Vj-140/1998/21

A Gazdasági Versenyhivatal Versenytanácsa a dr. Frank József ügyvéd (9002 Győr, Pf. 182.) által képviselt Rába Magyar Vagon- és Gépgyár Rt kérelmezőnek összefonódás engedélyezése iránti kérelmére - nyilvános tárgyaláson - meghozta az alábbi

határozatot

A Versenytanács a kérelmet elutasítja.

E határozat felülvizsgálatát az ügyfelek a kézbesítéstől számított 30 napon belül kérhetik a Fővárosi Bírósághoz címzett, de a Gazdasági Versenyhivatalnál benyújtható keresettel.

Indoklás

I.

1.) A Rába Magyar Vagyon- és Gépgyár Rt (a továbbiakban: RÁBA Rt) 1995. szeptember 15-én Megállapodást kötött az IKARUS Rt-vel, mely szerint az IKARUS Rt tulajdonában levő
- IKARUS Préstechnikai ( a továbbiakban: IPK)Kft-t; valamint
- IKARUS Móri Alkatrészgyártó Kft-t
a RÁBA Rt egyoldalú nyilatkozatával megvásárolhatja abban az esetben, ha az IKARUS Rt 30 napon túli tartozásainak összege valamely vállalkozásra kialkudott vételárat meghaladja.

2.) A RÁBA Rt 1995. december 14-én a Megállapodás alapján bejelentette az IPK Kft 51,2 %-os üzletrészére a vételi jog gyakorlás szándékát. A felek nem tudtak megegyezni, ezért a RÁBA Rt pert indított az IPK Kft üzletrészén az 51,2 %-os tulajdonjogának megállapítása érdekében, az IKARUS Rt pedig viszontkeresetet nyújtott be a Megállapodás érvénytelenségének megállapítására. A Fővárosi Bíróság a RÁBA Rt keresetének helyt adott, az IKARUS Rt viszontkeresetét elutasította. Fellebbezés után a Legfelsőbb Bíróság Gf. II. 31.244/1998. számú ítéletében az IKARUS Rt viszontkeresete mellett a RÁBA Rt keresetét is elutasította, mert a vételi jog csak az üzletrészek 100 %-ára gyakorolható.

3.) A RÁBA Rt 1998. szeptember 21-én a vételi jog gyakorlását - most már az IPK Kft üzletrészeinek 100 százalékára - bejelentette az IKARUS Rt részére, amely azt vitatta

  • -

    egyrészt azért, mert álláspontja szerint a RÁBA Rt nem rendelkezik olyan mértékű lejárt tartozás érvényesítési jogával, amely az IPK Kft üzletrészei 100 százalékának megfelel;

  • -

    másrészt az IPK Kft nem egyszemélyes társaság, mert az alaptőkét 100-100 ezer forinttal felemelve 1998. szeptember 7-én két új tag (IKARUS Nyomda Kft; ML-LIZ Kft) lépett be a társaságba.


4.) A RÁBA Kft tagként történő bejegyzése, illetve ügyvezető bejegyzése iránti kérelmet terjesztett a Fővárosi Bíróság Cégbíróságához, amelyet az 1998. november 24.-i - nem jogerős - végzésével elutasított.

5.) Az IKARUS Rt tartozásának megállapítására RÁBA Rt által kezdeményezett újabb per szintén folyamatban van.

II.

6.) A RÁBA Rt 1998. szeptember 29-én a tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló 1996. évi LVII. törvény (a továbbiakban: Tpvt.) 23.§ (1) bekezdés b.) pontja és 24. §-a alapján a Gazdasági Versenyhivatal engedélyét kérte az IPK Kft üzletrészei 100 százalékának megszerzéséhez, mint vállalkozások összefonódásához.

7.) A kérelemre indult versenyfelügyeleti eljárásban a Tpvt. 71.§ (1) bekezdése szerinti vizsgálati jelentés alapján a Versenytanács a Tpvt. 72.§ szerint tárgyalást tűzött ki, egyben közölte az ügyfelekkel (RÁBA Rt, IPK Kft), hogy a tárgyalás kitűzéséről azért határozott, mert az ügyfelek által rendelkezésre bocsátott dokumentumok nem támasztják alá, hogy a RÁBA Rt irányítást szerzett az IPK Kft felett, vagyis a Tpvt. 28.§ (2) bekezdése alapján engedélykérési kötelezettsége még nem áll fenn.

