Vj-32/1999/22

A Gazdasági Versenyhivatal Versenytanácsa dr. Hegymegi-Barakonyi Zoltán ügyvéd (1124 Budapest, Vércse u. 3.) által képviselt Hajdútej Tejipari Részvénytársaság kérelmezőnek összefonódás engedélyezése tárgyában indult eljárásban - tárgyaláson - meghozta az alábbi

határozatot

A Versenytanács engedélyezi, hogy a Hajdútej Tejipari Rt. az üzletrészek megvásárlásával irányítást szerezzen a Lakto 2000 Kft. felett.

E határozat felülvizsgálatát az ügyfelek a kézbesítéstől számított 30 napon belül a Fővárosi Bírósághoz címzett, de a Gazdasági Versenyhivatalnál benyújtható keresettel kérhetik.

Indoklás

I.

A Hajdútej Tejipari Rt. (a továbbiakban: Hajdútej Rt.) a Hajdú Megyei Tejipari Vállalat jogutódja, 1993-tól működik részvénytársasági formában.
Fő tevékenységként tehéntej felvásárlással, feldolgozással, valamint kész tej- és tejtermékek hazai és exportra történő értékesítésével foglalkozik. A tejfeldolgozást Debrecenben, Berettyóújfalun és Hajdúböszörményben lévő üzemeiben végzi. 1998. évben 21,5 milliárd Ft nettó árbevételt ért el.
A Hajdútej Rt. 97 %-ban a hollandiai székhelyű Nutricia International B. V. tulajdonában áll, mely társaságot az ugyancsak holland Royal Numico NV. cég irányít.

A Nutricia International B. V. kizárólagos tulajdona a Nutricia Tejtermék és Ital Kft., mely társaság reklám- és marketing tevékenységet végez a Nutricia-csoporthoz tartozó társvállalatok részére. A Kft. 99 %-os tulajdonosi részesedéssel rendelkezik a tejfelvásárlással és tej-termékek előállításával foglalkozó Zalka Tej Rt-ben, mely 1998. évben 3,5 milliárd Ft nettó árbevételt ért el.

A Nutricia International B.V. irányítja továbbá a bébiételek gyártásával és forgalmazásával foglalkozó Nutricia Milupa Hungary Kft-t - nettó árbevétele 1998-ban 1,5 milliárd Ft volt -, valamint az Egis Nutricia Kft-t, amely 1998. évben 720 millió Ft nettó árbevételt ért el.

A Lakto 2000 Kereskedelmi és Pénzügyi Tanácsadó Kft-t (a továbbiakban: Lakto Kft.) 1995. évben alapították abból a célból, hogy a Szabolcstej Tejipari Rt. (a továbbiakban: Szabolcstej Rt.) privatizációja során megszerzett 50,64 %-os részvényhányadával kapcsolatos tulajdonosi feladatokat ellássa. 1998. évben üzletviteli tanácsadásból és értékpapírügyletekből 32,5 millió Ft nettó árbevételt ért el.

A Szabolcstej Rt. a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Tejipari Vállalat jogutódja, 1994. január 1. óta működik részvénytársasági formában. Tevékenységi körébe a tejfelvásárlás és feldolgozás, valamint a tejtermékek nagy- és kiskereskedelme tartozik.

A tejfeldolgozást nyíregyházi és mátészalkai üzemeiben végzi. 1998. évben 8,6 milliárd Ft árbevételt ért el.
Az Rt. tulajdonosa a Lakto Kft. mellett 35,4 %-ban az MRP szervezet, emellett az Inter Európa Bank és kisbefektetők rendelkeznek a részvények kisebb hányadával.

II.

