Gazdasági Versenyhivatal

Vj-172/1998/117

A Gazdasági Versenyhivatal Versenytanácsa a dr. Récziczáné dr. Kudlik Gyöngyi ügyvéd (1054 Budapest, Akadémia u. 9.) által képviselt Brendon Gyermekáruházak Kft. (1119 Budapest, Pajkos u 23. III. 16.) I. rendű.
dr. Túri Nagy János ügyvéd (6640 Csongrád, Fő utca 60.) által képviselt Tisza Bútoripari és Kereskedelmi Rt. (6640 Csongrád, Fő utca 61.) II. rendű,
Bánki László ügyvezető igazgató által képviselt BL Penta Trade Kft. (1031 Budapest, Szentendrei u. 172.) III. rendű ,
Szabó Zoltán ügyvezető igazgató által képviselt Zovatex 94. Bt. (4400 Nyíregyháza, Fejedelem u 24.) IV. rendű ,
Vadászy Pál ügyvezető igazgató által képviselt NORDIC Trade Kft. (1033 Budapest, Polgár u 8-10.) V. rendű ,
Ratasics László ügyvezető által képviselt CA-RA Kft. (8600 Siófok, Bókay u 4.) VI. rendű ,
a dr. Radnay Ügyvédi Iroda (ügyintéző: dr. Radnay Márta ügyvéd, (1075 Budapest, Madách u. 5.) által képviselt RE-CON-TRA Kft. (7022 Tahi, Tölgyfa u. 5.) VII. rendű ,
Giber János ügyvezető igazgató által képviselt M & J Kft. (1122 Budapest, Városmajor u. 72. I. em. 5.) VIII. rendű ,
Katula Gábor beltag által képviselt Catella Plusz Bt. (1138 Budapest, Váci u 202.) IX. rendű ,
Rázga Zoltán beltag által képviselt Baby-Impex Bt. (1132 Budapest, Visegrádi u. 15.) X. rendű ,
Szakács Istvánné ügyvezető által képviselt BABAKER Kft. (8900 Zalaegerszeg, Perczel Mór u. 23.) XI. rendű ,
a személyesen eljáró Pongrácz Ottó (7570 Barcs, Krémusz u. 8.) XII. rendű ,
a személyesen eljáró Szolnok István (2851 Környe, Bem u. 8.) XIII. rendű ,
Kávai János beltag által képviselt Baby-Fair Bt. (6000 Kecskemét, Batthány u l8.) XIV. rendű ,
Lengyel Tibor ügyvezető igazgató által képviselt Makro Trade Kft. (5100 Jászberény, Fazekas u. 1.) XV. rendű ,
Mamuzsity Krisztina beltag által képviselt Pöttöm Panna Bt. (8100 Várpalota, Szent István u. 23.) XVI. rendű ,
Justin István beltag ügyvezető által képviselt Justin Bt. (2400 Dunaújváros, Dózsa György u. 54.) XVII. rendű ,
Bella Péter ügyvezető által képviselt BERAT Kft. (9400 Sopron, Rózsa u. 3.) XVIII. rendű ,
Szikszainé Sipos Enikő beltag által képviselt Happy Baby Bt. (4400 Nyíregyháza, Géza út 9.) XIX. rendű ,
Hencz Sándor ügyvezető által képviselt S & Sz Kft. (8600 Siófok, Fő u 182.) XX. rendű ,
Kondor János ügyvezető által képviselt Kondor és Tsa. Kft. (4025 Debrecen, Piac u. 41.) XXI. rendű ,
Hederics Árpád ügyvezető által képviselt Primer 2000 Kft. (8800 Nagykanizsa, Erzsébet tér 23.) XXII. rendű ,
Steiner Brigitta ügyvezető igazgató által képviselt Baby Trade Kft. (1061 Budapest, Andrássy út 13.) XXIII. rendű eljárás alá vont vállalkozás ellen gazdasági versenyt korlátozó megállapodás tilalmába ütköző magatartás illetőleg I. rendű eljárás alá vonttal szemben fogyasztói döntések tisztességtelen befolyásolása miatt indított eljárásban - tárgyaláson - meghozta a következő

határozatot

A Versenytanács az eljárást megszünteti.
A határozat felülvizsgálatát a kézbesítéstől számított 30 napon belül a Gazdasági Versenyhivatalnál benyújtható, de a Fővárosi Bírósághoz címzett keresettel kérhetik az eljárás alá vont vállalkozások.

Indoklás

I.

A szerződő felek

Az I. rendű eljárás alá vont vállalkozás 1993. július 29-én kelt szerződéssel alakult Bébiker Kft. néven, majd az 1997. október 9-én kelt módosítás szerint jelenlegi nevét vette fel. Tevékenységi körébe többek között ruházati, vegyescikk nagykereskedelem, vegyes kiskereskedelem tartozik: elsősorban gyermekek számára készült bútort, kiegészítőket, babakocsit, ruházatot, (0-6 éves korig) cipőt, (0-3 éves korig) gyermekjátékokat, biztonsági gyermeküléseket kozmetikumot, bébiételt, mesekazettát - összesen 58.289 féle árut - forgalmaz.
A termékeket vagy közvetlenül a gyártótól, vagy az importörtől szerzi be, melyeket részben saját kiskereskedelmi hálózatán keresztül, részben viszonteladóknak értékesíti.

A II. és IV. rendű eljárás alá vont bútorgyártással, köztük gyermek fabútor előállításával foglalkozik, míg III. r. eljárás alá vont bútor (-alapanyag) importtal. A IV. rendű csak 1997. évben kezdte meg termelését.
Az V-X. rendű eljárás alá vont tevékenységi körébe többek között nagy- kis- és külkereskedelem tartozik. Valamennyien importálnak biztonsági gyermeküléseket, így
az V. rendű a Kamei,

a VI. rendű a Cosco és Peg- Perego,
a VII. rendű a Maxi Cosi
a VIII. rendű a Chiccó,
a IX. rendű a Bébé Confort és Brevi,
végül a X. rendű a Römer tipusok kizárólagos importőre.

