartalmazó édesítőszerek. A reklámban tehát a saját termékre tett közvetett állítás is jelen van, azáltal, hogy más az azt helyettesítő áru(k) nem igazolt kedvezőtlen tulajdonságára történik közvetlen utalás, függetlenül attól, hogy az utalás konkrét felismerhető árura, vagy általában a szacharin tartalmú helyettesítő termékekre történt. A saját árura tett állítás tényét egyébként az eljárás alá vont vállalkozás képviselője sem vitatta azon nyilatkozatában, miszerint anélkül, hogy más termékre ne utaltak volna a keserű utóízzel összefüggésben, nem tudták volna közölni azt, hogy a Canderel - vagyis saját termékük - nem keserű utóízű (28. sz. jegyzőkönyv 4. oldal 4. bekezdésben tett nyilatkozat).
Az olyan reklám, amely alapos indok nélkül emeli ki bizonyos tulajdonság alapján a reklám megrendelőjének termékét más versenytársi termékek sorából, nem tekinthető jogszerű eszköznek a gazdasági versenyben az esetben sem, ha ez nem a "jobb vagyok" állítás, hanem a "versenytársi termék rosszabb" fogalmazási mód formájában fogalmazódik meg és mint ilyen - bizonyítottság hiányában - alkalmas a fogyasztói döntés megtévesztésre alkalmas módon való befolyásolására.
A jogellenes tájékoztatás annak ellenére megvalósul, hogy a hasonlító mondat azon állítását, miszerint az eljárás alá vont vállalkozó termékének nincs keserű utóíze, a Versenytanács valósként fogadta el, mivel ezt a termékminősítésére jogosult szervek az általuk lefolytatott vizsgálat alapján megerősítették.
A jogsértés megállapítása a Tpvt. 8. § (1) és (2) bekezdés a) pontját alapul, mely szerint fogyasztók megtévesztésének minősül az áru lényeges tulajdonságáról bármilyen megtévesztésre alkalmas tájékoztatás adása.
A piacon szacharin néven forgalmazott és ismert körülbelül 10 %-os piaci részarányú svájci termék viszonyában a vizsgált reklám, mint összehasonlító reklám, míg az adott részpiacon 60 - 70 %-os, jelentős piaci résszel képviselt szacharint is tartalmazó termékek viszonyéban mint "szédelgő feldicsérés" minősül jogellenesnek.
Arra vonatkozóan, hogy a szacharin megnevezésű, illetve a többi szacharin tartalmú termékek - melyek körülbelül a hazai piac 70 - 80 %-át fedik le - keserű utóízű-e, a Versenytanács a hazai piacon ennek megítélésére jogosult szervek véleményét vette alapul.
Az eljárás alá vont vállalkozás által a keserű utóíz igazolására becsatolt szakirodalmat, mely általában szól, és nem asztali körülmények között szól a szacharinról, nem tartotta alkalmasnak a jogszabályilag erre felhatalmazott szervek szakvéleményének mellőzésére.
Figyelembevette, hogy a KÉKI által adott vélemény sem támasztotta alá az eljárás alá vont vállalkozásnak a szacharin édesítőanyag kesernyés utóízére tett előadását, ugyanis a KÉKI is csak hőkezelés esetén utalt a kesernyés utóíz megjelenésére, míg a reklám szövege asztali fogyasztási körülmények között lett képileg megjelenítve.
A Versenytanács nem találta indokoltnak szakértői vélemény beszerzését részben fentiekre tekintettel, másrészt arra figyelemmel sem, hogy a vállalkozások állításainak a reklámozás időpontjában kell megalapozottaknak lenniük, tekintettel arra is, hogy piaci forgalmuk növelése érdekében ők jelennek meg először valamely állítással a piacon.
Fentiek alapján a Versenytanács a Tpvt. 77. § (1) bekezdés c) pontja értelmében - figyelemmel a Tpvt. 8. § (1) és (2) bekezdés a) pontjára - a jogsértést megállapította, és a 77. § e) pontja alapján megtiltotta e törvény rendelkezéseibe ütköző magatartás további folytatását.
A Tpvt. 78. § (1) bekezdése szerint az eljárás alá vont vállalkozással szemben bírságot szabott ki, melynek összegét a megcélzott fogyasztók széles körére, ugyanakkor jogsértő állapot viszonylag rövid időtartamára figyelemmel határozta meg. Mérlegelte azt is, hogy a jogsértő magatartást az eljárás alá vont vállalkozás jelenleg nem tanúsította, illetve azt is, hogy az egész reklám szövegezése nem volt jogsértő, így el lehetett vonatkoztatni a reklámkampányra fordított összeg nagyságrendjétől.
Budapest, 1997. október 16.
október előadó
dr. Kállai Mária sk.
dr. Bodócsi András sk.
Ágoston Marika