Vj-18/1998/16
A Gazdasági Versenyhivatal Versenytanácsa dr. Sárközi Péter vezérigazgató és dr. Kovács Kornélia ügyvéd (1054 Budapest, Alkotmány u. 10. szám alatti) ügyvéd által képviselt Phylaxia-Sanofi Oltóanyagtermelő Részvénytársaság (1107 Budapest, Szállás u. 5. szám alatti) eljárás alá vont vállalkozás ellen fogyasztók megtévesztésének tilalma miatt indított ügyében tartott nyilvános tárgyaláson meghozta az alábbi
határozatot
A Versenytanács az eljárást megszünteti.
E határozat ellen az eljárás alá vont vállalkozás a kézhezvételtől számított 30 napon belül a Gazdasági Versenyhivatalnál benyújtható, de a Fővárosi Bírósághoz címzett felülvizsgálat iránti keresettel élhet.
Indoklás
A Versenytanács a fél előadása, a rendelkezésre álló írásbeli bizonyítékok, valamint az 1996. évi LVII. törvény (a továbbiakban: Tpvt.) 71. § nyomán készült vizsgálati jelentés alapján a következő tényállást állapította meg:
A hatályos jogi szabályozás (22/1996. (VII. 9.) FM rendelet) szerint az állatgyógyászati készítmények a laboratóriumi vizsgálatokat követően egyedi gyakorlati, majd országos kipróbáláson esnek keresztül, hogy a magyarországi törzskönyvezéssel megszerzett forgalombahozatali engedély birtokában értékesíteni lehessen.
A törzskönyvezett állatgyógyászati készítmények forgalmazására szóló engedélyt csak állatorvos, vagy gyógyszerész, illetve e szakembereket foglalkoztató gazdasági társaság kaphat, s az ilyetén készítmények rendelése, kiadása is általuk felügyelt.
Az 1990. előtti helyzethez képest sokszorosára nőtt a törzskönyvezési eljárás alatt álló állatgyógyászati célokat szolgáló termékek száma, amelynek folytán a törzskönyvezési eljárás elhúzódó. A törzskönyvezési eljárás időtartama alatt egyes gyártók erre vonatkozó engedély hiányában is forgalmazzák árujukat.
Az országban a Hajdú-BÉT Rt és a Bábolnai telep szakosodott elsősorban lúdtartásra, azon túl, hogy az ország egész területén foglalkoznak lúdtartással.
A libatenyészeteket veszélyeztető Derzsy-féle betegség ellen többféle állatgyógyászati készítmény hatékony, amelyek mellé az eljárás alá vont vállalkozás (a továbbiakban Rt) Deparhylin néven oltóanyagot fejlesztett ki.
Az Rt e vizsgálati készítményére 1997. szeptember 19-én kapott 1998. április 30-ig hatályos országos kipróbálási engedélyt. Az országos kipróbálás színhelye a hortobágyi Hajdu-BÉT Rt telepe, amely nemcsak a kipróbálást végzi, hanem vele együtt az érdekeltségéhez tartozó egyes társaságok is vásároltak a még nem törzskönyvezett készítményből, amelyet számukra az Rt az Állatgyógyászati Oltóanyag Gyógyszer és Takarmányellenőrző Intézet megfelelő vizsgálata után le is szállított.
Az Rt 1997. során a Deparhylin oltóanyagot tudományos napokon, szaklapokban igyekezett megismertetni a szakemberekkel. Az egyik ilyen szaklap a Magyar Állatorvosok Lapja volt, amelynek decemberi száma már a címlapi tartalomjegyzékében tájékoztatta az olvasót, hogy cikket közöl a Derzsy-féle betegség állatorvosszakértői megítéléséről és megelőzésének lehetőségeiről. A cikk kitért arra, hogy az oltóanyag még nem törzskönyvezett, jelenleg országos kipróbálása folyik, amelyről be is fognak számolni.
E cikket illusztrálta - a személyi hírek közbevetett közzététele után - egy egész oldalas hirdetés, amely a Derzsy-féle betegség megelőzésére a Deparhylin oltóanyagot két fajta kiszerelésű flakonnal népszerűsítette, használva egyúttal a kiemelt szedésű "MINŐSÉG ÉS BIZTONSÁG" szavakat, röviden taglalva az összetételt, az alkalmazást, valamint a rendelésfelvételt.