A XI. rendű továbbá a XIV-XXIII. rendű eljárás alá vont nagy- és kiskereskedő, a XII-XIII. rendű eljárás alá vont pedig kiskereskedésre jogosult magánvállalkozó.

II.

A gyermekholmik piaca

a) Általánosságban a gyermekholmik piacához tartozik a 0-12 éves koru gyermekek számára készült és speciális szükségleteik kielégítésére szolgáló bútor, ruházat, cipő, felszerelési tárgyak, autós gyermekülések stb. forgalmazása; ezen belül a bébiholmik a 0-3 éves koru gyermekek számára készült termékek: babakocsik, gyermekágyak, pólyázók, babaápolási - kozmetikai cikkek, gyermektápszerek, etetéshez szükséges felszerelések stb. Csak ezen utóbbi körben számos nagy forgalmazó van a magyar piacon: így a babaápolási cikkeket, pelenkákat forgalmazó Procter & Gamble Rt. illetőleg a Johnson & Johnson Kft., a Milupa termékek és a bébiételek terén az NMH és Nestlé Hungária Kft, akik összes bébitermék forgalma 1998-ban meghaladta a 11 milliárd forintot.

b) A gyermekbútorok nagykereskedelmének piacán részint hazai előállítású, részint importból származó gyermekbútorok vannak forgalomban. A belföldi termelés értéke (fa-bútorból) 1997. évben a KSH adatai szerint 62.479 Eft volt, az import nem ismeretes.
Jelentősebb gyártók a II. rendű eljárás alá vont, a szegedi Fábióker Kft.
Az 1998. évi termelési, beszerzési adatok nem állnak rendelkezésre.

A II. rendű eljárás alá vont profiljába elsősorban konyhabútor gyártás tartozik, de különböző típusú fa gyermekbútorokat is gyárt (ágy, pólyázó, szekrény, komód, stb.) 1998-ban teljes termelése 274.213 Eft volt, melyből 219.623 Eft értékű termék került exportra. A fennmaradó mennyiségből az I. rendű eljárás alá vontnak értékesített gyermekbútorokat közel 5l.689 Eft értékben, 2.903 Eft értékben pedig egy külföldi kft-nek, illetőleg saját boltjain keresztül forgalmazott. A magyar piacon tevékenykedő más eladók összességében ezt meghaladó mennyiséget forgalmaztak.

c) A biztonsági gyermekülések magyarországi piaca:

Magyarországon különböző márkájú biztonsági gyermeküléseket forgalmaznak, melyeket a felhasználók korcsoportja szerint sorolnak 0-36 kg között több osztályba, az értékesítés döntő része 0-18 kg-os osztályból történik. Különböznek árkategóriában is, valamint abban, hogy milyen gépkocsiba szerelhetők be.
Ide értendők a különböző kivitelű hordozók, ülésmagasítók (lásd 92. írat melléklete).

A legnagyobb importőrök a Dinamika Kft, a Matti Kft., de van hazai gyártás is. (pl. Novo-Team Kft.)
Az 1998. évben Magyarországon forgalmazott mennyiség pontosan nem ismeretes, de meghaladja a 35 ezer darabot.

Minthogy az adatok egy része üzleti titkot képez, a forgalmat a Versenytanács a - nem betekinthető - 116. sorszám táblázatban tüntette fel, mely adatok azonban nem teljeskörűek, a kimutatás csupán -közelítőleg - a nagyságrendre, illetőleg az egymáshoz viszonyított arányokra adhat támpontot.

Az I. rendű eljárás alá vont 1998-ban nem importált, a VII-X. rendű eljárás alá vonttól átvett gyermeküléseket forgalmazta többek között a XI-XXIII. rendű eljárás alá vonton keresztül, akik részére eladott mennyiséget (700 db körül) a Versenytanács a 116. sorszám alatti táblázatban összegezte. Nagykereskedőként összesen 1272 db-ot, míg ennél kisebb volumenben saját kiskereskedelmi hálózatán keresztül is értékesített.

III.

A vizsgált magatartások

A) A gyermekülésekkel kapcsolatosan a Baba Magazinban megjelent információ.
Az I. rendű eljárás alá vont a felelős kiadója a Baba Magazinnak, amely az 1998. szeptember 22-én megjelent számában a gyermek biztonsági ülésekről megjelent cikkben szerepel az az információ, hogy az Európai Unió országaiban csak az ENSZ- EGB 44 előírás 03-as módosításának megfelelő ülések kerülhetnek forgalomba; 1998. szeptember 2-től a 02-es jelzésű ülések már Magyarországon sem forgalmazhatók, mert nem felelnek meg maradéktalanul a legújabb előírásoknak és az életbiztonsági követelményeknek. Az október 20-án megjelent 2. számban ugyanerről a témáról azt közölte egy cikk, hogy 1998. szeptember 2-a után a 44/02 jelölésű biztonsági gyermekülések nem forgalmazhatók.
A 4. számban hibaigazítást tett közzé, miszerint a fenti két cikkben félreérthető volt a megfogalmazás.

B) Gyermekbútor beszerzésével kapcsolatos megállapodások.

1998-ban az I. rendű eljárás alá vont a II-IV. rendű eljárás alá vonttól illetőleg további 7 eladótól vásárolt és forgalmazott ilyen termékeket, amellyel kapcsolatos és üzleti titkot képező adatokat a 110/2-es irat tartalmazza.

a) A teljes forgalma 57 %-át kitevő árut a II. rendű eljárás alá vonttól szerezte be, akivel 1998. március 1-én kötött kereskedői szállítási keretszerződést (az üzleti titkot képező 110/2. irat 1. melléklete), melynek tárgya a II. rendű eljárás alá vont által gyártott különböző márkájú és rendeltetésű gyermekbútorok értékesítése.

