Gazdasági Versenyhivatal

Vj-176/1999/30

A Gazdasági Versenyhivatal Versenytanácsa adr. Réczicza István ügyvéd(10ll Budapest, Szalag u. 19.) által képviseltDeutsche Telekom AGkérelmezőnek összefonódás engedélyezése iránti kérelmére - nyilvános tárgyaláson - meghozta a következő

határozatot

A Versenytanács engedélyezi, hogy a kérelmező irányítást szerezzen a MediaOne International B.V. és a Westel Rádiótelefon Kft felett, azzal a feltétellel, hogy a kérelmező a Magyar Távközlési Rt közvetett tulajdonosaként rendelkezésére álló eszközökkel biztosítja az alábbiakat:

1.) A Magyar Távközlési Rt a Westel Rádiótelefon Kft és a Westel 900 Mobil Távközlési Rt részére teljesített szolgáltatások igénybevételét - azonos jogügylet esetén, azonos feltételekkel - valamennyi Magyarországon közcélú mobil rádiótelefon szolgáltatást nyújtó vállalkozás részére lehetővé teszi. Az e körben létrejött szerződéseiről másolatot tart fenn, és azokat a közcélú távbeszélő szolgáltatás kizárólagos nyújtására vonatkozó joga megszűnését követő egy évig a Gazdasági Versenyhivatal rendelkezésére bocsátja.

2.) Nem kerül sor a Westel Rádiótelefon Kft és a Westel 900 Mobil Távközlési Rt Magyar Távközlési Rt-be történő beolvadására, vagy azzal való összeolvadására mindaddig, amíg a különböző távközlési tevékenységek egyazon gazdasági társaság általi folytatása esetére jogszabály nem írja elő e tevékenységek számviteli elkülönítését, és a Magyar Távközlési Rt az ilyen elkülönítésről nem gondoskodik.

E határozat felülvizsgálatát az ügyfelek a kézbesítéstől számított harminc napon belül kérhetik a Gazdasági Versenyhivatalnál benyújtható, de a Fővárosi Bírósághoz címzett keresettel.

Indoklás

I.

Az összefonódással érintett vállalkozások

1.) A kérelmező Deutsche Telekom AG (a továbbiakban: Telekom) az 1999. október 21-én kötött Adásvételi Megállapodással megvásárolta a MediaOne International Holding Inc., egyesült államokbeli vállalkozástól
- a hollandiai MediaOne International B.V. részvényeinek 100; és
- a Westel Rádiótelefon Kft (a továbbiakban: Westel 450) üzletrészeinek 49
százalékát.

2.) A Telekom a világ számos országában aktívan működő multinacionális vállalkozás, amely közvetlenül és - az általa közvetlenül irányított vállalkozásokon keresztül - közvetetten több magyarországi vállalkozás felett is irányítási joggal rendelkezik. Ezek egyike a Magyar Távközlési (a továbbiakban: MATÁV) Rt, melynek részvényei többsége annak a németországi MagyarCom Holding GmbH-nak a tulajdonában van, amelynek 50-50 százalékos tulajdonosa a Telecom és az egyesült államokbeli Ameritech International Inc., azonban a MATÁV Rt tényleges irányítója a Telecom.

3.) A MATÁV Rt meghatározó tevékenysége a közcélú (vezetékes) távbeszélő szolgáltatás. A MATÁV Rt tulajdonában van a Magyarországon közcélú mobil rádiótelefon szolgáltatást végző Westel 450 és Westel 900 Mobil Távközlési Rt (a továbbiakban: Westel 900) üzletrészeinek, illetve részvényeinek 51-51 százaléka.

4.) A Westel 450 üzletrészeinek és a Westel 900 részvényeinek további 49-49 százaléka a MédiaOne International Holding Inc., illetve az annak száz százalékos tulajdonában levő MédiaOne International B.V. tulajdonában van. A MATÁV Rt 51 százalékos részesedése ellenére nem rendelkezik egyedüli irányítási joggal a Westel 450 és a Westel 900 felett, mert az előbbi esetében a tagok egyhangú döntése, az utóbbinál pedig 75 százalékos többség szükséges a határozatok meghozatalához.

II.

Az érintett vállalkozások piaci helyzete

A MATÁV Rt

5.) A Telecom közvetett irányítása alatt álló MATÁV Rt által végzet közcélú távbeszélő szolgáltatást a távközlésről szóló 1992. évi LXII. törvény (a továbbiakban: Tt.) szerint koncessziós társaság, valamint az állam által, vagy az állam többségi részesedésével alapított gazdálkodó szervezet végezhet. A közcélú távbeszélő szolgáltatás kiterjed a helyi, a belföldi távolsági és a nemzetközi hívásokra.

