Gazdasági Versenyhivatal

Vj-68/2000/27

A Gazdasági Versenyhivatal Versenytanácsa a Martonyi és Kajtár, Baker &MacKenzie Ügyvédi Iroda (1062 Budapest, Andrássy út 102., ügyintéző: dr. Hegymegi-Barakonyi Zoltán ügyvéd) által képviselt Citibank Rt. Budapest eljárás alá vonttal szemben gazdasági erőfölénnyel való visszaélés és fogyasztói döntések tisztességtelen befolyásolása miatt hivatalból indított eljárásban - tárgyaláson - meghozta a következő

határozatot

A Versenytanács megállapítja, hogy az eljárás alá vont vállalkozás által forgalmazott személyi kölcsön-szerződésben foglalt "módosíthatja a kamatlábat" kitétel alkalmas a fogyasztói döntések tisztességtelen befolyásolására.

Ezt meghaladóan az eljárást megszünteti.

Kötelezi az eljárás alá vont vállalkozást, hogy fizessen meg a Gazdasági Versenyhivatal 10032000-01037557. számú bírságbevételi számla javára 30 napon belül 5.000.000.- (azaz Ötmillió) Ft bírságot.

A határozat ellen az eljárás alá vont vállalkozás a kézhezvételtől számított 30 napon belül a Fővárosi Bíróságnak címzett, de a Gazdasági Versenyhivatalnál benyújtandó illetékköteles felülvizsgálati kérelmet terjeszthet elő.

Indoklás

I.

A tények

1. Az eljárás alá vont Citibank Rt. a hatályos törvények értelmében (1996. évi CXII. törvény, 1996. évi CXI. törvény) az Állami Pénz és Tőkepiaci Felügyeletnek F-22/1992. számú bankfelügyeleti határozatban foglalt működési engedély felülvizsgálata tárgyában kiadott 958/1997/F. számú határozata értelmében pénzügyi szolgáltatási tevékenységek - így többek között pénzkölcsön nyújtásának - üzletszerűen történő végzésére jogosult és kötelezett bank típusú hitelintézet.

2. Az eljárás alá vont vállalkozás székhelye Budapest, piaci magatartása a Magyar Köztársaság egész területére kiterjed. Versenycselekményének értékelése tekintetében a Tpvt. tárgyi és személyi hatálya alá tartozik.

3. Az eljárás alá vont vállalkozás 1996. év végén a hitelpiacon elsőként kezes és fedezet nélküli személyi kölcsönt hirdetett meg, amelynek összege kezdetben 500.000.- - 1.500.000.- Ft között, majd 300.000.- Ft-tól 3.000.000.- Ft-ig terjedhetett. A kamatlábat éves szinten határozta meg; a "Citibank személyi kölcsön kamat- és díjtáblázat" időről-időre kiadott ismertető részletesen felsorolta a kezelési költség, a teljes hiteldíjmutatókat, valamint a kölcsönnel kapcsolatos egyéb szolgáltatások díjtáblázatát.

4. A kölcsönszerződés értelmében az adós a szerződésben meghatározott mértékű változó kamatot fizet. A megállapodás értelmében, ha a bank refinanszírozási feltételei akár a jegybank, akár a pénzpiaci feltételek hatására módosulnak, az adós előzetes értesítése után a bank a kamatlábat módosíthatja és az esedékes kamatokat ennek megfelelően számolhatja fel.

5. A hitelkonstrukció meghirdetésekor ("1,5 millió, könnyen, gyorsan, kezes nélkül akár 36 hónapra") kiadott szórólapon a kölcsön lényeges tulajdonságaként szerepelt egyebek mellett a "kedvező, maximum 6 havonta változó kamatok" ígéret feltüntetése.

6. Az első időszakban, 1996. vége és 1998. közötti szerződésekben a kamatláb évi 33 % volt, majd a személyi kölcsön részpiacon megjelenő más bankok versenyére válaszul az új kölcsönszerződés akciós ajánlatként meghirdetve 29,95 %-os évi kamatlábat ajánlott.

7. A reklámanyagokban a változó kamatra történő utalás 1998-ban már nem szerepelt, a blankettaszerződésnek a kölcsönszerződés általános feltételeit tartalmazó 2. pontja azonban mindvégig a fenti 4. pontban írt kötelezettséget foglalta magába.

8. Az előtörlesztés lehetőségét a szerződés 3.6. pontja biztosítja az adósnak. A fenti 3. pontban idézett kamat- és díjtáblázat szerint az egészbeni előtörlesztés 18.500.- Ft, a részbeni előtörlesztés 20.500.- Ft egyszeri többletdíj kifizetését követelte az adóstól.

9. A versenyhivatali vizsgálat annak feltárása miatt indult, hogy az eljárás alá vont vállalkozás

• -

  visszaélt-e a személyi kölcsön piacon fennálló erőfölényével, amikor a kölcsönszerződésben foglalt feltételek bekövetkezése után a 33 %-os évi kamatlábbal szerződő adósokat terhelő kamat mértékét változatlanul hagyta, illetve

• -

  az a magatartása, hogy a változó kamatra vonatkozó reklámígéretét és szerződéses kötelezettségét nem tartotta be, alkalmas-e a fogyasztói döntések tisztességtelen befolyásolására.

