Vj-154/1999/16
A Gazdasági Versenyhivatal Versenytanácsa dr. Riebl Antal (1067 Budapest, Podmaniczky u. 41. szám alatti) ügyvéd által képviselt RCI-West Corona Korlátolt Felelősségű Társaság (1093 Budapest, Pipa u. 6. szám alatti) eljárás alá vont vállalkozás ellen fogyasztói döntések tisztességtelen befolyásolásának tilalma miatt indított hivatalbóli eljárás során tartott nyilvános tárgyaláson meghozta az alábbi
határozatot
A Versenytanács az eljárást megszünteti.
E határozat ellen a kézhezvételtől számított 30 napon belül az eljárás alá vont vállalkozás a Gazdasági Versenyhivatalnál benyújtható, de a Fővárosi Bírósághoz címzett felülvizsgálat iránti keresettel élhet.
Indoklás
A Versenytanács az ügyfél előadása, a csatolt írásbeli bizonyítékok, valamint az 1996. évi LVII. törvény (a továbbiakban: Tpvt.) 71. §-a nyomán készült vizsgálati jelentés alapján a következő tényállást állapította meg:
Az eljárás alá vont vállalkozás (a továbbiakban: Kft.) a Hegyvidék Üdülőépítő és Fenntartó Szövetkezet, illetve Szövetkezeti Üdülőszállodalánc apartmanjainak időben osztott használati jogát értékesíti 1993. óta a szövetkezet megbízottjaként. Kétféle üdülőhasználatot értékesítenek időbeosztásos módon: vagy csak belföldi, minimum hét éjszakára szóló örökös üdülőhasználati jogot vagy ugyanezen jogot az RCI elnevezésű nemzetközi szervezetbeli klubtagsággal párosultan, bővített örökös üdülőhasználati jogként. Az RCI klubtagsággal is rendelkező fogyasztóknak az örökös használati jog gyakorlásán túl lehetősége van csere formájában e szervezet keretei között külföldön vagy itthon eltölteni egy bizonyos időt anélkül, hogy az eredeti ingatlanhasználati jogban változás történne.
Az 1993. óta többször módosított hatályos szerződés értelmében a Kft. határozza meg a "marketing stratégiát", együttműködve a Hegyvidék Szövetkezettel.
Az üdülési jog értékesítésének fő formai és tartalmi jegyei nemzetközileg alakultak ki és a magyarországi gyakorlat ezeknek a hazai viszonyokhoz igazított változata, amelyet az üdülési jog értékesítésével foglalkozó magyarországi vállalkozások többé-kevésbé egymáshoz hasonlóan alkalmaznak. A fogyasztók a személyes részvételükkel tartott úgynevezett prezentáción jutnak tájékoztatáshoz, ahol a számukra tartott bemutatót egyénileg folytatott beszélgetés követi. A prezentáción való részvétel az értékesítés szükségszerű előzménye, amelynek hiányában történő szerződéskötés gyakorlatilag nincs. Miután a cél a személyes meggyőzés eszközével történő, lehetőleg még a prezentáción történő szerződéses kötelezettségvállalás, a Gazdasági Versenyhivatal több ízben folytatott eljárást a marketing módszerben szükségképpen benne rejlő fogyasztómegtévesztésre való alkalmasság miatt. Ezek során a versenyjogi marasztalás legtöbbször a tájékoztatás hiányosságára, s a szerződéskötés ösztönzése érdekében a fogyasztók látszólagos kedvezményekben való részesítésére volt vezethető. Látszólagos kedvezmény adása esetén ugyanis a fogyasztó olyan ár vagy más kedvezményben részesül, amely valójában nem létezik, mert a kedvezmény nélküli ár vagy szolgáltatás, amelyből a kedvezmény ered, soha nem érvényesül.
Az 1999. május 1-én hatálybalépett 20/1999. (II. 5.) Kormányrendelet időközben szabályozta a fentebbi használati jog megszerzésére irányuló szerződéseket, rögzítette többek között a fogyasztói tájékoztatás jogszabályi követelményeit, s figyelemmel a folytatott közvetlen reklámtevékenységre, a szerződéskötési eljárás különleges vonásait.