6.) Az országos távbeszélő hálózat - körzeten belüli (helyi) hívásokat biztosító - 54 primer körzeti hálózatból, valamint az azokat összekapcsoló, és ezáltal belföldi távolsági hívást és a nemzetközi hívást is lehetővé tevő helyközi tranzithálózatból, illetve országos gerinchálózatból áll.

7.) A távközlési szolgáltatások koncessziós pályázati eljárását és annak díjait szabályozó 25/1993. (IX.9.) KHVM rendelet alapján 1993-94. években a Magyar Köztársaság nevében eljáró közlekedési, hírközlési és vízügyi miniszter (a továbbiakban: Miniszter) valamennyi primer körzetre, illetve a belföldi távolsági és a nemzetközi hívásokat lehetővé tevő gerinchálózat működtetésére megkötötte az egyes pályázatok nyerteseivel a koncessziós szerződéseket.

8.) A MATÁV Rt az 1993. december 22-én kötött Koncessziós Szerződés alapján jogosultságot szerzett
- a nemzetközi és a belföldi távolsági; valamint
- Magyarország egész területének mintegy 75 százalékát lefedő, 36 primer körzetben a helyi közcélú távbeszélő szolgáltatás nyújtására.

9.) A Koncessziós Szerződés alapján a Koncesszió időtartama 25 év, amelyen belül 8 éven keresztül (2001. év végéig) a MATÁV Rt az említett szolgáltatásokat kizárólagos joggal folytathatja.

10.) A kizárólagosság megszűnésével a 2002. év során nagy valószínűséggel általános érvénnyel is bekövetkezik a távközlési piac liberalizációja, amint azt a hirközléspolitikáról hozott 1071/1998. (V.22.) Korm. határozat rögzíti is. A kizárólagosság megszűnésének időpontjában ugyan a gerinchálózaton nyújtható összekapcsolási szolgáltatások tekintetében várhatóan több vállalkozás (pl. a PanTel Rt) is rendelkezik majd a piacra lépéshez szükséges infrastruktúrával, a helyi hálózatok tekintetében azonban a MATÁV-nak valószinüsithetően kizárólag a kábeltelevíziós hálózatok versenyével kell számolni.

A Westel 450 és a Westel 900

11.) A Westel 450 és a Westel 900 által végzett közcélú mobil rádiótelefon szolgáltatást a Tt. értelmében csak távközlés céljára alapított koncessziós társaság, az állam által külön e célra alapított , vagy az állam többségi tulajdonában levő vállalkozás végezhet.

12.) A közcélú mobil rádiótelefon szolgáltatás tekintetében az állam ugyan nem biztosított kizárólagosságot, a piacra beengedhető vállalkozások számát azonban a frekvencia, mint korlátozottan rendelkezésre álló erőforrás korlátozza.

13.) Jelenleg Magyarországon négy közcélú mobil rádiótelefon szolgáltató van jelen a piacon.

13.l. A Westel 450 1990. évben kezdett közcélú mobil rádiótelefon szolgáltatást nyújtani Magyarországon, a 450 MHz frekvencián, analóg technológiával.

13.2. A Westel 900 1994. évtől nyújt GSM technológiára alapított szolgáltatást. 1999. évig csak a 900 MHz frekvencián végezte tevékenységét, azt követően azonban az 1800 MHz frekvencián is jogosultságot kapott, tényleges tevékenységét e frekvencián azonban csak egy évvel az 1999. év végén újonnan piacra lépő V.R.A.M. Távközlési Rt szolgáltatásainak megkezdését követően nyújthat.

13.3. A Pannon GSM Távközlési Rt 1994. évben kezdte meg GSM technológián alapuló szolgáltatását a 900 MHz frekvencián, de a Westel 900-hoz hasonló feltételek mellett jogosultságot kapott az 1800 MHz frekvencián történő szolgáltatáshoz is. A Pannon GSM Távközlési Rt legnagyobb részesedéssel rendelkező részvényese (a hollandiai KPN) egyben irányító tulajdonosa a vezetékes távközlésben érdekelt PanTel Rt-nek is.

13.4 1999. december 1-jén kezdte meg tevékenységét a V.R.A.M. Távközlési Rt, amely a 900 és az 1800 MHz frekvencián szerzett jogosultságot közcélú mobil távbeszélő szolgáltatás nyújtására.

14.) Az egyes szolgáltatások részesedését az országos közcélú mobil távbeszélő szolgáltatás 1998. évi forgalmából a Táblázat mutatja be.

Táblázat

Az egyes vállalkozások részesedése az országos mobil rádiótelefon szolgáltatásból

15.) Új vállalkozások viszonylag rövid időn belüli piacra lépésével reálisan nem lehet számolni, mert a távközlési kormányzat szándékai szerint újabb engedélyek kiadására a közcélú mobil távbeszélő szolgáltatás nyújtására csak azt un. harmadik generációs mobil távközlési rendszerek bevezetésével kerül sor

III.

