Vj-16/1998/13

A Gazdasági Versenyhivatal Versenytanácsa a dr. Szent-Ivány Ágnes ügyvéd (Eörsi és Társai Ügyvédi Iroda 1056 Budapest, Belgrád rkp. 13-15.) által képviselt

  • -

    EGIS Gyógyszergyár Rt I.rendű;

  • -

    Nutricia International B.V. II. rendű, valamint

  • -

    NMH Kereskedelmi Termelő és Szolgáltató Kft III. rendű

kérelmezőnek gazdasági versenyt korlátozó megállapodás egyedi mentesítése iránti kérelmére - tárgyaláson kívül - meghozta az alábbi

határozatot

A Versenytanács

  • -

    az I. és II. rendű kérelmező között létrejött üzletrész Adásvételi Szerződését;
    továbbá

  • -

    az I. és III. rendű kérelmező között létrejött Megállapodást
    mentesíti a tilalom alól.

Indoklás

I.

A kérelmezők piaci helyzete

  • 1.)

    Az EGIS Gyógyszergyártó Rt (a továbbiakban: EGIS Rt) - fő tevékenysége, a gyógyszergyártás és gyógyszernagykereskedelem - mellett (egyedüli magyarországi vállalkozásként) csecsemő- és gyermektápszer (a továbbiakban együtt: gyermektápszer) gyártással is foglalkozik.

  • 2.)

    1993-ban az EGIS Rt a hollandiai székhelyű - de a tápszergyártás nemzetközi piacán is jelentős szerepet játszó - Nutricia International B.V.-vel (a továbbiakban: Nutricia B.V. ) létrehozta az EGIS-Nutricia Kereskedelmi Kft-t ( a továbbiakban: EGIS-Nutricia Kft), amelynek üzletrészei 51 százalékával a Nutricia B.V., 49 százalékával pedig az EGIS Rt rendelkezik.

    Ezt követően a belföldi előállítású gyermektápszereket az EGIS-Nutricia Kft forgalmazza, azokat azonban az EGIS Rt-vel gyártatja le, annak körmendi gyárában. Emellett az EGIS-Nutricia Kft importból származó gyermektápszereket is forgalmaz.

  • 3.)

    Az NMH Kereskedelmi Termelő és Szolgáltató Kft (a továbbiakban: NMH Kft) egyszemélyes tulajdonosa a Nutricia B.V., tevékenységi körébe tartozik - egyebek mellett - a gyermektápszerek importálása, továbbá a gyermektápszer előállításhoz szükséges un. alappor gyártása. Az NMH Kft gyulai gyárában előállított alappor felhasználásával készíti az EGIS Rt a gyermektápszereket.

  • 4.)

    A gyermektápszerek felhasználásának életkorból fakadó korlátja nincs, többségük (pl. a szója készítmények) felnőttkorban is ajánlható diétára, tejtáplálékként. E felhasználási körben a gyermektápszerek értelemszerűen helyettesíthetőek más - hasonló célt szolgáló - élelmiszerekkel. Az alapfelhasználás tekintetében azonban a gyermektápszereknek ésszerű helyettesítő áruja nincs.

  • 5.)

    A magyar piacon a kérelmezők - illetve az azok érdekeltségébe tartozó vállalkozások - mellett további nyolc olyan vállalkozás van jelen, amelyek - importból származó - csecsemőtápszert forgalmaznak. A Nutricia B.V. által irányított vállalkozások után a Nestlé a legnagyobb forgalmazó a hazai piacon, de olyan jelentős vállalkozások is jelen vannak termékeikkel, mint az egyesült államokbeli Abbot, amely a gyermektápszer forgalmazásban vezető helyet foglal el a világban.

    Az egyes vállalkozások részesedését a magyarországi gyermektápszer forgalmazásból a Táblázat mutatja be.

Táblázat

A gyermektápszer piac szerelőinek részesedése az országos forgalomból (1997.)

