Gazdasági Versenyhivatal

Vj-126/1999/25

A Gazdasági Versenyhivatal Versenytanácsa a dr. Kiss Ferenc Kálmán vezető jogtanácsos által képviselt Hungária Biztosító Rt (1054 Budapest, Bajcsy Zsilinszky út 52.) kérelmezőnek összefonódás engedélyezése iránti kérelmére - tárgyaláson kívül - meghozta a következő

határozatot

A Versenytanács megállapítja, hogy nem minősül vállalkozások összefonódásának az, hogy a kérelmező megszerezte a MATÁVkábelTV Kft üzletrészeinek - 75 százalék szavazati jogot biztosító - 25 százalékát.

E határozat felülvizsgálatát az ügyfelek a kézbesítéstől számított 30 napon belül kérhetik a Fővárosi Bírósághoz címzett, de a Gazdasági Versenyhivatalnál benyújtható keresettel.

Indoklás

I.

• 1.)

  A kérelmező Hungária Biztosító Rt (a továbbiakban: Hungária) és a Magyar Távközlési Részvénytársaság (a továbbiakban: MATÁV) 1999. augusztus 10-én Üzletrész Adásvételi Szerződést és ahhoz kapcsolódóan Szindikátusi Megállapodást (a továbbiakban együtt: Szerződés) kötött egymással.

• 2.)

  A Szerződésnek a kérelem elbírálása szempontjából meghatározó elemei az alábbiak:
  
  2.1. A Hungária - átmeneti befektetésként , a befektetés ésszerű időtartamát követő értékesítése céljából - megvásárolja a MATÁV-tól a MATÁVkábelTV Kft üzletrészeinek 25 százalékát, valamint a szavazati jogok 75 százalékát. Az üzletrészek 25 százaléknyi szavazati jogot biztosító 75 százaléka a MATÁV tulajdonában marad. Egyidejűleg megállapodtak a felek abban, hogy a lehető legrövidebb időn belül úgy határozhatnak, hogy a Kft-t Rt-vé alakítják át.
  
  2.2. Az átalakítást megelőzően a MATÁVkábelTV Kft ügyvezető igazgatóját a MATÁV jelölheti, és annak Taggyűlés általi kinevezésekor a Hungária a szavazati jogát a MATÁV által javasolt személy javára gyakorolja.
  
  2.3. Az Rt-vé történő átalakítást követően a MATÁV lesz jogosult
  - az Igazgatóság és
  - a Felügyelőbizottság
  tagjai többségének kinevezésére és visszahívására vagy leváltására.
  
  2.4. A MATÁV öt éven keresztül jogosult megvásárolni a Hungária üzletrészeit (részvényeit). Ezt a vételi opciót írásos értesítés formájában gyakorolhatja. A felek az árban is megállapodtak.
  
  2.5. A Hungária öt év elteltét követő 90 napon belül jogosult ületrészeit (részvényeit) a MATÁV részére értékesíteni. Ezen eladási opciót írásos értesítés formájában gyakorolhatja. A felek az árban is megállapodtak.

II.

• 3.)

  A kérelmező Hungária a tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló 1996. évi LVII. törvény (a továbbiakban: Tpvt.) 67.§. (2) bekezdésére figyelemmel az alábbiakban részletezett kérelemmel fordult a Gazdasági Versenyhivatalhoz.
  
  3.l. Elsődlegesen kérte annak megállapítását, hogy üzletrészvásárlása a Tpvt. 25.§ alapján nem minősül összefonódásnak, mert arra átmeneti jelleggel, a későbbi, haszonnal történő továbbértékesítés céljával kerül sor.
  
  3.2. Másodlagosan - amennyiben üzletrészvásárlása összefonódásnak minősülne - kérte annak engedélyezését, figyelemmel arra, hogy a Hungária azon a piacon, amelyen a MATÁVkábelTV Kft tevékenykedik nincs jelen, így az összefonódás a gazdasági versenyt nem érintené.

• 4.)

  A Tpvt. 71.§ (1) bekezdése alapján készített jelentésben a vizsgálók indítványozták annak megállapítását, hogy a Hungáriának a MATÁVkábelTV Kft feletti irányításszerzése, tekintettel arra, hogy a Tpvt. 25.§ alapján nem minősül összefonódásnak, nem esik engedélykérési kötelezettség alá.

• 5.)

