Gazdasági Versenyhivatal

Vj-78/1999/22

A Gazdasági Versenyhivatal Versenytanácsa a Gazdasági Versenyhivatal által Dömök József vezérigazgató .által képviselt ZELKA Zalaegerszegi Elektromos Karbantartó és Kereskedelmi Rt. (890 Zalaegerszeg, Mártírok u. 8.) eljárás alá vont vállalkozás ellen gazdasági erőfölénnyel történt visszaélés tárgyában indított eljárásban - tárgyaláson kívül - meghozta a következő

határozatot

A Versenytanács az eljárást megszünteti.

A határozat felülvizsgálatát - a csillagpontos rendszer 1998-99. évi díjai, a díjemelés szerződési feltétele, a hálózatfejlesztési hozzájárulás, továbbá a primer vezeték felhasználása tekintetében - kézbesítéstől számított 30 napon belül a Gazdasági Versenyhivatalnál benyújtható, de a Fővárosi Bírósághoz címzett keresettel. kérheti az eljárás alá vont vállalkozás.

Ezt meghaladóan a határozat ellen nincs helye jogorvoslatnak.

Indoklás

I.

Eljárás alá vont vállalkozás tevékenységi körébe tartozik többek között rádió illetve kábeltelevíziós jelszolgáltatás, melyet elsősorban Zalaegerszegen és környékén nyújt, Vas és Veszprém megyében elenyésző a piaci jelenléte.

Zalaegerszegen 17810 lakásban szolgáltat - lefedve a város 80 %-át -, míg két városrészben semmilyen kábelrendszer nem működik, a ságodi városrészben pedig egy másik vállalkozás szolgáltat. A soros rendszer átépítését 1994-ben kezdte meg, amely a tömbházas területen befejezés előtt áll. 1999-ben a családi házas és kisebb társasházakkal beépített területet kezdte fejleszteni, melyet 2000. év végére kíván befejezni. A fejlesztést részben banki hitelből és saját erőből végzi. Az átépítési munkák a tömbház jellegű lakásoknál kb. 10.000.-Ft- ból valósíthatók meg, míg a kisebb társasházak esetében ennek kétszereséért, családi ház esetében pedig két és fél- háromszorosáért. A tömbházakat kivéve a hálózat építéséhez hálózatfejlesztési hozzájárulást kért, amely a kisebb házak, illetve sorházak esetén 6.000.-Ft, családi házak esetében 12.500.-Ft, melyre részletet is biztosít.

Tömbházas területen a soros rendszerű szolgáltatás megszűnése után a primer vezeték a falban maradt, ennek alternatív felhasználásához az eljárás alá vont engedélyét kell kérni.

1997-98-ban az alábbi műsorcsomagokat szolgáltatta a csillagpontos rendszeren:
I. programcsomag: 5 műsor (benne magyar közszolgálati adók),
II. programcsomag: ugyanez, valamint további 13 külföldi műsor (benne
osztrák és horváth tv műsorok),
III. programcsomag: az előbbieken kívül további 11 műsor (benne valamennyi
jelentős magyar kereskedelmi adó).

1999-ben ez annyiban változott, hogy a II. programcsomagba további két csatorna került, míg a III. programcsomagba az előzőhöz képest 11 helyett 10 csatorna (változatlanul e csomagban vannak a magyar kereskedelmi műsorok).
A soros rendszerben a jeltovábbításra engedélyezett frekvencia tartományban 11 programot tud sugározni, amely a csillagpontos I. és II. programcsomag első 11 műsora.
Általános szerződési feltételei tartalmazzák, hogy az üzemeletető jogosult a havi előfizetési díj emelésére, előzetes bejelentés alapján, a KSH által megállapított inflációs rátát meg nem haladó mértékben. A Hírközlési Felügyelet, a Szerzői Jogvédő Hivatal díjemelését, a műsorszolgáltatók részére fizetett díjakat, valamint az esetleges ÁFA változást beépíti az egyes programokért fizetett díjakba.

Előfizetési díjai 1997-99. között az alábbiak szerint alakultak:

1. táblázat

A programcsomagok bruttó előfizetési díjai

Programcsomag	1997.	1998.	1999.
Soros	490	635	800
I. pr.csomag	140	180	210
II. pr.csomag	520	650	800
III. pr.csomag	840	1030	1230

II.

A Gazdasági Versenyhivatal azt vizsgálta, hogy az eljárás alá vont vállalkozás 1998. és 1999. évi áremelése, a szerződési feltételek áremelésre vonatkozó része, a hálózatfejlesztési hozzájárulás felszámítása, a régi rendszer lebontása, illetőleg a programcsomag összetétele sértik-e a tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló 1996. évi LVII. törvény (továbbiakban: Tpvt.) 21. §-ában foglalt rendelkezéseket.

