Gazdasági Versenyhivatal

Vj-161/1999/48

A Gazdasági Versenyhivatal Versenytanácsa a Gazdasági Versenyhivatal által dr. Fekete Tamás ügyvéd (1136 Budapest, Hollán E u. 4.) által képviselt Autó-Óbuda Kft. (1037 Budapest, Vörösvári 123.) I. rendű és dr. Brutóczky János ügyvéd (1056 Budapest, Szerb utca 15.) ügyvéd által képviselt KIA-Motors Hungary Kft. (2030 Érd, Ágota u. 16.) II. rendű eljárás alá vont vállalkozás ellen fogyasztói döntések tisztességtelen befolyásolása tárgyában indított eljárásban - tárgyaláson - meghozta a következő

határozatot

A Versenytanács az eljárást megszünteti.

A határozat felülvizsgálatát a kézbesítéstől számított 30 napon belül a Gazdasági Versenyhivatalnál benyújtható, de a Fővárosi Bírósághoz címzett keresettel kérhetik az eljárás alá vont vállalkozások.

Indoklás

I.

A KIA típusú gépjárműveket a KIA Motors Hungary Kft. II. rendű eljárás alá vont importálja. Márkakereskedői szerződés köt hozzá több dealert, így az I. rendű eljárás alá vont vállalkozást, aki 1995. július 1-én kötött vele szerződést. Ennek értelmében a KIA gépkocsik, alkatrészek és tartozékok forgalmazására, szerviztevékenység végzésére köteles.
A szerződés melléklete (28. sorszám alatt) tartalmazza a megrendelés módját azzal, hogy a szállítási határidőket a kereskedők megtalálják a raktárkészlet listán. A 2. pont szerint a kiszállítást a Lagermax Kft. végzi, úgy, hogy az átadás akkor tekinthető megtörténtnek, amikor a kereskedő a gépkocsi átvétele mellett kitölti a gépjármű kísérőlapot és ellátja saját bélyegzőjével.

A gyakorlatban az értékesítésnek a következő fázisai vannak:

- A márkakereskedő megrendeli a gépkocsit a foglaló befizetésével a II. rendű eljárás alá vonttól, aki vagy a gyártól közvetlenül, vagy a vámszabad területen tárolt gépkocsikból elégíti ki a megrendelést. Azt a szállítmányozónak adja át, aki elvégezteti a vámkezeltetést, és a szállítólevelet, vámokmányt és a gépjármű kísérőlapot a gépkocsival együtt továbbítja a márkakereskedőnek (14/10, 2/6-19 melléklet). A gépjármű kísérőlap tartalmazza a gépjármű adatait (alvázszám, motorszám) és a tartozékok felsorolását.
- II. rendű eljárás alá vont kiállítja a számlát.
- A márkakereskedő a megrendelőtől kapott meghatalmazás alapján elvégzi a gépkocsi műszaki vizsgáztatását és az illetékes rendőrhatósággal kiállíttatja a forgalmi engedélyt. Az autó "0" revíziójakor kitöltött vizsgalapon a tényleges gyártási év feltüntetésre kerül (12. irat).

A II. rendű eljárás alá vont általában 4-5 hónapig tárolja a gépkocsikat, a márkakereskedőnek a megrendelést követő kb. két héten belül átadja, az pedig legfeljebb két héten belül továbbítja a vevőnek.

A II. rendű számítógépes nyilvántartásából nem állapítható meg pontosan a készletlista, (43. irat) sem az, hogy mennyi időt tölt a gépkocsi a vámszabad területen.

A márkakereskedő - csak a gépkocsi átvétele után - a szállítólevélből tudja meg az alvázszámot, amelyből vagy gyártás évére vagy a modellévre (amely általában június-szeptembertől a következő év ugyanilyen időszakáig terjed) tud következtetni, míg a szállítólevél adataiból/vámokmányból tűnik ki számára, hogy a gépkocsi mikor érkezett Magyarországra (43. irat). A pontos gyártási időt a belföldi forgalomba helyezés során kiállított típusbizonyítványból lehet megállapítani, melyet a Közlekedési Főfelügyelőség tart nyilván (25. irat).

1998-ban a II.r. eljárás alá vont a KIA Sephia SLX, GTX, GSE típusokat a Clarus SLX, a Sportage, Pregio és Besta típusokat forgalmazta.
A Sephia típusnál az alvázszámba a gyártási évet a következő betűk jelölték:
1996. év: T
1997. év: V
1998. év: W
1999. év: X

A gyártási év ebben az értelemben modellévet jelent, amely általában szeptembertől, a modellfrissítéstől a következő év szeptemberéig tart.

1998. elejétől akciósan értékesítette a Sephia SLX, Clarus SLX típusokat, majd amikor modellfrissítés volt várható a Sephia típusokból, november 9- tó1 az úton vagy raktáron lévő valamennyi Sephia gépkocsit akciós áron hirdette meg. Ekkor már csak a GTX típusból volt két fajta a készleten. A GTX gépkocsit: 2.899.000.-Ft helyett 2.499.000.-Ft-os akciós áron, míg a GTX Wintercool típust, - amely tartalmazott 472.206.-Ft értékű légkondicionálót - 2.799.000.-Ft akciós áron adta.1999. április 1-jén e típusokra további 200.000.-Ft engedményt biztosított.
A hirdetések (42. sorszám alatt) nem tartalmazták az árleszállítás indokát illetőleg a raktárkészletre utalást.
A típusváltást az 1999. április 1-től sajtóértekezleten jelentették be, attól kezdően lehetett az új modellt rendelni.