A kérelmező Hajdútej Rt. 1999. január 13-án kelt adásvételi szerződéssel megvásárolta a Lakto Kft. törzstőkéjének 74,76 %-át képviselő üzletrészét, amellyel a már birtokában lévő 25,24 %-os üzletrésszel együtt, a Kft. a kizárólagos tulajdonába került.
E szerződéssel a Hajdútej Rt. egyúttal megszerezte a Lakto Kft. tulajdonában lévő Szabolcstej Rt. részvényeinek 50,64 %-át is.
A szerződést a felek azzal a feltétellel kötötték, hogy azt a Gazdasági Versenyhivatal engedélyezi.
Ennek alapján a kérelmező Hajdútej Rt. a tisztességtelen és versenykorlátozó piaci magatartás tilalmáról szóló 1996. évi LVII. törvény (a továbbiakban: Tpvt.) 29. §-a alapján a Gazdasági Versenyhivatal engedélyét kérte a Lakto Kft. és közvetve a Szabolcstej Rt. feletti irányítás megszerzéséhez.

A kérelemben hivatkozott arra, hogy az összefonódás eredményeképpen nem jön létre erőfölény az érintett piacokon és annak nem lesznek sem a fogyasztókra sem a verseny fennmaradására és fejlődésére hátrányos következményei.
A kérelmezett összefonódás a fogyasztói árak, a minőség, a termelés hatékonysága és a marketing terén számos előnnyel jár.

III.

Az összefonódás résztvevői gazdasági tevékenységüket a tejfelvásárlás piacán mint vevők és a kész tej- és tejtermékek piacán mint eladók folytatják.

Az összefonódásban érintett vállalkozások részesedését a magyarországi tejfelvásárlásból és a főbb tejtermékek értékesítéséből a következő táblázat foglalja össze:

Megnevezés

Érintett
vállalkozások

WÉS Rt. és
YOGO Kft. */

Együtt

Tejfelvásárlás

15,4

2,9

18,3

Friss tej

13,7

3,8

17,5

UHT tej

22,1

4,0

26,1

Tejföl

19,2

2,9

22,1

Sajt

6,0

1,5

7,5

Túró (krém túró, Túró Rudi)

24,2

0,3

24,5

*/E két vállalkozásban az összefonódás résztvevői közel 50 %-os tulajdoni hányaddal rendelkeznek, a többi tulajdonos azonban nem szakmai befektető, ezért a piaci részesedés számításánál figyelembevételre kerültek.

A tejfeldolgozóipari vállalkozások 1998. évben mintegy 1.650 millió liter tejet vásároltak fel, 75-80 %-os arányban nagyüzemektől (társas vállalkozásoktól) és mintegy 20-25 %-os hányadban magántermelőktől. Ez utóbbiak által termelt nyerstej kisebb részét közvetlenül a feldolgozók részére értékesítik, nagyobb hányada független tejbegyűjtő vállalkozások révén jut el a feldolgozókhoz.
A megtermelt nyerstejet a fejést követő rövid időn belül szabvány előírásokban foglalt gépi hűtőberendezésbe kell elhelyezni, vagy a feldolgozó üzembe eljuttatni.
A megfelelő hűtési- és tárolási körülményeket biztosító berendezésekben a nyerstej 48 órán keresztül megőrzi eredeti minőségi tulajdonságait, ilyen feltételek biztosítása mellett a tej nagyobb távolságra történő szállítása is megoldható.
A nagyüzemi tehenészetek és a tejbegyűjtő vállalkozások gépi hűtő berendezésekkel és megfelelő szállító eszközökkel rendelkeznek.

A tej szállítási költségei - melyek fix költségekből: amortizáció vagy lízingdíj, súlyadó, biztosítások, valamint változó költségekből tevődnek össze: üzemanyag, javítás, gépkocsivezetői bér + járulék, stb. - a tartálykocsik űrtartalmától, a szállítási távolságtól függően változnak. Például 100 km-re történő szállítás esetén a tejfuvarozás költsége 0,77 Ft/liter, 150 km-es távolságról 1,1 Ft/liter egy 13.500 literes űrtartalmú tartálykocsival.

