Vj-170/1999/29

A Gazdasági Versenyhivatal Versenytanácsa a Gazdasági Versenyhivatal által a dr. Ormai Gabriella ügyvéd (1944 Budapest, Szabadság tér 7.) által képviselt Budapest Hitel és Fejlesztési Bank Rt. (1054 Budapest, Alkotmány u. 5.) eljárás alá vont vállalkozás ellen fogyasztói döntések tisztességtelen befolyásolása tárgyában indított eljárásban - tárgyaláson - meghozta a következő

határozatot

A Versenytanács megállapítja, hogy az eljárás alá vont vállalkozás a "Privát kölcsön" 1998. júliusától indult reklámkampánya során tett azon állítása, hogy a hitelt fedezet nélkül nyújtja, illetve, hogy a teljes futamidőre azonos összegű törlesztő részleteket tüntet fel, alkalmas a fogyasztók megtévesztésére.

E magatartás folytatását a határozat kézhezvételétől megtiltja.
Vele szemben 5.000.000.- (azaz Ötmillió) Ft bírságot szab ki, melyet a határozat kézhezvételét követő 30 napon belül köteles a Gazdasági Versenyhivatal 10032000-01037557. számú bírságbevételi számlájára megfizetni.

Ezt meghaladóan az eljárást megszünteti.

A határozat felülvizsgálatát a kézbesítéstől számított 30 napon belül a Gazdasági Versenyhivatalnál benyújtható, de a Fővárosi Bírósághoz címzett keresettel kérheti az eljárás alá vont vállalkozás. A keresetnek a határozat végrehajtására - a meghatározott cselekmény végrehajtásáról rendelkező rész kivételével - halasztó hatálya van.

Indoklás

I.

Az eljárás alá vont vállalkozás 1998. júniusában kezdte meg először tíz bankfiókban, július közepétől pedig országosan a "Privát kölcsön" elnevezésű terméke forgalmazását. 1999. májustól úgynevezett telefonos értékesítést, nyártól pedig ügynökökön keresztül történő értékesítést is bevezetett. Az eljárás alá vont Üzletszabályzata (8/2. alatt csatolva) 7. pontja szabályozza általánosságban a hitelügyleteket. Ennek 7.1.3. pontja szerint a bank a hitelkérelmekről egyedi - az ügyfél minősítésén alapuló - bírálati eljárás során dönt.


A "Privát kölcsön"-nel kapcsolatosan külön ügyviteli eljárási rend született, amely 1998. július 15-én lépett hatályba, majd 1999. július 26-án módosították (14/3. szám alatt csatolva).
Ez útmutatást adott a kölcsönt értékesítők számára és tartalmazta (a 3.1.2. pontban) az alapvető kondíciókat, köztük:
- a felvehető összeg maximum 1.000.000.- Ft,
- az egyszeri kezelési költség 3 %,
- elbírálási idő az igénylés beadásától számított 2 munkanap,
- folyósítás a jóváhagyás napján, az összeg a kölcsönfelvétel céljától függ,
- biztosíték nincs,
amely paramétereket közvetlenül nem közölnek az ügyféllel.


A 3.1.3. pont tartalmazza az igénylés alapvető feltételeit azzal, hogy ha azok nem teljesülnek, az ügyintéző ne ajánlja az ügyfélnek ezt a terméket. Részletezi az ügyfél által benyújtandó dokumentumokat, a tanácsadás és közös kalkuláció módszerét - utóbbi azt jelenti, hogy a célnak legmegfelelőbb hitelösszeg/futamidő kombinációval olyan havi törlesztő részletet választanak ki, amely az ügyfél fizetőképességének leginkább megfelel.
Az adminisztrációra a 3.1.6-14. pont ad tájékoztatást:
- az ügyfél a szükséges dokumentumokat a bankfiókban rendelkezésre bocsátja (3.1.6.);
- az ügyintézővel együttesen kitölti az igényléshez szükséges nyomtatványt, amely egyben a szerződés (3.1.6. pont);
- a fiók ügyintézője ellenőrzi az adatokat, szükség esetén javítja (3.1.7. pont);
- az ügyfél aláírja a kölcsönszerződést és felhatalmazást ad az eljárás alá vontnak, hogy a számlavezető bankja a törlesztő részletet leemelje (3.1.7. pont);
- az ügyintéző tájékoztatja az ügyfelet, hogy az elbírálás két banki munkanap alatt megtörténik, és a jóváhagyás napján folyósításra kerül, egyeztetik, milyen módon történik értesítése (3.1.8. pont);
- a fiók továbbítja az igénylést és bizonyos mellékleteket a Központi Lakossági Hitelfiókhoz (KLH) (3.1.9. pont);
- a KLH elvégzi az adatellenőrzést és elbírálja a kölcsönigénylést (3.1.10. pont);
- a KLH faxon értesíti az elbírálás eredményéről a fiókot, és amennyiben az igényt elfogadta, közli a kölcsön részletes kondícióit, amelyről a fiók értesíti az ügyfelet (3.1.11. pont);
ha elutasítás történt, úgy egyéb terméket ajánl;
- a fiók elkészíti a hiteldossziét és azt a KLH-hoz továbbítja (3.1.12.);
- a KLH ezután az ügyfél számára megküldi - többek között - a szerződés másodpéldányát (3.1.13. pont).