Vállalkozás

Forrás

Részesedés (%)

EGIS Rt

gyártás

17

NMH Kft

import

31

EGIS -Nutricia Kft

import

19

Nestlé

import

23

Abbot

import

5

Egyéb

import

5

Összesen

-

100

II.

A gyermek tápszerpiac szabályozásának sajátosságai

Importszabályozás

  • 6.)

    A gyermektápszerek vámmentesen importálhatók, és 1997. július 1-jével a korábbi importterhek (pótlékok, illetékek) is teljes mértékben megszűntek.

  • 7.)

    Az áruk, szolgáltatások és anyagi értéket képviselő jogok kiviteléről, illetőleg behozataláról szóló - többször módosított - 112/1990. (XII. 23.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R) alapján a gyermektápszerek esetenkénti behozatalához nincs szükség az R. 5. § (1) bekezdése szerinti engedélyre, és 1998. január l-jét követően a gyermektápszerek importjára az R. 7. § (1) bekezdése szerinti globális féléves mennyiségi korlátozás (kvóta) sem vonatkozik. Ugyanakkor a gyermektápszert forgalmazó vállalkozásnak az - egyébként minden mennyiségi korlátozástól mentes - importhoz rendelkeznie kell az R. 5. § (3) bekezdése szerinti külön engedéllyel.

    Az R. 2. számú melléklete alapján az Ipari- Kereskedelmi és Idegenforgalmi Minisztérium (IKIM) által közétett közlemény (Külkereskedelmi Tájékoztató 1997. évi 34. szám) alapján azok a vállalkozások kaphatják meg az engedélyt

    • -

      amelyeket a cégbíróság a cégnyilvántartásba jogerősen bejegyzett, továbbá

    • -

      amelyek rendelkeznek az adott áru forgalmazásához szükséges szakhatósági engedélyekkel (a gyermektápszerek esetében a 4/1992. (I. 8.) NM rendeletnek megfelelő gyógyszer nagykereskedelmi engedéllyel).

A külön engedély akkor tagadható meg (vagy vonható vissza), ha a vállalkozás tevékenysége törvénybe vagy valamely külkereskedelmi tevékenységgel kapcsolatos jogszabályba ütközik.

Árszabályozás

  • 8.)

    A gyermektápszerek ára az árak megállapításáról szóló 1990. évi LXXXVII. törvény szerint un. szabad ár, amelyben a szerződő felek állapodnak meg, az alkalmazható kereskedelmi árrés azonban maximált.

    A gyermektápszer fogyasztói ára a szabad termelői (import beszerzési) ár és az annak százalékában meghatározott kereskedelmi árrések összege, amelyből azonban a fogyasztónak csak a - társadalombiztosításai támogatással rendelhető gyógyszerekről és ezeknek a társadalombiztosítási támogatás alapjául elfogadott árhoz nyújtott támogatásáról szóló 2/1995. (II. 8.) NM rendelet szerinti - támogatással csökkentett részt kell vásárláskor megtérítenie.

  • 9.)

    A gyakorlatban a gyermektápszerek árkialakítása úgy történik, hogy minden év utolsó hónapjaiban a támogatásra fordítható összeg felett rendelkező Országos Egészségbiztosítási Pénztár (OEP) és a gyártók (importálók) megállapodnak a következő évben alkalmazandó "szabad" termelői (beszerzési) árakban. Ezek, valamint a jogszabály szerinti maximált kereskedelmi árrések alapján az OEP meghatározza az egyes gyermektápszerek fogyasztói árat, valamint a jogszabály szerinti támogatási százalék alapján a támogatás összegét. A megállapodás szerinti termelői (beszerzési) árat, továbbá az annak alapján adódó fogyasztói árat és a támogatás összegét a Népjóléti Minisztérium (NM) tájékoztatóban közzéteszi. A tájékoztatóban azon gyermektápszerek is szerepelnek, amelyekre támogatás nem jár.

  • 10.)

