Gazdasági Versenyhivatal

Vj-23/1999/29

A Gazdasági Versenyhivatal Versenytanácsa a Gazdasági Versenyhivatal által a dr. Lakatos Péter (1075 Budapest, Madách Imre út 14.) ügyvéd által képviselt KÁBELTEL-Elektra Kábeltelevíziós Szolgáltató Kft. (9700 Szombathely, Kismezei út 10-12.) eljárás alá vont vállalkozás ellen gazdasági erőfölénnyel való visszaélés miatt indult eljárásban - tárgyaláson kívül - meghozta az alábbi

határozatot

A Versenytanács az eljárást megszünteti.

A határozat ellen annak szüneteléssel érintett része tekintetében nincs helye jogorvoslatnak, egyebekben a határozat felülvizsgálatát annak kézhezvételétől számított harminc napon belül a Gazdasági Versenyhivatalnál benyújtható, de a Fővárosi Bírósághoz címzett keresettel kérheti az eljárás alá vont vállalkozás.

Indoklás

I.

Az eljárás alá vont vállalkozás Szombathely városban nyújt kábeltelevíziós szolgáltatást, 1999. évben a város körülbelül 32.000 háztartásából 13.313 előfizetőt látott el, így mint a város legnagyobb szolgáltatója, az összes lakásszám közel 42 %-ában volt jelen.
Az eljárás alá vont vállalkozáson kívül két kisebb szolgáltató működik a városban, a város északi részén a Bem Lakásszövetkezet, míg a déli részén a Népfront Lakásszövetkezet, melyek 1999. évben 1.505, illetve 3.100 előfizetőt láttak el. E szolgáltatók főként a lakásszövetkezeti tagoknak szolgáltatnak, így a Bem Lakásszövetkezet 1.505 előfizetőjéből 1.409 lakásszövetkezeti tag, míg a Népfront Lakásszövetkezet 1.500 tagjának és 1.600 kívülállónak biztosította 1999. évben a kábeltelevíziós vételt.
A város térségének nagyobb részében az eljárás alá vont vállalkozás egyedül nyújt kábeltelevíziós szolgáltatást és a városnak csak körülbelül 4.000 háztartást érintő területe tekinthető a szolgáltatók szempontjából vegyes ellátású területnek.

Új vállalkozások piacra lépése engedélyezési szempontból nem ütközik akadályokba. A magas beruházási költségek és az úgynevezett állandó költségeknek ebből is fakadó magas aránya következtében azonban a kábeltelevíziós szolgáltatás csak nagyszámú, koncentráltan elhelyezkedő előfizető esetén gazdaságos tevékenység, így azon földrajzi területen, ahol már működik kábeltelevíziós vállalkozás, gazdasági szempontból korlátozott egy új vállalkozás piacralépésének lehetősége. Ez a körülmény nem csak új vállalkozások piacralépését nehezíti, hanem a már tevékenykedő vállalkozások terjeszkedését is korlátozza az olyan területeken, ahol egy másik vállalkozás már kiépítette vételi körzetét.

Az eljárás alá vont vállalkozás által szolgáltatott műsorok közül az MTV1, a TV2 és az RTL-Klub úgynevezett földi sugárzású adás, amely körülbelül 8.000.- Ft-ba + szerelési költségbe kerülő tetőantennával, esetleg szobaantennával fogható.
A további programok vételéhez úgynevezett egyedi műholdvevők szükségesek. Az a műholdvevő, amely alkalmas a magyar közszolgálati műsorok vételére 1999. évben körülbelül 25-30.000.- Ft-ba került. Ezzel azonban a magyarokon kívül mindössze 1-2 német és több lengyel, török adót lehet befogni. A magyar földi sugárzású és műholdas műsorok vételéhez tehát legkevesebb 40.000.- Ft beruházás (műholdvevő + tetőantenna + szerelés) szükséges. Az eljárás alá vont vállalkozás által biztosított külföldi programok nagyobb része (de még mindig nem teljes köre) vételi lehetőségének biztosításához további műholdvevők szükségesek. Ezek egyrészt további több tízezer forintos (együttesen akár kétszázezer forintot is elérő) költséggel járnak, másrészt a lakók többsége általi egyéni felszerelésük többlakásos házakban gyakorlatilag kivitelezhetetlen. Elvileg lehetőség van - viszonylag nagyszámú fogyasztó összefogása esetén - úgynevezett kisközösségi rendszer kialakítására, ami azonban többmillió forintos beruházási költséggel jár. A fogyasztóknak mindkét esetben számolniuk kell:
- a tulajdonukba kerülő technikai eszközök javítási, karbantartási költségeivel, továbbá
- elavulásuk és/vagy fizikai elhasználódásuk esetén azok cseréjével.

