Gazdasági Versenyhivatal

Vj-35/1999/10

A Gazdasági Versenyhivatal Versenytanácsa a dr. Hanák András ügyvéd (1062 Budapest, Andrássy út 60.) által képviselt
- Magyar Telecom B.V. I. rendű, valamint
- Telholding Kft II. rendű;
kérelmezőnek összefonódás engedélyezése iránti kérelmére - tárgyaláson kívül - meghozta az alábbi

határozatot

A Versenytanács engedélyezi, hogy a kérelmezők a JÁSZ-TEL Telekommunikációs, Fejlesztési és Szolgáltató Részvénytársaság felett - annak részvényei száz százalékának megszerzése révén - irányítást szerezzenek.

E határozat felülvizsgálatát az ügyfelek a kézbesítéstől számított 30 napon belül kérhetik a Fővárosi Bírósághoz címzett, de a Gazdasági Versenyhivatalnál benyújtható keresettel.

Indoklás

I.

Az összefonódással érintett vállalkozások

• 1.)

  Az I. rendű kérelmező Magyar Telecom B.V. (a továbbiakban: MATEL) hollandiai holding társaság, amely a magyarországi távközlési befektetések céljából jött létre.Ezidő szerint két magyarországi, helyi vezetékes távközlési szolgáltatást végző vállalkozás (a Déltáv Rt és Digitel 2002 Rt) részvényei többségével rendelkezik. Emellett száz százalékos tulajdonosa a II. rendű Telholding Kft üzletrészeinek.

• 2.)

  A MATEL 1998. évben 29 millió forint nettó árbevételt ért el a Magyar Köztársaság területén. Az általa irányított vállalkozások közül a Déltáv Rt nettó árbevétele 9577, a Digitel 2002 Rt-é pedig 7138 millió forint volt. A Telholding Kft 1998. évben nettó árbevételt nem ért el.

• 3.)

  A MATEL részvényeinek 39,93 százaléka a franciaországi CG SAT S.A. tulajdonában van, amely azonban ennek révén nem rendelkezik a MATEL felett irányító jellegű jogosítványokkal.

• 4.)

  A JÁSZ-TEL Telekommunikációs, Fejlesztési és Szolgáltató Részvénytársaság ( a továbbiakban: JÁSZ-TEL Rt) meghatározó tevékenysége a helyi közcélú vezetékes távbeszélő szolgáltatás 1998. évi nettó árbevétele 1539 millió forint volt.

II.

A közcélú távbeszélő szolgáltatás sajátosságai.

• 5.)

  A távközlésről szóló 1992. évi LXXII. törvény (a továbbiakban: Tt.) szerint közcélú távbeszélő szolgáltatást távközlés céljára alapított koncessziós társság, valamint az állam által, vagy az állam többségi részesedésével e célra alapított gazdálkodó szervezet végezhet. A közcélú távbeszélő szolgáltatás kiterjed a helyi, a belföldi távolsági és a nemzetközi hívásokra.

• 6.)

  Az országos távbeszélő hálózat
  - körzeten belüli (helyi) hívásokat biztosító primer körzeti hálózatokból, valamint
  - az azokat összekapcsoló, és ezáltal a belföldi távolsági hívást és a nemzetközi hívást lehetővé tevő helyközi tranzithálózatból, illetve gerinchálózatból (a továbbiakban együtt: gerinchálózat) áll.

• 7.)

  A Tt., illetve az ahhoz kapcsolódó jogszabályok rögzítik az ország primer körzeteit. Az 54 primer körzet mindegyikéhez meghatározott települések tartoznak.

• 8.)

  A távközlési szolgáltatások koncessziós pályázati eljárását és annak díjait szabályozó 25/1993. (IX.9.) KHVM rendelet alapján 1993-94. években a Magyar Köztársaság nevében eljáró közlekedési, hírközlési és vízügyi miniszter valamennyi primer körzetre, illetve a belföldi távolsági és nemzetközi hívásokat lehetővé tevő gerinchálózat működtetésére megkötötte az egyes pályázatok nyerteseivel a koncessziós szerződéseket.

