Vj-48/1999/18

A Gazdasági Versenyhivatal Versenytanácsa a dr. Kiss Ferenc Kálmán vezető tanácsos által képviselt Hungária Biztosító Rt. (1054 Budapest, Vadász utca 23-25.) eljárás alá vont ellen gazdasági erőfölénnyel történt visszaélés megállapítására indult eljárásban 3/4tárgyaláson kívül 3/4 meghozta a következő

határozatot

A Versenytanács az eljárást megszünteti.

E határozat felülvizsgálatát - a kézhezvételt követő 30 napon belül - a Gazdasági Versenyhivatalnál benyújtandó, de a Fővárosi Bírósághoz címzett keresetben kérheti az eljárás alá vont.

Indoklás

I.

Hivatalból indult versenyfelügyeleti eljárás a Hungária Biztosító Rt. ellen, mivel valószínűsíthető volt, hogy az alkuszokkal folytatott üzleti kapcsolatokban az alkuszok számára hátrányos feltételeket kényszerített ki, és ezzel sérthette a tisztességtelen piaci magatartás és versenykorlátozás tilalmáról szóló 1996. évi LVII. törvény (továbbiakban: Tpvt.) 21. § a) bekezdésébe foglalt tilalmat.

II.

Az eljárás alá vont az eljárás megszüntetését kérte, tagadta, hogy erőfölényben lenne a vagyonbiztosítások piacán. Az általa folytatott gyakorlatot az indokolja, hogy a Biztosító a tartós biztosítási szerződés létrejöttében érdekelt, a díjkalkuláció költségrésze is az átlagos fennállás időszakára elosztva tartalmazza a szerzési költségelemet, így a rövid idő múlva felbontott biztosítási szerződések az egész módozat eredményét rontják, ezért ellentétesek a kockázati közösség érdekeivel.

III.

A Versenytanács a lefolytatott bizonyítási eljárás, az eljárás alá vont előadása, az általa becsatolt okiratok és a vizsgálati jelentés alapján a következő tényállást állapította meg.
Az eljárás alá vont részvénytársaságot a cégbíróság 1990. február 8-án jegyezte be 6600 TEAORR szám alatti tevékenységgel (biztosítás és nyugdíjalap kezelés a kötelező társadalombiztosítás nélkül). Az eljárásban érintett piac a vagyonbiztosítások piaca, amely jelen esetben Magyarország egész területét jelenti. Vagyonbiztosítás (nem-élet üzletágban) a Biztosítók 1998. évben 155 milliárd forint díjbevételt realizáltak. Az eljárás alá vont ezen a piacon piacvezető 44,2 %-os piaci részesedéssel, mely pozícióját megtartotta 1997-ben 45 %-os arányban volt piacvezető. A vagyonbiztosítás mint termékcsoport terjesztését a biztosító saját ügynökhálózaton illetve független biztosításközvetítőkön keresztül végzik. A piacra lépés jogi feltételeit a biztosításról szóló törvény rendezi és ez a tevékenység az Állami Biztosítási Felügyelet (ÁBIF) engedélyével kezdhető meg.
A vagyonbiztosítási ágazatban csak termék-bejelentési kötelezettség van. Az elmúlt év IV. negyedévében több mint 30 új módozatot jelentettek be a vagyonbiztosítási üzletágban. A vizsgált piacon realizált díjbevételt tekintve az eljárás alá vont első helyen áll. A vagyonbiztosításokon belül egyes termékcsoportok esetében piaci súlya 56 %.

Olyan termék, melyet csak az eljárás alá vont értékesít, nincs a piacon.

Az eljárás alá vont és a biztosítási brókercégek együttműködéséről a 110/247/1993. számú HBRT utasítás bár jelenleg is hatályban van, de az időközben bekövetkezett jogszabályi változás, valamint belső szervezeti átalakulás (brókeriroda jött létre a biztosítón belül) miatt már egyes rendelkezéseit nem alkalmazzák. Jelenleg folyik az új szabályozás kidolgozása. A brókercégekkel együttműködési szerződéseket kötnek. A belső utasításhoz 1997. január 2-án csatolt II. melléklet rögzíti a jutalékkulcsokat. E szerint a biztosító az alkusz kötési jutalékára vonatkozóan fenntartja jogát a jutalék visszakövetelésére, amennyiben a vagyonbiztosítási szerződés a megkötését követő egy éven belül megszűnik. Ezt a feltételt az eljárás alá vont az alkuszi szerződésekben általánosan alkalmazta és jelenleg is alkalmazza. A megszűnt szerződéseknél a jutalékot visszavonják, így a szerződés létrehozásáért az alkusz ellenszolgáltatást nem kap. A gépjármű biztosítások esetében módosították e kikötést 1999. január 1-től, e szerint a biztosítási szerződés megkötésétől számított fél éven túl, de egy éven belül szűnik meg a szerződés, a jutalék 50 %-át jogosult visszavonni az eljárás alá vont.

A vizsgálat megállapította, hogy az eljárás alá vontat a vagyonbiztosítások piacán követő három legnagyobb résztvevő a jutalékot nem előlegként, hanem a befolyt díj után fizetik és a teljes visszaírást nem alkalmazzák.

A vizsgálat megállapítása szerint erre a gyakorlatra utal a Független Biztosítási Alkuszok Magyarországi Szövetségétől (FBAMSZ) bekért "az 1996. évi MABISZ -FBAME tárgyalások folyamán minimum elvekként elfogadott "mintaszerződés" 4.6. pontja is, "díj-visszatérítéses üzlet esetén az alkusz részére kifizetett költségtérítés mértéke utólag korrigálható az ügyfél részére visszafizetett díj utáni költségtérítés résszel".
A jutalék visszaírása a biztosítási szerződés megszűnését követő havi elszámolásnál történik meg a gyakorlatban.
Az 1/1999. HBRT. É.1. sz. belső utasítása szerint a biztosító e feltétel alkalmazásában nem tesz különbséget az alkuszok és a saját ügynöki hálózatának díjazása között.

A Tpvt. 22. § (1) bekezdés a) pont szerint gazdasági erőfölényben van az érintett piacon az, akinek az áruját ésszerűen helyettesítő árut nem vagy csak az adott szakma és az adott áru szempontjából a szokásosnál számottevően kedvezőtlenebb feltételekkel lehet beszerezni.

A magyarországi piacon 16 biztosító verseng a fogyasztókért a vagyonbiztosítási termékek eladása érdekében. Így fennáll a máshozfordulás lehetősége. Ugyanakkor az eljárás alá vont gazdasági tevékenységét a Tpvt. 22. § (2) bekezdésében meghatározottak szerint sem tudja a piac többi résztvevőjétől nagy mértékben függetlenül folytatni, mivel szüksége van az alkuszi forgalom által biztosított 10-20 %-os bevételre is.

Mindezek alapján a Versenytanács úgy döntött, hogy az érintett piacon az eljárás alá vont nincs gazdasági erőfölényben, így azzal való visszaélést sem valósíthatott meg. Ezért az eljárást megszüntette.
A jogorvoslati lehetőséget a Tpvt. 83. §-a tartalmazza.

Budapest, 1999. június 17.

dr. Lénárd Réka sk. előadó
dr. Bodócsi András sk.
dr. Sólyom Eszter sk.
Kis Lászlóné