1998. évben II. rendű eljárás alá vont a Sephia I. típusokból összesen 123 darabot értékesített, ebből 112 db-ot 1998. július hónapig. Ezen gépkocsik alvázszámában a gyártási év 1997. évet jelölt. (30 sorszám alatti irat). Az akcióban 1999. januártól 1999. júniusig az összes Sephia I. típus értékesítése 26 db volt, (44. sorszám) egy kivétellel (1999. januárban átadott gépkocsi) valamennyinek 1998. a gyártási éve.

Ezek közül az I. rendű eljárás alá vont akciós Sephia I. típust csak 1998. végéig értékesített, 16 db-ot (2/6-10, illetőleg 2/12-19-ig csatolva). A gépkocsik alvázszáma szerint gyártási évük - egy kivétellel - 1997. volt.

II.

A Gazdasági Versenyhivatal azért indított vizsgálatot, mert valószínűsítette, hogy I. és II. rendű eljárás alá vont azzal a gyakorlatával, hogy nem ad tájékoztatást a gépjárművek tényleges gyártási idejéről, megsérti a tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló 1996. évi LVII. törvény 8. § (2) bekezdését.

A vizsgálati jelentés arra a következtetésre jutott, hogy a tényleges gyártási év a gépkocsinak lényeges tulajdonsága, és mert az I. rendű eljárás alá vont erről a fogyasztók részére nem adott tájékoztatást, magatartása a Tpvt. 8. § (2) bekezdésének közelebbről meg nem határozott rendelkezését sérti; ezért vele szemben jogsértés megállapítását és 100.000.-Ft bírság kiszabását indítványozta.

A II. rendű eljárás alá vont azon magatartása, hogy a márkakereskedők tájékoztatási kötelezettségét nem írja elő, álláspontja szerint a bíróság hatáskörébe tartozóan a Tpvt. 2. §-át sérti, így vele szemben az eljárás megszüntetését indítványozta.

Eljárás alá vontak az eljárás megszüntetését indítványozták.
Előadták, hogy a tájékoztatás az 5/1990. (IV. 12.) KÖHÉM számú rendelet 2. § (4) bekezdése szerint történik, amelynek eleget tettek. I. r. eljárás alá vont hivatkozott arra, hogy a gépjármű tényleges gyártási idejéről nem szerez tudomást, az nincs sehol feltüntetve, így tájékoztatást sem tud adni. II. rendű eljárás alá vont azzal is védekezett, hogy a készletezés nem jellemző, ellenkezőleg a fogyasztók a gépkocsikért sorbanállnak.

III.

A Tpvt. 8. § (1) bekezdése tiltja a gazdasági versenyben a fogyasztók megtévesztését, melynek nevesített eseteit a (2) bekezdés sorolja fel. Ezek közül a (2) bekezdés a) pontjában valótlan tény, vagy valós tény megtévesztésre alkalmas módon állítását, illetve más megtévesztésre alkalmas tájékoztatás adását, azaz pozitív, tevőleges magatartást tilt,
míg a b) pontban az elhallgatást (jogszabályi előírások, szokásos követelményeknek meg nem felelőség, stb. kell). Ezzel kapcsolatosan a törvény indokolása úgy fogalmaz, hogy megtévesztésnek számít a fogyasztó döntését hátrányosan befolyásoló jelentős tény, vagy körülmény elhallgatása.

Az (1) bekezdés meghatározza a fogyasztó fogalmát: megrendelő, vevő és felhasználó. Ilyen szempontból az eljárás alá vontak közül a márkakereskedő minősége kettős: az importőrrel szemben megrendelő, azaz vele szemben
fogyasztó, míg a gépkocsi vevőjével szemben nem ebben a minőségében, hanem forgalmazóként áll, és a fogyasztói védelem a vevőt illeti meg.
Így az ügyben a II. r. eljárás alá vontnak a márkakereskedővel szembeni magatartása releváns.

A Versenytanácsnak tehát azt kellett vizsgálnia, hogy
- a II. rendű eljárás alá vont, mint importőr, az áru tulajdonságaival kapcsolatosan elhallgatott-e valamilyen lényeges körülményt a márkakereskedők előtt (nem az vizsgálandó, hogy utasította-e ólcet arra, hogy a márkakereskedő hogyan tájékoztassa a végső fogyasztót);
- a márkakereskedő elhallgatott-e jelentős körülményt a végső fogyasztó előtt.