Az érintett vállalkozások közötti piaci kapcsolatok

Horizontális kapcsolatok

16.) A felhasználás célja szempontjából a vezetékes távbeszélő és a mobil rádiótelefon szolgáltatás egyaránt képes hang(beszélgetés), valamint adatok és egyéb jelek továbbítására.

17.) A hang továbbítása szempontjából a mobil rádiótelefon szolgáltatás minősége az elmúlt évek technológiai fejlődésére alapozva igen közel került a vezetékes hangátvitel minőségéhez. A mobil szolgáltatás ára azonban még érzékelhetően meghaladja a vezetékes távbeszélő szolgáltatásét.

18.) Az adatok és egyéb jelek továbbítása tekintetében a szolgáltatás minőségében is jelentős különbség mutatkozik a mobil és a vezetékes szolgáltatás között, elsősorban az adatátvitel sebessége szempontjából: nagy mennyiségű adat gyors és megfelelő minőségű eljuttatása esetén a vezetékes megoldás célszerűen nem helyettesíthető az mobil szolgáltatással.

19.) A távközlés fejlettsége tekintetében néhány évvel előttünk járó országok tapasztalatai sem mutatnak olyan jeleket, hogy a mobil és a vezetékes távbeszélő szolgáltatás a közeli jövőben egymás helyettesítőjévé válhat. A hang továbbítása tekintetében ugyan a mobil szolgáltatás szerepe fokozatosan növekszik, az adat és jel továbbításban (az internet elterjedésével párhuzamosan) azonban a vezetékes megoldás maradt az uralkodó.

Vertikális kapcsolatok

20.) A távközlés sajátossága, hogy csak a piaci szereplők együttműködése révén valósítható meg a szolgáltatás célja - eljuttatni a közölni kívánt jeleket egyik felhasználótól a másikig.

21.) A mobil rádiótelefon szolgáltatók jelenleg jogszabályi kötelezettség miatt is kénytelenek együttműködni a MATÁV Rt-vel, de a MATÁV Rt e jogszabályi kötelezettség hiányában is még hosszú ideig nélkülözhetetlen lesz a mobil szolgáltatók számára. Következik ez abból, hogy a MATÁV Rt rendelkezik a vezetékes előfizetők háromnegyedével, és ezen nagyszámú előfizetőhöz a mobil szolgáltató hálózatából indított hívások, illetve az azoktól a hálózatába érkező hívások bonyolításához a MATÁV Rt megkerülhetetlen.

22.) A vezetékes és a mobil szolgáltatók között nem csak az előzőekben részletezett vevő-eladó kapcsolat lehetséges, hanem - a nemzetközi tapasztalatok alapján - egyre nagyobb jelentőséget kapnak a közös szolgáltatások (mobil - vezetékes integráció).

IV.

A kérelem

23.) A kérelmező Telecom az 1.) pontban részletezett részvény- és üzletrészvásárláshoz - mint vállalkozások összefonódásához - a tisztességtelen piaci magatatás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló 1996. évi LVII. törvény (a továbbiakban: Tpvt.) VI. fejezetének rendelkezései alapján a Gazdasági Versenyhivatal engedélyét kérte.

24.) Kérelmében hivatkozott arra, hogy a kérelme szerinti összefonódás az érintett (közcélú mobil rádiótelefon szolgáltatási) piacon nem hoz létre és nem erősít meg gazdasági erőfölényt, nem akadályozza a hatékony verseny kialakulását, mert
- az nem gyakorol hatást a piaci részesedésekre és
- nincs hatással a piacra való belépés lehetőségére, mert annak legfőbb korlátja az engedélyezési rendszer.

25.) Hivatkozott arra is, hogy az összefonódással együttjáró méretgazdaságossági előnyök fontos tényezői lehetnek a Westel 450 és a Westel 900 szolgáltatásai mennyiségi és minőségi fejlesztésének.

V.

A vizsgálat

A érdekeltek véleménye

26.) A Gazdasági Versenyhivatal közvetlenül kereste meg az összefonódással érintett vállalkozások főbb versenytársait, és kérte véleményüket a kérelem szerinti összefonódással kapcsolatosan.

27.) A Pannon GSM Távközlési Rt szerint a jelenlegi mobil távközlési piac asszimetrikus a MATÁV Rt és a két Westel vállalkozás közötti tulajdonosi kapcsolatból fakadóan. Álláspontja szerint azonban az összefonódás nem okoz további hátrányos elmozdulást ebből a szempontból, csak egyértelműbb képet alakit ki a piac struktúrájáról.

28.) A V.R.A.M. Távközlési Rt Magyarországon még kevés tapasztalattal rendelkezvén nem tudott egyértelműen állást foglalni abban, hogy az összefonódás következtében növekszik-e a Westel 900 egyébként is meglevő piaci előnye. Úgy ítélte azonban meg, hogy megfelelő szabályozás, és annak következetes betartása esetén az összefonódás valószínűsíthetően nem okoz további hátrányos hatásokat.

