Vj-182/1999/12
A Gazdasági Versenyhivatal Versenytanácsa Kovácsné dr. Orbán Adrienn (1097 Budapest, Illatos út 9-. szám alatti) ügyvéd által képviselt MEDICOR Elektronikai Részvénytársaság (1097 Budapest, Illatos út 9. szám alatti) eljárás alá vont vállalkozás ellen fogyasztói döntések tisztességtelen befolyásolásának tilalma miatt indult eljárás során tartott nyilvános tárgyaláson meghozta az alábbi
határozatot
A Versenytanács megállapítja, hogy az eljárás alá vont vállalkozás azzal, hogy forgalmazott vérnyomásmérőit 1999. júniusától novemberéig "örökgaranciá"-val hirdette, a fogyasztói döntések tisztességtelen befolyásolására alkalmas magatartást tanúsított.
E magatartás folytatását megtiltja.
Vele szemben 1.000.000.- (azaz Egymillió) Ft bírságot szab ki, amelyet 30 napon belül köteles megfizetni a Gazdasági Versenyhivatal 10032000-01037557 számú bírságbevételi számlája javára.
E határozat ellen a kézhezvételtől számított 30 napon belül az eljárás alá vont vállalkozás a Gazdasági Versenyhivatalnál benyújtható, de a Fővárosi Bírósághoz címzett, a bírság megfizetésére halasztó hatályú felülvizsgálat iránti keresettel élhet.
Indoklás
A Versenytanács az ügyfél előadása, a csatolt írásbeli bizonyítékok, valamint az 1996. évi LVII. törvény (a továbbiakban: Tpvt.) 71. §-a nyomán készült vizsgálati jelentés alapján a következő tényállást állapította meg:
A hazai vérnyomásmérő forgalmazás felfutó piacán az évi körülbelül 50 ezer darabos forgalom négy versenytárs, köztük az eljárás alá vont vállalkozás (a továbbiakban: Rt.) között oszlik meg.
A piacon kapható vérnyomásmérők fogyasztói árai a típustulajdonságtól függően kisebb-nagyobb eltéréssel azonosak.
A forgalmazás többirányú engedélyezéshez kötött, így az általános jellegű típusengedélyen kívül a forgalmazott vérnyomásmérőnek egyedi, vagy mintavételes hitelesítéssel is kell rendelkeznie, vagy az alól felmentést kell kapnia.
A fogyasztó a típusengedélyezett eszközt meghibásodása esetén szervizbe viheti és a vásárlás napjától számított 12 hónapos kötelező jótállási időtartamon belül - hacsak kizáró ok nem áll fenn - jótállási jogait a forgalmazó terhére érvényesítheti, ahogy a 6/1997. (I. 22.) Kormányrendelet előírja. E 12 hónapos kötelező időtartamon túl egyes forgalmazók akár 3 évre is biztosítják a jótállást, köznapi szóhasználattal élve a garanciát.
A meghibásodástól függetlenül az eszköz kétévenkénti hitelesítését írja elő a mérőműszerek hitelesítéséről szóló 1991. évi XLV. törvény, valamint a 127/1999. (X. 9.) Kormányrendelet. A hitelesítés alkalmankénti elvégzésének díja 1.500.- Ft.
Az Rt. 1999. júniusától novemberéig "örökgaranciával" hirdette forgalmazott vérnyomásmérőit akként, hogy a kifejezés magyarázatát nem adta meg sem sajtóreklámjaiban, sem a minden gyógyszertárba eljuttatott 4-5 szórólapon és az 1999. szeptember-októberében folytatott rádiós reklámozás során. A gyógyszertárakba eljuttatott 1999. májusi körlevelében annyit közölt, hogy az eszközök tervezett élettartamának végéig, azaz 8 évre vállalja az "örökgaranciát". Fellelhető olyan kivételes sajtóbeli reklámja is, amely feltünteti, hogy a hirdetett "örökgarancia" 8 évig tartó fokozott felelősség vállalását takarja.
Az "örökgarancia" szóösszetétel magyarázatát, feltételeit, érvényesítését a vérnyomásmérő dobozában elhelyezett tájékoztató tartalmazza teljeskörűen. Eszerint a vérnyomásmérő műszerre a készülék tervezett élettartamának végéig, azaz 8 évig vállal az Rt. jótállást. Az első 12 hónap alatt kifizeti a javításra szoruló készülék postai szállításának költségét és ingyenesen javítja a műszert. További 2 évig ingyenesen javítja ugyan a műszert, de a postai szállítási költség a fogyasztót terheli. A garancia érvényesülésének feltétele azonban nemcsak a vérnyomásmérő rendeltetésszerű használata, ahogy az a jótállásra vonatkozó jogi szabályozásból következik, hanem a vásárlás napjától számítottan 2 évente a kötelező hitelesítés elvégeztetése a fogyasztó költségére. A közbenső hitelesítés hiánya a garancia 2 évre való korlátozódásával jár.
A Gazdasági Versenyhivatal azért indított eljárást az Rt. ellen, mert valószínűsíthető volt, hogy az "örökgarancia" szóhasználattal történő tájékoztatás a fogyasztók döntését tisztességtelenül befolyásolja.
