Gazdasági Versenyhivatal

Vj-96/1999/17

A Gazdasági Versenyhivatal Versenytanácsa a Demko, Tomori és Társai Ügyvédi Iroda (1054 Budapest, Szemere u. 17.) által képviselt Csemege-Julius Meinl Ipari és Kereskedelmi Rt kérelmezőnek összefonódás engedélyezése iránti kérelmére - tárgyaláson kívül - meghozta a következő

határozatot

• 1.)

  A Versenytanács megállapítja, hogy a kérelmező kérelem benyújtására rendelkezésére álló határidőt elmulasztotta. Ezért vele szemben 1.000.000 (egymillió) Ft bírságot szab ki, amelyet a határozat kézhezvételétől számított 30 napon belül köteles megfizetni a Gazdasági Versenyhivatal 10032000-01037557 számú bírságbevételi számla javára.

• 2.)

  A Versenytanács engedélyezi, hogy a kérelmező irányítást szerezzen az ALFA Kereskedelmi Rt felett.

• 3.)

  E határozat felülvizsgálatát a kérelmező - továbbá a 2.) pont vonatkozásában az ALFA Kereskedelmi Rt - a kézbesítéstől számított 30 napon belül kérheti a Fővárosi Bírósághoz címzett, de a Gazdasági Versenyhivatalnál benyújtható keresettel, amelynek a birság megfizetésére halasztó hatálya van.

Indoklás

I.

A kérelem

• 1.)

  Az ALFA Kereskedelmi Rt (a továbbiakban: ALFA Rt) részvényeinek 49,25 százalékával rendelkező Csemege Julius Meinl Ipari és Kereskedelmi Rt (a továbbiakban: CSJM Rt) 1997. november 6-án Opciós Megállapodást kötött a Creditanstalt Rt-vel arról, hogy a CSJM Rt 1999. november 7-ig egyoldalú nyilatkozatával megvásárolhatja a Creditanstalt Rt-től, az annak tulajdonában levő 25,85 százalékos ALFA Rt részvénycsomagot.

• 2.)

  A felek megállapodtak a részvénycsomag USD-ben számított vételárában, továbbá egy opciós díjban is, amelyet a CSJM Rt a megállapodás hatálya alatt negyedévenként fizet a Creditanstalt Rt részére.

• 3.)

  A kérelmező CSJM Rt 1999. június 25.-i kérelmében jelezte, hogy az 1.) pont szerinti vételi jogát gyakorolni kívánja.
  
  3.l. Elsődlegesen kérte annak megállapítását, hogy az ALFA Rt részvényei többségének CSJM Rt által történő megvásárlása nem minősül vállalkozások összefonódásának, mert az ALFA Rt tényleges tevékenységét a 49,25 százalékos tulajdonos CSJM Rt irányítja. A Creditanstalt Rt a döntések meghatározásában nem működik közre, a társaság tulajdonosi irányítását (közgyűlési határozatban való részvétel) rendszeresen meghatalmazással delegálja a CSJM Rt-nek, vagyis a CSJM Rt a tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló 1996. évi LVII. törvény (a továbbiakban: a Tpvt.) 23. § (3) bekezdésében meghatározott módon irányítja az ALFA Rt-t. Hivatkozott a Versenytanács kialakult gyakorlatára, mely szerint "ha egy vállalkozás már irányítási joggal rendelkezik a másik vállalkozás felett, akkor az irányítás módjának megváltozását eredményező akció-jelen esetben a vételi jog gyakorlása - nem minősül a két vállalkozás közötti összefonódásnak".
  
  3.2. Másodlagosan - amennyiben a részvények többségének megvásárlása összefonódásnak minősülne - kérte, annak engedélyezését, mert az nincs hatással a gazdasági versenyre.

• 4.)

  1999. augusztus 26.-i beadványában a kérelmező - bármiféle indokolás nélkül - visszavonta azon bejelentését, hogy a CSJM Rt a Tpvt. 23.§ (3) bekezdésben meghatározott módon irányítást szerzett volna az ALFA Rt felett. Ez azonban nem változtat azon a tényen, hogy az Opciós Megállapodás 1997. november 7.-i megkötése óta megtartott ALFA Rt közgyűlések közül
  - az 1997. december 10.-i, az 1998. május 5.-i, az 1998. november 30.-i és az 1999. április 7-i közgyűlésen a Creditanstalt Rt-t a CSJM Rt képviselte;
  - az 1999. május 21.-i közgyűlésen a Creditanstalt Rt nem vett részt; így
  - a Creditanstalt Rt csak az 1999. június 18-án (közvetlenül a kérelem benyújtását megelőzően) tartott közgyűlésen volt jelen.

• 5.)