• 9.)

  Az 1994. év során megkötött koncessziós szerződések révén
  - a Déltáv Rt a szentesi és a szegedi,
  - a Digitel 2002 Rt a váci és a gödöllői,
  - a JÁSZ-TEL Rt pedig a jászberényi
  körzetben szerzett jogosultságot helyi közcélú távbeszélő szolgáltatás nyújtására. A koncesszió időtartama mindhárom vállalkozás esetében 25 év, amelyen belül a kizárólagosság időtartama 8 év.

• 10.)

  A további 49 primer körzet közül 36-ban a Magyar Távközlési Részvénytársaság (a továbbiakban: MATÁV Rt) lett a koncessziós pályázat nyertese, és szintén a MATÁV Rt szerzett jogosultságot a nemzetközi és a belföldi távolsági közcélú távbeszélő szolgáltatás nyújtására.

• 11.)

  1998. évben a vezetékes távközlési hálózathoz tartozó összes végfelhasználó 6,9 százaléka volt a MATEL által irányított két vállalkozás, - 0,8 százaléka pedig a JÁSZ-TEL Rt előfizetője. Az összes végfelhasználó közel 80 százaléka a MATÁV Rt előfizetője volt. Hasonló arányok mutatkoznak a vezetékes távközlési szolgáltatásból származó bevételek alapján is.

• 12.)

  A nem koncesszió köteles távközlési szolgáltatások közül az 1998. évi országos forgalomból
  - a bérelt vonali szolgáltatások tekintetében a MATEL által irányított két vállalkozás 4,5; míg a JÁSZ-TEL Rt 0,1 százalékkal részesedett;
  - az adatátviteli (ISDN) szolgáltatások esetében a MATEL által irányított két vállalkozás részesedése 3,1; a JÁSZ-TEL Rt részesedése 0,1 százalék volt.

• 13.)

  Az 1993-94. évben kötött koncessziós szerződésekben foglalt 8 éves kizárólagossági időszak leteltét követően jogilag elhárul az akadály más vállalkozások piacra lépése elől
  -a végfelhasználóknak nyújtott (előfizetői) szolgáltatások, valamint
  -a más távközlési vállalkozások részére teljesített hálózati (összekapcsolási és hozzáférési) szolgáltatások
  esetében is.

• 14.)

  Azt, hogy a kizárólagosság megszűnésével a 2002. év során bekövetkezik a vezetékes távközlési piac liberalizációja, megerősíti az 1071/1998. (V.22.) korm. határozat a hirközléspolitikáról (a továbbiakban: Hirközléspolitika), és ebbe az irányba mutatnak a kormány tárgyalásai az Európai Bizottsággal, továbbá az a tény, hogy Magyarország csatlakozott a távközlési piac liberalizációjáról szóló, a WTO 1997. áprilisi Singapore-i Fordulóján aláirt és 1998. februárjában életbelépett megállapodáshoz.

III.

A kérelem

• 15.)

  A MATEL és a Telholding Kft az 1999. február 25-én kötött Adásvételi Megállapodással megvásárolták annak korábbi tulajdonosaitól a JÁSZ-TEL Rt részvényeit, olymódon, hogy egy darab részvény került a MATEL tulajdonába, a fennmaradó 24399 részvényt pedig a Telholding Kft szerezte meg.

• 16.)

  Az Adásvételi Megállapodás szerint a részvények adásvételének felfüggesztő feltételét képezi a Gazdasági Versenyhivatal jóváhagyása. Ennek megfelelően a kérelmezők a tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozó tilalmáról szóló 1996. évi LVII. törvény (a továbbiakban: Tpvt.) 24. § alapján a Gazdasági Versenyhivatal engedélyét kérték a JÁSZ-TEL Rt részvényei megvásárlásához, amellyel a Tpvt. 23.§ (1) bekezdéseinek b.) pontja szerinti irányítást szereznek a JÁSZ-TEL Rt felett.