A tejfeldolgozóipari vállalkozások a piaci kínálat mennyiségétől és minőségétől függően, valamint a szállítási költségek lehetséges csökkentése érdekében arra törekszenek, hogy a szükséges nyerstejmennyiséget a feldolgozó üzemekhez viszonylag nem nagy távolságra elhelyezkedő tejtermelőktől szerezzék be. Erre az utóbbi két év folyamán kialakult jelentős nyerstej túlkínálat egyes tejfeldolgozó vállalkozások számára lehetőséget biztosított, így az összefonódás résztvevői tényleges beszerzéseik jelentős hányadát feldolgozó üzemeikhez földrajzilag közel eső területekről szerezték be. (Teljes tejfelvásárlásuk részaránya az ország Dunától keletre elhelyezkedő területein mintegy 30-35 %-ot tesz ki.)
Vannak azonban a jelenlegi piaci helyzetben is olyan feldolgozók, akik közel 200 km-es távolságról szerzik be a nyerstejet.

A magyarországi tej- és tejtermékpiacon közel száz vállalkozás foglalkozik késztermék előállítással, köztük - az 1980-as évek vége óta 1998-ig folyamatosan csökkenő kereslet miatt - a kapacitások kihasználása érdekében igen éles verseny folyik.
A tejfeldolgozóiparban - az élelmiszeripar más ágazataihoz hasonlóan - a gazdaságos működést és a versenyképességet biztosító méretek kialakítása, a termékválaszték bővítése és a minőségjavítás érdekében a 1990-es évek közepén megindult a koncentrációs folyamat. Ennek eredményeképpen jelenleg a késztermék előállítás több mint 60 %-át az öt legnagyobb tejipari csoport - a Nutricia, Gála, Baranya, Parmalat és Bograin - adja. Mellettük jelentős számban működnek regionális- és kisebb úgynevezett családi vállalkozások is.

IV.

A Tpvt. 71. §-a alapján elkészített vizsgálati jelentésben a vizsgáló a kérelmezett összefonódás iránti engedély megtagadását indítványozta, tekintettel arra, hogy

  • -

    a tejfelvásárlásban az összefonódásban érintett, a Nutricia-csoporthoz tartozó tejfeldolgozóipari vállalkozások részesedése - figyelembevéve a WÉS Szolnoki Tejipari Rt. és a YOGO Tejipari Kft. adatait is - a jelenlegi tejfelvásárlási körzeteik alapján meghatározott érintett piacon - Hajdú-Bihar, Szabolcs-Szatmár-Bereg, Békés, Jász-Nagykun, Szolnok megyékben - az 1999. évre megkötött szerződések alapján várhatóan 89 %-ra emelkedik, mely a már korábban kialakult erőfölényes helyzet további erősödését okozná,

  • -

    az érintett megyékben az összefonódást követően a tejtermelők máshozfordulási lehetőségei szinte teljes egészében megszűnnének, miután e megyékben csak kisebb tejfeldolgozó üzemek vannak,

  • -

    e kisebb vállalkozások piaci erőt nem képviselnek, magatartásukban a Nutricia-csoporthoz tartozó vállalkozásokat követik, így az érintett régióban a tejfelvásárlás egységes feltételrendszere alakulna ki, a verseny kedvező hatásai nem kaphatnának szerepet, így

  • -

    az ország kedvezőtlen - erős túlkínálattal jellemezhető - tejpiaci helyzetében az összefonódás hátrányai nagyobbak lennének, mint annak előnyei.

A vizsgálati eljárás során a négy megye kereskedelmi iparkamarái és az agrárkamarái, valamint a Mezőgazdasági Szövetkezők és Termelők Országos Szövetsége (MOSZ), az Élelmiszerfeldolgozók Országos Szövetsége (ÉFOSZ), a Tej Terméktanács, a Tejipari Egyesülés, a Magyar Agrárkamara, a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium, az Agrárrendtartási Hivatal adott véleményt a kérelmezett összefonódásról.