    A meghirdetett áraktól el lehet térni, az OEP azonban ez esetben is csak a tájékoztató szerinti támogatási összeget fizeti meg. Erre is tekintettel a piac szereplői a gyakorlatban tartják magukat a rájuk nézve egyébként nem kötelező termelői (beszerzési) árakhoz.

III.

A megállapodások

  • 11.)

    A Nutricia B.V. üzletrész adásvételi szerződés (a továbbiakban: Szerződés) keretében megvásárolta az EGIS Rt-től

    • -

      az EGIS-Nutricia Kft részvényeinek 49 százalékát, valamint

    • -

      több gyermektápszer védjegy bejegyzését, illetve bejegyzési kérelmét és a kapcsolódó szellemi tulajdonokat.

A Szerződésben az EGIS Rt azt is vállalta, hogy a "gyermektápszer és egyéb gyermekétel vonatozásában öt évig további marketing és kereskedelmi, valamint termelési és disztribúciós tevékenységet nem folytat."

  • 12.)

    Az EGIS Rt és az NMH Kft közötti Megállapodás szerint az NMH Kft megvásárolja a gyermektápszerek gyártásához kapcsolódó összes know-how-t, beleértve a formulákat és recepteket, csomagolási desinget és azon eszközöket, amelyek ezen desingok megvalósításához szükségesek, továbbá a gyermektápszerek gyártásához szükséges, gyártásra alkalmas berendezéseket és gépeket.

  • 13.)

    A Szerződés és Megállapodás alapján az NMH Kft mind jogilag, mind műszaki-gazdasági szempontból képessé válik arra, hogy gyulai gyárában mindazon gyermektápszereket előállítsa és forgalmazza, amelyeket korábban az EGIS Rt gyártott.

IV.

A kérelem

  • 14.)

    Mind a Szerződés, mind a Megállapodás rögzítette, hogy hatályba lépésük a Gazdasági Versenyhivatal engedélyének (mentesítésének) függvénye.

  • 15.)

    A kérelmezők az előzőeknek megfelelően a Gazdasági Versenyhivataltól

    • -

      elsődlegesen kérték annak megállapítását, hogy a Szerződés és a Megállapodás nem minősül gazdsági versenyt korlátozó megállapodásnak;

    • -

      másodlagosan pedig kérték a Szerződés és a Megállapodás tilalom alóli egyedi mentesítését.

  • 16.)

    A kérelmezők hivatkoztak arra, hogy a Szerződést és a Megállapodást nem versenyt korlátozó célzattal kötötték, hanem azért, mert az EGIS Rt számára a tápszergyártás üzletág fenntartása célszerűtlenné vált annak következtében, hogy a tápszer piac liberalizációjával párhuzamosan megjelenő versenytársaival szemben fokozatosan veszített piaci súlyából, és a vállalkozás alapvetően gyógyszeripari orientációjára tekintettel a kutatás és a termékfejlesztés tekintetében sem tudott lépést tartani versenytársaival.

  • 17.)

    Hivatkoztak a kérelmezők arra is, hogy a hazai tápszergyártásnak a Nutricia B.V., illetve annak magyarországi érdekeltségei részére történő átengedése jelentős gazdasági előnyökkel jár, így:

    • -

      az alappor és a tápszer egyhelyben (Gyulán) történő előállítása csökkenti a termelési és a szállítási költségeket;

    • -

      a gyulai gyáregység fejlesztése lehetőséget teremt a termelés növelésére, a gazdaságosan előállítható termékmennyiség elérésére, amelynek hazai szükségleten felüli részét a Nutricia B.V. (szemben a kizárólag a hazai piacra termelő EGIS Rt-vel) exportálni kívánja, mindez szintén költségcsökkentő hatású.

  • 18.)

    A kérelmezők álláspontja szerint a Megállapodás és a Szerződés nem teremt új helyzetet a hazai gyermektápszer piacon, mert az alapvetően liberalizált import következtében a versenyhelyzet fennmarad, és a termékek árára sem lehet hatással, mert azokat változatlanul az OEP és az NM állapítja meg.