A szerződés a következő - esetleg - versenykorlátozó kikötéseket tartalmazza:
1.) II. rendű eljárás alá vont az I. rendűt kizárólagos magyarországi forgalmazójának tekinti, amennyiben az a szerződésben vállalt kötelezettségeit maradéktalanul teljesíti (1. pont).

2.) A kizárólagos forgalmazást értékhatárhoz kötik, melynek mértékét a II. pont tartalmazza, és az 1999-ben emelkedik. Amennyiben ennek nem tesz eleget az I. rendű eljárás alá vont, elveszti a kizárólagos forgalmazás jogát (III/3.).

3.) A II. rendű eljárás alá vont szakboltjai is jogosultak gyermekbútort forgalmazni közvetlenül a II. rendűtől kiszolgálva. A szerződéses rendelkezés tartalmazza az ajánlott nettó fogyasztói árat és azt, hogy a megrendelő által meghatározott nettó fogyasztási ártól a (II. rendű eljárás alá vont) szakboltjai nem térhetnek el.

Az üzleti tevékenység ellenőrzése:
4.) Kikötöttek egyéb együttműködési kötelezettséget, közös marketing
tevékenység folytatását (7. pont).

A szerződést határozatlan időre kötötték, a felmondási időt egy évben határozták meg, annak melléklete tartalmazta az ajánlott nettó átadási árról szóló jegyzéket is.

A II. rendű eljárás alá vont ezen megállapodás alapján belföldi forgalmának közel 95 %-át I. rendű eljárás alá vonttal bonyolította le (25. sorszámú irat)

b) 1998. június 19-én a III. rendű eljárás alá vonttal kötött határozatlan idejű szerződést az ott felsorolt termékek I. rendű részére történő szállítására (110/2. irat 1. melléklet). A szerződés versenykorlátozó rendelkezést nem tartalmaz.

c) 1996. október 15-én az eljárás alá vont (akkori nevén Bébiker Kft.) kötött ugyancsak határozatlan idejű szerződést a IV. rendű eljárás alá vonttal, aki az I. rendűnek fenyőbútort szállított (110/2. irat 1 melléklet). A szerződés nem tartalmaz versenyt korlátozó kitételt.

C) Gyermek biztonsági ülések beszerzésére vonatkozó megállapodások:


a) Az I. rendű eljárás alá vont az V. rendű eljárás alá vonttal 1998. október 1-én, míg a VI. rendű eljárás alá vonttal 1998. május 22-én kötött határozatlan időre szóló szállítási szerződést, melynek értelmében I. rendű eljárás alá vontat a szállító a raktárban elhelyezett áruiból kiszolgálja (110/2. irat 2A-B) melléklet).
A szerződések nem tartalmaznak versenyt korlátozó elemet.

b) az I.r. eljárás alá vont a VII. rendű eljárás alá vonttal 1998. augusztus 15-én 2000. december 31-ig tartó, a VIII. rendű eljárás alá vonttal 1998. július 15-én 2002. december 31-ig, a IX. rendű eljárás alá vonttal 1998. július 30-án december 31-ig szóló, illetőleg a X. rendű eljárás alá vonttal ugyanerre az időre szerződést kötött. A VII-VIII, illetőleg a IX. X. rendű eljárás alá vonttal kötött szerződés szövege megegyező (110/2. irat 2/A-E melléklet). Valamennyiben az alábbi - esetleg - versenykorlátozó elemek találhatók:

1.) A szállító vállalja, hogy a gyermeküléseket kizárólag I. rendű eljárás alá vontnak értékesíti/ teljes egészében az I. rendű nagykereskedésébe szállítja (4. illetőleg 3. pont).

2.) I. rendű eljárás alá vont vállalja, hogy olyan hazai forgalmazóval köt szerződést, aki nagykereskedelmi tevékenységet ezen termékek vonatkozásában nem végez, csak a szerződésben meghatározott telephelyen értékesít (6. illetőleg 5. pont).

3.) I. rendű vállalja, hogy egy nagykereskedést és minimálisan meghatározott számú kiskereskedést üzemeltet, marketing tevékenységet folytat (3., 11.).

Ezen túlmenően a VII. VIII. rendű eljárás alá vonttal kötött szerződés az árat illetően tartalmaz kikötést:
4.) az I. rendű eljárás alá vont a nagykereskedelmi árat úgy képzi, hogy a listás nagykereskedelmi árat (melyből szállító 14 % kedvezményt ad) 1,15-el szorozza, a kiskereskedelmi ár pedig a listás nagykereskedelmi ár x 1,25 (szerződés 5. 8 pontja), és ezen vagy alacsonyabb áron szolgálja ki a vevőt (6.pont).

5.) I. rendű eljárás alá vont vállalja, hogy 1998. szeptember 1-ig csak az ott körülírt márkákra köt szerződést, ezen felül csak a szállítók engedélyével.

D) Megbízási szerződések
Az I. rendű eljárás alá vont a Zalaegerszegen, Barcson, Környén, Kecskeméten, Jászberényben és Várpalotán telephellyel rendelkező XI-XVII. rendű eljárás alá vonttal 1998. augusztus 27. illetőleg szeptember 28. között kötött azonos szövegű megállapodásokat, melyek értelmében az I. rendűvel szerződött fél ellátja az autós biztonsági gyermekülések képviseletét azon közigazgatási egységben, ahol bébiholmik árusítására szakosodott üzletet üzemeltet.

A szerződések a következő - esetleg - versenykorlátozó kikötéseket tartalmazzák:
1.) A területi képviselő csak az I. rendű eljárás alá vont által forgalmazott üléseket forgalmazza.

2.) I. rendű eljárás alá vont az adott közigazgatási egységben másnak minimum 15 %-kal magasabb áron ad el gyermekülést, egyben a képviselőt értesíti, lehetőséget biztosítva, hogy a területén lévő összes forgalmazót ő szolgálja ki.