A vizsgálati jelentés megállapította, hogy eljárás alá vont Zalaegerszeg és közvetlen környéke tekintetében gazdasági erőfölényes helyzetben van a piacon, egyrészt mert a szolgáltatásnak nincsen megfelelő helyettesítője, másrészt nincs átfedés a városban szolgáltató másik kábeltelevíziós rendszer és eljárás alá vont közt.

Elemezte a 1997-99. évi díjemelést, elfogadva az igazolt közvetlen költségek (programdíj és HIF díj) növekedését, az ezt meghaladó közvetett költségek tekintetében 1998-ban 18,3 %-os, 1999-ben 14,3 %-os inflációs rátával számolt. 1998-ban az 1997. évet tekintette bázisnak, 1999-ben pedig 1998. évi tényleges - és nem számított - árakat. Az áremelkedést és a számított árat az alábbi táblázatok tartalmazzák.

2. táblázat

I. csomag

Megnevezés	1997. tényleges	1998. számított	1998. tényleges	1999. számított	1999. tényleges
Nettó díj	125	147	161	191	188
Programdíj	6	6	6	15	15
Közvetett ktg.	119	141	154	176	173

3. táblázat

II. csomag

Megnevezés	1997. tényleges	1998. számított	1998. tényleges	1999. számított	1999. tényleges
Nettó díj	464	580	580	685	714
Programdíj	71	115	116	155	155
Közvetett ktg	393	465	464	530	559

4. táblázat

III. csomag

Megnevezés	1997. tényleges	1998. számított	1998. tényleges	1999. számított	1999. tényleges
Nettó díj	750	1007	920	1080	1098
Programdíj	102	240	241	304	304
Közvetett ktg	648	767	679	776	794

5. táblázat

Soros rendszer díjemelése

Megnevezés	1997. tényleges	1998. számított	1998. tényleges	1999. számított	1999. tényleges
Nettó díj	438	522	567	657	714
Programdíj	28	37	38	52	52
Közvetett ktg.	410	485	529	605	662

Mindebből azt a következtetést vonta le, hogy a csillagpontos díjak az infláció mértékének megfelelően alakultak, így a díjemelés nem tekinthető tisztességtelennek, míg a soros rendszernél a közel 10 %-os eltérést már túlzottan magasnak ítélte meg.
A szerződési feltételek díjemelésre vonatkozó része ellenőrizhetően tartalmazza a díjemelés módját, az nem sérti a jogszabályt. A hálózatfejlesztési hozzájárulás ugyancsak nem jogszerűtlen, hiszen a díjakban nem érvényesíti beruházási költségeit és maga is hozzájárul a finanszírozáshoz.
A régi rendszer párhuzamos fenntartása lényegesen rontaná a gazdálkodás hatékonyságát, ezért kiiktatása nem minősíthető tisztességtelennek.

Az a tény, hogy nem biztosítja a magyar kereskedelmi adók vételét a legdrágább programcsomagon kívül, már tisztességtelennek tekinthető, mert ezek némelyikét legalábbis az alsó sonder sávban biztosíthatja, elérhetővé téve a soros rendszer nézői számára. Mindezek alapján javasolta jogsértés megállapítását, a soros rendszer 1998. és 1999. évi díjmegállapítása, illetőleg a programcsomagok összetétele tekintetében.

III.

Eljárás alá vont vállalkozás kérte az eljárás megszüntetését. Szünetelés esetére vállalta, hogy a soros díjakat 1999. évre 25.-Ft-al csökkenti, illetőleg 2000-ben a TV2 és RTL Klub adókat átteszi a II. programcsomagba, ebből következően az alsó sonder sávba kerülve a soros rendszerben is foghatók.

Erre tekintettel a Versenytanács a Tpvt. 75. § (1) bekezdés a) pontja és (2) bekezdés alapján elrendelte az eljárás szünetelését.

IV.

A vizsgáló a Tpvt. 76. § (1) bekezdés a) pontján utóvizsgálatot tartott, melynek során megállapította, hogy az eljárás alá vont vállalkozás vállalásainak eleget tett. Igazolta a soros műsorok díjának indokolt mértékre történő csökkentését, egyben annak elszámolását az 1999. év utolsó számlájában.

Az RTL Klub és a TV2 műsora felkerült az első 11 programhelyre, amely egyben biztosítja annak elvi lehetőségét, hogy a soros rendszeren is nézzék.

Ezért a Versenytanács az eljárást - annak szünetelő részében - a Tpvt. 76. § (3) bekezdés c) pontja alapján megszüntette.