  Engedélykérési kötelezettség hiányában a vizsgálók részleteiben nem elemezték a várható piaci hatásokat, felhívták azonban a figyelmet a Szerződés és a távközlési törvény módosításáról szóló 1999. évi LXVI. törvény 11. § (2) bekezdésének a.) pontja közötti összefüggésre. Ez a rendelkezés korlátozza a távközlési szervezeteket abban, hogy a saját távbeszélő infrastruktúrával lefedett (jelenleg kizárólagos joggal biztosított) területen külön műsorelosztó hálózat felett rendelkezési jogot szerezzenek. A korlátozás kiterjed a távközlési szervezetek közvetett és közvetlen tulajdonosaira, továbbá azokra a vállalkozásokra is, amelyekben a gazdasági társaságokról szóló 1997. évi CXLIV. törvény (a továbbiakban: Gt.) szerinti jelentős befolyást megvalósító (25 százalék feletti) szavazati joguk van. Az a körülmény, hogy a szerződés alapján megszűnik a MATÁV-nak a Gt. szerinti jelentős befolyása a MATÁVkábelTV Kft felett - a vizsgálók álláspontja szerint - korlátozhatja a távközlési törvény fenti módosításával elérni kívánt célt. Nevezetesen azt, hogy ne engedje fokozódni azt az előnyt amivel a kizárólagos jog birtokosa (adott esetben: a MATÁV) a 2002. évre tervezett piacnyitás időpontjában várhatóan rendelkezik majd.

III.

• 6.)

  A Tpvt. 23.§ (2) bekezdése alapján az irányítás megszerzésének - és ezen keresztül összefonódásának - minősül, ha egy vállalkozás vagy több vállalkozás közösen a másik vállalkozás

• • a.)

    többségi szavazati jogot biztosító üzletrészeit, részvényeit, illetőleg a szavazati jogok több mint ötven százalékát megszerzi, vagy

• • b.)

    vezető tisztségviselői többségének kijelölésére, megválasztására vagy visszahívására jogosultságot szerez

• 7.)

  A Szerződés szerinti üzletrész vásárlást követően

• • -

    a szavazati jogok 75 (vagyis több, mint 50 ) százalékával rendelkező Hungária az a.) pont, míg

• • -

    a vezető tisztségviselők (Kft esetén: az ügyvezető igazgató, Rt esetén: az Igazgatóság tagjai) többségének kijelölésére, megválasztására és visszahívására (leváltására) jogosultságot szerző MATÁV a b.) pont

szerinti irányítási joggal rendelkezik majd a MATÁVkábelTV Kft felett.

• 8.)

  A Tpvt. nem állapít meg hierarchiát a 23. § (2) bekezdés a.) és b.) pontjában rögzített kétféle irányítási mód között. Ezért a Versenytanács abból indult ki, hogy ha a vállalkozásnak két részvényese (tagja) van, és azok közül az egyik a Tpvt. 23. § (2) bekezdés a.) pontja, a másik pedig b.) pontja szerinti jogosítvánnyal rendelkezik, akkor - általános esetben - a két vállalkozás csak közös irányítást képes megvalósítani, mert

• • -

    a vállalkozás folyamatos működését, piaci magatartását meghatározó minden lényeges kérdésben az Igazgatóság (Kft-ként történő működés esetén az ügyvezető igazgató) rendelkezik jogkörökkel;

• • -

    a Közgyűlés (Kft esetében: Taggyűlés) azonban hosszabb távon képes lehet ezen jogköröket korlátozni, illetve lényeges döntések megvalósítását akadályozni; vagyis

• • -

    a részvényeseknek (tagoknak), ha el kívánják kerülni a patthelyzeteket, akkor egyetértésre kell jutniuk a vállalkozás piaci magatartását meghatározó döntésekben.

• 9.)

  A korábbi egyedüli irányításról a közös irányításra történő áttérés a Versenytanács kialakult gyakorlata (Elvi állásfoglalások 26., Versenyfelügyeleti Értesítő 1998. évi 6. szám) szerint vállalkozások összefonódásának minősül.

• 10.)

  Ugyanakkor a Tpvt. 25. § szerint nem minősül összefonódásnak a pénzintézet, a biztosítóintézet, a pénzügyi holding, a befektetési társaság vagy a vagyonkezelő szervezet átmeneti irányítás - vagy vagyonszerzése, ha annak célja a továbbértékesítés előkészítése. E rendelkezés alkalmazhatósága szempontjából a Versenytanács abból indult ki, hogy a Szerződés szerinti üzletrészvásárlás esetében,

• • -

    a Hungária, mint biztosítóintézet beletartozik a Tpvt. 25.§ szerinti alanyi körbe;

• • -

    a továbbértékesítési szándékot pedig a Szerződés erre kifejezetten utaló rendelkezése mellett, a Szerződés további elemei (mindenekelőtt a vételi- és az eladási opció) is igazolják.

• 11.)

  Az átmenetiség maximálisan lehetséges időtartamára a Tpvt. nem tartalmaz rendelkezését és arra vonatkozóan a Versenytanács sem alakított ki eddig gyakorlatot.

• 12.)

  Az átmeneti irányítás szerzés a Tpvt. alapján azt jelenti, hogy a vállalkozás megszerezte ugyan az irányítás jogát (lehetőségét), azonban azzal a másik vállalkozás piaci magatartásának, döntéseinek meghatározása, befolyásolása céljából nem kíván élni. A vállalkozások működésének normál rendjével azonban szemben állna, ha hosszabb ideig irányítás nélkül maradnának. Ezért az sem lehet kérdéses, hogy egy vállalkozást az átmeneti időszakban is "irányít(anak) valaki(k)", ha más nem a vállalatvezetés (a menedzsment). Az ilyen helyzet egy éven túli fennmaradása azonban általában nem valószínű, és az nagy valószínűséggel szembekerülhet az átmeneti irányítást szerzőnek a haszonnal történő továbbértékesítési céljával is.