3.) A területi képviselő által alkalmazott ár maximum a nagykereskedelmi ár x 1,25.

4.) A területi képviselő vállalja a hirdetést, reklámozást, bemutató terem fenntartását, demonstrációt, meghatározott mennyiségű ülés tartását stb.

E szerződés tartalmazza azt is, hogy ugyanezen vállalkozásokkal meglévő raktári beszerzési szerződésből a fizetési szállítási kondíciók is irányadók. ( a szerződések elemzése az E) pontban történik meg).
A szerződések a 110/2 irat 3. sz. mellékletében találhatók.

E) Viszonteladókkal kötött szállítási szerződések.
Az I. rendű eljárás alá vont nagykereskedésre is jogosult a XVIII-XXIII. rendű eljárás alá vonttal és az előzőekben említett XI-XVII. rendű eljárás alá vonttal határozatlan időre szóló raktári beszerzésre kötött szerződéseket 1998. augusztus, szeptember hónapban.
A szállítási szerződések az alábbi - esetleg - versenykorlátozó kikötést tartalmazzák:
1.) A vevő vállalja, hogy I. rendű eljárás alá vonttól beszerzett termékkel csak kiskereskedelmi tevékenységet folytat, csak végső fogyasztónak értékesít, és a szerződésben megjelölt telephelyen (szerződés 11. pontja).

IV.

A vizsgálat

A Gazdasági Versenyhivatal azért indított vizsgálatot, mert felmerült az, hogy az A) pontban körülírt cselekmény kapcsán az I. rendű eljárás alá vont megsértette a tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló 1996. évi LVII. törvény (továbbiakban: Tpvt.) 8. §-át, valamint az I. rendű eljárás alá vontnak a II-XXIII. rendű eljárás alá vonttal kötött különböző szerződései a Tpvt. 11. §-ába ütköznek.

A vizsgálati jelentés az alábbi megállapításokat és indítványokat tartalmazta:

A) az újságcikk megtévesztő információt tartalmazott, mert a KHVM a 25/1998. (IX. 11.) számú rendeletében a 44/02 szabványú biztonsági gyermekülések 1998. szeptember 1-én lejárt forgalmazhatóságát 1999. december 31-ig meghosszabbította. Így az információ a Tpvt. 8. § (2) bekezdés c) pontjába ütközik. Tekintettel a csekély piaci hatásra és a helyreigazításra, indítványozta a versenyfelügyeleti eljárás megszüntetését.

B) Az I. rendű eljárás alá vontnak a II-IV. eljárás alá vonttal kötött szerződései kapcsán megállapította, hogy II. rendű eljárás alá vont részaránya a belföldi értékesítésben 98 %, ezen felül jelen van az import. Bár az I-II. rendű védekezése nyomán elfogadta azt az álláspontot, hogy egyedül a gyermekágynak nincs helyettesítő áruja, a piaci arányt így is 10 % felettire becsülte.
Az I-II. rendű eljárás alá vont szerződése kizárólagos forgalmazási megállapodás, amelyben a minimális rendelési tételnagyság kikötése a Tpvt. 11. § (2) bekezdés b) pontjába, az ármegkötés a 11. § (2) bekezdés g) pontjába ütközik.
Indítványozta az ármegkötés vonatkozásában a jogsértés megállapítását, attól való eltiltást és 500-500 ezer Ft bírság kiszabását, egyebekben a Tpvt. 17. § alapján az egyedi mentesítés megadását;
míg az I. illetőleg III. IV. rendű eljárás alá vont által kötött szerződés tekintetében az eljárás megszüntetését.

C) A biztonsági gyermekülések piacával kapcsolatosan azt a megállapítást tette, hogy az V-IX. rendű piaci részesedése 36,3 %, melyből 17,1 %-ot forgalmaz az I. rendű eljárás alá vont. Az I. rendű eljárás alá vontnak a VII-VIII. rendű eljárás alá vonttal kötött szerződése kizárólagosságot kimondó része a Tpvt. 11. § (2) bekezdés d) pontjába ütközik;
az árképzésre vonatkozó a 11. § (2) bekezdés a) pontjába, az I. rendű valamint a VII-X. rendű eljárás alá vont szerződésének az a kitétele, miszerint olyan vevővel köt szerződést az I.rendű, aki nem folytat nagykereskedelmi tevékenységet és megadott telephelyen értékesít, a Tpvt. 11 § (2) bekezdés d) pontját, míg az I. rendű azon vállalása, hogy bizonyos márkájú gyerekülésekre köt csak forgalmazási szerződést, a 11. § (2) bekezdés c) pontját sérti.
Indítványozta ezért az I. rendű, továbbá a VII-X. rendű eljárás alá vont közt létrejött szerződéseknek az ár meghatározásra vonatkozó része tekintetében a jogsértés megállapítását, attól való eltiltást, továbbá I. rendű eljárás alá vont terhére 4 millió Ft, a VIII-X. rendű eljárás alá vont terhére 500-500 Eft bírság kiszabását, egyebekben a Tpvt. 17. § szerinti mentesítést, mert az abban foglalt feltételek fennállnak.

D) A megbízási szerződések álláspontja szerint a 53/1997. (III. 26.) sz. Korm. sz. rendelet szerint csoportmentesség alá esnek, ezért indítványozta ennek megállapítását.

E) Az I. rendű eljárás alá vontnak a XI-XXIII. rendű eljárás alá vonttal kötött szállítási szerződése kapcsán kifejtette, hogy annak kikötései a Tpvt. 11. § (2) bekezdés b) pontjába ütközhetnek, de a szerződéssel érintett termékek - valamennyi gyermekholmi - piaci részaránya miatt a Tpvt. 13. § alapján csekély jelentőségűnek minősülnek a megállapodások. Ezért indítványozta e vonatkozásban az eljárás megszüntetését.

V.

Az eljárás alá vontak védekezése.