V.

A csillagpontos rendszer díjai és az egyéb kérdésekben érdemben döntött.

A Tpvt. 21. §-a tiltja a gazdasági erőfölénnyel való visszaélést, így az a) pontban kimondja, hogy tilos az üzleti kapcsolatokban - ideértve az általános szerződési feltételek alkalmazásának esetét is - tisztességtelenül vételi vagy eladási árakat megállapítani, vagy más módon indokolatlan előnyt kikötni vagy hátrányos feltételek elfogadását kikényszeríteni.

A Versenytanács azt vizsgálta, hogy megállapítható-e eljárás alá vont gazdasági erőfölényes helyzete az érintett piacon, és visszaélésszerűnek minősíthető-e a díjemelés.

Mint ahogy azt számos kábeltelevíziós szolgáltatóval kapcsolatos határozatában kifejtette, a szolgáltató gazdasági erőfölényes helyzete megállapítható az adott szolgáltatási területen, mert áruját ésszerűen helyettesítő árut nem vagy csak a szakma és az adott áru szempontjából a szokásosnál számottevően kedvezőtlenebb feltételekkel lehet beszerezni (22. § (1) bekezdés a) pontja), illetőleg gazdasági tevékenységét a piac többi résztvevőjétől nagymértékben függetlenül folytathatja anélkül, hogy piaci magatartásának meghatározásakor érdemben tekintettel kellene lennie versenytársainak vevőinek vele kapcsolatos piaci magatartására (22. § (2) bekezdés).

Így tehát a vizsgáló helyesen állapította meg, hogy a zalaegerszegi piacon eljárás alá vont gazdasági erőfölényes helyzetben van azon a szolgáltatási területen, ahol működik, mert a másik szolgáltató önálló, körülhatárolt területen biztosítja a saját jelszolgáltatását. A fogyasztók legfeljebb a határos területeken választhatnak a két szolgáltató között.
A díjemelést - ugyancsak egyezően a vizsgálati jelentéssel - nem tartotta visszaélésszerűnek. Tisztességtelenül megállapított eladási ár alatt ugyanis a Tpvt. alkalmazásában a túlzottan magas eladási ár értendő, amely akkor minősül ilyennek, ha vállalkozás gazdaságilag indokolt költségeinek és működéséhez szükséges nyereségének összegét meghaladja.
Az eljárás alá vont vállalkozás azt igazolta, hogy közvetlen költségei (műsordíj, HIF-díj) emelkedtek, míg a Versenytanács az ezt meghaladó közvetett költség tekintetében nem látta szükségesnek vizsgálni annak összetevőit, mert a számítással kellően alá nem támasztott költségelemek és nyereség tekintetében azoknak az inflációval növelt előző évi értéket minősítette indokoltnak, és annak alapján kalkulálta a díjat.
A 2-4. táblázatokban szereplő számított díjnál mindig az előző évet tekintette bázisnak; ahhoz képest pedig a számított díj magasabb volt, mint amelyet ténylegesen alkalmazott az I. és II. programcsomagnál az eljárás alá vont, illetőleg jelentéktelen mértékben tért el a III. programcsomagnál. Ez a különbség akkor is elhanyagolható, ha a 1997. évet vesszük bázisnak és az 1998-ra számított díjat emeljük az azévi infláció értékével.

Helyesen állapította meg a vizsgáló azt is, hogy a szerződési feltételek a hálózatfejlesztési hozzájárulás felszámítása, illetőleg a primer vezeték felhasználásának engedélyhez kötöttsége sem sérti a Tpvt-t az általa megjelölt indokból. Nem várható el ugyanis, hogy az eljárás alá vont akkor, amikor a díjakban ezt nem érvényesíti, teljes egészében saját beruházásból finanszírozza a fejlesztést, míg a régi és általa karbantartott primer vezeték felhasználása nem gazdaságos. A fentiekre tekintettel a Versenytanács valamennyi így tárgyalt kérdésben az eljárást a Tpvt. 77. § (1) bekezdés h) pontja alapján figyelemmel a 74. § (1) bekezdésére megszüntette.

Minthogy a határozat egy részében érdemi rendelkezést tartalmaz (77. §) ellene a Tpvt. 83. § (1) és (2) bekezdése értelmében bírósági felülvizsgálatnak van helye.

A Tpvt. 76. § (3) bekezdés c) pontjára alapított megszüntetés ellen, - miután az nem szerepel az érdemi határozatok között - nincs helye jogorvoslatnak.

Budapest, 2000. február 22.

dr. Sólyom Eszter sk. előadó
dr. Bodócsi András sk.
Vérné dr. Labát Éva sk.
Kis Lászlóné