29.) A PanTel Rt véleménye szerint az összefonódás tovább koncentrálja a piacot; megnehezíti a hozzáférést a szűk keresztmetszetet jelentő infrastrukturális elemekhez; gátolja az innovációt, mivel minden piaci szereplő a MATÁV csoport által alkalmazott megoldásokhoz lesz kénytelen igazodni.

A vizsgálói indítvány

30.) A Tpvt. 71. § (1) bekezdése alapján készített jelentésben a vizsgáló arra a következtetésre jutott, hogy az összefonódás - megfelelő szabályozási környezet hiányában - az érintett piacon a MATÁV csoport erőfölényét hozza létre a vertikálisan integrált kapcsolatok következtében. A vertikálisan integrált vállalkozást - megfelelő szabályozás hiányában - fennálló erőfölényes helyzete, piac hatalma alkalmassá teszi arra, hogy akadályozza a hatékony verseny fejlődését az érintett piacon.

31.) Az előzőekre tekintettel az összefonódás engedélyezését csak abban az esetben javasolta, ha a MATÁV megfelelően kidolgozott javaslatban vállalja:

• -

  a Westel 450 és a Westel 900, valamint azok versenytársai tekintetében a diszkrimináció mentességet; továbbá

• -

  a különböző tevékenységei közötti keresztfinanszírozás tilalmát és az azok közötti számviteli elhatárolás kötelezettségét.

32.) A fenti kötelezettség vállalások hiányában az összefonódás engedélyezésének megtagadását indítványozta.

VI.

A kérelmező álláspontja

33.) A Versenytanács a Tpvt. 73.§ alapján tárgyalást tűzött ki, amelyről az ügyfeleket (a kérelmező Telekom-ot, valamint az irányítása alá kerülő Westel 450 -et és MediaOne International B.V.-t) értesítette, a vizsgálati jelentés megküldése mellett.

A Telekom vállalásai

34.) A Telecom a vizsgálati jelentésre tett írásos észrevételében vállalta, hogy a MATÁV részvényeseként rendelkezésére álló eszközökkel biztosítja, hogy a MATÁV betartja az alábbi kötelezettségvállalásokat.

34.1. A MATÁV Rt vállalja, hogy mindazon szolgáltatások igénybevételét lehetővé teszi és nyújtja a Westel 450 és a Westel 900 versenytársainak, azaz a Magyarországon közcélú mobil rádiótelefon szolgáltatást nyújtó vállalkozásoknak, amelyeket jelenleg, illetőleg a jövőben bármikor ezen két vállalkozásnak is nyújt. Ez a kötelezettségvállalás - azonos jogügyletek esetén - azt jelenti, hogy a Westel társaságok versenytársai a Westel társaságokkal azonos feltételekkel jutnak hozzá e szolgáltatásokhoz, különös tekintettel a szolgáltatás mennyiségére, terjedelmére, gyakoriságára, a pénzügyi jellemzőkre, felelősségre és a fizetési feltételekre.
A MATÁV Rt vállalja, hogy a közte és a Westel társaságok, valamint a közte és a Westel társaságok versenytársai között létrejött megállapodásokról másolatot tart fenn, és azokról, valamint azok módosításairól a MATÁV Rt közcélú távbeszélő szolgáltatás nyújtására vonatkozó joga kizárólagosságának megszűnését követő egy évig másolatot küld a Gazdasági Versenyhivatalnak.

34.2. A MATÁV Rt vállalja, hogy a Westel társaságokat önálló, elkülönült gazdasági társaságként működteti tovább és azok jelenlegi tevékenységüket ezen keretek között folytatják -azaz nem kerül sor a MATÁV Rt-be történő beolvadásukra, azzal való összeolvadásra vagy önálló jogi személyiségüket érintő más, ezekkel egyenértékű jogcselekményre (ide nem értve a Westel társaságok esetleges összevonását) - mindaddig, amíg a különböző távközlési tevékenységek egyazon gazdasági társaság általi folytatása esetére a jogi szabályozás elő nem írja e tevékenységek számviteli elkülönítését és a MATÁV Rt az ilyetén elkülönítésről nem gondoskodik.

További észrevételek

35.) A Telecom az előzők szerinti kötelezettség vállalásaitól függetlenül vitatta a vizsgálati jelentés azon megállapítását, hogy az összefonódás akadályozza a hatékony verseny fejlődését az érintett piacon. Álláspontja szerint az összefonódás nincs hatással a magyarországi közcélú rádiótelefon szolgáltatások piacának szerkezetére. Egyrészt azért, mert a Telecom az összefonódást megelőzően nem volt ezen piac aktív szereplője, így az összefonódás nem jár a piaci részesedés növekedéssel; másrészt a MATÁV Rt már az összefonódást megelőzően is közös irányítást gyakorolt a Westel vállalkozások felett, vagyis az összefonódásnak vertikális hatásai sem lehetnek.