I. rendű eljárás alá vont az eljárás megszüntetését kérte.
Az A) pontban megjelölt cselekmény kapcsán hivatkozott arra, hogy a Baba Magazin nem minősül piaci szereplőnek, a sajtótermék olvasói pedig nem fogyasztók. Ilyen módon az nem sérti a Tpvt-t. Egyébként a helyreigazítási kötelezettségének eleget tett.
A B-E) pontban írtakkal kapcsolatban álláspontja elsődlegesen az volt, hogy a szerződések nem tartalmaznak versenykorlátozó kikötést.
A B) pontban megjelölt szerződéssel összefüggésben vitatta a vizsgálati jelentésben írt piaci részarányt és a megállapodás tárgyát alkotó áru helyettesíthetőségével kapcsolatos álláspontot. Előadása az volt, hogy valamennyi gyermekbútor helyettesíthető, az ágyat, mint speciális igényt kielégítő bútort kivéve. A heverők, polcrendszerek bármilyen rendeltetésűek lehetnek, nem csupán a gyerekek céljaira használhatók, de pl. irodában, felnőttek számára is.
Ezért a piaci részesedés számításánál a gyermekágyak forgalmi adatai irányadóak, amely esetében I-II. rendű részesedése 10 % alatt van - ahhoz viszonyítva, hogy 1998-ban közel 100.000 gyermek született és 800 ágyat szállított részére a II. rendű eljárás alá vont.
A gyermekágyakat pedig számos más vállalkozás is gyártja, melyek árlistáit, tájékoztatóit felmutatta (117 jkv.).
Olyan nagyáruházak is vannak a piacon, - mint IKEA, Domus, Michelfeit -, akik importból szerzik be a termékeiket.
Gyermekbútort nemcsak II-IV. rendűtől, de másoktól is beszerzett.

A C) pontban írt forgalmazási megállapodásokkal kapcsolatosan utalt arra, hogy azok nem sértik a Tpvt. 11. §-át, bármely nagykereskedő fordulhat az importőrhöz.A kizárólagosság a szerződésben tulajdonképpen szerkesztési hiba, ténylegesen nem erre irányult a felek megállapodása.A VII-VIII. rendű eljárás alá vont szerződéseiben megjelölt ár maximált, melytől az I. rendű eltérhet; ennek semmiféle szankciója nincs.
Az a tény, hogy I. rendű csak olyan forgalmazóval köthet szerződést, aki végső fogyasztóknak értékesít, nem minősíthető a 11. § (2) bekezdés d) pontjában írtak megsértésének, illetőleg a VII-VIII. rendű eljárás alá vonttal kötött megállapodásban a meghatározott időre szóló korlátozás - adott márkára - azt takarta, hogy a szerződő felek csak a 44/03 típust forgalmazhatják.

Másodlagosan hivatkozott arra, hogy a megállapodást kötők együttes piaci részesedése 10 % alatt van, ezért nem esik tilalom alá.
Vitatta a vizsgálat piaci adatokra vonatkozó megállapításait, mert az nem teljes körű adatfeltáráson alapult. Állítása szerint legalább 35 ezer darab gyermekülést forgalmaztak 1998-ban, és a vizsgálati anyagban felsoroltakon kívül számos egyéb importőr van a piacon, de az INTERSPAR, DM üzletlánc, Autóklub képviseletek, benzinkutak beszerzési forrásai sincsenek feltárva, ami pedig tovább növeli a megállapított mennyiséget.
Végül az volt az álláspontja, hogy mindezeken túlmenően a megállapodásban foglaltak megfelelnek a Tpvt. 17. §-ában írtaknak is, így egyedi mentesítés alá is esnének.

A D) pontban írtakkal kapcsolatosan előadta, hogy kb. 200 ülést forgalmazott a területi képviselőnek, ami szintén elenyésző hányada a forgalomnak.

Végül az E) ponttal kapcsolatosan írt szerződések minden bébiholmira vonatkoztak, melyek nem versenykorlátozó jellegűek, de az együttes részesedés is 10 % alatt van.

II. rendű eljárás alá vont ugyancsak hivatkozott arra, hogy versenyjogsértő kikötés nincs a szerződésben.
A belföldi forgalomban 10 % alatti a részesedése, elsősorban konyhabútor gyártó. Csatolta az általa forgalmazott gyermekbútorok kimutatását, amely 1998-ban 3557 db volt, 1997-hez képest jelentősen csökkent. Állítása szerint ez a teljes forgalomnak töredéke. Ezért másodlagosan a Tpvt. 13. § vagy a 17. § alkalmazását kérte.

A C) pont szerint érintett III-X. rendű eljárás alá vontak megszüntetést kértek. V. rendű eljárás alá vont hivatkozott arra, hogy sok viszonteladónak értékesít gyermekülést, és az elenyésző része a teljes forgalomnak. VI. rendű előadta, hogy Magyarországon a gyermekek 12 %-ánál használnak gyermekülést, és a vizsgálati adatok azért nem fogadhatóak el, mert nem tisztázott, hogy milyen ülés-fogalom alapján adták meg a vállalkozások az információt. Az öt ponton rögzített, háttámlás ülés mellett ugyanis ide értendők pl. az "E" jellel ellátott, babakocsiból kiemelhető mózeskosarak, de az ülésemelők és hordozók is; szerinte csak a szoros értelemben vett ülésszám lehet 30-35 ezer darab, tágabb értelemben lényegesen több, akár az 50 ezer darabot is eléri, abból is következtetve, hogy hány olyan gyermek van Magyarországon - 12 éves korig - akik számára ez az ülés alkalmazható. Nagyon sok 44/02 típusú, Európában már nem használható ülést raktárkészletből importálnak, amely szintén emeli a forgalmazott mennyiséget.
VIII. rendű eljárás alá vont megerősítette, hogy nincs kizárólagosság a megállapodásban, ezt igazolják a másnak történő értékesítések, álláspontja szerint a fogalmazás nem szabatos. Előadta, hogy maximált árat tartalmaz a szerződés, az eltérésnek nem volt szankciója.
V. rendű saját részesedését 1/2 %-ra, VIII. rendű 1 %-ra, IX-X. rendű 5 %-ra tette.

