Vj-22/1999/26
A Gazdasági Versenyhivatal Versenytanácsa dr. Fóti Károly jogtanácsos által képviselt Citibank Részvénytársaság (1051 Budapest, Bank Center, Szabadság tér 7.) eljárás alá vont vállalkozás ellen fogyasztói döntések tisztességtelen befolyásolásának tilalma miatt hivatalból indított eljárás során tartott nyilvános tárgyaláson meghozta az alábbi
határozatot
A Versenytanács megállapítja, hogy az eljárás alá vont vállalkozás azon magatartása, hogy devizaárfolyamát a sajtó útján címzett megnevezése nélkül közli a fogyasztókkal, megtévesztésükre alkalmas.
E magatartás folytatását a határozat kézhezvételétől megtiltja.
Vele szemben 100.000.- (azaz Egyszázezer) Ft bírságot szab ki, amelyet 30 napon belül köteles megfizetni a Gazdasági Versenyhivatal 10032000-01037557 számú bírságbevételi számlájára.
E határozat ellen a kézhezvételtől számított 30 napon belül az eljárás alá vont vállalkozás a Gazdasági Versenyhivatalnál benyújtható, de a Fővárosi Bírósághoz címzett, a bírság megfizetésére halasztó hatályú felülvizsgálat iránti keresettel élhet.
Indoklás
A Versenytanács az ügyfél előadása, a csatolt írásbeli bizonyítékok, valamint az 1996. évi LVII. törvény (a továbbiakban: Tpvt.) 71. §-a nyomán készült vizsgálati jelentés alapján a következő tényállást állapította meg:
A hatályos jogszabályi rendelkezések folytán a hivatalos devizaárfolyamot a Magyar Nemzeti Bank jegyzi. A hitelintézetek pedig a Magyar Nemzeti Bank által jegyzett konvertibilis devizára vételi, közép- és eladási árfolyamot, az ilyen valutára vételi és eladási árfolyamot kötelesek jegyezni. Az árfolyamokat az ügyfelek részére jól látható helyen kell kifüggeszteni a pénztárhelyiségben.
Az eljárás alá vont vállalkozás (a továbbiakban: Bank) hasonlóan más felhatalmazott hitelintézethez, a vállalati és a lakossági ügyfelek részére minden banki munkanapon deviza- és valutaárfolyamot jegyez.
A Bank minden reggel belső információs rendszerén keresztül az aznapi devizaárfolyamokat megküldi fiókhálózatának és az információ szempontjából az ezzel egy tekintet alá eső ügyfélszolgálatnak.
Más bankokhoz hasonlóan a Bank a nagyközönséggel is igyekszik megismertetni devizaárfolyamait, ezért azt szokásosan eljuttatja a MATÁV Rt-nek és a sajtónak.
A napilapok közül a Napi Gazdaság írásbeli megállapodás alapján jogosult és köteles az árfolyam közlésére, míg a Világgazdasággal ezirányú írásbeli megállapodás ugyan nem jött létre, de a Banktól érkezett információt úgy adja közre, hogy hasonlóan a Napi Világgazdaság gyakorlatához, együttesen közli jónéhány bank devizaárfolyamát.
A Bank azonos tartalmú árfolyamlistát küld meg naponta a napilapoknak annak megjelölése nélkül, hogy az árfolyamok csak vállalati ügyfelekre vonatkoznak.
Az információérkezéshez képest a lapmegjelenés okozta eltolódás miatt az adott napilapokban mindig az előző napi árfolyam olvasható, amelyre azok a figyelmet fel is hívják. Emellett a Napi Gazdaság az árfolyamközléskor azt is feltünteti, hogy azok külkereskedelmiek, amely a Bank által közölt információra is vonatkozik.
Ellenben a Világgazdaság nem tünteti fel, hogy a Bank devizaárfolyama kikre vonatkozik, bár egyes más bankok általa közzétett árfolyama külön jelzéssel erre is kitér.
A Gazdasági Versenyhivatal a Tpvt. 69. § (1) bekezdésére figyelemmel a Tpvt. 70. § (1) bekezdése szerint azért indított eljárást a Bank ellen, mert vélelmezhető volt, hogy devizaárfolyam közlése alkalmas lehet a fogyasztók megtévesztésére.