36.) Utalt arra, hogy a MATÁV Rt részére a diszkriminációmentesség, a kereszt- finanszírozás tilalma és a számviteli elhatárolás kötelezettsége tekintetében a Koncessziós Szerződés (lásd. 8. pont) 5.l8 és 7.02 - 7.04 pontjai is tartalmaznak rendelkezéseket, amelyek betartását a Miniszter folyamatosan ellenőrzi. Aggodalmát fejezte ki atekintetben, hogy a MATÁV Rt-re olyan, lényegében azonos kötelezettséget előíró magatartási szabályok kerülnének alkalmazásra, melyeket különböző hatóságok értelmeznek, illetve hajtanak végre, ami jogbizonytalansághoz és értelmezési eltérésekhez vezethet.

VII.

Az engedélykérési kötelezettség

37.) A Tpvt. 23.§ (1) bekezdés b.) pontja alapján vállalkozások összefonódása jön létre, ha egy vállalkozás irányítást szerez egy vagy több vállalkozás felett. A Tpvt. 23.§ (2) bekezdés b.) pontja szerint az irányítás megszerzésének minősül, ha a vállalkozás a másik vállalkozás többségi szavazati jogot biztosító részvényeit, üzletrészeit megszerzi. A Versenytanács kialakult gyakorlata szerint a vállalkozás által irányított vállalkozás a Tpvt. 23.§ (3) bekezdése szerinti (közvetett) irányítási joggal rendelkezik az általa irányított vállalkozás felett. (Versenytanács Elvi állásfoglalásai 28., Versenyfelügyeleti Értesítő 1998. évi 6. szám).

38.) A Telecom és a MediaOne International Inc. között létrejött Adásvételi Megállapodás vállalkozások összefonódásának minősül, mert

• -

  MediaOne B.V. felett, annak részvényei 100 százalékának megszerzésével nem vitathatóan irányítást szerez a Telekom;

• -

  a Westel 450 üzletrészeinek ugyan csak 49 százalékát szerzi meg a Telekom, azonban - miután a vállalkozás irányításához szükséges döntések meghozatalához 75 százalékos többség szükséges - a vállalkozás egyik közös irányítójává válik. (tartalmát tekintve ez a közös irányítás ténylegesen a Telekom egyedüli irányítását jelenti, mert a további 51 százaléknyi üzletrészek tulajdonosa, a MATÁV Rt felett a Telekom irányítási joggal rendelkezik).

39.) Az összefonódásra a Tpvt. területi hatálya kiterjed, mert a Westel 450 magyarországi vállalkozás, a MediaOne International B.V. pedig a magyarországi Westel 900 részvényei - közös irányítási jogot biztosító - 49 százalékának tulajdonosa, így a Telecom felette történő irányításszerzésének hatása is érvényesülhet a Magyar Köztársaság területén (Tpvt. 1.§).

40.) Megjegyzi a Versenytanács, hogy az összefonódással a Telekom a Westel 900-nak is tényleges egyedüli irányítójává válik, mert annak közös irányítói (MATÁV Rt, MediaOne International B.V.) felett irányítási joggal rendelkezik.

41.) Az előzőekkel összefüggésben utal a Versenytanács arra, hogy a Telekom az általa irányított MATÁV Rt-n keresztül közvetetten az összefonódást megelőzően is a Westel 450 és a Westel 900 közös irányítóinak egyike volt, és az összefonódással ez a közös közvetett irányítás alakul át a Telekom egyedüli irányításává. A Versenytanács gyakorlata (Vj-146/1999; Vj-169/1999) szerint ez, az irányítás olyan tartalmi változását jelenti, aminek lényeges versenyhatásai lehetnek. E hatások mindenekelőtt abból származnak, hogy az egyedüli irányítást megszerző vállalkozásnak már nem kell tekintettel lennie korábbi irányító társára. Ez pedig egyebek mellett azt is eredményezi, hogy ha az egyedüli irányítást megszerző vállalkozás egy vállalkozás csoport tagja, akkor a közös irányítás helyett egyedüli irányítás alá kerülő vállalkozás (jelen esetben: a Westel 450 és a Westel 900) ennek révén e vállalkozáscsoport (jelen esetben: a Telekom) tagjává válik, ami növelheti a koncentrációt és befolyással lehet a vertikális kapcsolatokra.

42.) Az összefonódással érintett vállalkozások (az irányítást szerző a Telecom és az általa közvetlenül és közvetve irányított vállalkozások, továbbá az irányítása alá kerülő vállalkozások) 1998. évi együttes nettó árbevétele meghaladta 10 milliárd forintot, ezen belül a közvetlen (Westel 450) és közvetett (Westel 900) irányítás alá kerülő vállalkozások 1998. évi nettó árbevétele pedig az 500 millió forintot, ezért a kérelem szerinti összefonódás a Tpvt. 24.§ (1) - (2) bekezdése alapján engedélykötelesnek minősül.