X. rendű utalt arra, hogy a kizárólagosság nem jelentette azt, hogy csak I. rendűnek szállít, ez a megállapodás a raktározásra szolgált csak megoldásként, azonban ha más megrendelő fordult hozzá, kiszolgálta.

A D) pontban érintett XI-XVII. rendű eljárás alá vont úgy nyilatkozott, hogy a gyermekülést sokan forgalmaznak, autószalonok, benzinkutak, hipermarketek, áruházláncok, így részesedésük kicsi.

XVIII-XXIII . rendű eljárás alá vontak közül az E) pontban foglalt cselekményre érdemben nem nyilatkoztak. XIX. rendű és XXIII. rendű utalt, hogy már nincs az I. rendűvel szerződése.

Többen kifogásolták, hogy az ügyindító határozat nem tartalmazta konkrétan, hogy a szerződés mely pontja esik kifogás alá.

VI.

A Versenytanács álláspontja szerint alapos volt az eljárással kapcsolatos kifogás, mert az ügyindító határozatok tartalmilag nem feleltek meg a Tpvt. előírásainak. (70. § (1)bek.)

Érdemi indokolása a következő:

A) A Baba Magazinban megjelent cikk információja - ellentétben I. rendű védekezésével - elvileg ütközhet a Tpvt. 8. § (1) és (2) bekezdés a) pontjában. Az újságcikk közlése a Tpvt.1. § szerint. piaci magatartás, fogyasztója pedig a Tpvt. 8. § (1) bekezdése szerint az olvasó. Az áruról illetve annak forgalmazásával kapcsolatban adott megtévesztő tájékoztatást pedig tiltja a Tpvt. 8. § (2) bekezdése.
A vizsgált cikk nyomdába kerülése idején azonban még nem került kihirdetésre a 21/1998/IX. 11.) KHVM sz. rendelet - amely a 4. § szerint szeptember 19-én lépett hatályba - azaz reálisan csak szeptember végén juthatott a szerkesztő tudomására, hogy a 44/02 ülések alkalmazhatóságát a rendelet meghosszabbította; vagyis az információ még valóságtartalommal bírt az 1. számban, míg a 2. szám esetében esetleg gondatlanság is közrejátszhatott. Figyelemmel azonban a Magazin újdonságára és ebből következően a kisszámú fogyasztóra valamint a helyreigazításra, a cselekmény versenyre gyakorolt hatása csekély, amiért a Versenytanács a Tpvt. 72. § (1) bekezdés a) pontja II. fordulata alapján az eljárást megszüntette.

B) Gyermekbútorok forgalmazására vonatkozó szerződések:

A Versenytanács elsődlegesen azt vizsgálta, hogy a megállapodás tartalmaz-e olyan elemet, amely a gazdasági verseny megakadályozását, korlátozását vagy torzítását célozza, vagy ilyen hatást fejthet, illetve fejt ki, ily módon sértheti a Tpvt. már említett rendelkezését.
Megállapította, hogy a szerződés kizárólagosságot kötött ki az I. rendű eljárás alá vont javára, - amelyet nem érint az, hogy II. rendű saját boltjaiban is forgalmazhat - sérti a Tpvt. 11. § (2) bekezdés d) pontját, a minimális mennyiség kikötése pedig a (2) bekezdés a) pontját (vertikális kartell).

Az árra vonatozó kikötést nem találta a Versenytanács jogsértőnek, mert állandó gyakorlata szerint (Vj-30/1997., 48/1998.) az ajánlott ár nem minősül meghatározott továbbeladási árnak, hiszen a viszonteladót nem korlátozza az ár saját üzleti szempontjai szerinti alakításában.

A megállapodás tárgyát alkotó áru a fa-gyermekbútor, a Tpvt. 14. § (2) bekezdése szerint azonban az azt ésszerűen helyettesítő árukat is figyelembe kell venni, amelynek során a felhasználási célra, az árra, a minőségre és a teljesítés feltételeire kell tekintettel lenni.
A Versenytanács nagyrészt osztja az I. rendű eljárás alá vont álláspontját, miszerint általánosságban a gyermekbútorok helyettesíthetők, figyelemmel a felhasználási célra, ugyanis pl. egy polc (rendszer), komód tekintetében nincs jelentősége, gyermeknek vagy felnőttnek készült-e, vagy például az elemes bútorból bármilyen alakzat felépíthető. Az, hogy egy gyermekbútor színben, összeállításban eltér a többitől, még nem teszi speciálissá.
Ugyanakkor tény, hogy a gyermekágy, járóka, pólyázóasztal vagy gyermekszék, íróasztal speciális mérte, rendeltetése, kialakítása miatt mással nem helyettesíthető.

Így az I-II. rendű megállapodásával érintett áruk
- általánosságban a fa-bútornagykereskedés piacához tartoznak, ahol széles körben van helyettesítő áru;
- részben a speciális gyermekbútor-nagykereskedés részpiacához, amely az előbb felsorolt néhány bútorfajta piaca.

. A felek hivatkoztak arra, hogy együttes részesedésük az érintett piacon általában, de a speciális gyermekbútor részpiacán is a 10 %-ot nem haladja meg, ezért a megállapodás, mint csekély jelentőségű a Tpvt. 12. § a) pontja szerint nem esik tilalom alá. I. rendű eljárás alá vont felmutatott számos gyártótól származó prospektust annak igazolására, hogy jelentős az ilyen termékek forgalma.