A lefolytatott vizsgálat a jogsértés megállapítását indítványozta annak hangsúlyozásával, hogy a piacon csak az Rt. köti feltételhez a jogszabályilag kötelező jótállási időn túl nyújtott jótállási szolgáltatását a fogyasztó terhére, s mivel a vérnyomásmérők piaci árai kevéssé szóródnak, a fogyasztó döntését az olyan értékesítési feltételek, mint a jótállás időtartama és feltételei erőteljesen befolyásolhatják.
Az Rt. az eljárás megszüntetését kérte jogsértés hiányában. Hivatkozott arra, hogy áruforgalmazása szabályszerű, jogszabály írja elő a kétévenkénti kötelező hitelesítést, így alapos okkal rögzítette a jogszabályilag előírt 12 hónapon túli garancia vállalásának feltételeként a fogyasztó terhére a kétévenkénti kötelező hitelesítést. Vitatta, hogy a fogyasztók csak a vásárlást követően szereznek tudomást a jótállási feltételekről, hiszen a vásárláskor módjuk van az eszközt kipróbálni és tájékozódni az ügylet részleteiről. Feltétel nélkül módjuk van a szerződéstől való elállásra is három napon belül. Forgalmi adatokat csatolt annak igazolására, hogy a folytatott reklámozás forgalmát nem növelte.
A Versenytanácsnak az "örökgarancia" szóösszetételt elemezve kellett értékelnie, hogy alkalmas-e az a fogyasztók vérnyomásmérő vásárlási döntésének tisztességtelen befolyásolására, ahogy azt a Tpvt. 8. § (2) bekezdés a) pontja tilalmazza azáltal, hogy nem engedi az áru lényeges tulajdonsága tekintetében valótlan tény vagy valós tény megtévesztésre alkalmas állítását vagy az áru lényeges tulajdonságairól bármilyen más, megtévesztésre alkalmas tájékoztatás adását. A szóösszetétel Tpvt. 9. § szerinti magyarázata csak az lehet, hogy az Rt. fokozott felelősség alá tartozó szolgáltatásait a 12 hónapos jogszabályi tartamon túl is nyújtja. Időbeli korlátlanságára az "örök" szó utal - nem tekintve az idő megjelölést tartalmazó egyes reklámokat -, amelynek értelmezése az Rt. saját előadásából is levonhatóan bizonytalan, hiszen a fogyasztók egyéni vélekedésüktől függően 5-10 évre teszik az "örökgarancia" időtartamát, sőt az sem kizárt, hogy a fogyasztó saját várható élethosszát és nem az Rt. által szándékoltan az eszköz becsült műszaki élettartamát veszi számításba. Ennél fogva az időbeli korlát megjelölés nélküli "örökgarancia", miközben annak valójában van rögzített időbeli határa, valótlan állítás.
A jótállásra kötelezett Rt. a szerződésszerű teljesítéséért a Polgári Törvénykönyvben foglaltaknál szigorúbb felelősséggel tartozik (módosított 1959. évi IV. törvény 248. § (2) bekezdés). Ezirányú kötelezettsége részben jogszabályon alapulóan a vásárlás napjától számítottan 1 évig tart, részben azon túlnyúlik és kötelezettségvállalásával további 7 évvel meghosszabbodik.
Jogszabályi előírás hiányában nincs akadálya, hogy az Rt. a jogszabályban megállapítottnál kedvezőtlenebb feltételekkel vállaljon jótállást. Elsősorban ilyen kikötött kedvezőtlen feltétel a fogyasztó szempontjából, a költségére végzendő időszakos hitelesítés, amelynek a reklámozás során történt következetes elhallgatása megakadályozza, hogy a fogyasztó objektíven tudja mérlegelni az "örökgarancia" címén kínált előnyöket és hátrányokat.
A Versenytanács közömbösnek tartotta, hogy a fogyasztók a vásárlás színhelyén teljes körű felvilágosítást szerezhetnek az értékesítési feltételekről, hiszen a versenyjogsértés a piaci versenyben már megvalósult a széles körű reklámozással, arról nem is szólva, hogy a helyszíni tájékozódás véletlenszerű.
Miután a versenytörvény nem kívánja meg, hogy a fogyasztómegtévesztő magatartás eredménnyel is járjon és megelégszik az alkalmasság mércéjével, a Versenytanács közömbösnek tartotta azt is, hogy ténylegesen kimutatható-e okozati összefüggés az Rt. forgalmi adatai és kifogásolt reklámozási tevékenysége között.
Ezért a Versenytanács az Rt. magatartásának a Tpvt. 8. § (2) bekezdés a) pontjába ütközését megállapította a Tpvt. 77. § (1) bekezdés c) pontja szerint, egyben rendelkezett a törvény rendelkezéseibe ütköző magatartás további folytatásának megtiltásáról (Tpvt. 77. § (1) bekezdés e) pont).
A bírság összegét (Tpvt. 78. §) az Rt. piaci súlyához és az üzleti titkot képező reklámköltség összegéhez képest szabta meg.
A Tpvt. szerinti határozat elleni jogorvoslati jogot a 83. § biztosítja az eljárás alá vont vállalkozás számára.
Budapest, 2000. január 11.
dr. Kállai Mária sk. előadó
dr. Bodócsi András sk.
dr. Sólyom Eszter sk.
Ágoston Marika