Vj-24/1999/21

A Gazdasági Versenyhivatal Versenytanácsa dr. Kapolyi József (1052 Budapest, Régiposta u. 5. IV/5. szám alatti) ügyvéd által képviselt Budapesti Értéktőzsde (1052 Budapest, Deák Ferenc u. 5. szám alatti) eljárás alá vont vállalkozás ellen gazdasági versenyt korlátozó megállapodás és egyéb magatartás tilalma miatt hivatalból indult eljárás során tartott nyilvános tárgyaláson meghozta az alábbi

határozatot

A Versenytanács az eljárást megszünteti.

E határozat ellen az eljárás alá vont vállalkozás a kézhezvételtől számított 30 napon belül a Gazdasági Versenyhivatalnál benyújtható, de a Fővárosi Bírósághoz címzett felülvizsgálat iránti keresettel élhet.

Indoklás

A Versenytanács az ügyfél előadása, a csatolt írásbeli bizonyítékok, az 1996. évi LVII. törvény (a továbbiakban: Tpvt.) 71. §-a nyomán készült vizsgálati jelentés alapján a következő tényállást állapította meg:
A piacgazdaság jogi kereteit biztosító hatályos jogszabályi háttér (1991. évi XVIII. tv., 1996. évi CXI. tv., 1997. évi LV. tv., 1997. évi CXLIV. tv., stb.) egyebek mellett megteremtette annak lehetőségét, hogy könyvvizsgálói közreműködéssel a vállalkozások gazdasági helyzetéről megbízható adatok kerüljenek az arra hivatott szervezetek birtokába, illetve nyilvánosságra.
Igy a könyvvizsgálók joga és kötelessége, hogy ellenőrizzék a gazdasági társaságoknak a számviteli törvény szerinti beszámolójának valódiságát, jogszabályszerűségét. Véleményük nélkül e beszámolóról egyes esetekben a gazdaság társaság legfőbb szerve nem is hozhat döntést amellett, hogy minden lényeges üzleti jelentést kötelesek megvizsgálni abból a szempontból, hogy az valós adatokat tartalmaz-e, megfelel-e a jogszabályoknak. Betekinthetnek az üzleti könyvekbe, felvilágosítást kérhetnek és általában feladatuk elvégzésének érdekében ellenőrzési jog illeti őket.
E felelősségteljes tevékenységet a könyvvizsgálókra vonatkozó szigorú összeférhetetlenségi és egyéb szabályok övezik.

A könyvvizsgálat során a könyvvizsgáló záradékolja az éves beszámolót, valamint az összevont (konszolidált) éves beszámolót, amelyet a tárgyévet követő év május 31-ig, illetve szeptember 30-ig kell a számviteli törvény előírásainak megfelelően elkészíteni, s továbbítani.
Nem minden gazdasági társaság köteles könyvvizsgálót választani, hanem ez a kötelezettség törvényileg függ a gazdasági társaság típusától, törzstőkéjétől, stb. Az 1997/98-ból származó hivatalos statisztikai adatok szerint mintegy 50 ezer társaság kötelezett az országban törvényileg könyvvizsgáló választására, de számuk nyilvánvalóan ennél is nagyobb, hiszen nem kizárt a tevékenységük a választásukra nem kötelezett társaságnál.
A könyvvizsgálói piacon több mint 4 ezer természetes személy kínálja szolgáltatását, akiknek egy része a körülbelül 1.200 könyvvizsgálói társasággal van kapcsolatban.

