Vj-83/1999/13

A Gazdasági Versenyhivatal Versenytanácsa Verőcei József ügyvezető igazgató által képviselt Erzsébet és Soroksár Közösségi Televíziós Szolgáltató és Fejlesztő Kft. (1201 Budapest, Nagy Győri István u. 4-6.) eljárás alá vont vállalkozás ellen gazdasági erőfölénnyel történő visszaélés tárgyában indított eljárásban - tárgyaláson - meghozta a következő

határozatot

A Versenytanács az eljárást megszünteti.

A határozat felülvizsgálatát a kézbesítéstől számított 30 napon belül a Gazdasági Versenyhivatalnál benyújtható, de a Fővárosi Bírósághoz címzett keresettel kérheti az eljárás alá vont vállalkozás.

Indoklás

I.

Az eljárás alá vont vállalkozás 1992-től nyújtott kábeltelevíziós szolgáltatást Budapest XX. kerületének (Pesterzsébet) városközpontjában, előfizetőinek száma évek óta 3.500 fő. A rendszer soros kiépítésű, 1988-ban 23 csatornán szolgáltatott műsort, továbbá lehetőség volt az HBO mozicsatorna vételére. A kínálat 1999-ben 3 műsorral bővült, továbbá az Eurosportot magyar hanggal adja.
Az előfizetői díjak az alábbiak szerint alakultak: (a közvetlen költségek változását az iratoknál elfekvő 5/4. melléklet tartalmazza).

Költségek

1998.

1999.

Számított

Nettó

600

800

760

Közvetlen

175

274

274

Fedezet

425

526

486

Bruttó

672

896

851

Az eljárás alá vont által üzemeltetett kábeles műsorelosztó hálózatot a hozzátartozó előfizetői pontokkal a tulajdonosok az 1998. augusztus 19-én kelt szerződéssel elidegenítették a MATÁVKábelTV Kft-nek, melyet azonban az eljárás alá vont és a vevő ugyanezen napon kelt és egy évi, határozott időre szóló bérleti szerződése értelmében továbbra is eljárás alá vont üzemeltetett. A megállapodásnak az volt a célja, hogy a zavartalan jelszolgáltatást mindaddig biztosítsa, míg a MATÁVKábelTV Kft. a csillagpontos hálózatát ki nem építi, melyet 1999. év végére tervezett.

Az eljárás alá vont vállalkozás a bérleti szerződést 1999. május 31-el felmondta, a MATÁVKábelTV Kft. a jelszolgáltatást a korábbi hálózaton azonban továbbra is biztosította, és júliusra gyakorlatilag a csillagpontos rendszerre való átállás megvalósult.

II.

A Gazdasági Versenyhivatal annak tisztázása érdekében indított vizsgálatot, hogy az eljárás alá vont 1999. januárjától érvényesített előfizetői díjai megállapításával sértette-e a tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló 1996. évi LVII. törvény (továbbiakban: Tpvt.) 21. §-át.
A vizsgálati jelentés arra a következtetésre jutott, hogy a díjemelés nem tekinthető eltúlzottnak, mert a díj megemelkedett közvetlen költségekkel csökkentett része ugyan az inflációt valamennyivel meghaladó mértékben nőtt, ezt azonban indokolja a gazdálkodási veszteségek csökkentése, a tulajdonosváltozás folytán 1999-ben bekövetkező díjszint emelkedés. Minthogy a társaság tevékenységét 1999. május 31-ig megszüntette, erre is tekintettel indítványozta az eljárás megszüntetését.

III.

A Versenytanács elöljáróban arra utal, hogy a MATÁVKábelTV Kft. eljárásba vonására azért nem látott okot, mert a beszerzett adatok szerint ezen a soros rendszeren gyakorlatilag már nem szolgáltatott, míg a vizsgálat az általa alkalmazott csillagpontos díjakra nem terjed ki.

Eljárás alá vont tekintetében azt vizsgálta, hogy az 1999. évi díjemelése sérthette-e a Tpvt. 21. § a) pontját, amely tiltja az üzleti kapcsolatokban - ideértve az általános szerződési feltételek alkalmazásának esetét is - tisztességtelenül vételi vagy eladási árak megállapítását, vagy más módon indokolatlan előny kikötését vagy hátrányos feltételek elfogadásának kikényszerítését. A törvényi tényállás megvalósulásának két konjunktív feltétele van: a gazdasági erőfölényes helyzet és a visszaélésszerű magatartás. E feltételek meglétét nem látta igazoltnak a Versenytanács.
a) Gazdasági erőfölényben van az érintett piacon, akinek áruját ésszerűen helyettesítő árut nem, vagy csak a szakma és az adott áru szempontjából a szokásosnál számottevően kedvezőtlenebb feltételekkel lehet beszerezni (Tpvt. 22. § (1) bekezdés a) pontja), illetve az is, aki gazdasági tevékenységét a piac többi résztvevőjétől nagy mértékben függetlenül folytathatja anélkül, hogy piaci magatartásának meghatározásakor érdemben tekintettel kellene lennie versenytársainak, vevőinek vele kapcsolatos piaci magatartására (Tpvt. 22. § (2) bekezdés). A Versenytanács már számos hasonló ügyben kifejtette (Vj-2/1999., Vj-4/1999., 14-1999.), hogy helyettesítő szolgáltatások hiányában az érintett földrajzi piacon - amely a vizsgált vállalkozás szolgáltatási területe - az eljárás alá vont gazdasági erőfölényes helyzetben van.

b) A visszaélésszerűen megállapított ár (szolgáltatási díj) alatt a Tpvt. alkalmazásában a túlzottan magas ár értendő, vagyis ha az a vállalkozás gazdaságilag indokolt költségeinek és működéséhez szükséges nyereségének összegét meghaladja. Ilyen túlzottan magas ár azonban nem volt megállapítható a Versenytanács számításai alapján. Az 5/4. mellékletben foglalt adatok szerint ugyanis a közvetlen költség jelentősen nőtt, így a nettó díj ezzel csökkentett részének az inflációs rátával (1,143) történt emelése után is a számított díj csupán 5 %-os eltérést mutat a ténylegesen kialakított díjtól. A Versenytanács gyakorlata szerint (Vj-91/997.) a számított díjhoz képest kis eltérést mutató tényleges díj alkalmazása pedig nem minősül visszaélésszerű magatartásnak.
Ezért az eljárást a Tpvt. 77. § (1) bekezdés h) pontjára figyelemmel a 72. § (1) bekezdés a) pontja II. fordulata alapján megszüntette.

A határozat egyéb rendelkezései a Tpvt. 83. § (1) és (2) bekezdésén alapulnak.

Budapest, 1999. július 27.

dr. Sólyom Eszter sk. előadó
dr. Bodócsi András sk.
dr. Kállai Mária sk.
Ágoston Marika