Általánosságban egyáltalán nincs adat a bútor forgalmazás piacára, de ilyen értelemben a Versenytanács elfogadhatónak találta I-II. rendű eljárás alá vont állítását a részesedésre, hiszen számos magyar bútorgyár terméke, illetőleg a külföldi bútorokat forgalmazó nagyáruházak importja jelenik meg helyettesítő áruként. Ehhez képest pedig bizonyítás nélkül valószínűsíthető, hogy jelentéktelen az I. és II. rendű által a gyermekek számára értékesített bútorok aránya.

Ha a szűkebb értelemben vett gyermekbútorok részpiacát vizsgáljuk, úgy megállapítható, hogy a II. rendű 1998-ban gyártott termékei számához képest 1/3-ot tesz ki gyermekágy, pólyázó, ebből az I. rendű 800 darab ágyat értékesített.
A II. rendű piaci részesedésére sincs pontos adat: abból, hogy a KSH az 1997. évi fa-gyerekbútor termelést 62.000 Eft-ra tette, és ehhez képest a II. rendű következő évi gyermekbútor bevétele (az 1997-ben eladott mennyiség csökkenéséhez képest) valamivel több, mint 50.000 Eft volt, nem lehet következtetést levonni a meghatározó, - a vizsgálat szerint 98 %-os - piaci szerepére. Az előbbi adat ugyanis valószínűleg nem teljes körű, vagy nem pontos (darabra vetítve igen alacsony árak jönnek ki, holott a 117 jkv-hoz csatolt lista illetőleg a 110/2 iratban szereplő ajánlott ár a II. rendű eljárás alá vont termékeire nézve is közelebb van a 10.000.-Ft-os nagyságrendhez, kivéve az egyes, önállóan nem használható elemeket).
De az I. rendű eljárás alá vont szerint is 1998. évi beszerzésének csak 57 %-át tette ki a II. rendűtől való össz-beszerzése, a fennmaradó mennyiséget hét más vállalkozástól szerezte be, akiknek a piaci részesedése szintén nem ismert. Ezen felül is a piacon jelen van több más magyar termelő (117. jkv. 115. előkészítő irat) valamint importőrök, de semmi adat nincs a forgalmukra, és arra sem, hogy I. rendűn, mint nagykereskedőn kívül ki forgalmaz, - holott utóbbi utalt arra, hogy egyes gyártók saját boltban is értékesítenek, de gyermekágy jelen van a nagyáruházak kínálatában is.
A szükségleteket illetően a gyermekszületés számát a Versenytanács csak közvetve látta felhasználhatónak, és a tényleges piaci adatok hiányában - melynek feltárására a még rendelkezésre álló eljárási határidő rövidsége miatt nem volt mód - valószínűsítettnek tekintette, hogy a speciális bútorok forgalmazását illetően az I-II. rendű piaci részesedése az általuk megjelölt 10 %-ot nem haladja meg.

Ezért az I-II. rendű eljárás alá vonttal szemben az eljárást e tekintetben a Tpvt. 12. § a) pontja alapján - (figyelemmel a 13. §-ra) megszüntette, mert ilyen piaci részesedésnél a megállapodás nem esik tilalom alá.

Utal emellett arra is, hogy 10 % feletti részesedés esetén a megállapodás olyannak minősülne, amelyet a Tpvt. 16 §-ában írt felhatalmazás értelmében a Kormány az 53/1997. (III.26.) sz. redeletében mentesített a versenykorlátozás tilalma alól, hiszen annak 1. § (1) bekezdésében valamint az 1. § (3) bekezdés e) pontjában és 3. § (1) bekezdés d) pontjában írt feltételeknek megfelelt.

Az I. rendűnek a III. és IV. rendű eljárás alá vonttal kötött megállapodása semmiféle versenykorlátozó elemet nem tartalmaz, így e tekintetben a Versenytanács az eljárást az előbbi jogszabályhely alapján ugyancsak megszüntette.

C) A gyermekülések kizárólagos forgalmazására I. rendű eljárás alá vontnak a VII-X. rendű . eljárás alá vonttal kötött szerződése a Tpvt. 11. § (1) bekezdésébe ütközik, illetőleg a (2) bekezdésben nevesített egyes tilalmakat is megvalósítja, így:
- A kizárólagos forgalmazás a (2) bekezdés d) pontját sértheti, amely az értékesítésből történő kizárást, az értékesítési lehetőségek közötti választás korlátozását tiltja; etekintetben a Versenytanács nem értékelte, hogy a felek a szerződéses kikötést nem tartották be, mert elvileg alkalmas (betartása esetén) versenykorlátozó hatás kifejtésére,

- Az I. rendű részéről történt vállalás, hogy az árut olyan vállalkozóknak adja el, akik ezzel csak kiskereskedelmi tevékenységet folytatnak és adott telephelyen értékesítik, ugyancsak a (2) bekezdés b) pontját sértheti;

- csak a VII. VIII. rendű eljárás alá vonttal kötött szerződés többletkikötései között szerepel az árképzés, amelyet nem talált a Versenytanács jogsértőnek, mert attól lefelé eltérhetett az I. rendű eljárás alá vont, így versenykorlátozó jellege nincs,

- végül ugyancsak a VII. VIII. rendű eljárás alá vonttal kötött szerződésben vállalta az I. rendű eljárás alá vont, hogy meghatározott - rövid ideig - saját forgalmát korlátozza és megadott márkákon kívül mást nem importál, amely a (2) bekezdés c) pontjában írt tilalomba ütközik, amely a beszerzési források felosztására, illetve a közülük való választás lehetőségének korlátozására vonatkozik (horizontális kartell).

Az érintett piacra a vizsgálat csak részadatokat tartalmazott és a piaci részesedés számításánál még ezt sem vette teljes egészében figyelembe. Az ügyfelek vitatták e megállapítást, és hivatkoztak arra, hogy a megállapodás azért sem jogsértő, mert a megállapodást kötő felek együttes részesedése 10 % alatt van.