1999. július 26-tól a felvehető kölcsön összege 3.000.000.- Ft-ra, egyedi esetekben 6.000.000.- Ft-ra növekedett,
- lehetőség volt kétszemélyes igénylésre, részletesebb szabályokat tartalmaz arra, hogy a KLH milyen feltételeket vizsgál.
A fenti szabályzat szerint jártak el az ügyintézők.


1999. június 14-én együttműködési megállapodás (csatolva 14/4. szám alatt) jött létre az eljárás alá vont és az Expressz Kiadó Rt. között, ennek keretében a "Privát kölcsön" Expressz által történő értékesítésére, úgy, hogy az Expressz alkalmazottak részére az eljárás alá vont rendszeres oktatást tart és megfelelő dokumentációval őket ellátja.
A "Privát kölcsön"-re vonatkozó II. rész tartalmazza, hogy az Expressz Kiadó Rt. vállalja, hogy az ügyfélszolgálati irodáiban
- ajánlja eljárás alá vont termékét,
- megadja a megfelelő információkat a hitel kondícióiról, a költségigénylés folyamatáról,
- elvégzi az ügyfelek előszűrését (megfelelnek-e az alapvető feltételekhez),
- tájékoztatja az ügyfeleket a kölcsönigényléshez dokumentációról,
- segítséget nyújt a bankfiók választásában,
- átadja az igényléshez szükséges űrlapokat,
- azonosítja az ügyfelet (2.3. pont).
Ezen túlmenően vállalja, hogy a telefonon - Call Centeren - jelentkező ügyfeleknek is ajánlja a bank termékét, és ISDN vonalon keresztül az ügyfél hívását a bank telemarketing csoportjához kapcsolja. A további tevékenységet a bank végzi.
Az ügynök igénybevételét az Állami Pénz- és Tőkepiaci Felügyelet engedélyezte.
Az ügynököknek adott értékesítési segédlet ténylegesen ugyanazt tartalmazta, mint a saját munkatársakra vonatkozó rendelkezés (22/3. számú melléklet), azzal, hogy a tájékoztatás és a szükséges nyomtatvány átadása után a ténylegesen illetékes bankfiókhoz irányítja, és vagy ott vagy az általa megjelölt helyen és egyeztetett időben a bank ügynökével történik a kölcsön igénylése.
1999. áprilisától az eljárás alá vont tulajdonában álló Budapest Agent Kft. is ügynöki tevékenységet látott el.

