Vj-169/1999/8
A Gazdasági Versenyhivatal Versenytanácsa a dr. Hegymegi-Barakonyi Zoltán ügyvéd (1062 Budapest, Andrássy út 102.) által képviselt Paruse B.V. kérelmezőnek összefonódás engedélyezése iránti kérelmére - tárgyaláson kívül - meghozta a következő
határozatot
A Versenytanács engedélyezi, hogy a kérelmező - a részvények többségének megszerzésével - irányítást szerezzen a Monor Telefon Társaság Rt és a Tápiótel Telefon Rt felett.
E határozat felülvizsgálatát az ügyfelek a kézbesítéstől számított 30 napon belül kérhetik a Fővárosi Bírósághoz címzett, de a Gazdasági Versenyhivatalnál benyújtható keresettel.
Indoklás
I.
A kérelem
1.) A kérelmező Paruse B.V. és a PenneCom B.V.
- -
a Monor Telefon Társaság Rt (a továbbiakban: MTT) részvényeinek 47,55-47,55 százalékának
- -
a Tápiótel Telefon Rt (a továbbiakban: Tápiótel) részvényei 28,9 - 28,9 százalékának tulajdonosa.
2.) A Paruse B.V. Részvény Adásvételi Szerződést kötött a PenneCom B.V.-vel az annak tulajdonában lévő részvények megvásárlására, miáltal a Paruse B.V. részesedése
- az MTT-ben 95,1;
- a Tápiótelben 57,8
százalékra emelkedne.
3.) A kérelmező kérte annak megállapítását, hogy a 2.) pont szerinti részvényvásárlásai nem minősülnek a tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló 1996. évi LVII. törvény (a továbbiakban: Tpvt.) 23.§ szerinti összefonódásnak. Hivatkozott arra, hogy a kérelem szerinti részvényvásárlás hiányában is a Paruse B.V. (igaz PenneCom B.V.-vel közösen) irányítaná az MTT-t és a Tápiótelt, márpedig a Versenytanács 57. számú elvi állásfoglalása szerint "az irányítás módjának megváltozását eredményező tranzakció nem minősül a két vállalkozás közötti összefonódásnak".
4.) Arra az esetre, ha a kérelem szerinti részvényvásárlások összefonódásnak minősülnének, kérte azok engedélyezését, mert azok nem hoznak létre gazdasági erőfölényt, és azoknak nem lesznek hátrányos következményei a gazdasági versenyre.
II.
Az összefonódással érintett vállalkozások
Az irányítás alá kerülő vállalkozások
5.) Az MTT a közte és a közlekedési, hírközlési és vízügyi miniszter között 1994. május 9-én kelt koncessziós szerződés alapján 2002. november 1.-ig kizárólagosan jogosult helyi közcélú távbeszélő szolgáltatás nyújtására a monori primer körzetben, amely 43 településből áll.
6.) 1995. augusztusától az MTT kábeltelevíziós szolgáltatást is nyújt. Jelenleg 35 településen mintegy 33.000 előfizetője van,részesedése az országos kábeltelevíziós forgalomból 3 százalék.
7.) Az MTT 1998. évi nettó árbevétele 4857 millió forint volt.
8.) Az MTT részvényeinek 2,71 százalékát tulajdonló Tápiótel holdingvállalatot, amelynek kizárólagos funkciója az MTT részvényeivel kapcsolatos tulajdonosi feladatok ellátása, nettó árbevételt 1998. évben nem ért el.
9.) Az MTT és a Tápiótel más vállalkozás felett nem rendelkezik irányítási joggal.
Az irányítást megszerző vállalkozás
10.) A Paruse B.V. hollandiai holding vállalkozás, amelynek közvetett irányítója (a szintén hollandiai Belmarken Holding B.V.-n és Zeblas B.V.-n keresztül) az United Pan-European Communication N.V. (a továbbiakban: UPC). Az említett vállalkozások 1998. évben a Magyar Köztársaság területén nem értek el nettó árbevételt.