A MOSZ ellenezte az összefonódás engedélyezését, tekintettel arra, hogy a Nutricia-csoport és a Szabolcstej Rt. az érdekkörükhöz tartozó négy megyében a tejfelvásárlás vonatkozásában monopol helyzetbe kerülne, részesedésük 1999-ben eléri a 89 %-ot. Igy e megyék tejtermelőinek kiszolgáltatottsága versenytárs hiányában teljessé válik az alapanyag piacon.
A Magyar Agrárkamara sem támogatta a Szabolcstej Rt. feletti irányítási jog megszerzését, mert e vállalkozás vásárolja fel Szabolcs megye tejtermelésének 90 %-át. Az irányítás megszerzését követően a Hajdútej Rt. a hatályos szerződéses árakat az irányár szintjére csökkentette és mennyiségi korlátozást helyezett kilátásba. Ezek a lépések erőfölényes helyzetének bizonyítékai.
A Békés Megyei Agrárkamara szintén aggályait fejezte ki az összefonódás kapcsán, miután a termékpálya két - termelő és feldolgozó - szereplője között az érdekellentétek a feldolgozóipar monopol helyzet kialakítására való törekvése miatt egyre erősödnek.

A többi szervezet az összefonódás előnyeit figyelembevéve annak engedélyezését javasolta, illetve az engedély megtagadását nem tartotta indokoltnak, miután a jelenleg kialakult tejpiaci feszültségek és a verseny- exportképesség növekedését szolgáló irányításszerzés között közvetlen kapcsolat nem fedezhető fel, az új vállalkozás által teremtett termelési biztonság, a pénzforgalmi fegyelem javulása pedig a tejtermelők érdekeit szolgálja.

V.

A Tpvt. 73. §-a alapján a Versenytanács tárgyalást tűzött ki, a megküldött vizsgálati jelentésre a kérelmező írásban és a tárgyaláson észrevételeket tett.

  • -

    Egyetértett azzal, hogy a kérelmezett összefonódás hatásainak vizsgálatát a tejfelvásárlás piacára is el kell végezni. Vitatta azonban evonatkozásban a vizsgálat által meghatározott érintett földrajzi piacot, mert az az összefonódásban résztvevő vállalkozások jelenlegi tejfelvásárlási körzeteit vette számításba és az 1999. évi szerződések alapján állapította meg a piaci részesedésüket. Nem volt tekintettel arra, hogy más - kapacitástartalékokkal rendelkező - potenciális feldolgozóipari vállalkozások is működnek olyan földrajzi távolságon belül, akik részére a tej meghatározott, de nem számottevően kedvezőtlenebb feltételek mellett értékesíthető; azaz a termelők számára a máshozfordulás lehetősége szélesebb körű annál, mint amit a vizsgálati jelentés feltételez.

  • -

    Ez alapján vitatta, hogy a Hajdútej Rt. a tejfelvásárlás piacán erőfölényes helyzetben van, s az összefonódást követően e helyzete tovább erősödne. Ez a téves következtetés részben az érintett földrajzi piac helytelen meghatározásából következik, részben a tejfelvásárlási szerződések nyilvántartási problémáiból ered, melynek adatai nem megbízhatóak. Emiatt az összefonódásban érintett vállalkozások piaci részesedésére vonatkozó adatok a vizsgálati jelentésben alapul vett négy megye által határolt régióban is eltúlzottak, a kérelmező által beszerzett adatok szerint e területen 66 %-ra becsülhető az együttes piaci részesedésük.

  • -

    Álláspontja szerint azt, hogy jelenleg a tejfeldolgozóipari vállalkozások alapanyaguk jelentős részét földrajzi körzetükben elhelyezkedő termelőktől szerzik be, elsősorban a tejpiacon az utóbbi éveket jellemző túlkínálati helyzet, s nem a termelőkkel kialakított tartós kereskedelmi kapcsolatok okozzák. A Nutricia-csoport tagjai jellemzően éves szerződéseket kötnek partnereikkel.