II.

Az eljárás alá vont vállalkozás Szombathely városában soros és csillagpontos rendszerben nyújtja szolgáltatását. A csillagpontos rendszerben nyújtott szolgáltatást négy programcsomag formájában kínálta 1999. évben:

• -

  a szociális programcsomag a három magyar közszolgálati adót (MTV1, MTV2, DUNA TV) és a városi adást tartalmazta,

• -

  az alap programcsomagban a szociális program csomagban szereplő adásokon túlmenően különböző külföldi adások mellett a Képújság, valamint a magyar nyelvű Z+ és a Szív TV kapott helyet,

• -

  a bővített programcsomag tartalmazta a legnézettebb magyar kereskedelmi adásokat (RTL-Klub, TV2, TV3) a Spektrumot, az MSAT-ot is, illetve további külföldi adókat,

• -

  1999-től biztosítja az eljárás alá vont vállalkozás az úgynevezett optikai bővített csomagot, mely a bővített csomaghoz képest további 5 külföldi műsort biztosít.

Az eljárás alá vont vállalkozás által 1999-re alkalmazott Kábeltelevíziós Előfizetői Szerződés (a továbbiakban: Szerződés) 8. pontja értelmében a szolgáltató indokolt esetben jogosult a csatornakiosztás megváltoztatására, melyről az információt a változás előtt 15 nappal köteles közölni.

III.

Az eljárás alá vont vállalkozás által alkalmazott Vállalkozási Feltételek 4.3.3. pontja rendelkezik az előfizetői díjak megváltoztatásáról.
E szerint az előfizetési díj módosításáról a hatálybalépést 30 nappal megelőzően köteles a szolgáltató az előfizetőt értesíteni Képújság, Ügyfélszolgálaton elhelyezett hirdetmény útján, vagy helyi lapban. Amennyiben az előfizető az ajánlatot elfogadja, vagy 8 napon belül írásban nem él ellene ellentmondással, a módosítás elfogadottnak tekintendő.

Fentieken alapul a Szerződés 6. pontja, melynek értelmében a szolgáltató jogosult költségeinek növekedését, valamint az ÁFA változását az előfizetési díjba beépíteni az előfizető előzetes értesítése mellett. Amennyiben az előfizető az értesítést követő 8 napon belül írásban nem él ellentmondással az előfizetési díj elfogadottnak tekintendő.
A Szerződés 11.b. pontja annak 30 napos felmondási idővel történő felmondásáról rendelkezik arra az esetre, ha az előfizető a 30 napos fizetési határidejű fizetési felszólításra sem fizet.
A 12. pont szerint az előfizető tudomásul veszi, hogy a díjfizetés elmaradása miatti szolgáltatás szüneteltetés (lekapcsolás) után a visszakapcsolás az elmaradt díj és két havi alapcsomagdíj, mint visszakapcsolási díj megfizetése ellenében kérhető, mely körben a szolgáltató jogosult a teljeskörű szolgáltatás szüneteltetésére.

A Szerződés 3. pontja - azt követően, hogy az igénybevehető szolgáltatásokat tartalmazza - rögzíti, hogy szociális programcsomag igénybevétele csak szociális rászorultság esetén lehetséges, melyhez az optikai bővített programcsomag és az HBO mozicsatorna nem igényelhető.

IV.

Az eljárás alá vont vállalkozás 1999. január 1. napjával szolgáltatási díjait megváltoztatta. A díjemelést megelőző 1998. évi és az 1999. évi díjakat, továbbá az egyes programcsomagok előfizetőinek számát az 1. táblázat tartalmazza.