A kölcsönigénylési nyomtatvány, amely egyben a szerződés másik oldala, tartalmazza az Általános Szerződési Feltételeket. Az 1998. júniusától 1999. júliusáig használatos nyomtatvány (11/2/A.) az alábbiakat tartalmazta:
- az ügyfél nyilatkozik, hogy a szerződést és a Bank Üzletszabályzatát ismeri és elfogadja (1. pont),
- tájékoztatást ad a hiteldíjról, (éves üzleti kamat és kezelési költség), a kamat számításáról (képlet), továbbá tartalmazza, hogy a bank a szerződést , továbbá a hiteldíjat a szerződésben foglaltakra vonatkozóan a bankközi hitelkamatok, a fogyasztói árindex, a jegybanki alapkamat és állampapírok hozama, a jogszabályok vagy a vonatkozó kockázat változásának függvényében, ahhoz igazodva egyoldalúan jogosult megváltoztatni . Ezen módosításról az ügyfelet 15 nappal előre tájékoztatni köteles (3. pont),
- a 4.2. pontban nyilatkozik az ügyfél, hogy felhatalmazást ad, hogy bankszámlájáról az eljárás alá vont a törlesztő részleteket, a késedelmi kamatot és bármely költséget beszedje.
Az 1999. júliusától alkalmazott Szerződési Feltételek (11/2/B) az alábbi módosítást tartalmazzák: 90 napon túli késedelem esetén az ügyfél felhatalmazza a munkáltatóját , hogy a fennálló esedékes tartozást a szerződésben megjelölt eljárás alá vonti bankszámlára utalja át .

A jelentkezési lap (22/4.) gyakorlatilag a nevet, elérhetőséget tartalmazza.

II.

Az eljárás alá vont 1998-től - és jelen eljárás alatt is - reklámozta termékét
- napilapokban (Népszabadság, Magyar Hírlap, stb.)
- hetilapokban (Magyar Nők Lapja, TVR Hét, Színes RTV, HVG, Story, Kiskegyed, stb.),
- havilapokban (Lakáskultúra, Cash Flow, Esküvői Divat, Playboy, stb.),
- óriásplakátokon,
- több televízió adón,
- rádióban,
- szórólapokon.
(Összesítve 21/1. sorszám alatt.)


A reklámok közel hasonló szöveget tartalmaztak, az eltérés a reklám külső megjelenési formája, az igénybevett közlési felület függvényében változott.
A reklámok a következőket tartalmazták:


1. A kölcsön általános jellemzői:
- könnyen hozzáférhető,
- kényelmesen igényelhető - telefonon is,
- összeghatár előbb 1.000.000.-, később 3.000.000.- Ft.


2. A kölcsönigénylés személyi feltételei:
- magyar állampolgárság,
- minimum 24 éves életkor,
- minimum két éves folyamatos munkaviszony,
- meghatározott nettó jövedelem,
- vezetékes telefon,
- kéthónapos bankszámlamúlt.


3. Előnyei:
- gyors, ingyenes elbírálás ("akár két napon belül is"),
- gyors hozzájutás ("néhány napon belül"),
- kezes és fedezet nélkül igényelhető,
- szórólapok némelyikén "úttörő jellegű" szolgáltatásnak van feltüntetve.


4. Egyéb lényeges információk:
- a hitel nyújtása a bank hitelbírálati döntésének függvénye,
- több helyen szerepeltek táblázatok, az igényelt összeg futamidőtől függő havi azonos összegű részleteivel.


5. Egyéb, tájékoztatásra irányuló információk:
- a hirdetés nem minősül ajánlattételnek,
- a táblázatban közölt adatok tájékoztató jellegűek, a pontos törlesztő részleteket az igénylés napján határozzák meg,
- a teljes hiteldíj mutatóval kapcsolatosan a "Privát kölcsön" vonalon ad tájékoztatást,
- a tájékoztatás nem teljes körű, a részletes feltételekről a bankfiókokban vagy a bankhitel vonalán lehet tájékoztatást kapni.


Hasonló feltételekkel ugyanebben az időben a Citibank nyújtott személyi kölcsönt, kezes és fedezet nélkül.

1999. év végén a szerződésállomány 10.700 db volt, 4,6 milliárd Ft értékben, az elutasított igények száma 5.600.

III.

A Gazdasági Versenyhivatal azért indított vizsgálatot, mert valószínűsítette, hogy az eljárás alá vont vállalkozás a "Privát kölcsön" termékével kapcsolatos tájékoztatása a tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló 1996. évi LVII. törvény (a továbbiakban: Tpvt.) 8. §-át sérti.