11.) Az UPC. négy magyarországi vállalkozás felett rendelkezik közvetett - más vállalkozásokon keresztüli - irányítási joggal. Ezek közül:
- az UPC Magyarország Kft (1998. évi nettó árbevétele: 5725 millió forint) Budapesten és több nagyvárosban, a Soproni Városi Televízió Kft (1998. évi nettó árbevétele: 7 millió forint) pedig Sopronban nyújt kábeltelevíziós szolgáltatást, együttes részesedésük az országos kábeltelevíziós forgalomból 29 százalék;
- A Szab-I-Net Kht (1998. évi nettó árbevétele: 32 millió forint) és a Szol-Nex`97 Kft (1998. évi nettó árbevétele: 44 millió forint) internet szolgáltatást végez, együttes részesedésük az országos internet-szolgáltatásból 1 százalék.
12.) Az UPC által irányított külföldi vállalkozások közül a Telekabel Hungary N.V. ért el 1998. évben 171 millió forint nettó árbevételt a Magyar Köztársaság területén, ami azonban teljes egészében az UPC Magyarország Kft részére nyújtott szolgáltatásból származott.
III.
Az engedélykérési kötelezettség
13.) A Versenytanács gyakorlata - amit arra a kérelmező is hivatkozott - azon alapul, hogy az irányítás módjának megváltozása nem érinti a koncentrációt, és ezért nem is minősül összefonódásnak. A közös irányításnak valamely vállalkozás egyedüli irányításává történő átalakulása esetén azonban nem egyszerűen az irányítás módja (mint forma), hanem az irányítás tartalma is megváltozik. Az egyedüli irányítást megszerző vállalkozásnak ugyanis már nem kell tekintettel lennie korábbi irányító társára. Ez egyebek mellett azt is jelenti, hogy ha az egyedüli irányítást megszerző vállalkozás egy vállalkozás csoport tagja, akkor a közös irányítás helyett egyedüli irányítása alá kerülő vállalkozás (jelen esetben az MTT és a Tápiótel) ennek révén e vállalkozáscsoport (jelen esetben: az UPC) tagjává válik, ami növelheti a koncentrációt, illetve befolyással lehet a vertikális kapcsolatokra. Minderre tekintettel a Versenytanács arra az álláspontra helyezkedett, hogy az MTT és a Tápiótel közös irányításnak a közös irányítók egyikének, a Paruse B.V-nek az egyedüli irányítására történő megváltozása a Tpvt. 23.§ (1) bekezdés b.) pontja szerinti összefonódásnak minősül.
14.) Az összefonódással érintett vállalkozások - egymás közötti forgalom nélkül számított - 1998. évi együttes nettó árbevétele (10665 millió forint) meghaladta a 10 milliárd forintot, az irányítás alá kerülő vállalkozások nettó árbevétele (4857 millió forint) pedig az 500 millió forintot, ezért az összefonódás a Tpvt. 24. § (1) bekezdése alapján engedélykötelesnek minősül.
15.) A Tápiótel - mint irányítás alá kerülő vállalkozás - nettó árbevétele nem érte el az 500 millió forintot. A Versenytanács álláspontja szerint azonban, ha a Tpvt. 23.§ (1) bekezdés b.) pontjának azon fordulata valósul meg, melyszerint "egy vállalkozás...irányítást szerez...több vállalkozás...felett", akkor a Tpvt. 24.§ (1) bekezdésében említett "irányítás alá kerülő vállalkozás" alatt értelemszerűen az egyidejűleg irányítás alá kerülő vállalkozások összessége értendő.
IV.
Az engedélyezés
16.) A Tpvt. 30. § (2) bekezdése alapján a Gazdasági Versenyhivatal nem tagadhatja meg az engedélyt ha az összefonódás nem hoz létre vagy nem erősít meg gazdasági erőfölényt, nem akadályozza a hatékony verseny kialakulását, fennmaradását vagy fejlődését az érintett piacon.
17.) Az összefonódással érintett árupiacnak az érintett vállalkozások tevékenysége alapján a vezetékes távbeszélő-, az internet és a kábeltelevíziós szolgáltatások minősülnek.