1. táblázat

A programcsomagok havi előfizetési díja
és az előfizetők száma

Programcsomag	Előfizetési díj (Ft/hó)		Előfizetők száma (fő)
	1998.	1999.	1998.	1999.
Szociális	250	290	323	464
Alap	598	720	2773	2897
Bővített	1090	1360	6356	4286
Optikai bővített	-	1600	-	3940
Soros	598	750	3861	3016

Az eljárás alá vont vállalkozás az 1999. január 1-től érvényes havi előfizetési díjaira vonatkozóan nem rendelkezik kalkulációval. A vállalkozást szerzői és programdíj (továbbiakban együtt: műsordíj) fizetési kötelezettség terheli, melyet a magyar nyelvű közszolgálati adók kivételével minden program esetében annak valamennyi előfizetője után fizetni kell.
1999. évben a műsordíj a magyar nyelvű kereskedelmi adások (TV2, RTL-Klub, TV3, MSAT, Szív TV) esetében 1,75 Ft/előfizető volt, a külföldi programok esetében pedig 5 - 65 Ft/előfizető között helyezkedett el.

Az előfizetők nem jelentős hányada úgy 1998-ban, mint 1999-ben - az optikai bővített programcsomag kivételével - díjfizetési kedvezményben részesült.
A kedvezményes díjfizetés az alábbi okokra vezethető vissza:

• -

  alacsonyabb díjat fizetnek azok az előfizetők, akik a MegaSat Kft. - melynél a csillagpontos rendszerre történő átépítés megkezdődött - megvásárlását követően lettek az eljárás alá vont vállalkozás előfizetői, és így részben tulajdonosai a hálózatnak,

• -

  azon előfizetők, akik a megemelt díjról szóló szerződést nem írták alá vagy nem küldték vissza, illetve egyes programcsomagok előfizetői egyéni kérés alapján egészségügyi vagy szociális probléma miatt.

V.

A Gazdasági Versenyhivatal a tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló 1996. évi LVII. törvény (a továbbiakban: Tpvt.) 70. § (1) bekezdése alapján hivatalból indított vizsgálatot annak megállapítására, hogy az eljárás alá vont vállalkozás

• -

  az 1999. január 1. napjától alkalmazott havi előfizetési díjak meghatározásával;

• -

  az általa alkalmazott szerződési feltételekkel és azok alkalmazásával (díjváltoztatás, HBO és szociális csomag együttes igényelhetőségének kizárása),

• -

  a programcsomagok tartalmának kialakításával, valamint azzal, hogy

• -

  egyes előfizetőit díjkedvezményben részesíti

megvalósított-e a gazdasági erőfölénnyel való visszaélés tilalmába ütköző jogsértést.

VI.

A vizsgálati jelentés kiindulva abból, hogy az érintett árupiac a kábeltelevíziós szolgáltatás, érintett földrajzi piac pedig az eljárás alá vont vállalkozás kiépített vételi körzete, a gazdasági erőfölényt igazoltnak látta, mert az eljárás alá vont vállalkozás - figyelembevéve piaci részesedését, valamint versenytársai piaci helyzetét - gazdasági tevékenységét versenytársaitól, illetve a piac más résztvevőitől is függetlenül tudja folytatni.

Az erőfölényes helyzetben lévő eljárás alá vont vállalkozás vonatkozásában a vizsgálati jelentés részben jogsértés megállapítását, részben az eljárás megszüntetését indítványozta.
Jogsértés megállapítását látta indokoltnak az eljárás alá vont vállalkozás üzletpolitikájával kapcsolatban, miszerint a magyar nyelvű kereskedelmi műsorokat csak a drágább programcsomagokban helyezte el.
Az eljárás megszüntetését indítványozta ugyanakkor az alábbi magatartásokra nézve:

• -

  az 1999. évi díjak tekintetében, mert azok figyelemmel a felmerült költségekre nem tekinthetők túlzottan magasnak, vagyis tisztességtelennek;

• -

  a szerződési feltételek körében nem találta jogsértőnek az előfizetői szerződés díjváltoztatására vonatkozó rendelkezését, tekintettel arra, hogy az lehetővé teszi, hogy a fogyasztó egyénileg kifogásolja a díjemelést, továbbá a szerződés azon kikötését sem, miszerint a szociális program igénylése esetén HBO mozicsatorna nem igényelhető, mivel az műszaki okokkal magyarázható, illetve az összekapcsolást az előfizetők anyagi helyzete nem indokolja;

• -

  nem kifogásolta az eltérő díjalkalmazást, vagyis az egyes előfizetőknek nyújtott díjkedvezményeket figyelemmel arra, hogy a hálózat részben ezen előfizetők tulajdonában van, míg kis számú előfizető rászorultság alapján részesül díjkedvezményben.