  • -

    Megjegyezte, hogy a tejpiacon mint közvetlenül szabályozott piacon az agrárrendtartás eszközei - a kvóta, a garantált- és irányárak rendszere - működnek, amelyek a piaci szereplők számára behatárolt mozgásteret biztosítanak, és egyúttal csökkentik a piaci pozícióból eredő esetleges visszaélések lehetőségeit is.

  • -

    Kifogásolta, hogy az összefonódás olyan lényeges előnyeit - mint például egy neves nemzetközi vállalat-csoporthoz való csatlakozás, mely export lehetőségeket teremt, értékes gazdasági információkat nyújt, a gazdaságos és az európai vállalatokkal versenyképes működést biztosító méretű, tőkeerős termelőkapacitás megteremtése, a magas minőségi színvonal biztosítása, stb. - a vizsgálati jelentés nem kellő súllyal értékelte.

  • -

    Hiányolta továbbá, hogy a vizsgálat során megkérdezett érdekképviseleti és egyéb szervezeteknek az összefonódást támogató érvei nem kellő súllyal kerültek a vizsgálatban figyelembevételre.

VI.

A Tpvt. előírásai alapján a vállalkozások összefonódásához a 23. §-ban felsorolt esetekben engedélyt kell kérni.
A 23. § (1) bekezdés b) pontja szerint, ha egy vállalkozás irányítást szerez egy vagy több vállalkozás egésze vagy része felett összefonódás jön létre. Az irányításszerzés a törvény 23. § (2) bekezdés a) pontjában foglaltak alapján akkor valósul meg, ha a vállalkozás a másik vállalkozás többségi szavazati jogot biztosító üzletrészeit megszerzi.

A Gazdasági Versenyhivatalhoz az engedély iránti kérelmet a törvény 24. § (1) bekezdése szerint akkor kell benyújtani, ha az érintett vállalkozások előző üzleti évben elért együttes nettó árbevétele meghaladja a 10 milliárd Ft-ot és az irányítás alá kerülő vállalkozásoké pedig 500 millió Ft feletti.

Tekintettel arra, hogy az összefonódással érintett vállalkozások 1998. évi együttes nettó árbevétele - 36,2 milliárd Ft - meghaladta a 10 milliárd Ft-ot, az irányítás alá kerülőké pedig - 8,6 milliárd Ft - az 500 millió Ft-ot, ezért a kérelem szerinti összefonódás a Tpvt. 24. § (1) bekezdése alapján engedélyköteles.

VII.

A Tpvt. 30. § (2) bekezdése alapján a Gazdasági Versenyhivatal nem tagadhatja meg az engedélyt, ha az összefonódás nem hoz létre vagy nem erősít meg gazdasági erőfölényt, nem akadályozza meg a hatékony verseny kialakulását, fennmaradását, vagy fejlődését az érintett piacon, vagy annak egy jelentős részén, illetve, ha az összefonódással járó előnyök meghaladják az abból származó hátrányokat.

Az összefonódással érintett piacok azok, amelyeken az eljárásban szereplő vállalkozások piaci tevékenységet fejtenek ki.

Ennek alapján a Versenytanács az összefonódás résztvevőinek piaci helyzetét a tejfelvásárlás, valamint a kész tej és tejtermékek piacán vizsgálta.

A tejfelvásárlás tekintetében, ahol az összefonódásban érintett vállalkozások, mint vevők szerepelnek, a Tpvt. 14. § (3) bekezdés b) pontja írja elő a földrajzi terület meghatározásának kritériumait, nevezetesen azt a figyelembeveendő területet, amelyen kívül az áru értékesítője nem, vagy csak számottevően kedvezőtlenebb feltételek mellett tudja az árut értékesíteni.