• 13.)

  Ezért a Versenytanács álláspontja szerint, ha a Tpvt. 25.§ szerinti alanyi körbe tartozó vállalkozás egy évnél hosszabb ideig rendelkezik az irányítás jogával, akkor részletesen vizsgálni kell az átmeneti irányítás alá került vállalkozás tényleges irányítási viszonyait, a vállalkozás működését, hogy a vállalkozás irányítási jogát valóban kizárólag a továbbértékesítés előkészítése érdekében gyakorolja-e a közgyűlésen (taggyűlésen), amelyet az érvényes szabályok szerint egy éven belül mindenképpen tartani kell.

• 14.)

  Az előzőek speciális tartalmat kapnak akkor, ha nem az egy évnél hosszabb idő eltelte után kell azt vizsgálni, hogy az irányítás szerzés átmeneti vagy sem, hanem abban kell dönteni, hogy egy várhatóan hosszabb ideig tartó állapot tekinthető-e a Tpvt. 25.§ szerinti átmeneti irányításnak. Ilyen esetekben értelemszerűen nincs mód a vállalkozás tényleges működésének vizsgálatára. Ezért alapvetően abból lehet kiindulni, hogy az átmenetiség tartós fennmaradása összhangban áll-e az átmeneti irányítást szerző vállalkozás objektív érdekeivel.

• 15.)

  A MATÁVkábelTV Kft esetében a Versenytanács abból a sajátos körülményből indult ki, hogy annak korábbi irányítója a Szerződés alapján továbbra is irányító pozícióban marad. Így egyrészt nem áll fenn az az előzőekben említett veszély, hogy a MATÁVkábelTV Kft "irányítás nélkül" marad. Másrészt figyelemmel arra is, hogy a MATÁV a kábeltelevíziózásban - mint a szélesen értelmezett távközlési piac egyik szegmensében - lényegesen nagyobb szakmai ismeretekkel rendelkezik, mint a Hungária, a felek objektív helyzete is alátámasztja azt, hogy a Hungária nem kíván beleszólni a MATÁVkábelTV Kft piaci magatartásával kapcsolatos döntésekbe.

• 16.)

  Mindezek alapján a Versenytanács - egyezően a kérelmező elsődleges kérelmével (3.1. pont) és a vizsgálók álláspontjával (4. pont) - úgy ítélte meg, hogy a Hungária a Szerződéssel a Tpvt. 25. § szerinti átmeneti irányítást szerzett. Álláspontja szerint azonban, ha egy vállalkozás feletti irányítási joggal két vállalkozás közösen rendelkezik, de azok közül az egyik vállalkozás a Tpvt. 25.§ szerinti átmeneti irányító, akkor a másik vállalkozás egyedüli irányítónak minősül. Ebből következőleg a MATÁVkábelTV Kft irányításában a Szerződés nem eredményezett változást: a Tpvt. szempontjából a MATÁVkábelTV Kft egyedüli irányítója változatlanul a MATÁV. Minderre tekintettel a Versenytanács a Tpvt. 77.§ (1) bekezdésének a.) pontja alapján úgy döntött, hogy nem minősül vállalkozások összefonódásának, ha a Hungária megszerzi a MATÁVkábelTV Kft üzletrészeinek - 75 százalék szavazati jogot biztosító - 25 százalékát.

• 17.)

  Miután a Szerződés szerinti üzletrész (és szavazati jog) vásárlás nem minősül összefonódásnak, és így ahhoz nem kell a Gazdasági Versenyhivatal engedélye, a Versenytanács nem foglalkozott a Szerződés gazdasági versenyre gyakorolt hatásaival. Megjegyzi azonban, hogy a vizsgálók által megfogalmazott aggályok (lásd: 5. pont) összecsengenek azokkal a megfontolásokkal, amelyekre tekintettel a Versenytanács 1998. novemberében nem engedélyezte a MATÁV-nak a JÁSZTEL Rt feletti irányításszerzést (Vj-107/1998.).

IV.

• 18.)

  Az ügyfelek (a kérelmező és a MATÁVkábelTV Kft) kérték a tárgyalás mellőzését, ezért a Versenytanács határozatát - a Tpvt. 74.§ (1) bekezdésének alkalmazásával - tárgyaláson kívül hozta meg.

• 19.)

  A kérelmező a Tpvt. 62.§ (1) bekezdése szerinti eljárási díjat előzetesen lerótta ezért arról rendelkezni nem kellett.

• 20.)

  A határozat felülvizsgálatára vonatkozó rendelkezés a Tpvt. 83.§ (1) - (2) bekezdésen alapul.

Budapest, 1999. november 30.

dr. Bodócsi András sk. előadó
Fógel Jánosné dr. sk.
dr. Sólyom Eszter sk.
Szabó Györgyi