A Versenytanács a vizsgálati jelentés megküldésével egyidejűleg - a védekezéshez való jog érvényesíthetősége érdekében - a Tpvt. 73. §-a alapján közölte az eljárás alá vont vállalkozással, hogy jogsértőnek minősülhet, ha olyan fogyasztókat részesít díjkedvezményben, akik a szolgáltatás más módon történő igénybevételére az átlagosnál kedvezőbb feltételekkel rendelkeznek, valamint jogsértő lehet, ha az előfizetők objektíve nincsenek abban a helyzetben, hogy kellő időben tegyék meg kifogásukat a díjemelésre.

VII.

Az eljárás alá vont vállalkozás hivatkozott arra, hogy nincs gazdasági erőfölényben, illetve a gazdasági erőfölény kérdésétől függetlenül tisztességes (nem visszaélésszerű) piaci magatartást tanúsított.

Azzal összefüggésben, hogy nincs gazdasági erőfölényben az alábbiakat fejtette ki.

• -

  Árú szempontjából érintett piacnak a műsorterjesztés (jelszolgáltatás) minősül, amellyel az azt igénybevevő fogyasztó több televíziós csatorna vételére képessé válik. Ezen áruval nem csak az eljárás alá vont vállalkozás rendelkezik: más vállalkozások is nyújtanak kábeltelevíziós szolgáltatást (illetve új vállalkozások piacralépésének sincsenek adminisztratív engedélyezési korlátai), továbbá az általa nyújtott szolgáltatásnak ésszerű helyettesítője a műholdvevő, a földi sugárzású adások tekintetében pedig szoba- vagy tetőantenna.

• -

  Földrajzi szempontból az érintett piac Magyarország egész területe, mert az érintett árut (a műsorszolgáltatást) a fogyasztók az ország egész területén be tudják szerezni hasonló vagyis nem számottevően kedvezőtlenebb feltételekkel.

• -

  Az így meghatározott érintett piacon - figyelemmel a fogyasztók széleskörű máshozfordulási lehetőségeire - nincs gazdasági erőfölényes helyzetben sem a Tpvt. 22. § (1) bekezdésének a) pontja, sem (2) bekezdése alapján.

A programcsomagok összeállítása tekintetében hivatkozott arra, hogy a kizárólag a bővített programcsomagokban szereplő TV2 és RTL Klub földi sugárzású adás, így tető vagy szobaantennával is fogható. Emellett a programcsomagok kialakításakor a teljes kínálatot nyújtó bővített programcsomagot tekinti kiindulópontnak, amelyhez képest az alapcsomag és a szociális programcsomag egy értékcsökkent szolgáltatásnak minősül, melynek árát azonban az értékcsökkenésnél nagyobb mértékben csökkentette a bővített csomag árához képest. Ezzel indokolta azt is, hogy a jelentős kedvezményű szociális csomag előfizetői nem vehetik igénybe a HBO mozicsatornát.

A díjkedvezmények tekintetében hivatkozott arra, hogy szociális okokból kedvezményt élvezők elszórtan laknak a szolgáltatási területen belül, és ugyanez a helyzet azokkal is, akik nem hajlandók fizetni az emelt díjat. Egy tömbben csak azok a díjkedvezményezettek helyezkednek el, akik tulajdonjogukra tekintettel fizetnek mérsékelt díjat.

A díjemelésekről történő értesítésekkel kapcsolatosan előadta, hogy - jóllehet a Vállalkozási Feltételek 4.3.3. pontja azt nem teszi számára kötelezővé - azt minden esetben levélben teszi meg.

Mindezek alapján kérte az eljárás megszüntetését, külön kiemelve, hogy a vizsgálat figyelmen kívül hagyta azt a tényt, hogy a kábeltelevíziós tevékenység részletes szabályai még nem kerültek kialakításra. Ezzel összefüggésben kifogásolta, hogy a Gazdasági Versenyhivatal árszabályozási szerepet kíván betölteni anélkül, hogy erre jogszabály feljogosítaná.