VIII.

Az összefonódás hatásai a gazdasági versenyre.

43.) A Tpvt. 30. § (2) bekezdése alapján a Gazdasági Versenyhivatal nem tagadhatja meg az engedélyt, ha az összefonódás nem hoz létre vagy nem erősít meg gazdasági erőfölényt, nem akadályozza a hatékony verseny kialakulását, fennmaradását vagy fejlődését az érintett piacon.

44.) Az összefonódással érintett piac(ok) az(ok) amely(ek)en az érintett vállalkozások piaci tevékenységet fejtenek ki. Az összefonódásnak elvileg akkor lehet hatása a gazdasági erőfölényre, illetve általában a gazdasági versenyre, ha az összefonódással érintett, korábban egymástól független vállalkozások:

• -

  azonos piacon tevékenykednek, vagy a jövőben várhatóan azonos piacon tevékenykednek majd, és így összefonódásuk esetén csökken az egymással versenyben (lehetséges versenyben) álló vállalkozások száma (növekszik a koncentráció); vagy ha azok

• -

  olyan vertikális (vevő-eladó) kapcsolatban állnak (állhatnak) egymással, ami érdekeltséget teremt pl. arra, hogy az összefonódásban résztvevő valamelyik fel, a másik fél versenytársai (lehetséges versenytársai) számára hátrányos piaci helyzetet teremtsen (illetve nehezítse azok piacra lépését).

45.) Az érintett vállalkozásoknak Magyarországon - mint földrajzi értelemben tekintett érintett piacon (Tpvt. 14.§ (3) bekezdés) - végzett meghatározó tevékenysége
- a közcélú távbeszélő szolgáltatás (MATÁV Rt); és
- a közcélú mobil rádiótelefon szolgáltatás (Westel 450 és Westel 900)
bizonyos mértékig (és körben) képes ugyan helyettesíteni egymást, azonban tekintettel a Tpvt. 14.§ (2) bekezdése alapján figyelembeveendő tényezőkben - felhasználási cél, ár, minőség és a teljesítés feltételei - mutatkozó lényeges eltérésekre (részletesen lásd: 16-19. pontok) nem tekinthetők egymást ésszerűen helyettesítő áruknak.

46.) Az előzőekből következőleg a MATÁV Rt és az összefonódás révén vele azonos (Telekom) irányítás alá kerülő (tőle nem független vállalkozássá váló) Westel 450 és Westel 900 nem azonos piac szereplői. Erre tekintettel a Versenytanács - egyezően a vizsgálati jelentéssel és a kérelmező álláspontjával - úgy ítélte meg, hogy az összefonódás a koncentrációt nem növeli, vagyis annak horizontális összefüggésben nem valószinüsithetőek káros versenyhatásai.

47.) Vertikális szempontból a közcélú mobil rádiótelefon szolgáltatást végző vállalkozások (mint a Westel 450 és a Westel 900) számára a MATÁV Rt a jelenlegi szabályozási feltételek mellett kikerülhetetlen-, de a távközlési liberalizációját követően megváltozó szabályozás mellett is még hosszú ideig nehezen kikerülhető üzleti partner lesz. (Részletesen lásd: 20-22. pont).

48.) Az előzőekből következőleg a Telekom által irányított jelentős magyarországi vállalkozások (a MATÁV Rt, a Westel 450 és a Westel 900) - mint vállalkozáscsoport - olyan helyzetbe kerülnek, hogy a további mobil szolgáltatóknak e vállalkozáscsoport egésze egyidejűleg versenytársa és kikerülhetetlen üzleti partnere.

49.) E körülmény egyszerre teremt érdekeltséget, és - figyelemmel a mindkét piacon meglévő magas piaci részesedésre - lehetőséget a vállalkozáscsoport számára, a közcélú mobil rádiótelefon szolgáltatás piacán jelenlevő versenytársak hátrányos piaci helyzetbe hozására, és ezáltal piaci részesedése további növelésére.

50.) A Versenytanács nem osztotta a kérelmező azon megközelítését, hogy a MATÁV Rt-nek (és rajta keresztül a Telekomnak) a Westel vállalkozásokban az összefonódást megelőző közös irányítói pozíciója következtében az összefonódásnak vertikális hatásai nem lehetnek. Amint az a 41.) pontban részletesen kifejtésére került a közös irányítás egyedüli irányítássá válása tartalmi változást jelent. A közös irányítás mellett a MediaOne International B.V. és a MediaOne International Holding Inc. - mint tulajdonosok - nyilvánvalóan csak olyan üzleti döntésekben érdekeltek, amelyek egyértelműen a Westel 450 és a Westel 900 sikeres piaci szereplését szolgálják. A Telecom - mint egyedüli irányító - viszont a MATÁV és a két Westel vállalkozás sikerében egyaránt érdekelt, ami hatással lehet e vállalkozások piaci magatartására, azon belül egymásközötti kapcsolatára is.