  A CSJM Rt és az ALFA Rt 1998. április 15-én Együttműködési Megállapodást kötött, amelynek értelmében összehangolják beszerzési szervezeteik működését és értékesítési akcióikat.

II.

Az összefonódás résztvevői

• 6.)

  A CSJM Rt meghatározó tevékenysége az élelmiszerek és élelmiszer jellegű termékek (a továbbiakban együtt: élelmiszerek) kiskereskedelme: országosan 171 - ezen belül Budapesten 52 - kiskereskedelmi egységében.

• 7.)

  A CSJM Rt az üzletrészek, illetve a részvények többségének tulajdonlásán alapuló irányítási joggal rendelkezik az egy kiskereskedelmi egységet üzemeltető Csemege-54 Kft és a három kiskereskedelmi egységet üzemeltető KAPOS Kereskedelmi Rt felett.

• 8.)

  Szintén az üzletrészek többségének tulajdonlására alapítottan irányítja a CSJM Rt a Csemege Julius Meinl Kft-t, amelynek tevékenysége a tulajdonában levő öt kiskereskedelmi egység CSJM Rt részére történő bárbeadására korlátozódik.

• 9.)

  A 6-8. pontokban említett vállalkozások (a továbbiakban együtt: CSJM-csoport) 1998. évi együttes árbevétele - az egymás közötti forgalom nélkül - 72,6 milliárd forint volt.

• 10.)

  A CSJM-csoport részesedése az 1998. évi
  - országos élelmiszer kiskereskedelmi forgalomból: 5,8;
  - budapesti élelmiszer kiskereskedelmi forgalomból: 8,7;
  - országos élelmiszer beszerzésből: 5,4
  százalék volt.

• 11.)

  Az ALFA Rt (1998. évi nettó árbevétele: 20,4 milliárd forint) meghatározó tevékenysége az élelmiszernagykereskedelem, öt budapesti, és egy Pest megyei telephelyén azonban kiskereskedelmi értékesítést is végez. Részesedése az 1998. évi
  - országos élelmiszerkiskereskedelmi forgalomból: 0,3;
  - budapesti élelmiszerkiskereskedelmi forgalomból: 1,1;
  - országos élelmiszerbeszerzésből: 1,7
  százalék volt.

III.

Az engedélykérési kötelezettség

• 12.)

  A kérelmező - utóbb visszavont - elsődleges kérelmével (lásd: 3.1 pont) összefüggésben a Versenytanács megjegyzi, hogy kialakult gyakorlata (Elvi állásfoglalások 57., Versenyfelügyeleti Értesítő 1999. évi 4. szám) szerint csak a jogszerű irányítás módjának megváltozása nem minősül összefonódásnak. Jogszerű az irányítás, ha
  a.) a vállalkozás a Tpvt. hatálybalépése (1997. január 1.) előtt szerezte; vagy
  b.) az irányítás megszerzésének időpontjában a Tpvt. 24. § alapján nem állt fenn az engedélykérési kötelezettség.
  
  Miután a CSJM Rt 1997. november 6-án kötötte az Opciós Megállapodást, ezért az a.) pont nem jöhet szóba, mint ahogy - tekintettel a Tpvt. 24.§ (1) bekezdés szerinti küszöbértékekre - a b.) pont sem, hiszen a CSJM Rt 1996. évi nettó árbevétele (45,2 milliárd forint) önmagában meghaladta az engedélyezési kötelezettséget megalapozó 10 milliárd forintot, az irányítás alá kerülő ALFA Rt -é (22 milliárd forint) pedig az 500 millió forintot.

• 13.)

  Az előzőek alapján a CSJM Rt ALFA Rt feletti irányítása - a Gazdasági Versenyhivatal engedélyének hiányában - nem lehet jogszerű. Ezért a Versenytanács elsőként azt vizsgálta, hogy a CSJM Rt mikor szerzett (illetve szerez) irányítást az ALFA Rt felett:
  - az Opciós Megállapodáson alapuló részvény többség megszerzésével (miként azt módosított kérelmében állítja); vagy
  - már azt megelőzően az Opciós Megállapodás, illetve az annak megkötését követően a Creditanstalt Rt-től kapott képviseleti meghatalmazások alapján.

• 14.)

  A Versenytanács gyakorlata szerint egy opciós megállapodás önmagában nem hoz létre irányítást, és így nem is keletkeztet engedélykérési kötelezettséget. (Vj-136/1998. számú határozat).

• 15.)