• 17.)

  A kérelemben hivatkoztak arra, hogy az irányításszerzéssel megvalósuló összefonódás nem hoz létre, nem erősít meg gazdasági erőfölényt, nem akadályozza a verseny kialakulását vagy fejlődését, sem a jelenlegi piaci helyzetben, sem a kizárólagosság megszűnését követően várhatóan kialakuló piaci körülmények között.

• 18.)

  A Tpvt. 70. § (1) bekezdése alapján készített jelentésben a vizsgáló az összefonódás engedélyezését indítványozta.

IV.

A döntés

• 19.)

  Az összefonódással érintett vállalkozások (a MATEL és az általa irányított vállalkozások, továbbá a JÁSZ-TEL Rt) 1998. évi együttes nettó árbevétele meghaladta a 10 milliárd forintot, az irányítás alá kerülő JÁSZ-TEL Rt 1998. évi nettó árbevétele pedig az 500 millió forintot, ezért a kérelem szerinti összefonódás a Tpvt. 24.§ (1) bekezdése alapján engedélykötelesnek minősül.

• 20.)

  A Tpvt. 30.§ (2) bekezdése alapján a Gazdasági Versenyhivatal nem tagadhatja meg az engedélyt, ha az összefonódás nem hoz létre vagy nem erősít meg gazdasági erőfölényt, nem akadályozza meg a hatékony verseny kialakulását, fennmaradását vagy fejlődését az érintett piacon.

• 21.)

  Az összefonódással érintett piac(ok) az(ok), amely(ek)en az érintett vállalkozások piaci tevékenységet fejtenek ki. Az összefonódásnak - egyéb esetek mellett - hatása lehet a gazdasági erőfölényre, illetve általában a gazdasági versenyre, ha az összefonódással érintett, korábban egymástól független vállalkozások azonos piacon tevékenykednek, illetve a jövőben várhatóan tevékenykednek majd, és így összefonódásuk esetén csökken az egymással versenyben (lehetséges versenyben) álló vállalkozások száma, növekszik a koncentráció.

• 22.)

  A MATEL által irányított két vállalkozás két-két primer körzetben végez helyi vezetékes távközlési szolgáltatást. E tevékenységet mindkét vállalkozás saját körzetében kizárólagosan végzi, vagyis mindkettőjük piaci részesedése az adott primer körzetekben 100 százalék.

• 23.)

  A JÁSZ-TEL Rt a jászberényi primer körzetben szintén kizárólagos jelleggel végzi a helyi vezetékes távközlési szolgáltatást, így részesedése ezen a piacon szintén 100 százalék.

• 24.)

  Az előzőekből következőleg megállapítható, hogy a jelenlegi jogi- és szabályozási feltételeken alapuló piaci helyzetben a kérelem szerinti összefonódás az egymástól földrajzilag elkülönült helyi vezetékes távközlési piacokon a koncentrációt nem növeli, így e piacokon nincsenek a gazdasági versenyt hátrányosan érintő hatásai.

• 25.)

  A nem koncesszióköteles, és így már jelenleg sem kizárólagos jelleggel végezhető értéknövelt és adatátviteli szolgáltatások tekintetében a MATEL által irányított két vállalkozás és a JÁSZ-TEL Rt a jelenlegi piaci körülmények között is versenytársi viszonyban lehet egymással. Ezen szolgáltatások országos forgalmából való együttes részesedésük (4,8; illetve 3,2 százalék) azonban nyilvánvalóan nem eredményez gazdasági erőfölényes helyzetet .

• 26.)

  A Tpvt. összefonódás engedélyezési rendelkezéseinek célja az, hogy a Gazdasági Versenyhivatalnak módja legyen mérlegelni, hogy a gazdasági verseny szempontjából mi kedvezőbb: az összefonódás engedélyezése vagy annak megtiltása. Mindez már önmagában is jelzi, hogy az összefonódás engedélyezési eljárásban a piaci helyzet, illetve az összefonódás arra gyakorolt hatásainak értékelése nem lehet statikus, a vizsgálatnak ki kell terjednie a jövőben nagy valószínűséggel bekövetkező változásokra is.