• -

  a Szerződés 6. pontját kiegészíti akként, hogy előfizetőit a mindenkori díjemelésről írásban értesíti, továbbá, hogy

• -

  nem csak a legdrágább (bővített, optikai bővített) programcsomagban kínál magyar kereskedelmi adásokat.

VIII.

A Tpvt. 75. §-a alapján eljáró versenytanács legfeljebb hat hónapos időtartamra az eljárás szünetelését rendeli el, ha a vizsgált magatartás a verseny szabadságát vagy tisztaságát csekély fokban veszélyezteti, és az eljárás alá vont ügyfél vállalja, hogy tartózkodik a magatartás további folytatásától.

Az ügyfeleknek a díjváltozásról történő értesítésével összefüggésben a Versenytanács arra az álláspontra helyezkedett, hogy az egyéb értesítési módok csak szerződéses lehetőségek voltak, amelyekkel az eljárás alá vont vállalkozás a gyakorlatban nem élt, így magatartása a verseny tisztaságát csak csekély fokban veszélyeztette.

A programcsomagok összetételének a vállalás szerinti megváltoztatásával az eljárás alá vont vállalkozás - a Versenytanács álláspontja szerint - szintén teljesíti a szünetelés elrendelésének Tpvt. 75. § szerinti feltételeit.

Mindezek alapján a Versenytanács az eljárás alá vont vállalásaira tekintettel elrendelte az eljárás szünetelését.

IX.

A Tpvt. 76. § (1) bekezdése értelmében a vizsgáló az eljárás szünetelése esetén utóvizsgálatot tart.

Az utóvizsgálat során a vizsgáló megállapította, hogy az eljárás alá vont vállalkozás

• -

  a Szerződés 6. pontját akként módosította a díjemelés ajánlatát "az Előfizető előzetes írásban történő értesítése mellett" teszi meg, továbbá

• -

  2000. január 1-jétől a TV2 és az RTL-Klub az alap programcsomagnak is részét képezi.

Az előzőekre tekintettel a vizsgáló megállapította, hogy az eljárás alá vont vállalkozás a vállalásait teljesítette. Ezért a Versenytanács az eljárást - annak szünetelő részében - a Tpvt. 76. § (3) bekezdésének c) pontja alapján megszüntette.

X.

Az eljárás során vizsgált további - szüneteléssel nem érintett - magatartásokat a Versenytanács érdemben vizsgálta.

A gazdasági erőfölény

Elsőként azt vizsgálta a Versenytanács, hogy megállapítható-e az eljárás alá vont vállalkozás gazdasági erőfölényes helyzete az érintett piacon.
A Tpvt. 22. § (1) bekezdésének a) pontja alapján gazdasági erőfölényben van az érintett piacon az, akinek áruját ésszerűen helyettesítő árut nem vagy csak számottevően kedvezőtlenebb feltételekkel lehet beszerezni. A Tpvt. 22. § (2) bekezdése értelmében gazdasági erőfölényben van az is, aki gazdasági tevékenységét a piac többi szereplőjétől nagymértékben függetlenül folytathatja, anélkül, hogy tekintettel kellene lennie vevőinek, versenytársainak vele kapcsolatos piaci magatartására.

Az érintett piac (Tpvt. 14. §) tekintetében a Versenytanács már több határozatában (például: Vj-5/1999.) részletesen kifejtette, hogy álláspontja szerint
- a kábeltelevíziós szolgáltatás esetében a más műsorvételi lehetőségek (tetőantenna, műholdvevő, illetve a kettő kombinációja) nem tekinthetők a Tpvt. 14. § (2) bekezdése szerinti ésszerű helyettesítő árúnak; továbbá, hogy
- a Tpvt. 14. § (3) bekezdése szerinti földrajzi piac a vizsgált vállalkozás szolgáltatási területével egyezik meg.

