Vj-159/1999/9
A GazdaságiVersenyhivatal Versenytanácsa a dr. Incze András Péter ügyvéd (1051 Budapest, Arany János u. 9.) által képviselt IRISBUS Holding S.L. kérelmezőnek összefonódás engedélyezése iránti kérelmére - tárgyaláson kívül - meghozta a következő
határozatot
A Versenytanács engedélyezi, hogy a kérelmező irányítást szerezzen az IKARUSBUS Járműgyártó Rt felett.
E határozat felülvizsgálatát az ügyfelek a kézbesítéstől számított 30 napon belül kérhetik a Fővárosi Bírósághoz címzett, de a Gazdasági Versenyhivatalnál benyújtható keresettel.
Indoklás
A kérelmező IRISBUS Holding S.L. (a továbbiakban: IRISBUS) és az IKARUS Járműgyártó Rt (a továbbiakban: IKARUS) 1999. július 15-én keretszerződést kötött abból a célból az IKARUS autóbusz gyártó-tevékenységét az IRISBUS vegye át. Ennek érdekében
- első lépésként az IKARUS létrehozott egy új gazdasági társaságot, az IKARUSBUS Járműgyártó Rt-t (a továbbiakban: IKARUSBUS), amely tulajdonolja az IKARUS autóbusz gyártó tevékenységet: az annak végzésére kijelölt telephelyet; az ahhoz szükséges eszközöket, licenceket, terveket, információkat, adatbázisokat; a működéshez szükséges pénzeszközöket;
- második lépésként az IRISBUS megvásárolja az IKARUSBUS részvényeinek 75 százalékát.
A kérelmező IRISBUS a tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló 1996. évi LVII. törvény (a továbbiakban: Tpvt.) VI. fejezetének rendelkezései alapján a fenti tranzakcióhoz - mint vállalkozások összefonódásához - engedélyt kért a Gazdasági Versenyhivataltól.
Az IRISBUS-t a Renault VI. S.A., valamint a FIAT vállalkozás csoporthoz tartozó IVECO Spa és IVECO N.V. alapította 1998. szeptemberében, autóbusz gyártó üzletágaik egyesítése érdekében. Az IRISBUS a Mercedes és a Volvo után Európa harmadik legnagyobb autóbusz gyártójaként számos országban (Franciaország, Olaszország, Németország, Spanyolország, Csehország) rendelkezik termelő kapacitással.
Az IKARUS és az általa irányított vállalkozások meghatározó tevékenysége az autóbusz gyártás, amelyből 1998. évben 23,7 milliárd forint nettó árbevétele származott.
Az autóbuszok magyarországi piaca teljesen szabad, bel- és külföldi termelő és/vagy kereskedő termékével adminisztratív korlátozásoktól mentesen léphet piacra. Ennek megfelelően a világ gyakorlatilag minden jelentős gyártója jelen van a magyar piacon. A köztük levő versenyt erősíti, hogy a megrendelések egy jelentős részét közbeszerzési eljárásban vagy nyílt tendereken lehet elnyerni.
Az IKARUS autóbuszok, valamint az IRISBUS alapítói által gyártott márkák (Fiat, Iveco, Renault) részesedése az 1998-ban Magyarországon forgalomba hozott autóbuszokból az alábbiak szerint alakult:
Megnevezés |
Részesedés az 1998. évi autóbusz értékesítésből (%) |
|
30 fő alatti busz |
30 fő feletti busz |
|
IKARUS |
7 |
96 |
FIAT |
8 |
* |
IVECO |
3 |
* |
RENAULT |
2 |
- |
A Tpvt. 24. § (1) bekezdése értelmében a vállalkozások összefonódásához akkor kell engedélyt kérni, ha
- az érintett vállalkozások (Tpvt. 26. §) előző évben elért együttes nettó árbevétele a 10 milliárd forintot, és
- az irányítás alá kerülő vállalkozás nettó árbevétele az 500 millió forintot meghaladja.
A jelen esetben az irányítás alá kerülő vállalkozás (az IKARUSBUS) 1999. évben alakult, így az összefonódást megelőző évben (1998-ban) nettó árbevételt értelemszerűen nem ért el. A Versenytanács álláspontja szerint azonban, ha az érintett vállalkozás tulajdonában levő eszközök és jogok felhasználásával egy másik vállalkozás ért el az előző évben nettó árbevételt, akkor ezen nettó árbevételt az Tpvt. 24. § (1) bekezdésének alkalmazásában az érintett vállalkozás árbevételeként kell figyelembevenni.
Miután az IKARUS 1998. évi autóbuszgyártásból származó nettó árbevétele meghaladta a 10 milliárd, és így értelemszerűen az 500 millió forintot is, az IKARUSBUS feletti irányításszerzés engedélykötelesnek minősül.
A Tpvt. 30. § (2) bekezdése szerint a Gazdasági Versenyhivatal nem tagadhatja meg az engedélyt, ha az összefonódás nem hoz létre vagy nem erősít meg gazdasági erőfölényt, nem akadályozza a hatékony verseny kialakulását, fennmaradását vagy fejlődését az érintett piacon. Az összefonódással érintett piacoknak a Versenytanács - egyezően a vizsgálati jelentéssel - a 30 fő alatti és a 30 fő feletti autóbuszokat tekintette.
A 30 fő alatti autóbuszok esetében az IKARUSBUS és az IRISBUS együttes piaci részesedése (20 százalék) nem ad alapot gazdasági erőfölényes helyzet kialakulásához.
A 30 fő feletti autóbuszok esetében az IKARUSBUS 96 százalékos részesedése e piacon gazdasági erőfölényes helyzetet valószínűsít, aminek megléte azonban független a kérelem szerinti összefonódástól, és - miután az IRISBUS érdemi részesedéssel nem rendelkezik e piacon Magyarországon - ilyen összefüggésben a gazdasági erőfölényes helyzet erősödéséről sem lehet beszélni. A jövőben várható verseny szempontjából pedig az adminisztratív korlátozásoktól mentes import és a széles körben érvényesülő versenytárgyalások még az olyan magas piaci részesedésű vállalkozás számára is versenyhelyzetet teremtenek, mint az IKARUSBUS: a magas piaci részesedést ugyanis értelemszerűen csak addig képes fenntartani, amíg versenyképes árakkal jelenik meg a piacon.
Mindezek alapján a Versenytanács a Tpvt. 77. § (1) bekezdésének a.) pontja alapján hozott határozatával úgy döntött, hogy a kérelem szerinti összefonódást engedélyezni.
Az ügyfelek (a kérelmező és az IKARUSBUS) kérték a tárgyalás mellőzését, ezért a Versenytanács határozatát - a Tpvt. 74. § (1) bekezdésének alkalmazásával - tárgyaláson kívül hozta meg.
A kérelmező a Tpvt. 62. § (1) bekezdése szerinti eljárási díjat előzetesen lerótta, ezért arról rendelkezni nem kellett.
A határozat felülvizsgálatára vonatkozó rendelkezés a Tpvt. 83. § (1) - (2) bekezdésén alapul.
Budapest, 1999. december 14.
Fógel Jánosné dr. sk.
Dr. Bodócsi András sk.
Dr. Sólyom Eszter sk.
Véghelyi Ágnes