1990-ben 41 alapító, illetve 2 további pénzintézet megalakította a jogi személyiségű Budapesti Értéktőzsdét (a továbbiakban: Tőzsde). A tagok száma időközben változott, jelenleg 54, s vevők a könyvvizsgálói piacon a már említett nagy számú megrendelő között.
Az alapítói szándék szerint a piacgazdaság gyorsabb kiépítését a Tőzsde azáltal szolgálja, hogy a jegyzett értékpapírok keresletét és kínálatát összpontosítja, biztosítva az ott folyó kereskedéssel a részvénytársaságok tőkéjének valóságosabb értékelődését. Mindez megkívánja a Tőzsde tisztességes működését jogilag és etikailag. E törekvést segíti a megalkotott és időközben módosított alapszabály, azon belül is a tőzsdetagságra és a tőzsde szervezetére vonatkozó belső rend.
A tagsági jogviszonyból eredően valamely tag többek között jogosult szavazati joggal résztvenni a közgyűlésen, továbbá résztvenni a szabályzatok kialakításában, stb. E jogosultságok mint kötelezettségek is megjelennek, mert az elfogadott tőzsdei előírásokat, szabályzatokat minden tag köteles elfogadni, betartani és betartatni. A kötelezettségek megszegése szankcióval jár, kezdve a figyelmeztetéstől a tag kizárásáig. A Tőzsdén belül jogorvoslatnak van helye a Tőzsdetanács valamennyi határozata ellen, kivéve a szabályzatot megállapító, illetve módosító határozatot.

A Tőzsde már 1992-ben úgy foglalt állást határozatilag, hogy a tőzsdetagok könyvvizsgálói - akiknek az a feladata, hogy a tagoktól kifejezetten a tőzsdének címzett éves és konszolidált beszámolót auditálják - csak tőzsdei szakvizsgával rendelkező könyvvizsgálók legyenek. Elvileg ugyan nem kizárt akár két könyvvizsgáló működése sem egy tőzsdetagnál, hogy a társaság más irányú adatszolgáltatási kötelezettségének tőzsdei szakvizsgával nem rendelkező könyvvizsgáló által tegyen eleget, de az az életszerű, hogy valamely tőzsdetagnál egy könyvvizsgáló látja el az összes könyvvizsgálói feladatot.
Két év türelmi idő után először az 1994. évre szóló mérleg auditálásakor kezdték alkalmazni a fentebbi határozatot, ami azzal is járt, hogy a tőzsdei szakvizsgadíjon felül a könyvvizsgálóknak évi "listántartási díjat" is kellett viselni. 1995. január 1-től 1996. december 31-ig a listántartási díjból a Tőzsdének kb. 10 millió Ft-os bevétele keletkezetett, mintegy 50 nyilvántartott személy után, amikoris a listántartási díjat törölték.
Az eredeti határozati akarat több módosításon is átesett az elmúlt évek során, mígnem a Tőzsdetanács 1999. március 1-én kelt - s a Felügyelet (ÁPTF) által sem kifogásolt - hatályos tartalma szerint a tőzsdetagok kötelezettségeként írta elő azokat a feltételeket, amelyeket a tag köteles figyelembe venni, amikor éves, illetve konszolidált beszámolójának auditálására szerződést köt könyvvizsgálókkal. Az előírt feltételek között van az értékpapírjogi és a tőzsdei szabályzatokkal kapcsolatos részvizsga letételét igazoló dokumentum megléte.

A Gazdasági Versenyhivatal úgy vélte, hogy e határozat a gazdasági versenyt korlátozza, továbbá a tagokkal szemben egyúttal gazdasági erőfölénnyel való visszaélés is, ezért a Tpvt. 69. § (1) bekezdésére figyelemmel, a Tpvt. 70. § (1) bekezdése szerint megindította a jelen eljárást.

A vizsgálati jelentés a határozatot mint döntést, versenykorlátozónak tartotta, amely indokolatlanul akadályozza a nyilvántartott könyvvizsgálók 90 %-át, hogy bejussanak a tőzsdetagok megrendelői igénye szerint korlátozott, s ekként az általános megrendelői körnél szűkebb körben értelmezett arra a könyvvizsgálói piacra, amelyre csak tőzsdei szakvizsgával rendelkező könyvvizsgálók léphetnek be.

A vizsgálat az erőfölénnyel való visszaélést is megállapíthatónak tartotta, miután a Tőzsde egyedüli piaci szereplő, amely akaratát hátrányos feltételek elfogadtatásával ki tudja kényszeríteni tagjaival szemben.

