Vj-28/1999/12
A Gazdasági Versenyhivatal Versenytanácsa Kecskeméti József igazgató által képviselt Gutenberg Művelődési Otthon (1085 Budapest, Kölcsey u. 2. szám alatti) eljárás alá vont vállalkozás ellen fogyasztói döntések tisztességtelen befolyásolásának tilalma miatt indított eljárás során tartott nyilvános tárgyaláson meghozta az alábbi
határozatot
A Versenytanács megállapítja, hogy az eljárás alá vont vállalkozásnak az a magatartása, hogy tanfolyamait államilag elismert szakképesítés megszerezhetőségének hamis látszatával szervezi - alkalmas a fogyasztók megtévesztésére.
E magatartás folytatását a határozat kézhezvételétől megtiltja.
Vele szemben 100.000.- (azaz Egyszázezer) Ft bírságot szab ki, amelyet a határozat kézhezvételétől számított 30 napon belül köteles megfizetni a Gazdasági Versenyhivatal 10032000--01037557. számú bírságbevételi számla javára.
Az eljárás alá vont vállalkozás a határozat kézhezvételétől számított 30 napon belül köteles az 1997/98. és az 1998/99. tanév hallgatóit tájékoztatni arról, hogy tanfolyamain államilag elismert szakképesítés nem volt szerezhető.
E határozat ellen a kézhezvételtől számított 30 napon belül az eljárás alá vont vállalkozás a Gazdasági Versenyhivatalnál benyújtható, de a Fővárosi Bírósághoz címzett, a bírság megfizetésére halasztó hatályú felülvizsgálat iránti keresettel élhet.
Indoklás
A Versenytanács az ügyfél előadása, a csatolt írásbeli bizonyítékok, valamint az 1996. évi LVII. törvény (a továbbiakban: Tpvt.) 71. §-a nyomán készült vizsgálati jelentés alapján a következő tényállást állapította meg:
A szakképzésről szóló módosított 1993. évi LXXVI. törvény - a kivételeket nem tekintve - széleskörűen felállította az iskolarendszeren belüli és kívüli szakképzés rendszerét, s felhatalmazása alapján az 59/1997. (X. 28.) IKIM sz. rendelet 1999. december 31-ig terjedően kijelölte azokat az intézményeket, amelyek az általuk oktatott szakmában vizsgáztatásra jogosultak.
Ezeknek az intézményeknek a felsorolását, a náluk megszerezhető államilag is elismert szakképesítésekkel az úgynevezett Országos Képzési Jegyzék (OKJ) tartalmazza.
Az iskolarendszeren kívüli képzésben már évek óta az OKJ szerint folyik az oktatás, s 1998. szeptember 1-től szakképzés csak az OKJ-ban szereplő szakképesítések megszerzésére indulhat.
Az eljárás alá vont vállalkozás (a továbbiakban: Otthon) a nyomdász szakmát érintően hosszú évek óta folytat oktatói tevékenységet, amelynek jogi kereteit a hatályos jogszabályokhoz most igazítja.
Iskolarendszeren kívüli szakmai tanfolyamokon a nyomdaipari szakmai alapképzésen túl szokásosan szakmai továbbképzést hirdet meg a tervezőszerkesztő, a tipográfus, a tipográfia mestere tárgykörökben. Az egyéves tanfolyamok elvégzését követően a letett vizsgát bizonyítvány dokumentálja, amely tervezőszerkesztő, általános tipográfiai tevékenység, illetve bármely nyomdai termék tipográfiai előkészítésére, kivitelezésére képesít.
A hallgatók tanfolyami jelenlétét, vizsgaeredményeit leckekönyvük igazolja, amelyet a beiratkozást követően kapnak kézhez és szövegezése "államilag elismert végzettséget nyújtó" kitételt tartalmaz.
Az Otthon oktatási tevékenysége azonban olyan szakmai képzés, amely államilag elismert szakma megszerzésével nem járhat, mert az adott munkavégzési fajtát az OKJ-ba külön szakmaként nem vették fel jogszabályilag.
Az elmúlt évek során az Otthon a tervezőszerkesztői és a tipográfusi tevékenységet külön szakmaként el kívánta ismertetni, de ezirányú törekvései a mai napig sikerrel nem jártak.
Az Otthon szakmai vizsgáztatásra sem feljogosított intézmény, amelynél fogva az OKJ-ben e jogcímen sem szerepel.
Az a jogszabályi rendezés, hogy meghatározott szakma tanítása, meghatározott intézmény szakmai vizsgáztatási jogával párosul, 1994. október 17-től 1997. június 30-ig az Otthon esetében nem érvényesült, mert az Ipari és Kereskedelmi Minisztérium 1994. október 17-én kelt határozatával képesítő szakmai vizsga szervezésére feljogosította. A megadott vizsgaszervezési engedélyt azonban 1997. június 30-al azért vonták meg, mert szakmai vizsgát csak jogszabályilag feljogosított intézmény szervezhet az általa oktatott szakmaként elismert tárgyban.