• 27.)

  A vezetékes távközlés szempontjából ilyen jellegű változásnak tekinthető az egyes helyi koncessziós társaságok részére biztosított kizárólagosság 2002. év során történő megszűnésével megvalósuló liberalizáció. Ennek bekövetkezése a megkötött koncessziós szerződések alapján, illetve Magyarországnak a Hirközléspolitikában is rögzített ezirányú nemzetközi elkötelezettségeire tekintettel nem kérdőjelezhető meg. Ezért a Versenytanács szükségesnek ítélte az összefonódás gazdasági versenyre gyakorolt hatásainak értékelését a liberalizáció bevezetését követően várható piaci körülmények között is.

• 28.)

  A koncessziós szerződésekben foglalt kizárólagosságok lejártát követően
  - egyrészt megszűnik a MATÁV Rt kizárólagossága a belföldi távolsági és a nemzetközi hívások tekintetében, vagyis más vállalkozások is nyújthatnak összekapcsolási szolgáltatást;
  - másrészt megszűnik az 54 primerkörzetet működtető vállalkozás kizárólagossága is, ami azt jelenti, hogy e tekintetben is létesülhetnek alternatív hálózatok, illetve a meglevő helyi hálózatokon más vállalkozások is végezhetnek az előfizetőek részére szolgáltatást.

• 29.)

  Az előzőekből következőleg a kizárólagosság megszűnését követően a vezetékes távközlésben (a végső felhasználók részére nyújtott szolgáltatás mellett) a teljes vertikumban - tehát a helyi hálózatokra nézve is - áruvá válik a hálózathoz való hozzáférés biztosítása. Ilyen feltételek mellett valamennyi vezetékes távközlési vállalkozás (vállalkozás csoport) piaci erejének meghatározó tényezőjévé válik az, hogy előfizetői milyen arányt képviselnek a szolgáltatást igénybevevő összes végső felhasználóhoz képest.

• 30.)

  A MATEL által irányított két vállalkozás és a JÁSZ-TEL Rt 1998. évben együttesen az összes végső felhasználó 7,7 százalékot kitevő előfizetővel rendelkezett. Ebből következőleg nem valószinüsithető, hogy az összefonódás megvalósulása azzal járna, hogy a JÁSZ-TEL Rt-vel kibővülő MATEL vállalkozáscsoport a kizárólagosság megszűnését követően gazdasági erőfölényes helyzetbe kerülne.

• 31.)

  Mindezek alapján a Versenytanács úgy ítélte meg, hogy a kérelem szerinti összefonódás a jelenlegi és a jövőben várható piaci körülmények között sem hoz létre, erősít meg gazdasági erőfölényes helyzetet, illetve nincsenek káros versenyhatásai. Erre tekintettel a Tpvt. 77.§. (1) bekezdésének a.) pontja szerint úgy döntött, hogy a kérelem szerinti összefonódást engedélyezi.

V.

Eljárási kérdések

• 32.)

  Az ügyfelek (a kérelmezők és a JÁSZ-TEL Rt) kérték a tárgyalás mellőzését, ezért a Versenytanács határozatát a Tpvt. 74. § alkalmazásával tárgyaláson kívül hozta meg.

• 33.)

  A kérelmezők a Tpvt. 62. § (1) bekezdése szerinti eljárási díjat előzetesen lerótták, ezért arról rendelkezni nem kellett.

• 34.)

  A határozat felülvizsgálatát az ügyfelek a Tpvt. 83.§ (1) - (2) bekezdései alapján kérhetik.

Budapest, 1999. június 15.

dr. Bodócsi András sk.
Fógel Jánosné dr. sk.
dr. Sólyom Eszter sk.
Szabó Györgyi