A Tpvt. valamely vállalkozás gazdasági erőfölényét piaci partnereinek helyzetéből közelíti meg: abból, hogy miként képesek reagálni az adott vállalkozás piaci magatartására. Ezért a földrajzi piac meghatározásánál nemcsak az összefonódásban résztvevő (a jelen esetben: vevő) vállalkozások piaci helyei bírnak jelentőséggel, hanem az eladók és az ő szempontjukból reálisan (nem számottevően kedvezőtlenebb feltételekkel) elérhető további vevők piaci helyei is. Ezért a Versenytanács nem találta megalapozottnak a vizsgáló által definiált földrajzi piacot, vagyis azon megyék együttesét, ahol a résztvevők telephelyei vannak.
Nem vitatható ugyan, hogy az összefonódás résztvevői tejigényük döntő többségét ezekből a megyékből szerzik be, mint ahogy az is tény, hogy e megyék tejtermelői a tej nagyobb hányadát az összefonódás résztvevőinek értékesítik. A Tpvt. alapján azonban a földrajzi piac meghatározásakor nem a tényleges-, hanem a lehetséges piaci kapcsolatokból kell kiindulni.

Az ugyan teljesen egyértelmű, hogy ha a feldolgozók vételi feltételei között nincsenek lényeges eltérések a piaci szereplők igyekeznek minimalizálni a szállítási költséget, és ezért akkor a termelők általában a legközelebbi feldolgozókhoz szállítják a tejet. A gazdasági erőfölény szempontjából azonban annak van jelentősége, hogy ha valamely vevő rontja az értékesítési feltételeit, (pl. csökkenti az árat) akkor arra az eladók miként képesek reagálni: van-e módjuk és milyen körben más vevőhöz fordulni.

Ennek feltérképezésekor a Versenytanács abból indult ki, hogy

  • -

    egyrészt a nyers tejet a fejés befejezését követő két órán belül megfelelő gépi hűtőbe vagy feldolgozó üzembe kell szállítani,

  • -

    másrészt azonban a 4 C°-ra hűtött tej 48 órán keresztül megőrzi eredeti tulajdonságát.

Az előzőekből következően azok az eladók, amelyek rendelkeznek megfelelő hűtőberendezéssel, szállítóeszközökkel gyakorlatilag korlátozás nélkül elszállíthatják a tejet az ország bármely feldolgozó üzemébe. Ennek a felmerülő szállítási költség következtében értelemszerűen lehetnek gazdasági korlátai, 100 kilométeres továbbszállítás esetén azonban ez a többletköltség a tej árának csak körülbelül 1 %-át teszi ki.

A nemzetközi versenyjogi gyakorlat abból indul ki, hogy egy távolabbi vevő, akkor jelent ésszerű alternatívát, ha az eladó számára egy a vevője által végrehajtott csekély mértékű (relatív) árcsökkentés esetén gazdaságos részére értékesíteni az árut. E csekély árcsökkentés mértékét a gyakorlatban általában 5 százalékban jelölik meg, amelyet összevetve az előzőek szerinti többlet szállítási költséggel megállapítható, hogy az érintett földrajzi piac határa az eladók termelő helyeitől lényegesen nagyobb távolságra van mint a négy megye alkotta régió. Az minimálisan kiterjed az ország Dunától keletre eső részére és Budapestre. Ezt alátámasztja a korábbi évek gyakorlata, amikor még ennél nagyobb távolságra is történtek tejszállítások.

Az előzőek értelemszerűen csak azokra az eladókra vonatkoznak, amelyek rendelkeznek megfelelő hűtő és szállító eszközökkel. E felszerelésekkel nem rendelkező kistermelőket azonban a földrajzi piac meghatározása szempontjából a Versenytanács figyelmen kívül hagyta, mert

  • -

    egyrészt azok az összefonódás résztvevői által vásárolt tejnek csak kisebb, 20-25 %-os - és figyelembevéve a technikai fejlődést időben csökkenő - hányadát biztosítják,

  • -

    másrészt azok általában nem állnak közvetlen üzleti kapcsolatban a résztvevőkkel, hanem független tejbegyűjtő vállalkozások részére értékesítik a nyerstejet, ami egyben korlátozza a vevők árdifferenciálási lehetőségét is.