8.) A RÁBA Rt az előzőekkel kapcsolatosan hivatkozott arra, hogy a Tpvt. 28.§ (2) bekezdése értelmében az engedély iránti kérelmet a szerződés megkötésének vagy az irányítási jog megszerzésének időpontjai közül a legkorábbitól számított nyolc napon belül kell benyújtani. Álláspontja szerint a RÁBA Rt által 1998. szeptember 21-én bejelentett egyoldalú vételi nyilatkozata hozta létre azt a speciális adásvételi szerződést, amely megalapozza az IPK Kft feletti irányításszerzését és így engedélykérési kötelezettségét is.

9.) Kifejtette, hogy a Gazdasági Versenyhivatal engedélye önmagában nem keletkeztet a RÁBA Rt számára tulajdont, mindössze azt rögzítené, hogy az irányítási jog megszerzésének nincsen versenyjogi akadálya. Másoldalról viszont az érdemi határozat mellőzése bizonytalanságot teremtene: fennállna ugyanis annak veszélye, hogy az elhúzódó polgári- és cégjogi perek végén a Gazdasági Versenyhivatal esetleg nem adja meg az engedélyt. Ezért indokolt, hogy a Gazdasági Versenyhivatal a lehető legkorábbi időpontban döntsön a kérelemről. Minderre tekintettel kérelme érdemi elbírálását kérte.

III.

10.) A Tpvt. 28.§ (3) bekezdése az engedélykérési kötelezettség keletkezésének időpontjára vonatkozóan tartalmaz rendelkezést. Az a tény, hogy az engedélykérési kötelezettség keletkezése szerződés megkötésének időpontjához is kötődhet, nem változtat azon a tényen, hogy engedélyt a Tpvt. 24.§ (1) bekezdése alapján az összefonódás (pl. irányítás szerzés) megvalósításához kell kérni.


11.) Mindaddig tehát, amíg az összefonódás az abban résztvevő vállalkozások, illetve tulajdonosaik egyöntetű akarata révén nem válik bizonyossá, engedélykérési kötelezettség nem keletkezik. Az adott esetben az, hogy az IPK Kft a RÁBA Rt tulajdonába került-e attól függ, hogy a RÁBA Rt jogszerűen (szerződésszerűen) gyakorolta-e vételi jogát, vagyis
- a megállapodásban foglaltak szerint a vételár kiegyenlítését (az IKARUS Rt lejárt tartozásának felgyülemlését) követő 30 napon túl tette-e meg egyoldalú nyilatkozatát, továbbá
- tulajdonjoga bejegyzésének cégjogi feltételei is fennállnak-e.

l2.) Minthogy ezek vitatott kérdések, és eldöntésükhöz csak bíróság rendelkezik hatáskörrel, e peres eljárások jogerős befejezéséig a Tpvt. alapján nem tekinthető úgy, hogy a RÁBA Rt az IPK Kft üzletrészeinek tulajdonjogát - és ezzel felette az irányítást - megszerezte.

13.) Az előzőekre tekintettel a Tpvt. szerinti összefonódás engedélykérési kötelezettség is csak az említett polgári és cégjogi eljárások jogerős lezártát követően keletkezhet, függetlenül attól, hogy a RÁBA Rt - pernyertessége esetén - 1998. szeptember 21.-től az IPK Kft tulajdonosának minősül. Ez a - visszamenőleges - jogosultság ugyanis azt megelőzően értelemszerűen nem jelenhet meg a RÁBA Rt piaci magatartásában, így jelen esetben a Gazdasági Versenyhivatalnak nincs is módja mérlegelni a Tpvt. 30.§-ában foglaltakat, ezért a kérelemről érdemben nem is lenne képes dönteni.

14.) Mindezek alapján a Versenytanács arra az álláspontra helyezkedett, hogy a RÁBA Rt által benyújtott kérelem időelőtti - az engedélykérési kötelezettsége nem áll fenn -, ezért a kérelmet elutasította.

IV.

15.) A kérelmező a Tpvt. 62.§ (1) bekezdése szerinti eljárási díjat előzetesen lerótta, ezért arról rendelkezni nem kellett.

16.) A határozat felülvizsgálatára vonatkozó rendelkezés a Tpvt. 13.§ (1) - (2) bekezdésén alapul.

Budapest, 1998. december 3.

dr. Bodócsi András sk. előadó
Fógel Jánosné dr. sk.
dr. Sólyom Eszter sk.
Szabó Györgyi