Az érintett árupiac előzőek szerinti meghatározása mellett az eljárás alá vont vállalkozás áruját az érintett piacon ésszerűen helyettesítő áru kizárólag más kábeltelevíziós vállalkozások által nyújtott kábeltelevíziós szolgáltatás lehet, amelynek igénybevételére elvileg is csak azon ügyfelek térhetnek át, amelyek lakóhelye egy másik kábeltelevíziós vállalkozás működési körzetét érinti vagy azzal határos. Az eljárás alá vont vállalkozás működési körzetében ilyen vállalkozás csak előfizetőinek csekély hányada tekintetében van. Ezért az ügyfelek túlnyomó (az eljárás alá vont vállalkozás lehetséges piaci magatartását meghatározó) többsége számára más kábeltelevíziós vállalkozás szolgáltatásának - mint ésszerű helyettesítő árunak - az igénybevétele nem járható út, kikkel szemben, így a Tpvt. 22. § (1) bekezdésének a) pontja alapján gazdasági erőfölényben van. Mivel az előfizetők túlnyomó többsége számára nincs ésszerű helyettesítési lehetőség, az adott esetben ez azt is jelenti, hogy az eljárás alá vont vállalkozásnak piaci magatartása meghatározásakor (ezen belül árai kialakítása során) érdemben nem kell tekintettel lennie a piac többi résztvevőjének - mindenek előtt előfizetőinek - vele kapcsolatos piaci magatartására, így gazdasági erőfölényes helyzete a Tpvt. 22. § (2) bekezdése alapján is fennáll.

Az előfizetési díjak

A Tpvt. 21. § a) pontja értelmében tilos a gazdasági erőfölénnyel visszaélni, így különösen tisztességtelenül eladási árakat megállapítani. Tisztességtelenül megállapított eladási ár (díj) alatt a Tpvt. alkalmazásában a túlzottan magas eladási árat kell érteni, mely törvényi rendelkezésre tekintettel alaptalan az eljárás alá vont vállalkozás azon hivatkozása, hogy a Gazdasági Versenyhivatal nincs feljogosítva a gazdasági erőfölényben lévő vállalkozás árainak vizsgálatára. A gazdasági erőfölényben lévő vállalkozások által alkalmazott árak - állami (önkormányzati) szabályozás hiányában - kizárólag a Tpvt. alapján ítélhetők meg.

Elvileg egyértelmű és a nemzetközi versenyjogi gyakorlat alapjául is szolgáló álláspont, hogy az ár akkor minősül túlzottan magasnak, ha meghaladja a vállalkozás gazdaságilag indokolt költségei és a befektetéssel arányban álló haszon ("tisztességes nyereség") összegét.

Az eljárás alá vont vállalkozás az érvényesített díj megalapozásaként számításokat nem készített. Ezért a Versenytanács az általa szolgáltatott adatokból kiindulva határozta meg azokat a (számított) díjakat, amelyek az előzőekben rögzítettekkel összhangban állva még nem minősülnek túlzottan magasnak. Ezek tekintetében a Versenytanács:
- a közvetlen költségnek minősülő műsordíjat az eljárás alá vont vállalkozás által dokumentált mértékben vette figyelembe;
- a közvetett költségek közül az amortizációt elfogadta az eljárás alá vont által megjelölt mértékben, míg
- a számításokkal alá nem támasztott további közvetett költségek és a nyereség tekintetében - kialakult gyakorlatának megfelelően - azoknak az infláció mértékével növelt 1998. évi értéket tekintette indokoltnak (az 1998. évben még nem alkalmazott optikai bővített csomag esetében a bővített programcsomagra számított 1998. évi érték képezte a kiindulópontot).

Az előzőek szerint a Versenytanács által meghatározott ún. számított díjak és az eljárás alá vont vállalkozás által 1999. évben ténylegesen alkalmazott nettó (a 12 százalék ÁFA-val csökkentett) díjak összevetését a 2. táblázat mutatja be.