A vizsgálati jelentés a - különbözőképpen csoportosított - reklámoknak az alábbi állításait találta jogsértőnek:
1. a kölcsönhöz gond és biztosíték nélkül hozzá lehet jutni, - holott szigorú hitelbírálatot folytat eljárás alá vont;
2. telefonon lehet igényelni, - holott csak tájékoztatást kapnak az ügyfelek;
3. az igényt 2 napon belül elbírálja eljárás alá vont, - holott nagy százalékban 2 napon túl végezte el a hitelbírálatot;
4. fix törlesztő részletet ígér - holott az esetleg változó kamathoz változó részlet tartozik;
5. a törlesztő részletet az igénylés napján, illetve az összegét és futamidejét az igénylővel együtt határozza meg - a valóságban csak a hitelbírálatkor;
6. fedezet nélkül nyújt kölcsönt, - de a szerződésben a munkabér a kölcsön biztosítéka;
7-13.: túlzó állításai:
- azt sugallja, hogy csak eljárás alá vontnál lehet igénybe venni, az úttörő jellegű, - holott a Citibank hasonló szolgáltatást nyújt;
- számítani lehet rá, azonnal hozzá lehet jutni, csak néhány iratot kell magával vinni az igénylőnek, - holott nagy mennyiségű kérelmet elutasítottak, a benyújtása komoly adminisztrációt igényel;


Mindezek alapján arra a következtetésre jutott, hogy eljárás alá vont jogsértést követett el, mert a jövendő ügyfeleit tisztességtelenül befolyásolta azzal, hogy
- lényeges tulajdonság tekintetében valótlan állítást tett,
- elhallgatott információkat, és azokat a szerződéskötés előtt nem bocsátotta írásban rendelkezésre.
Ezért jogsértés megállapítását, a jogsértő magatartástól való eltiltást és 25.000.000.- Ft bírságot indítványozott.

Eljárás alá vont vállalkozás az eljárás megszüntetését kérte.
Előadta, hogy minden reklám célja a figyelem felhívása és egyben a tájékoztatás, ezért nem lehet abban nagytömegű információt szerepeltetni, különösen a pénzügyi termékeknél, amelyek összetettek. Ezeknek csupán a legjellemzőbb vonásait szokás kiemelni.
Hirdetései nem tartalmaztak olyan valótlan információt, melyek folytán a fogyasztók érdekei alapvetően sérültek volna:
- tájékoztatást adott arról, hogy hitelbírálat történik rövid időn belül; a ténylegesen két napot meghaladó hitelbírálatnak egyébként az ügyfelek hiányos vagy pontatlan adatközlése volt az oka;
- a törlesztő részleteket a hitelbírálat napján állapítja meg, annak az igénylővel történő "együtt" meghatározása csupán előzetes kalkulációt jelent, ez a köznapi értelemben sem érthető másképpen;
- ugyanez vonatkozik a telefonon történő igénylésre, amely a fogyasztó részére nem jelentheti azt, hogy az egész procedúra személyes közreműködése nélkül lehetséges.
- A táblázatban szereplő tájékoztató adatok, illetve ahhoz kapcsolódóan az azonos törlesztő részletek ígérete nagy valószínűséggel valóban igaz: minél rövidebb futamidejű a kölcsön, annál valószínűbb, hogy a kamatláb változatlan marad, hosszabb távon azonban a kamat megfelel az aktuális piaci változásoknak.
- A fedezet tekintetében az volt az álláspontja, hogy az ügyfél fizetése a banki és mindennapi szóhasználatban nem vonható e fogalom alá és nem egyjelentésű például a kezes, jelzálogjog kötelezettségekkel.

IV.

A Tpvt. 8. § (1) bekezdése tiltja a gazdasági versenyben a fogyasztók megtévesztését, nevesítve a (2) bekezdés a) pontjában az áru lényeges tulajdonsága tekintetében valótlan tény vagy valós tény megtévesztésre alkalmas állítását vagy bármilyen más megtévesztésre alkalmas tájékoztatás adását.

A Versenytanácsnak ezért azt kellett vizsgálnia, hogy az eljárás alá vont reklámkampánya során megsértette-e a fenti rendelkezést.


Egyetért a védekezéssel annyiban, hogy a banki szolgáltatás összetett áru, nem lehet valamennyi lényeges jellemzőjét kiemelni, a részletes szabályok megismerésére utóbb van mód.
A reklám célja a figyelemfelkeltés, elvárható azonban, hogy terjedelméhez képest a legjellemzőbb tulajdonságokról valós tájékoztatást adjon, illetve olyan lényeges információt ne hallgasson el, amely hatással lehet a döntésre. A fogyasztó ugyanis abban a reményben fordul a hirdetőhöz, hogy amit a hirdetés sugall, azt az ígéretet beváltja. Mivel a törvényi tényállás megvalósulásához elegendő a megtévesztésre alkalmasság, a Versenytanács állandó gyakorlata szerint (Vj-119/1998., Vj-174/1998.) megvalósul a jogsértés akkor is, ha az első kapcsolat félrevezetés útján jön létre - beleértve a lényeges információ elhallgatását - még ha utóbb a szükséges információt a fogyasztónak a reklámozó megadja.