18.) A vezetékes tárbeszélő szolgáltatás esetében földrajzi piacnak - a jelenlegi szabályozási körülmények között - a szolgáltató működési körzetével megegyező helyi piacok tekinthetők. Figyelemmel azonban arra, hogy eldöntött tény a távközlés 2002-től történő liberalizálása, a Versenytanács olyan gyakorlatot alakított ki (Vj-107/1998.), hogy a távközlési piacot érintő összefonódások versenyhatását nem csak a jelenlegi szabályozási - piaci körülmények között vizsgálja, hanem a liberalizációt követően megváltozó feltételek mellett is. Két változás különös jelentőséggel bír: egyrészt megszűnik a helyi távbeszélő körzetek jelenlegi elszigetelődése, a piac fokozatosan országossá válik majd, másrészt megszűnik a helyi távközlési- és a kábeltelevíziós piac elkülönültsége, a kábeltelevíziós hálózaton is mód lesz távközlési szolgáltatások nyújtására.
19.) A jelenlegi szabályozási körülmények között a helyi távbeszélő szolgáltatás tekintetében az összefonódásnak nincsenek a gazdasági versenyt érintő hatásai. A monori primer körzetben kizárólagosan szolgáltató MTT meglévő gazdasági erőfölényét az irányításában bekövetkező változás nem érinti.
20.) A kábeltelevíziós szolgáltatás is földrajzilag elkülönült piacokon folyik, így az a tény, hogy az UPC-csoport és a csoporthoz az összefonódással csatlakozó MTT is folytat ilyen tevékenységet, nem erősíti tovább a helyi piacokon egyébként általában fennálló erőfölényes helyzetet.
21.) Az internet szolgáltatás tekintetében figyelembevéve az UPC-csoport jelenlegi 1 százalékos országos részesedését, továbbá azt, hogy az MTT jelenleg ilyen tevékenységet nem folytat, az összefonódásnak nem lehetnek káros versenyhatásai.
22.) A liberalizáció utáni helyzetet vizsgálva az összefonódás kétségkívül erősíti az UPC-csoport piaci pozícióját. Elsősorban abból adódóan, hogy az összefonódás eredményeként a liberalizáció időpontjában a piac két olyan lényeges szegmensében, mint a vezetékes távbeszélő szolgáltatás és a kábeltelevízió szolgáltatás, egyaránt jelen lesz, ráadásul az összefonódás eredményeként a kábeltelevíziós piacon a részesedése 29 százalékról 32 százalékra nő. Mindez azonban nem alapoz meg gazdasági erőfölényes helyzetet, sőt az valószinüsithető, hogy a UPC-csoport erősödése inkább segíti, mint gátolja a hatékony verseny kialakulásának feltételeit.
23.) Mindezek alapján a Versenytanács arra az álláspontra helyezkedett, hogy az összefonódás sem a jelenlegi, sem a liberalizációt követően várható piaci körülmények között nem hoz létre, nem erősít meg gazdasági erőfölényt, illetve nincsenek káros versenyhatásai, mire tekintettel a Tpvt. 30.§ (2) bekezdése alapján az összefonódást - egyezően a vizsgálói indítvánnyal - engedélyezte.
V.
Eljárási kérdések
24.) Az ügyfelek (a kérelmező és az irányítása alá kerülő MTT és Tápiótel) képviseljük utján kérték a tárgyalás mellőzését, ezért a Versenytanács határozatát - a Tpvt. 74. § (1) bekezdésének alkalmazásával - tárgyaláson kívül hozta meg.
25.) A kérelmező a Tpvt. 62. § (1) bekezdése szerinti eljárási díjat előzetesen lerótta, ezért arról rendelkezni nem kellett.
26.) A határozat felülvizsgálatára vonatkozó rendelkezés a Tpvt. 83.§ (1) - (2) bekezdésén alapul.
Budapest, 1999. november 29.
dr. Bodocsi András sk. előadó
Fógel Jánosné dr. sk.
dr. Sólyom Eszter sk.
Szabó Györgyi