Vj-84/1999/8
A Gazdasági Versenyhivatal Versenytanácsa a dr. Túri László jogtanácsos által képviselt Brau Union Hungária Sörgyárak Rt. (9400 Sopron, Vándor S u. 1.) eljárás alá vont ellen fogyasztók megtévesztésének megállapítására indult eljárásban meghozta a következő
határozatot
A Versenytanács az eljárást megszünteti.
E határozat felülvizsgálatát a - kézhezvételt követő 30 napon belül - a Fővárosi Bírósághoz címzett, de a Gazdasági Versenyhivatalhoz benyújtandó keresetben kérheti az eljárás alá vont.
Indoklás
A Versenytanács a lefolytatott bizonyítási eljárás, az eljárás alá vont előadása, az általa becsatolt okiratok, valamint a vizsgálati jelentés alapján a következő tényállást állapította meg. Az eljárás alá vont az általa forgalmazott sör eladásának növelése céljából reklámkampányba kezdett.
A reklámkampány három részből állt. Az első szakaszban a "Kaiser nem sör" felirattal jelentek meg plakátok és hirdetések 1998. november végén. Ez folytatódott 1999. március 22-e és 30-a között 79- ill. 33 spot levetítésével. A reklámkampány második szakaszában került sor a "Kaiser. A serK" szlogen alkalmazására. Végül a harmadik szakaszban a "Kaiser - de miért ser" felirattal került sor filmek levetítésére 78 alkalommal 1999. április 12-21. között. A többi
reklámok kizárólag kereskedelmi csatornákon kerültek vetítésre és ezzel párhuzamosan 1998. decemberében 740, 1999. áprilisában 540 db óriásplakáton szerepeltek azonos szövegű hirdetések.
A Gazdasági Versenyhivatal hivatalból versenyfelügyeleti eljárást indított a reklám alkalmazása miatt az eljárás alá vonttal szemben, mivel valószínűsíthető volt, hogy az "A" határozott névelő használata fogyasztókat megtévesztő módon azt sugallja, hogy csak a Kaiser az igazi sör és az összes többi nem az. A vizsgálat kiterjedt a hirdetés szövegében található "K" jel alkalmazására is,
mivel ez összetéveszthető az ® jellel, amely azt a téves nézetet kelti, hogy a szlogen védett.
Az eljárás alá vont az eljárás megszüntetését kérte, mivel nem tévesztette meg a fogyasztókat. A "Kaiser. A ser." szlogen a márkát hivatott pozícionálni, a régies, veretes ser kifejezést hozta vissza, amely verbálisan adja vissza a márkaimage-t. Épít továbbá a szlogen a Kaiser szó végződés és a ser szó azonosságából adódó szójátékra. Mivel más forgalmazó a ser kitételt nem használja, így eleve kizárt, hogy az eljárás alá vont ezzel a többi márka fölé emelje magát. A szlogen végén szereplő "K" jel használata vizuális motívumként került feltüntetésre. A fogyasztókat ez nem befolyásolja, mivel nem is tudja, hogy a termék neve mellett alkalmanként feltüntetett K pontosan mit is jelent így ez eleve alkalmatlan a megtévesztésre. A "Kaiser. A ser." szóösszetételt 1998. november 4-i elsőbbségi nappal bejelentették a Magyar Szabadalmi Hivatalhoz, ahol az eljárás folyamatban van.
A Magyar Reklámszövetség Reklámetikai Bizottsága 1999. április 29-i ülésén állást foglalt a vizsgálat kérésére. E szerint a névelővel használt "a ser" megfogalmazás illetve a "K" betű használata nem megtévesztő, egyik esetet sem tartja a Reklámetikai Bizottság sem jogi, sem etikai szempontból elmarasztalandónak. Az eljárás alá vont egyébként a Kaiser sör mellett 11 más márkát forgalmaz és összes forgalmának mindössze 17 %-a a Kaiser márka. Üzleti és stratégiai érdekeikkel ellenkezne, ha azt állítanák, hogy saját termékeiknek 83 %-a nem veszi fel a versenyt a Kaiserral.
A tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló 1996. évi LVII. törvény (továbbiakban: Tpvt.) 8. §-a tiltja a fogyasztó megtévesztését. A (2) bekezdés szerint a fogyasztók megtévesztésének minősül különösen, ha az áru lényeges tulajdonsága tekintetében valótlan tényt, vagy valós tényt megtévesztésre alkalmas módon állítanak, az árut megtévesztésre alkalmas árujelzővel látják el, vagy az áru lényeges tulajdonságairól bármilyen más megtévesztésre alkalmas tájékoztatást adnak. A Versenytanács egyetértett az eljárás alá vont védekezésének azzal a részével, hogy a névelő használata a szlogen nyelvtani megfogalmazásához szükséges volt. Egyébként a Tpvt. 9. §- ának értelmében a szó köznapi értelmében a ser egy régiesen használt kifejezés a sörre és ennek mindössze figyelemfelhívó célzata van, semmiképpen sem állít olyat az eljárás alá vont, amely alkalmas lenne a fogyasztói döntések tisztességtelen befolyásolására. Nem tartotta jogsértőnek a Versenytanács a
betű használatát sem, tekintettel arra, hogy ez nem az áru lényeges tulajdonságára vonatkozik, hanem a reklámszövegre. Így az eljárás alá vont legfeljebb a reklámozással kapcsolatos etikai szabályokat sérthette volna, melyekre azonban a Reklám Etikai Bizottság nyilatkozott és úgy foglalt állást, hogy sem jogi, sem etikai szempontból nem marasztalható el a "K" betű használata.
Mindezek alapján a Versenytanács az eljárást a Tpvt. 72. § (1) bekezdés a)
pontja alapján megszüntette.
A jogorvoslatra vonatkozó rendelkezést a Tpvt. 83. §-a szabályozza.
Budapest, 1999. július 20.
dr. Lénárd Réka sk. előadó
dr. Bodócsi András sk.
dr. Sólyom Eszter sk.
Kis Lászlóné