A Versenytanács a reklámok vizsgálatánál elöljáróban arra utal, hogy nem indokolt a nagyszámú reklámot csoportosítani, mert azok szövege lényegileg azonos, némelyik az alapinformációhoz képest bővebb tájékoztatást tartalmaz (például: táblázat).
Ugyanakkor 1998. nyarától a mai napig eljárás alá vont a leginkább olvasott napi- és hetilapokban, plakátokon, népszerű rádió és tv-adókon nagy gyakorisággal terjesztette azokat, így tehát a fogyasztók nagy valószínűséggel nem csupán egy-egy reklámból informálódtak, hanem több helyen hallották, látták ugyanazt.


Nem látta szükségesnek külön elemezni azt sem, hogy az egyes szavak önállóan, a szövegkörnyezetből kiragadva milyen jelentést hordoznak. A reklám ugyanis egészében hat, általánosságban kelt valamilyen benyomást az észlelőben, aki azt nem elemzi, hanem nyomban valamilyen ítéletet alkot arról, hogy érdekli vagy sem. Ebből egy-egy szó legfeljebb színfoltot jelent, de a figyelem az általános tartalomra tapad. Ezért a Versenytanács álláspontja szerint nincs jelentősége a túlzó jelzőknek, mert a kölcsön igénybevételét ténylegesen nem befolyásolja az, hogy "úttörő jellegű"-nek nevezi szolgáltatását az eljárás alá vont - azon felül, hogy rajta kívül csak egy bank adott hasonló kölcsönt -; ugyanígy a néhány reklámban az "azonnali" hozzáférhetőség ígéretét sem lehet szó szerint értelmezni, csupán az általános gyors ügymenetet emeli ki.


A Versenytanács - a Tpvt. 9. §-ában írt értelmezési szabályt figyelembe véve - a reklám teljes szövegével, különösen a hitelbírálat tényével összefüggésben - a vizsgálati jelentéssel ellentétében - nem találta automatizmust sugallónak és így félrevezetőnek az alábbi állításokat:
- a kölcsön általános jellemzői (kényelmes hozzájutás), a viszonylag kevés - személyi - feltételre vonatkozó előírás miatt az általános kölcsönigénylési gyakorlathoz képest valóban a rugalmasságot takar, amelyet az ügyviteli rend is alátámaszt;
- a telefonon történő igénylésre utalásból csupán a kapcsolatteremtésre, előzetes tájékoztatással a formalitások lerövidítésére lehet következtetést levonni; ésszerűen gondolkodó fogyasztó nem feltételezheti, hogy személyes közreműködése nélkül hitelt kaphat;
- a gyors hozzájutást általában az "akár két napon belüli" jelzővel illusztrálta, amely nem azt jelenti, hogy minden esetben ennyi idő alatt valóban hozzájut az igénylő kölcsönhöz. Tény azonban az, hogy az esetek több mint a felénél a megfelelően benyújtott igénylés továbbításától számított két napon belül a bírálat is megtörtént. Az "akár" kifejezés egyébként voltaképpen egy lehetőségre utal, de nem kötelezi el magát. A kezes nélküli igényelhetőség ugyancsak a gyorsaságnak egyik biztosítéka.
- Ugyancsak nem lehet kiragadni a törlesztő részletek "együtt" történő meghatározására utalást, ugyanis ez összevetve azzal, hogy hitelbírálat történik, nem érthető másképpen, minthogy az igénylő kívánságának megfelelő futamidő és összeghez képest az ügynöktől megkapja a kalkulációt, amely a folyósított kölcsönhöz képest esetleg alacsonyabb is lehet.
- A hiteldíj mutatóra egyrészt kifejezetten utal a reklámokban azzal, hogy részletes tájékoztatást ad a bankfiókokban, az adott telefonszámon; de erre a táblázat adataiból is levonhat következtetést az érdeklődő, illetve több reklámban szerepel az ügyleti kamat és kezelési költség mértéke.
Igy evonatkozásban az eljárást a Tpvt. 77. § (1) bekezdés h) pontja alapján - figyelemmel a 72. § (1) bekezdés a) pontjára - megszüntette.