A hirdetés maga nem tért ki arra, hogy a készítmény még nem törzskönyvezett, ennélfogva forgalombahozatali engedélye sem lehet, amit egyébként egyértelműsített a flakonok képi megjelenítéséről megállapítható jelzéshiány.
A Gazdasági Versenyhivatal e hirdetés kapcsán valószínűsítette, hogy az Rt fogyasztómegtévesztő magatartást tanúsított, mert elhallgatta, hogy áruja engedély hiányában nem felel meg a jogszabályi előírásoknak, ezért eljárást indított az Rt ellen.
Az eljárásindítás alapvető indoka az engedélynélküli forgalmazás versenyszempontú értékelése volt. Az engedélyhiányos forgalmazás ugyanis amellett, hogy más jogszabály (22/1996. (VII.9.) FM rendelet) előírásait sértheti, versenyjogellenes is lehet:
- egyrészt a fogyasztók megtévesztésére való alkalmassága (Tpvt. III. fejezet)
- másrészt a fogyasztók, a versenytársak törvényes érdeksérelme (Tpvt. II. fejezet) esetén.
Az eljárásbeli reklám a fogyasztók megtévesztésére való alkalmasságát a ráirányuló vizsgálat az eljárásindítás okával megegyezően azért tartotta megállapíthatónak, mert az Rt elhallgatta, hogy az áru nem felel meg a jogszabályi előírásoknak, s ezt a Tpvt. 8. § (2) bekezdés b) pontja tiltja.
A Versenytanács elsődlegesen a közzétett reklámot értékelte, azonban nem önmagában, hanem annak szaklapbeli megjelenésével és az egyidejüleg közzétett tudományos cikkel összefüggésben. Mindennek azért van jelentősége, mert így csak olyan fogyasztói körhöz jut el a reklám, amely hivatásszerűen foglalkozik állatgyógyászattal. E szakmai fogyasztóktól versenyjogilag elvárható gyógyszerismeret pedig a szakmában elfogadott mértékhez igazodik (Tpvt. 9. §)
A szakember fogyasztók számára a törzskönyvezéshez, illetve a forgalombahozatali engedélyhez tapadó címkézési tartalmi kellékeknek nyilvánvalóan ismertnek kell lennie, és eligazodásukat a szakcikk is segítette. Ezért a reklámbeli elhallgatás a szakember fogyasztók számára nem járhatott megtévesztéssel.
Eltekintve a reklámozás tényétől, a forgalmazás során megvalósuló engedélyhiány elhallgatása is megvalósíthat fogyasztómegtévesztést. Fogyasztómegtévesztés tilalma miatt azonban a Tpvt. 8. § (1) bekezdése értelmében csak akkor marasztalható el vállalkozás, ha a magatartást a piaci versenyben gyakorolja, vagyis abban az esetben, ha az elhallgatásnak szerepe van a fogyasztó vásárlási szándékának kialakulásában.
Az eljárás során e vonatkozásban az volt megállapítható, hogy a vásárlói szándék létrejöttében a szükséges engedélyek formális meglétének számottevő piaci szerepe nincsen, mert a vételi szándék elsősorban a szakemberek gyógyszerismeretén alapul, így az engedélyhiánnyal ekként okozati összefüggésbe hozható megtévesztés csak egyedi jelenség lehet, s az a piaci versenyen kívül következhet be, amelyet a Tpvt. a Gazdasági Versenyhivatal hatáskörébe tartozóan nem szankcionál.
Ugyanakkor a Tpvt. is védi (II. fejezet) a fogyasztók, a versenytársak törvényes érdekeit. Annak elbírálása azonban, hogy az emberre is károsan ható készítmények forgalombahozása, illetve a korábbi piacralépéssel más vállalkozások rovására szerzett versenyelőny e jogszabályhely alá vonható cselekménynek minősül-e, a Tpvt. 86. §-a szerint bírói hatáskörbe tartozik.
Mindezek alapján a Versenytanács az eljárást megszüntette a Tpvt. 72. § (1) bekezdés a) pontja szerint a 77. § (l) bekezdés h) pontja alapján.
Az eljárás alá vont vállalkozás számára a Tpvt. szerinti határozat elleni jogorvoslati jogot a 83. § (1) bekezdése biztosítja.
Budapest, 1998. április 16.
dr. Kállai Mária sk. előadó
Vérné dr. Labát Éva sk.
dr. Bodócsi András sk.
Kis Lászlóné