Elsődlegesen azt kellett megállapítani, hogy a gépkocsi tényleges gyártási ideje az áru lényeges, a fogyasztó döntését befolyásoló tulajdonsága-e.
Ezzel kapcsolatosan a közúti járművek műszaki megvizsgálásáról szóló 5/1990. (IV. 12.) KÖHÉM sz. rendelet 2. § (4) bekezdés b) pontja úgy rendelkezik, hogy gyártási év a gyártó, vagy kereskedelmi forgalmazó által új állapotban forgalomba helyezett jármű esetén a forgalomba helyezés éve. Ezt a 48/1997. (VIII. 26.) BM. sz. rendelet 20. § (2) bekezdése szerint a rendőrhatóság jegyzi be a forgalmi engedélybe.

A gépkocsi korának elsősorban az alábbiak szempontjából van jelentősége: - innen kezdődik az eladó felelőssége a hibás teljesítésért,
- meghatározza a gépkocsi forgalmi értékét, - befolyásolja a gépkocsi műszaki állapotát.
A fentiek közül az első két körülménynek azért nincs jelentősége, mert a jótállás, szavatossági idő kezdete a forgalmi engedélybe bejegyzett gyártási év, és ez befolyásolja a későbbiekben a használt gépkocsi - évjáratból adódó -forgalmi értékét is.
A műszaki avulással kapcsolatosan a vizsgáló beszerezte több forgalmazó nyilatkozatát, amelyek eltérőek voltak, főleg azért, mert a gyári új gépkocsi hosszú ideig minőségi romlás nélkül tárolható. Ezt látszik alátámasztani a Közlekedési Főfelügyeletnek a közlekedési felügyeletekre vonatkozó, kötelezően alkalmazandó 8/1996. sz. Útmutatója, miszerint akkor kell a tényleges gyártási évet kell feltüntetni a forgalmi engedély gyártási év rovatában, ha a gépjármű gyártási éve több, mint egy évvel eltér a forgalomba helyezés időpontjától; míg a hivatalos feljegyzések rovatba kell megjegyezni, hogy a gyártási év az 5/1990. (IV. 12.) KÖHÉM sz. rendelet szempontjából a forgalomba helyezés éve, vagyis a gyártástól számított évig nem tekinti lénye esnek az avulást. Ez a rendelkezés azonban műszaki vizsgáztatást végző felügyeletre rója azt a kötelezettséget, hogy a forgalmi engedélyben feltüntetendő adatokat a műszaki vizsgalapon megjelölje, amelynek alapján a rendőrség kiállítja az okmányt.

A Versenytanácsnak ezért az az álláspontja, hogy a gyártási évnek legfeljebb akkor lehet jelentősége, ha az legalább egy évvel eltér a tényleges forgalomba helyezéstót, hiszen különbség van a gyártók földrajzi helyzete és ebből következően a szállítás módjától függő szállítási idő között, különösen a Távol-Keletről importált gépkocsiknál, - tehát erről elvárható a tájékoztatás adása.

Elsősorban abból a tényből, hogy a Közlekedés Felügyelet részéről a fenti bejegyzés a vizsgált esetben nem történt, arra lehet következtetni, hogy a vizsgált esetekben a gépkocsik tényleges vizsgáztatás előtt egy éven belül gyártottak voltak.
Emellett - a jelentéssel szemben - a vizsgálat sem tárt fel olyan adatokat, amelyből azt a következtetést lehetett volna levonni, hogy az eljárás alá vontak gyakorlata az lenne, hogy egy éven túl tárolt gépkocsikat adnak tovább akár a vizsgált akcióban, akár általánosságban.

Az 1998. évi összesítés alvázszámaiból kitűnően csak annyi tünt ki egyértelműen, hogy a II. rendű eljárás alá vont által 1998. év első hét hónapjában értékesített gépkocsik döntő többsége 1997-es (modell)évben került legyártásra. Ebbő1 önmagában azonban - a pontos dátum ismeretének hiányában - nem lehet megállapítani, hogy a gyártástól számított egy éven belül, vagy azt esetleg néhány hónappal meghaladó időben kerültek eladásra.
Ugyanez vonatkozik az 1999. évben értékesített gépkocsikra.

Megjegyzi ezen túlmenően a Versenytanács, hogy az importőr etekintetben a márkakereskedőt, mint megrendelőt nem is téveszthette meg, mert utóbbi szakismerettel bír: így tisztában kell lennie, hogy az adott márkán belül mely évben, milyen új típusok jöttek ki, azon belül milyen módosításokat hajtott végre a gyártó, a motor- és alvázszám jelölése mit jelent, és azt is tudja a vámokmányból, mikor érkezett Magyarországra a gépkocsi, vagyis, hogy a gépkocsi melyik sorozatból származik.
Ezért ebből az okból a Versenytanács az eljárást mindkét eljárás alá vonttal szemben a Tpvt. 72. § (1) bekezdés a) pontjának második fordulata szerint megszüntette.

Határozatát a Tpvt. 74. § (2) bekezdése illetőleg a 77. § h) pontja szerint tárgyaláson hozta meg.

A jogorvoslatra vonatkozó rendelkezést a 83. § (1) (2) bekezdésén alapul.

Budapest, 2000. február 28.

dr. Sólyom Eszter sk. előadó
Fógel Jánosné dr. sk.
dr. Lénárd Réka sk.
Kis Lászlóné