  A jelen Opciós Megállapodásnak azonban több olyan sajátosság van, amelyek alapján nem zárható ki, hogy az egyoldalú nyilatkozattal történő részvényvásárlásra feljogosított CSJM Rt már az Opciós Megállapodáshoz kapcsolódóan irányítási jogot szerzett. Ilyen sajátosságnak tekinthető, hogy:
  a.) az eladó Creditanstalt Rt nem többségi (irányító) tulajdonosa az ALFA Rt-nek, hanem
  b.) kisebbségi tulajdonos (pénzügyi befektető), amely pénzintézeti tevékenységet folytat, amire tekintettel
  c.) az Opciós Megállapodás tartalmát tekintve inkább hitelezésnek minősül (ezt tá-masztja alá, hogy a felek vételár mellett abban is megállapodtak, hogy a CSJM Rt negyedévenként opciós díjat fizet, amely funkciója alapján inkább "kamat jellegű" tehernek tekinthető).

• 16.)

  A Versenytanács gyakorlata szerint (Vj-101/1999. számú határozat) 50 százalék alatti szavazatot képviselő részvények is biztosíthatnak többségi szavazatot - és ezen keresztül a Tpvt. 23.§ (2) bekezdésének a.) pontja szerinti irányítási jogot - tulajdonosuk részére, ha az biztos lehet abban, hogy részvényei révén folyamatosan többsége lesz a közgyűlésben. Ezt a Versenytanács a jelen esetben megvalósultnak találta, hiszen a Creditanstalt Rt szavazati jogát az opció teljes időtartama alatt átengedte a CSJM Rt részére, és függetlenül attól, hogy a meghatalmazás minden egyes közgyűlésre nézve esetileg történt, az - éppen az ügylet 15. pontban említett sajátosságaiból következően - a Creditanstalt Rt objektív érdekeiből is fakadt.

• 17.)

  Mindezek alapján a Versenytanács úgy ítélte meg, hogy a CSJM Rt az Opciós Megállapodás megkötésekor - de legkésőbb az azt követő első közgyűlés időpontjában (1997. december 10.)- irányítást szerzett az ALFA Rt felett.

• 18.)

  Az előzőeket - a Versenytanács álláspontja szerint - a kérelmező nyilatkozatai is alátámasztják: míg a kérelemben logikus érveléssel támasztotta alá, hogy irányítja az ALFA Rt-t (lásd: 3.1 pont), addig az azt visszavonó nyilatkozatát érdemben nem támasztotta alá.

• 19.)

  Szintén a CSJM Rt ALFA Rt feletti irányítását támasztja alá, hogy a köztük 1998. április 15-én létrejött Együttműködési Megállapodáshoz nem kértek a Gazdasági Versenyhivataltól a Tpvt. 18.§ (2) bekezdése alapján (egyedi) mentesítést. Erre ugyanis a Tpvt. 12.§ szerint - csekély jelentőség hiányában - csak akkor nincs szükség, ha a megállapodás egymástól nem független vállalkozások között jön létre, így például, ha az egyik vállalkozás irányítja a másik vállalkozást (Tpvt. 15.§ (1) bekezdés a.) pont).

IV.

A birság kiszabása.

• 20.)

  A Tpvt. 28. § (2) bekezdése szerint az összefonódás engedélyezése iránti kérelmet a szerződés megkötésének vagy az irányítási jog megszerzésének időpontjai közül a korábbitól számított nyolc napon belül kell benyújtani.

• 21.)

  A Versenytanács álláspontja szerint a Tpvt. 28.§ (2) bekezdése alkalmazásában szerződés alatt az irányítási jogot biztosító szerződést kell érteni. Ezért az 1997. november 6.-i Opciós Megállapodás még nem kelteztet feltétlenül engedélykérési kötelezettséget, az 1997. december 10.-i közgyűlésre kapott meghatalmazás - mint az irányítási jog megszerzése - azonban igen. Ezért a CSJM Rt-nek legkésőbb e közgyűlést követő nyolcadik napon, 1997. december 18.-án engedélyt kellett volna kérnie a Gazdasági Versenyhivataltól.

• 22.)

  A Tpvt. 79. § szerint az engedély iránti kérelem elmulasztása miatt - legfeljebb napi tizezer forint összegű - birság szabható ki.

• 23.)

  A kérelem benyújtásának végső határideje (1997. december 18.) és annak tényleges benyújtása (1999. június 25.) között 553 nap telt el, vagyis a kiszabható birság maximális összege 5.553.000 Ft.

• 24.)

  A Versenytanács - az előzőek szerinti maximális összegnél lényegesen kisebb - egy millió forintos bírságot szabott ki. A birság összegének meghatározásakor figyelembe vette, hogy a kérelmező, ha jelentős késéssel is, de benyújtotta kérelmét.

V.

Az engedélykérés

• 25.)