51.) Mindezek alapján a Versenytanács - vizsgálati jelentéssel egyező - álláspontja szerint az összefonódás akadályozza a hatékony verseny fejlődését a közcélú mobil rádiótelefon szolgáltatás piacán, ami a Tpvt. 30.§ (2) bekezdése alapján - azt ellensúlyozó előnyök hiányában - az összefonódáshoz kért engedély megtagadását kell eredményezze.

IX.

Az engedélyezés feltételei

52.) Az összefonódás előzőekből következő káros versenyhatásainak ellensúlyozása érdekében a kérelmező - összhangban a vizsgálati jelentésben foglaltakkal - kötelezettség vállalásokat tett (lásd: 34. pont).

A feltételhez kötés általános kérdései

53.) A Tpvt. 77.§ (2) bekezdése értelmében az összefonódást engedélyező határozatban a kérelem teljesítése feltételekhez köthető.

54.) A Versenytanács álláspontja szerint a Tpvt. alkalmazásában feltételként egyaránt előírható az összefonódás megvalósítását megelőzően és az összefonódás megvalósítását követően teljesítendő kötelezettség. A határozatban előirt feltételnek azonban minden esetben meg kell felelnie az alábbi követelményeknek.

54.1 A kérelem teljesítése - amint azt a Tpvt. Indokolása rögzíti is - kizárólag a Tpvt. anyagi jogi szabályai szerint köthető feltételhez, vagyis a feltétel összefüggésben kell álljon a Tpvt. által védett érdekkörrel, és e kereten belül sem terjedhet túl azon, ami az összefonódásból fakadó kedvezőtlen versenyhatások megszüntetéséhez (elfogadható szintre való mérsékléséhez) szükséges.

54.2 A feltételnek egyértelműen számonkérhetőnek kell lennie a kötelezett vállalkozástól, tekintettel arra, hogy a feltétel nem teljesítése esetén a Gazdasági Versenyhivatal az engedélyt megadó határozatát visszavonja (Tpvt. 32.§ b.) pont).

55.) A Versenytanács álláspontja szerint az összefonódást engedélyező határozat köthető:
- a piac szerkezetét érintő (strukturális);
- az összefonódással érintett vállalkozás(ok)piaci magatartására vonatkozó (magatartási); valamint
- az érintett vállalkozás(ok)nak a Gazdasági Versenyhivatal részére teljesítendő információ adási kötelezettséget előíró (információs)
feltételhez.

56.) A magatartási feltétel esetében az 54.1 pont alatti követelmény - vagyis, hogy a feltétel nem léphet túl a Tpvt. anyagi jogi szabályain - egyben azt is jelenti, hogy a feltétel nem teljesítése szükségszerűen a Tpvt. valamely (az adott összefüggésben értelemszerűen a Tpvt. 21.§-ában foglalt) rendelkezésének a megsértését is jelenti. Ebből az következik, hogy feltételként csak olyan magatartás irható elő, amelytől való eltérés - a kötelezés időszakában - a Versenytanács álláspontja szerint jogsértést valósítana meg, és amely bekövetkezésének esélyeit az összefonódás érezhetően erősítené.

57.) A szükségesnek ítélt strukturális és információs feltétel esetében nem jelent problémát annak olyan megfogalmazása, amely biztosítja az 54.2 pont szerinti egyértelmű számonkérhetőséget. A magatartási feltétel alkalmazását viszont nagymértékben korlátozza, hogy az nem lehet általános magatartásszabály, hanem kizárólag konkrét magatartás, vagy konkrét magatartástól való tartózkodás.

Az előirt feltételek

58.) Miután az összefonódás káros versenyhatásai a MATÁV Rt és a közcélú mobil rádiótelefon szolgáltatók (köztük a Westel 450 és a Westel 900) között szükségszerűen fennálló üzleti kapcsolatokban jelentkezhetnek, a Versenytanács - kiindulva a vizsgálói indítványból - úgy ítélte meg, hogy ezeknek a gazdasági verseny szempontjából már elviselhető szintre történő csökkentésének szükséges és elégséges feltétele, ha az érintett vállalkozások kötelezettségvállalásai

• -

  biztosítják a MATÁV Rt és a közcélú mobil rádiótelefon szolgáltatók közötti diszkriminációmentes üzleti kapcsolatokat; valamint

• -

  közvetlenül ellenőrizhetővé válik, hogy a Telecom magyarországi közcélú távbeszélő és közcélú mobil rádiótelefon üzletága között történik-e keresztfinanszírozás.
  