A Tőzsde az eljárás megszüntetését kérte jogsértés hiányában, hivatkozva arra, hogy szakmailag indokolt a kifogásolt határozata, amelynek egyik feltétele sem felel meg a kartelltilalom ismérveinek, továbbá a gazdasági erőfölénnyel való visszaélés fogalmilag kizárt a tagokkal fennálló üzleti kapcsolat hiányában.

A Versenytanács a Tőzsdét törvényi tilalom hiányában nem marasztalta.

Elsődlegesen úgy foglalt állást, hogy a Tőzsde a jelen eljárás alanya lehet, miután rá a törvény hatálya általában (Tpvt. 1. §) és az adott tényálláshoz tapadóan mint döntést hozó szervre kiterjed (Tpvt. 11. § (1) bekezdés). A Tőzsde mint vállalkozás olyan szervezeti ismérvekkel rendelkezik, amelyből adódóan határozatai a tagjai által fogalmazódnak meg, s betartásukról az őket összetartó, alkotó Tőzsde gondoskodik.
Ennélfogva a közös akaratot megtestesítő és a belső jogorvoslati renddel érvényesülő, gazdasági erőfölénnyel való visszaélésként minősített határozat a Tőzsde másra nem tartozó belügye. Úgy is fogalmazható, hogy a Tőzsde vagy bármely szervezet, - amely egyébként piaci szereplő - önnönmagával szemben erőfölénnyel való visszaélésként minősülő magatartást (Tpvt. 21. §) fogalmilag nem tanúsíthat.

Más a megítélés, ha az eljárásbeli határozat piaci, pontosabban könyvvizsgálói piaci következményeit, hatását kell értékelni.

A vizsgálati jelentés a versenykorlátozó határozat következményeit maga is a könyvvizsgálói piacra mint érintett piacra (Tpvt. 14. §) vonatkoztatta, de a Versenytanács értelmezése szerint az 54 tőzsdetagot kiemelte és speciális vonásokkal rendelkező keresletüket önálló piacként minősítette.

A piac leszűkítésével a Versenytanács nem ért egyet, mert a tőzsdetagok ugyanolyan megrendelők a könyvvizsgálói piacon, mint bármely más, könyvvizsgáló választására jogszabályilag kötelezett szervezet. Legfeljebb annyi a különbség, hogy a tőzsdetagok meghatározott ismérveknek megfelelő - a kifogásolt határozatban rögzített - könyvvizsgálókat keresnek, vagyis a könyvvizsgáló választásban magukat korlátozzák.
Az sem mondható, hogy a tőzsdetagok piaci erejüknél fogva a könyvvizsgáló piac meghatározói, mert rajtuk kívül még számos, például multinacionális cég van a megrendelői-vevői oldalon. Ebből következően az 54 tőzsdetag-megrendelő akár speciálisnak tekinthető könyvvizsgáló szolgáltatási igénye elenyésző ahhoz a szolgáltatási igényhez képest, amelyet a majd 50 ezres megrendelői kör támaszthat. E körülményt maga a Tpvt. 13. §-a is értékeli és nem tiltja a csekély jelentőségű megállapodást, döntést - akkor sem, ha az egyébként versenykorlátozó -, amennyiben a megállapodást kötő feleknek (tőzsdetagoknak) az érintett piaci együttes részesedése a 10 %-ot nem haladja meg. Nyilvánvalóan a piaci részesedésen a könyvvizsgálói piaci részesedést kell figyelembevenni, amely életszerűen 54 tőzsdetag megrendelését, illetve annak ellenértékét jelenti, összehasonlítva a többi körülbelül 50 ezer megrendelő-vevő ellenszolgáltatásával, amely eredmény a törvényi 10 %-os küszöb alatt marad.

Mindezek alapján a Versenytanács az eljárást megszüntette a Tpvt. 72. § (1) bekezdés a) pontja szerint, a 77. § (1) bekezdés h) pontja alapján.

A Tőzsdét a Tpvt. szerinti határozat elleni jogorvoslati jog a 83. § (1) bekezdése szerint illeti.

Budapest, 1999. június 1.

dr. Kállai Mária sk. előadó
dr. Bodócsi András sk.
Vérné dr. Labát Éva sk.
Ágoston Marika