2. táblázat

Az eljárás alá vont vállalkozás 1999. évi tényleges és
számított nettó díjainak összevetése

Programcsomag	Tényleges nettó díj	Számított nettó díj	Eltérés (%)
Soros	670	686	-2,3
Szociális	259	302	-14,2
Alap	643	687	-6,4
Bővített	1214	1207	+0,6
Optikai bővített	1429	1263	+13,1

A Versenytanács kialakult gyakorlata szerint a számított díjhoz képest kisebb eltérést mutató tényleges díj alkalmazása nem minősül visszaélésszerű magatartásnak (Vj-91/1997. számú határozat). Arra nézve, hogy milyen mértékű eltérés esetén állapítható meg a Tpvt. 21. § a) pontjának megsértése nem adható egyértelmű norma, azt csak az eset összes körülményeinek mérlegelésével lehet meghatározni. Az eltérés megengedhető mértéke nem független attól, hogy milyen pontossággal állapítható meg a számított ár. Minél pontosabb a számított ár, annál kisebb eltérés esetén minősíthető a díj túlzottan magasnak, illetve értelemszerűen ez fordítva is igaz.

Fentiekre tekintettel a Versenytanács a számított és a tényleges díj eltérésének minősítésekor figyelembevette, hogy a kábeltelevíziós piacot jellemző nagymértékű műszaki átalakítás indokolhatja egyes további költségek, és a nyereség infláció mértékénél nagyobb emelkedését, különös tekintettel az átalakítással leginkább érintett optikai bővített programcsomagnál, mely esetében azt is figyelembevette a Versenytanács, hogy öttel több programot tartalmaz, mint a bővített programcsomag. Minderre tekintettel a minimális eltérést mutató bővített csomag mellett az optikai bővített programcsomag díját sem találta tisztességtelennek és ezért az eljárást a díjak vonatkozásában a Tpvt. 77. § (1) bekezdésének h) pontja alapján megszüntette.

A szerződési feltételek

A szerződési feltételek tekintetében - a Szerződés szüneteléssel érintett 6. pontja kivételével - a Versenytanács, egyetértve a vizsgálói indítvánnyal az eljárást a Tpvt. 77. § (1) bekezdésének h) pontja alapján szintén megszüntette, mivel e körben az eljárás alá vont vállalkozás nem valósított meg jogsértést.

A díjkedvezmények

A Tpvt. 21. § g) pontja értelmében gazdasági erőfölénnyel való visszaélésnek minősül azonos értékű vagy jellegű ügyletek esetén az üzletfelek indokolatlan megkülönböztetése.

Az eljárás alá vont vállalkozás által nyújtott kedvezmények közül a Versenytanács álláspontja szerint:
- a kedvezményben részesülő előfizetők nagyobb hányadát jelentő tulajdonjoggal is rendelkező előfizetők részére nyújtott szolgáltatás nem minősül azonos jellegű ügyeltnek;
- a rászorultsági alapon nyújtott kedvezmény önmagában nem tekinthető visszaélésszerű magatartásnak, az pedig nem volt megállapítható, hogy e kedvezményekkel versenyt korlátozó célja lenne az eljárás alá vont vállalkozásnak (vagy azoknak versenyt korlátozó hatása lenne), figyelemmel arra, hogy az azokhoz való hozzájutás nem függ az előfizető földrajzi elhelyezkedésétől.

Minderre tekintettel a Versenytanács a kedvezmények esetében sem állapított meg jogsértést, mire tekintettel az eljárást a Tpvt. 77. § (1) bekezdésének h) pontja alapján e körben is megszüntette.

XI.

Az eljárás alá vont vállalkozás az eljárás megindítását követően beolvadt a UPC Magyarország Kft-be. Ezért a vizsgáló Vj-23/1999/27. számú határozatával a UPC Magyarország Kft-t, mint a Kábeltel jogutódját bevonta az eljárásba.

Az eljárás alá vont vállalkozás kérte a tárgyalás mellőzését, ezért a Versenytanács határozatát - a Tpvt. 74. § (1) bekezdése alapján - tárgyaláson kívül hozta meg.

Az eljárásnak a Tpvt. 77. § (1) bekezdés h) pontja alapján történő megszüntetése a Tpvt. alkalmazásában érdemi határozatnak minősül, melynek felülvizsgálatát az eljárás alá vont vállalkozás a Tpvt. 83. § (1) bekezdése alapján kérheti a bíróságtól.

A Tpvt. 76. § (3) bekezdés c) pontjára alapított megszüntetés nem minősül érdemi határozatnak, ezért az ellen nincs helye jogorvoslatnak.

Budapest, 2000. február 18.

Vérné dr. Labát Éva sk. előadó
dr. Sólyom Eszter sk.
dr. Bodócsi András sk.
Ágoston Marika