Mindezek alapján a Versenytanács az összefonódással érintett tejfelvásárlás földrajzi piaca megközelítésekor a résztvevők piaci magatartása szempontjából meghatározó súlyt képviselő, hűtő- és szállító eszközökkel rendelkező eladók máshozfordulási lehetőségeiből indult ki, és első megközelítésben minimális földrajzi piacként Magyarország Dunától keletre elhelyezkedő területeit vizsgálta.

Az összefonódás résztvevői az előzőek szerint körvonalazott földrajzi területen a tejfelvásárlásból mintegy 30-35 %-kal részesedtek. E mérték figyelembevéve azt is, hogy a tejfeldolgozók többsége jelentős kapacitástartalékkal rendelkezik, és így a résztvevők valós piaci ereje kisebb annál mint amit a tejfelvásárláson alapuló piaci részesedésük tükröz, a Versenytanács álláspontja szerint nem alapoz meg gazdasági erőfölényes helyzetet a vizsgált földrajzi területen.

Megjegyzi a Versenytanács, hogy a rendelkezésre álló szakmai információk alapján a Dunántúl egyes területei sem tekinthetők irreális szállítási alternatívának, vagyis az összefonódással érintett földrajzi piac tágabb is lehet az ország Dunától keletre eső részénél. Ennek pontos meghatározását azonban a Versenytanács szükségtelennek tartotta, mert már egy szűkebb földrajzi piacon sem találta az összefonódás résztvevőit erőfölényes helyzetűnek.

A késztermékek vonatkozásában az összefonódással érintett földrajzi piacnak az ország egész területe tekinthető, miután a jelentősebb tejfeldolgozóipari vállalkozások termékei a nagy- és kiskereskedelmi hálózatokon keresztül az ország bármely pontján megvásárolhatóak.

Az összefonódással érintett kész tej- és tejtermékek piacán a Szabolcstej Rt. feletti irányítás megszerzésével növekszik a koncentráció. A Nutricia-csoport részesedése a kész tej- és tejtermékekben - folyadék egyenértékben számítva - 5 % ponttal, - a WÉS és YOGO vállalkozásokkal együttesen kb. 22 %-ra - emelkedik, amivel eddigi piacvezető pozíciója némileg erősödik.
E piaci részesedés azonban a Versenytanács megítélése szerint - összhangban a vizsgálati jelentésben foglaltakkal - a tej- és tejtermékek egésze és azon belül a jelentősebb árucsoportokban sem olyan mértékű, amely a Nutricia-csoport számára erőfölényes piaci pozíciót eredményezne. Az érintett késztermékek piacán nagyszámú hazai vállalkozás tevékenykedik és néhány termékféleségnél számottevő import is szerepel a kínálatban, amelyek együttesen biztosítékai a hatékony verseny fennmaradásának.

Mindezek alapján a Versenytanács arra az álláspontra helyezkedett, hogy a kérelmezett összefonódás nem hoz létre gazdasági erőfölényt sem a tejfelvásárlás- sem a kész tej- és tejtermékek piacán.

Ezt, valamint az összefonódásnak a vizsgálati jelentésben foglalt és a kérelmező által hivatkozott további előnyeit figyelembevéve a Versenytanács az összefonódást engedélyezte.

VIII.

A kérelmező a Tpvt. 62. § (1) bekezdése szerinti eljárási díjat előzetesen megfizette, ezért arról rendelkezni nem kellett.

A határozat felülvizsgálatáról a Tpvt. 83. § (1) és (2) bekezdései rendelkeznek.

Budapest, 1999. június 29.

Fógel Jánosné dr. sk. előadó
dr. Bodócsi András sk.
dr. Sólyom Eszter sk.
Ágoston Marika