  

59.) Megállapította a Versenytanács azt is, hogy a Telekom által tett vállalások (lásd. 34. pont) a fenti két követelményt kielégítik. A diszkriminációmentesség esetében (lásd. 34.1 pont) ez nem vitathatóan fennáll; azáltal pedig, hogy nem kerül sor a Westel vállalkozások MATÁV Rt-be történő beolvadására vagy azzal való összeolvadására a közcélú távbeszélő és a közcélú mobil üzletág elhatárolása - és ezáltal az esetleges keresztfinanszírozás nyomon követése - is biztosított.

60.) Vizsgálta a Versenytanács a feltételek betartásának ellenőrizhetőségét, továbbá azt, hogy a feltételek kapcsolódnak-e a Tpvt. anyagi jogi rendelkezéseihez.

61.) A strukturális (a MATÁV Rt, valamint a Westel vállalkozások közötti beolvadás és összeolvadás korlátozása) és az információs (a mobil szolgáltatókkal kötött szerződéseknek a Gazdasági Versenyhivatal rendelkezésére bocsátása) feltétel olyan egyértelmű kötelezettség, amelynek teljesítése, illetve nem teljesítése nagy valószínűséggel nem képezheti vita tárgyát, és az is egyértelmű, hogy összefüggésben állnak az összefonódás káros versenyhatásaival.

62.) A magatartási feltételként előirt diszkriminációmentesség a Versenytanács álláspontja szerint összefüggésben áll a Tpvt. olyan anyagi jogi rendelkezéseivel, amelybe ütköző magatartás esélyét növeli a kérelem szerinti összefonódás: nevezetesen a Tpvt. 21.§ b.) és g.) pontjával, melyek értelmében tilos

• -

  indokolatlanul elzárkózni az ügylet jellegének megfelelő üzleti kapcsolat létrehozásától, illetve fenntartásától (b. pont);

• -

  azonos értékű vagy jellegű ügyletek esetén az üzletfeleket indokolatlanul megkülönböztetni, úgy hogy az egyes üzletfeleknek hátrányt okozzon a versenyben (g. pont).

63.) A Versenytanács felhívja a figyelmet arra, hogy a diszkriminációmentesség feltételként való előírása nem egyszerűen azt jelenti, hogy a MATÁV Rt-nek be kell tartania a Tpvt. 21.§ b.) és g.) pontját. Az azokba ütköző magatartás ugyanis egyrészt a feltétel előírása nélkül is tilos; másrészt - és ez a lényegesebb - az említett törvényhelyek olyan további, mérlegelést igénylő tényállási elemeket (indokolatlanság, versenyben való hátrányokozás) tartalmaznak, amelyek az egyértelmű ellenőrizhetőséget jelentősen korlátoznák. Ebből következőleg az előirt magatartási feltétel azt jelenti, hogy a Versenytanács úgy ítélte meg, hogy a jelenlegi és a jövőben várható piaci körülmények között, ha a MATÁV Rt

• -

  azonos jogügylet esetén bármilyen mértékben és módon kedvezőtlenebb feltételeket érvényesít a Westel vállalkozások versenytársai felé, az indokolatlannak és az utóbbiak számára versenyhátrányt okozónak minősül, vagyis sérti a Tpvt. 21.§ g.) pontját, illetve ha

• -

  a Westel vállalakozásokkal azonos feltételek elfogadása esetén nem létesít üzleti kapcsolatot azok versenytársaival, az indokolatlannak, és így a Tpvt. 21.§ b.) pontjába ütközőnek minősül.

64.) Az előzőekkel is összefüggésben a Versenytanács alaptalannak találta a kérelmezőnek a jogbizonytalanságra vonatkozó aggályait (lásd: 36 pont). A Koncessziós Szerződés ugyanis általános követelményként forgalmazza meg pl. a diszkriminációmentességet, a határozatban előirt feltételek viszont ezen általános követelmények keretein belül tartalmaznak egyértelműen ellenőrizhető kötelezettségeket.

X.

A döntés

65.) Az előzőekben részletesen kifejtettekre tekintettel a Versenytanács a Tpvt. 77.§ (2) alapján, a kérelmező vállalásaival összhangban álló - a határozat rendelkező részében részletezett - feltételekkel, a Tpvt. 77.§ (1) bekezdés a.) pontja alapján hozott döntésében a kérelem szerinti összefonódást engedélyezte.

XI.

Eljárási kérdések

66.) A kérelmező a Tpvt. 62.§ (1) bekezdése szerinti eljárási díjat előzetesen lerótta, ezért arról rendelkezni nem kellett. 67.) A határozat felülvizsgálatát az ügyfelek (a kérelmező Telekom, valamint az irányítás alá kerülő Westel 450 és MedinaOne International B.V., amelyekre a kérelem vonatkozik) a Tpvt. 83.§(1) - (2) bekezdései alapján kérhetik.

Budapest, 2000. február 28.

dr. Bodócsi András sk.
Fógel Jánosné dr. sk.
dr. Sólyom Eszter sk.
Szabó Györgyi