V.

A vizsgálat és az indítvány

  • 19.)

    A tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló 1996. évi LVII. törvény (a továbbiakban: Tpvt.) 71.§ alapján készült vizsgálati jelentés megállapította, hogy a Megállapodás és a Szerződés azáltal, hogy az EGIS Rt azokban vállalja a gyermektápszer piacról való kivonulását, versenyt korlátozó hatású lehet.

  • 20.)

    Indítványozta ugyanakkor a Megállapodás és a Szerződés egyedi mentesítését, figyelemmel a Tpvt. 17.§ (1) bekezdése a-d.) pontjában foglaltakra.

VI.

A versenykorlátozás

  • 21.)

    A Tpvt. 11.§ (1) bekezdése értelmében tilos a vállalkozások közötti megállapodás, amely a gazdasági verseny korlátozását célozza vagy ilyen hatást fejthet ki. Így - egyebek mellett - tilos az előállítás, forgalmazás korlátozása (Tpvt. 11.§ (1) bekezdés b.) pont).

  • 22.)

    A Szerződésben az EGIS Rt nem vitathatóan arra vállalt kötelezettséget, hogy gyermektápszerekkel öt évig nem lép piacra, vagyis a Szerződés korlátozza e termékek előállításában és forgalmazásában, ami beleütközik a Tpvt. 11.§ (1) bekezdés b.) pontja szerinti tilalomba. Ezért a Versenytanács - egyezően a vizsgálati indítvánnyal - nem adott helyt a kérelmező annak megállapítására irányuló kérelmének, hogy a Megállapodás és a Szerződés nem minősül a Tpvt. 11.§-a szerinti gazdasági versenyt korlátozó megállapodásnak.

  • 23.)

    Utal a Versenytanács arra is, hogy kialakult gyakorlata szerint az a körülmény, hogy a Megállapodás és a Szerződés révén az EGIS Rt a gyermektápszergyártás üzletágát (az ahhoz szükséges valamennyi eszköz, ismeret, jog értékesítésével) átengedi a Nutricia B.V., illetve annak magyarországi vállalkozásai részére, megvalósíthatja a Tpvt. 23.§ (1) bekezdés a.) pontja szerinti "a vállalkozás része a vállalkozástól független másik vállalkozás részévé válik" törvényi tényállást is. (Vj-86/1997.) A Versenytanács ennek ellenére a kérelmet - annak irányával egyezően - a Tpvt. IV. fejezete alapján bírálta el. A Szerződés és a Megállapodás következménye ugyanis nem csupán az, hogy az EGIS Rt kilép a gyermektápszer piacról, hanem azon túlmenően a Szerződésben azt is vállalja, hogy viszonylag hosszabb ideig vissza sem lép az adott piacra. Sőt: a Versenytanács álláspontja ez utóbbi (kizárólag a Tpvt. IV. fejezete alapján megítélhető) magatartás tekinthető a kérelmezők közötti Megállapodás és Szerződés meghatározó elemének.

VII.

Mentesítés

  • 24.)

    A Tpvt. 17. § (1) bekezdésének a-d.) pontjaiban részletezett feltételek együttes teljesítése esetén a Gazdasági Versenyhivatal mentesíti a megállapodást a 11.§-ban foglalt tilalom alól.

  • 25.)

    A Versenytanács álláspontja szerint a kérelem szerinti Megállapodás és a Szerződés (továbbiakban együtt: megállapodás) valamennyi a Tpvt. 17.§ (1) bekezdésében emlitett feltételnek megfelel az alábbiak szerint.

    • 1.)

      A megállapodás a kérelmezők által hivatkozott hatásokon keresztül (17.) pont) nem vitathatóan hozzájárul a termelés és a forgalmazás ésszerűbb megszervezéséhez, továbbá a versenyképesség javulásához (Tpvt. 17.§ (1) bekezdés a.) pont). Ebből a szempontból további járulékos előny az új tulajdonos, a Nutricia B.V. jelentős nemzetközi beágyazódottsága, elsősorban a tervezett export értékesítéssel összefüggésben.