A Kft. 1999. júniustól kettős arculatú vállalkozás, mivel egyrészt hagyományosan végzi az üdülőhasználati jog értékesítést, amely a fentebbi jogi szabályozás hatálya alá esik, másrészt utazásszervezőként és közvetítőként is működik. Ez utóbbi minőségében 150.000.- Ft-os áron ad el belföldi "üdülési csomagot" és 400.000.- Ft-os áron külföldit. A kétféle üdülést önállóan is értékesíti, de felkínálja választás szerint az üdülési csomagokat az örökös használati jogot szerző ügyfeleknek kedvezményképpen, amennyiben bizonyos határidőn belül az ellenértéket megfizetik (150.000.- vagy 400.000.- Ft). Ez esetben az összeget beszámítja a megszerzendő örökös használati jog ellenértékébe. A kétféle üdülési csomag örökös használati jog megszerzésével nem jár, bár egyéb jellemzői rokoníthatók az időbeosztásos ingatlanhasználati jog megszerzésével, amellett, hogy a 20/1999. (II. 5.) Kormányrendelet hatálya alá e szerződések nem tartoznak. Az üdülési csomagok ellenértékének beszámításán, mint természetbeni kedvezményen kívül, a Kft. azzal is ösztönzi ügyfeleit szerződéskötésre, mihamarabbi fizetésre, hogy a prezentációt követő szerződéskötés időpontjától, a szerződés tartalmától, stb. függően különböző árkedvezményben is részesíti ügyfeleit.
A Gazdasági Versenyhivatal a Tpvt. 69. § (1) bekezdésére figyelemmel a Tpvt. 70. § (1) bekezdése szerint azért indított eljárást a Kft. ellen, mert vélelmezte, hogy a szerződés körülményeire vonatkozó teljeskörű tájékoztatási kötelezettségének nem tesz eleget és alkalmi kedvezményt ígér, amely piaci magatartások miatt fogyasztómegtévesztés valószínűsíthető.
A készült vizsgálati jelentés részben az eljárás megszüntetését indítványozta, mert a vizsgált tájékoztatási gyakorlat versenyjogsértőnek nem bizonyult. Ellenben jogsértőnek tartotta, hogy a Kft. csak olyan megkötött szerződéseket mutatott be, amelyek a fogyasztók prezentáción való részvételéhez kapcsolódtak, amiértis az adott kedvezmény látszólagos.
A Kft. az eljárás megszüntetését kérte jogsértés hiányában. Nem vitatta, hogy az üdülőhasználati jogot a prezentációs marketing módszer alkalmazásával értékesíti, amely azonban automatikusan kedvezmény (természetbeni + ár) nyújtásával a Kft. gyakorlatában nem párosul, hiszen volt kedvezmény nélküli értékesítése is. Állítását a tartott tárgyaláson a fentebb ismertetett szolgáltatásokra vonatkozó szerződésekkel és munkalapokkal teljeskörűen igazolta.
A Versenytanács a Kft. álláspontját annak hangsúlyozásával osztja, hogy valamely kedvezmény valóságos volta attól függ, hogy kedvezmény nélküli értékesítés lehetséges-e a kedvezményes szolgáltatást érintően, függetlenül attól, hogy a fogyasztó szerződéskötését megelőzően prezentáción vett-e részt vagy sem.
Mindezek alapján a Versenytanács az eljárást a Tpvt. 72. § (1) bekezdés a) pontja szerint megszüntette a 77. § (1) bekezdés h) pontja alapján.
A Kft. számára a Tpvt. szerinti határozat elleni jogorvoslati jogot a 83. § (1) bekezdése biztosítja.
Budapest, 2000. február 3.
dr. Kállai Mária sk. előadó
dr. Bodócsi András sk.
dr. Györffy István sk.
Ágoston Marika