  A Tpvt 30.§ (2) bekezdése alapján a Gazdasági Versenyhivatal nem tagadhatja meg az engedélyt, ha az összefonódás nem hoz létre, vagy erősít meg gazdasági erőfölényt, nem akadályozza a hatékony verseny kialakulását, fennmaradását vagy fejlődését az érintett piacokon.

• 26.)

  Az összefonódással érintett piacoknak az irányítást megszerző CSJM Rt., illetve az irányítás alá kerülő ALFA Rt közös meghatározó tevékenységei alapján az élelmiszerek kiskereskedelme és az élelmiszerek továbbértékesítés céljából történő beszerzése minősül.

• 27.)

  A CSJM-csoport és az ALFA Rt együttes részesedését az összefonódással érintett főbb piacokon a Táblázat foglalja össze.

Táblázat

A CSJM - csoport és az ALFA Rt 1998. évi
együttes piaci részesedése (%)

• 28.)

  A táblázatban szereplő adatokkal kapcsolatosan a Versenytanács utal arra, hogy az élelmiszerek nem tekinthető olyan homogén árucsoportnak, amelyen belül az egyes konkrét áruféleségek a Tpvt. 14.§ (2) bekezdésében foglaltak szerint ésszerűen helyettesítik egymást. Az élelmiszerek több olyan árucsoportra oszthatók, amelyeken belül az egyes konkrét áruk már helyettesítik egymást. A Versenytanács ennek ellenére szükségtelennek ítélte ezen árucsoportok (mint érintett árupiacok) egyértelmű beazonosítását, és az azokra vonatkozó részletes adatok beszerzését. Az érintett vállalkozások az élelmiszerek gyakorlatilag teljes választékát forgalmazzák, és ésszerűen - hacsak nem akarják fogyasztóikat elveszíteni - nem is tehetnek mást. Ebből következőleg piaci részesedésük az egyes árucsoportokban tartósan nem térhet el lényegesen az élelmiszerek egészét jellemző mértéktől. Másrészt egy kereskedelmi vállalkozás valós piaci súlya (forgalmazási kapacitása) és abból adódó piaci ereje - eladóként és vevőként egyaránt - összesített forgalmi (illetve beszerzési) adatai alapján ítélhető meg reálisan.

• 29.)

  Földrajzi szempontból szintén speciális helyzetben vannak a kiskereskedelmi vállalkozások. Az egyes kiskereskedelmi egységek tekintetében értelemszerűen csak az adott település (esetleg annak vonzáskörzete) minősül a Tpvt. 14. § (3) bekezdése szerint földrajzi értelemben érintett piacnak. E vonatkozásban a Versenytanács elégségesnek találta Budapest kiemelését, mert az ALFA Rt az ország más területein - mint kiskereskedő - nincs jelen.

• 30.)

  A beszerzés szempontjából vizsgálva, az árucsoportok túlnyomó többsége esetében földrajzi értelemben országosan tekinthető a piac.

• 31.)

  Kiindulva a Táblázatban foglalt adatokból, figyelembevéve a 28-30. pontokban írtakat is, a Versenytanács úgy ítélte meg, hogy a CSJM-csoport és a ALFA Rt együttes részesedése az összefonással érintett piacok egyikén sem ér el olyan mértéket (illetve növekedést), amely a gazdasági verseny szempontjából kritikusnak minősülne. Ezen alacsony ( 10 százalék alatti) piaci részesedésre és az érintett piacokon jelenlévő jelentős versenytársakra tekintettel, a Versenytanács arra az álláspontra jutott, hogy a kérelem szerinti összefonódás, nem hoz létre gazdasági erőfölényt, illetve nem akadályozza a hatékony verseny fennmaradását. Ez esetben pedig a Tpvt. 30. § (3) bekezdése alapján a Gazdasági Versenyhivatal az engedélyt nem tagadhatja meg, ezért a Versenytanács az összefonódást - egyezően a Tpvt. 71.§ (1) bekezdés szerinti vizsgálói indítvánnyal - engedélyezte.

VI.

Eljárási kérdések

• 32.)

  Az ügyfelek (a kérelmező és az irányítása alá kerülő ALFA Rt) kérték a tárgyalás mellőzését, ezért a Versenytanács határozatát a Tpvt. 74.§ (1) bekezdése alapján tárgyaláson kívül hozta meg.

• 33.)

  A kérelmező a Tpvt. 62.§ (1) bekezdése szerinti eljárási díjat megfizette, ezért arról rendelkezni nem kellett.

• 34.)

  A határozat felülvizsgálatára vonatkozó rendelkezés a Tpvt. 83.§ (1) és (2) bekezdésén alapul.

Budapest, 1999. november 15.

dr. Bodócsi András sk.
Fógel Jánosné dr. sk.
dr. Sólyom Eszter sk.
Szabó Györgyi