Ezért a Versenytanács feldolgozta a rendelkezésre álló és részben üzleti titoknak minősülő adatokat a nem betekinthető, 116. sorsz. alatti táblázatokban, minthogy azonban ezek nem teljes körűek, és azok valóságát kétségessé teszi, hogy nem lehet tudni pontosan, mit is értettek az adatszolgáltatók gyermekülés alatt: (csak a szoros értelemben vett, támlás ülést, vagy egyéb hordozókat és alkatrészeket,) nem lehetett azokat megfelelően értékelni.
Ugyanakkor a különböző forgalmazók sem tudtak közelítőleg pontos adatokkal szolgálni saját részesedésükről, így a IX-X. rendű csak becsült mennyiséget közölt, vagy pl. a BIFE Etikai Bizottsága a Dinamika, MATTI, ADM részesedését tette 80-85 %-ra, és a maradékot pedig I. rendű részesedéseként jelölte meg, holott jelentős forgalmazók vannak rajtuk kívül is.
Különbözőek voltak a darabszámok is 20-35 ezer között, de tágabb értelemben vett gyermeküléseket illetően ezt meghaladó a forgalmazott mennyiség.
A Versenytanács a részleges számításból arra jutott, hogy a több ismeretlen importőr, (gyártó) létét figyelembe véve, valamint, hogy a gyermekülés, mint áru, tágan értelmezendő, a forgalom nagyságát minimum 35 ezer darabban kell elfogadnia. A további adatok feltárására ugyanis a még rendelkezésre álló eljárási időben már nem volt mód és nem lehetett tisztázni az eltérések okát sem.

Ebből következően az I. rendűnek a vele szerződő VII-X. rendű eljárás alá vonttal együttes részesedésére sincs pontos adat, és az előadottak ellenőrzésére sem volt lehetőség a nyitvaálló eljárási időben.
A I. táblázatban ugyan a Versenytanács ezt megkísérelte felvázolni, az I. rendű eljárás alá vont azonban az átvett mennyiségből (nagykereskedőként) csak 1272 darab forgalmazását ismerte el - amelyet igazoltak a II. táblázat szerinti feldolgozásban a vele szerződő kiskereskedők adatai is, - ezen felül pedig még ilyen mennyiséget sem értékesített kiskereskedőként, mely az általa üzemeltetett kiskereskedések számát tekintve (hét üzlet) elfogadható. Előadása szerint az 1998. évi raktárkészletével együtt forgalma lényegesen kisebb, mint a VII-X. rendűtől átvett mennyiség. Minthogy az importőrök maguk sem tudtak pontos számokkal szolgálni és egyéb adatok sem támasztották alá a nagyobb piaci részesedést, így valószínűsítettnek kell tekinteni, hogy I. rendű és a vele szerződő egyes importőrök piaci részesedése együtt sem éri el a 10 %-ot, ezért a Versenytanács evonatkozásban az I. rendű, valamint VII-X. rendű eljárás alá vonttal szemben az eljárást a Tpvt. 12. § a) pontja alapján - figyelemmel a 13. §-ra - megszüntette.

Megjegyzi, hogy e feletti részesedés esetén a Tpvt. 17. §-ában írt feltételek fennállása miatt egyedi mentesítésre lett volna mód.

Az V. VI. rendű eljárás alá vont megállapodásaira vonatkozó eljárást jogsértés hiányában szüntette meg.

D) A megbízási szerződések indirekt módon úgy fogalmaznak, hogy a képviselő csak az I. rendű eljárás alá vont által forgalmazott üléseket forgalmazza, egyben mást az értékesítésből olyképpen zárnak ki, hogy az adott területen az I. rendű magasabb áron ad el. Ez a két megkötés az Tpvt. 11. § (2) bekezdés d) és g) pontját sérti (vertikális kartell);

míg a maximum árral kapcsolatosan a Versenytanácsnak nincs kifogása, az nem tekinthető versenyjogsértő ármegkötésnek, és a fogyasztók érdekeit szolgálja.

Az előbb kifejtettek alapján azonban I. rendű eljárás alá vont piaci részesedése 10 % alatt van a gyermekülések tekintetében, így az adott kiskereskedőkkel kötött megállapodása, - akiknek részesedése a működési területükre korlátozódó földrajzi piacon az adott áruból minimális - nem esik tilalom alá a Tpvt. 12. § a) pontja alapján.
Ezért az eljárást az I. és XI-XVII. rendű eljárás alá vonttal szemben ez okból megszüntette.

E) A viszonteladókkal kötött szállítási szerződésekből a telephelyre illetőleg a nagykereskedelmi tevékenységre (is) jogosult kereskedők kiskereskedelmi tevékenységre való szorítása sérti a Tpvt. 11. § (2) bekezdésének b) pontját. (vertikális kartell).

A vizsgálat nem tár fel adatokat a gyermekholmik teljes piacát illetően, holott e szállítási szerződések nem csupán a szorosabb értelemben vett bébiholmik piacán köttettek, hanem általában a gyerekkorúak számára értékesített termékeket foglalják magukban. Ezen termékek skálája és forgalmazói köre olyan széles, amely miatt adatok hiányában is elfogadja a Versenytanács az érintetteknek és I. rendű eljárás alá vontnak a kiskereskedők működési körzetére korlátozódó földrajzi piacon 10 % alatti együttes részesedését. E piacon ugyanis áru valamennyi babaápolási, kozmetikai, ruházati termék, játék, tápszerek stb., amelyet olyan nagy cégek forgalmaznak, melyek nagyságrendben meghaladják az I. rendű forgalmát. Így e vonatkozásban a Versenytanács az I. rendű, illetőleg XI-XXIII. rendű eljárás alá vonttal szemben a Tpvt. 12. § a) pontja szerint (figyelemmel a 13. §-ra) az eljárást megszüntette.

A határozat egyéb rendelkezése a Tpvt. 83. § (1) és (2) bekezdésén alapul.

Budapest, 1999. április 21.

dr. Sólyom Eszter sk. előadó
Fógel Jánosné dr. sk.
dr. Lénárd Réka sk.
Kis Lászlóné