A vizsgálati jelentés jogsértés megállapítását indítványozta, mert a hiányos közlés a lakossági fogyasztók megtévesztésére alkalmas, miután a Bank nem tünteti fel, hogy a Világgazdaság című napilapban közölt árfolyam csak vállalati csoportra vonatkozik.
A Bank jogsértés hiányában az eljárás megszüntetését kérte. Nem vitatta a hiányos világgazdaságbeli tájékoztatás hiányos voltát, amelyet arra vezetett vissza, hogy míg a Napi Gazdaság című napilappal írásbeli szerződéses jogviszonyban áll, addig ilyen jogviszony a Világgazdasághoz nem köti, s ezért nem szorgalmazta a közzététel pontosítását, már csak azért sem, mert fiókhálózata, telefonos ügyfélszolgálata naprakész felvilágosítást nyújt minden ügyfélnek.
A Versenytanács e védekezést nem fogadta el.
Valamely vállalkozás piaci méretű tájékoztatást -márpedig a sajtóbeli közlés nyilvánvalóan az -azért folytat, hogy szolgáltatását, áruját, adott esetben a pénzváltó tevékenysége során alkalmazott devizaárfolyamokat széles körbe eljuttassa a fogyasztói érdeklődés felkeltésének szándékával. Éppen ezért önmagában abból a tényből -függetlenül a háttérben álló szerződéses viszony létrejöttének alakjától -, hogy a Bank a közlés célzatával, vagy csak annak lehetővé tételével a különböző sajtóorgánumoknak tájékoztatást küld, ered az az alapvető versenyjogi követelmény, hogy az információszolgáltatásnak pontosnak, az áru, a szolgáltatás lényeges tulajdonságait illetően valósnak kell lennie. A helyénvaló sajtóbeli adatszolgáltatáshoz a Banknak fűződik ennél fogva gazdasági érdeke, hogy a sajtó az információtovábbítást a Bank közlésének megfelelően elvégezze. Az ügyhöz nem tartozó megítélés, hogy a sajtótermék szempontjából is az az előnyös, ha a hozzá eljuttatott továbbközlésre szánt adatok pontosak.
A sajtóban megjelenő devizaárfolyamok jelzetten, és így a fogyasztók által felismerhetően csak hozzávetőlegesek lehetnek az információ megérkezéséhez képest számított egynapos csúszásból adódó aktualitásvesztés ténye miatt. Igy arra alkalmasak, hogy a fogyasztók a különböző pénzváltók árfolyamait nagyjából összevessék. A világgazdaságbeli közlés azonban nemcsak, hogy hozzávetőleges tájékoztatást ad, de még valótlan is, mert mint az előző napi közlés nem igaz a lakossági ügyfelek tekintetében a Bank által kiadott tájékoztatás hiányossága miatt, hiszen az elküldött lista csak a vállalati ügyfelekre vonatkozik. A Versenytanács nem vonja kétségbe, hogy a banki fiókhálózaton, ügyfélszolgálaton keresztül a lakossági-vállalati ügyfeleknek helyes és naprakész árfolyamot adnak meg. Mindez a jogsértés megtörténtén nem változtat, de enyhíti a magatartás tárgyi súlyát, miután az elkövetés már a sajtóbeli megjelenéssel megvalósult.
Mindezek alapján a Versenytanács a kifogásolt magatartásnak a Tpvt. 8. § (2) bekezdés a) pontjába ütközését megállapította a Tpvt. 77. § (1) bekezdés c) pontja szerint, s egyben rendelkezett a törvényt sértő magatartás további folytatásának megtiltásáról (Tpvt. 77. § (1) bekezdés e) pont). A bírság összegét a vizsgálói indítvánnyal azonosan, jelképes összegben szabta meg (Tpvt. 78. §).
A Tpvt. szerinti határozat elleni jogorvoslati jogot a Tpvt. 83. § biztosítja a Bank számára.
Budapest, 1999. június 1.
dr. Kállai Mária sk. előadó
dr. Bodócsi András sk.
Vérné dr. Labát Éva sk.
Ágoston Marika