A Gazdasági Versenyhivatal a Tpvt. 69. § (1) bekezdésére figyelemmel, a Tpvt. 70. § (1) bekezdése szerint azért indított eljárást az Otthon ellen, mert vélelmezhető volt, hogy a tervezőszerkesztői és tipográfusi tanfolyamain kiadott dokumentumok a tanfolyamokat államilag elismertnek és szakképesítést tanúsítónak tüntetik fel, amely a fogyasztók megtévesztésére alkalmas.
A készült vizsgálati jelentés jogsértés megállapítását indítványozta, mert az Otthon az állam által elismert szakképzettséget adó képzés látszatát kelti a tanfolyamain kiadott dokumentumaival, holott a tanfolyami résztvevők csak a munkájukban jól felhasználható ismeretekhez jutnak, amelyet az Otthon látogatási vagy részvételi jegy kiadásával nyugtázhat ugyan, de nem adhat ki szakképesítő bizonyítványt jogszabályi feltételek hiányában.
Az Otthon nyilatkozata szerint megtévesztő magatartást nem tanúsított, mert tájékoztatóiban - értelmezése szerint - nem ígérte államilag elismert szakma megszerezhetőségét. 1995. óta az állami szakmai bizonyítvány mintájára belső készítésű bizonyítványt ad ki, amelyben a szakképesítés tanúsítása helytálló, hiszen a hallgató szakmai ismereteket szerez a tanfolyamokon, mintegy képesítést. Hivatkozott folyamatos eljárására, annak érdekében, hogy az OKJ-ba mint szakmát oktató intézmény bekerülhessen.
A magyar szakképzési rendszer az utóbbi években teljesen megváltozott, ezért a benne való eligazodás a tanuló fogyasztóknak fontos érdeke, a részükre járó juttatások, a képzési költségek viselése, stb. és nem utolsó sorban a megszerzett ismeretek és okmányok felhasználhatósága szempontjából.
Éppen ezért versenyjogi szempontból a szakképzéssel foglalkozó intézményeknek - mégha a belső ügyüknek tekintendő jogszabályértelmezési gondjaik vannak is, - legalább azokat az írásos dokumentumokban is megtestesült szóhasználatokat kerülni kell, amelyek a szakképzésről szóló jogi szabályozás nyilvánvaló megsértésével egyúttal a versenytörvény sérelmét is okozzák. Az Otthon számára 1997. június 30-a az az időpont, amelytől mindenféle jogszabály értelmezési zavartól mentesen tudnia kellett, hogy szakmai vizsgát nem szervezhet.
A Versenytanács a Tpvt. 9. §-ában foglalt értelmezési szabályt szem előtt tartva azt az álláspontot foglalta el, hogy a szakmai továbbképzésben résztvenni kívánó fogyasztók számára valamely oktató intézmény a szakképzéssel összefüggésben, kizárólag a jogszabályilag rögzített jelentéstartalmat közvetítheti szóhasználatában és dokumentumai kiállításakor. Ennek megfelelően szakképzési tárgykörben bizonyítványt az adhat, aki államilag elismert képesítésre jogosító tárgy oktatása során vizsgát szervezhet (1993. évi LXXVI. törvény 12. §). Márpedig aki szakmai vizsgát nem szervezhet, az szakmai vizsgát tanúsító bizonyítványt sem adhat ki olyan oktatott szakismeretről, amely nem önálló szakma. Ezzel szemben a fogyasztó már az előzetes eljárás alá vonti tájékoztató alapján azt feltételezheti, hogy a tanfolyamon valamely szakmára képesítő bizonyítványt szerezhet, amely meggyőződését erősíti a leckekönyv elismert valótlan megfogalmazása, s e folyamatot tetőzi a vizsga letételét követően kézhezvett bizonyítvány.
Mindezek alapján a Versenytanács a versenytörvénysértést a Tpvt. 8. § (2) bekezdés a) pontjába ütközése folytán megállapította a Tpvt. 77. § (1) bekezdés c) pontja szerint; egyben rendelkezett a törvény rendelkezésébe ütköző magatartás további folytatásának megtiltásáról (Tpvt. 77. § (1) bekezdés e) pont). A bírság összegét az Otthon anyagi erejéhez képest és azt a tényt figyelembevéve szabta ki jelképes összegben, hogy évek óta szorgalmazza oktatási tevékenységének önálló szakmaként való elismerését.
Ugyanakkor közérdekű, hogy a tanulók végzettségük formai értékelésének ismeretében legyenek, ezért a Versenytanács az 1997. június 30-a időpontra figyelemmel visszamenőleges tájékoztatást is elrendelt a Tpvt. 77. § (1) bekezdés f) pontja alapján.
A Tpvt. szerinti határozat elleni jogorvoslati jogot a Tpvt. 83. § biztosítja az Otthon számára.
Budapest, 1999. május 11.
dr. Kállai Mária sk. előadó
dr. Bodócsi András sk.
Vérné dr. Labát Éva sk.
Ágoston Marika