A Versenytanács azonban két állítást jogsértőnek talált:
A fedezet nélküliség rendkívül lényeges információ. Fedezet a szó mindennapi értelmében az, amelyből szerződésszegés, nemteljesítés esetén a jogosult magát kielégítheti, biztosíték a szerződő fél hibájából bekövetkező meghiúsulás ellen. Ilyen funkciót töltenek be a Ptk. XXIII. fejezetében írt a szerződést biztosító mellékkötelezettségek, így a zálogjog vagy óvadék, stb.
A jelen esetben nem erről, hanem a Ptk. 328. § (1) bekezdése szerinti engedményezésről van szó, amikoris az ügyfél a jövőben esedékes követelését nemteljesítés esetére átruházza az eljárás alá vontra. Ilyen értelemben ez azért jelenthet fedezetet, mert egy olyan szerződéses partnernél, aki tekintetében a megtérülés feltételeit a hitelbírálat során alaposan vizsgálták, rendezett körülmények között él (bankszámla, munkahely, lakás, telefon, stb.) nagy a valószínűsége annak, hogy fizetése, mint a megtérülés biztosítéka a hitel viszonylag rövid futamideje alatt rendelkezésre áll.
Igy tehát a fedezet nélküliség nem valós ígéret, ezzel ellentétes információt a fogyasztó a szerződés megkötésekor tudja meg az általános szerződési feltételekből; vagyis, hogy szerződésszegés esetére munkabérét átengedi eljárás alá vontnak, aki egyébként követeléséhez hosszadalmas bírósági eljárás és végrehajtás útján juthatna.

Ugyancsak jogsértőnek ítélte a Versenytanács azt, hogy a reklám változatlan törlesztő részleteket ígér a fogyasztónak, míg a szerződéskötéskor jut tudomására, hogy a hiteldíjat és szerződést az ott írtak függvényében az eljárás alá vont egyoldalúan jogosult megváltoztatni. Mint arra a Fővárosi Bíróság 2K.30735/1999/2. számú ítéletében rámutatott, kiemelt kérdés a fogyasztó szempontjából, hogy a havi törlesztő részleteket képes lesz-e teljesíteni, és az inflációs gazdasági körülményekből nem következik egyértelműen az, hogy a közölt táblázat ellenére számolnia kellene a futamidő alatti kamatváltozás és az azzal együtt járó törlesztő részletek módosulásával.
Tény, hogy a jelenlegi tendencia a kamat csökkenése, amely a fogyasztó számára kedvező és ily módon nem befolyásolná döntését, azonban nem kizárt a kamatemelés bekövetkezése sem, amely pedig terhesebbé teszi a kötelezettségét.

Ezért a fentieket a Versenytanács úgy értékelte, hogy alkalmas a fogyasztók tisztességtelen befolyásolására, amiért a Tpvt. 77. § (1) bekezdés c) pontja alapján a jogsértést megállapította; az e) pont szerint pedig eltiltotta eljárás alá vont vállalkozást a jogsértés további folytatásától.

A 78. § (1) bekezdés szerint bírságot szabott ki. A (2) bekezdésre figyelemmel az összeg megállapításánál arra volt elsősorban figyelemmel a szerződések számából és összegéből következően nagyszámú fogyasztót érintett; ehhez képest azonban a fedezet tekintetében megtévesztettek aránya nem magas, mert az engedményezést csak az 1999. júniusától kötött szerződésekben alkalmazta. A jogsértés súlyát az is csökkenti, hogy a törlesztő részlet módosulása a jelenlegi kamattendenciák mellett a fogyasztókra nem jelent hátrányos változást.
A határozat egyéb rendelkezése a Tpvt. 83. § (1) és (2) bekezdésén alapul.

Budapest, 2000. február 23.

dr. Sólyom Eszter sk. előadó
Fógel Jánosné dr. sk.
dr. Lénárd Réka sk.
Ágoston Marika