    • 2.)

      A mentesítés feltétele az is, hogy a megállapodásból származó előnyök méltányos része a fogyasztóhoz jusson (Tpvt. 17.§ (1) bekezdés b.) pont). A Versenytanács álláspontja szerint ennek - nem feltétlenül szükséges, de mindenképpen elégséges - feltétele, hogy a megállapodás tárgyát alkotó áru hatékony versenyben álljon az azt helyettesíteni képes más árukkal. A termelés és a forgalmazás hatékonyabb megszervezéséből származó költség megtakarításoknak ugyanis versenyhelyzetben szükségszerűen jelentkeznie kell az eladási árban.
      A megállapodás következtében az egyébként is magas koncentráció tovább növekszik azáltal, hogy a legnagyobb importőr kezébe kerül a hazai gyártás. A Versenytanács azonban úgy ítélte meg, hogy gyermektápszer piacon a hatékony verseny feltételei a megállapodást követően ennek ellenére biztosítottak. Következik ez abból, hogy a verseny a hazai piacon jelenleg is a nagy nemzetközi cégek között folyik. Ezek egy része már jelen is van a magyar piacon (sőt: a Nestlé meghatározó súlyú szerelője annak), és továbbiak piacra lépésének sincs érdemi korlátja, mert az import pénzügyi teher - és mennyiségi korlátozás mentes. Másoldalról: a Nutricia B.V. magyarországi megerősödése csak látszólagos, hiszen az EGIS Rt a megállapodás nélkül is csupán gyártója a gyermektápszereknek, azokkal a piacon jelenleg is az EGIS-Nutricia Kft - mint gyártató - rendelkezik.

      A Versenytanács az OEP és az NM közreműködésének az árak kialakításában - szemben a kérelmezőkkel - nem tulajdonított különösebb jelentőséget. Az így kialakított ár ugyanis nem minősül hatósági árnak, de még ha annak minősülne is, a tapasztalatok egyértelműen igazolják, hogy hatósági ármegállapítással nem lehet olyan mérvű hatékonysági kényszert teremteni, mint amit a jól működő versenypiac képes biztosítani.

    • 3.)

      A megállapodással az EGIS alapvető célja, hogy a jövőben a rendelkezésre álló forrásokat a gyógyszergyártásra koncentrálja, a Nutricia B.V. célja pedig magyarországi piaci pozíciójának erősítése. A megállapodásból fakadó versenykorlátozás a Versenytanács álláspontja szerint nem haladja meg az ezen - gazdaságilag indokolt - célok eléréséhez szükséges mértéket (Tpvt. 17.§ (1) bekezdés c.) pont).

    • 4.)

      A megállapodás - jelentős versenytársak piaci jelenléte következtében - egyetlen áru esetében sem teszi lehetővé a verseny kizárását.

  • 26.)

    Mindezek alapján a Versenytanács a megállapodást a Tpvt. 17.§ (1) bekezdésének alkalmazásával mentesítette a Tpvt. 11.§ szerinti tilalom alól.

VIII.

Eljárási kérdések

  • 27.)

    A kérelmezők - képviselőjük utján - közösen kérték a tárgyalás mellőzését, ezért a Versenytanács határozatát a Tpvt. 74.§ (1) bekezdésének alkalmazásával tárgyaláson kívül hozta meg.

  • 28.)

    A kérelmezők a Tpvt. 62.§ (1) bekezdése szerinti eljárási díjat előzetesen lerótták, ezért arról rendelkezni nem kellett.

  • 29.)

    A határozat felülvizsgálatára vonatkozó rendelkezés a Tpvt. 83.§ (1) - (2) bekezdésén alapul.

Budapest, 1998. május 13.

dr. Bodócsi András sk.
Fógel Jánosné dr. sk.
dr. Sólyom Eszter sk.
Szabó Györgyi