10. A vizsgálat álláspontja szerint az eljárás alá vont vállalkozás fogvatartja a 33 %-os kamatlábbal szerződött adósokat, akik csak jelentős anyagi terhet vállalva - előtörlesztés és ahhoz kapcsolódó külön díj - szabadulhatnak a terhes kötelemből.

11. Mindezt annak ellenére, hogy 1998-tól kezdve ugyanezt a terméket - ugyan akciósnak hirdetve - már kizárólag a piaci szempontból jelentős kamatcsökkentéssel értékesítette.

12. Az új, alacsonyabb kamatláb alkalmazását elsősorban a pénzpiaci kamatszintek folyamatos csökkenő tendenciája tette szükségessé és lehetővé, hiszen a jegybank kamatpolitikájával összhangban az eljárás alá vont versenytársai is csökkentették az azonos vagy a hasonló típusú kölcsöneik után számított kamat mértékét.

13. Az eljárás alá vont vállalkozás, amikor a piaci tendenciáknak és saját finanszírozási lehetőségeinek figyelembevételével csökkentett kamatait csak új ügyfelek esetében alkalmazta

II.

Az eljárás alá vont védekezése

14. Az eljárás alá vont vállalkozás vitatta, hogy kifogásolt versenycselekménye sérti a Tpvt. előírásait. Álláspontja szerint az érintett piacon gazdasági erőfölénye nem állapítható meg, a változó kamattal kapcsolatos magatartása pedig nem tekinthető tisztességtelennek.

15. Vitatta, hogy az érintett áru kizárólag az eljárás alá vont által piacravitt személyi kölcsön vagy azzal megegyező természetű kölcsön lenne. A fogyasztó számára ugyanis a helyettesíthetőséget a felhasználási cél határozza meg, amellyel kapcsolatban objektív körülmény, hogy ügyfelei a személyi kölcsönt 46 %-ban lakásfelújításra, 21 %-ban lakás-, 12 %-ban autóvásárlásra szánták, míg egyéb célokat csak 21 %-uk jelölt meg.

16. Állította, hogy az érintett árupiachoz kell számítani a jelzáloghitelek, a személygépkocsivásárlási hitelek, az áruvásárlási kölcsönöket és a folyószámla hiteleket is. A helyettesítő árukkal együtt számítva a háztartási kölcsönök piacán az eljárás alá vont mintegy 3 %-os piaci részesedése a gazdasági erőfölényt önmagában kizárja.

17. Bizonyította, hogy a teljes személyi kölcsönállományához képest 12 havi időtartamra vetítve jelentősnek tekinthető az előtörlesztést vállaló adósok száma mindkét kamatlábú szerződéses körből. Ez a tény arra utal, hogy - a kölcsönszerződésből való kilépés szokásos piaci eszközeként - a fogyasztók ismerik és elismerik ezt a formát és nem tekintik piacidegen vagy elviselhetetlenül terhesnek a szerződésből ezáltal szabadulni.

18. Hivatkozott arra, hogy a személyes felhasználásra rendelt kölcsönök piacán 1998. óta éles verseny folyik a fogyasztókért a hitelintézetek között. Ennek egyik formája, hogy a pénzpiaci mozgásokat kihasználva a versenytársak, de az eljárás alá vont vállalkozás sem zárkózik el attól, hogy új, kedvezőbb kamatozású kölcsön vagy hitel igénybevételével történjék meg az előtörlesztés. Ezért történhetett meg, hogy 1999. I. negyedévétől kezdődően 2000. I. negyedévéig ilyen módon a múltbeli kölcsönportfolió 42,73 %-a lecserélődött az eljárás alá vontnál.

19. A Citibank Rt. személyi kölcsöne tekintetében a fogyasztó piackonform eszköz igénybevételével adminisztratív akadály nélkül, a számottevőnek nem nevezhető előtörlesztési díj ellenében, kedvezőbb kamatkötelezettséget vállalva rövid időn belül is kiléphet a számára bármilyen okból már nem kívánatos szerződésből; vagyis a fogyasztók fogvatartása sem alapozza meg a gazdasági erőfölény meglétét.

20. A változó kamatkikötés ellenére a szerződés megkötésekori kamat változatlanul hagyását elsősorban azzal a piaci kényszerrel magyarázta, hogy előzetesen kalkulált várakozása a piacszerzés és a kölcsönforma jövedelmezőségét illetően nem vált valóra.

21. Ezen túlmenően a szerződésben szereplő változó kamat ugyancsak a szerződés szövege szerint a bank számára nem szorító kötelezettség, csupán tetszőleges lehetőség. A rendelkezés azt tartalmazza, hogy "a bank ... módosíthatja a kamatlábat".

22. Az eljárás alá vont nem ígérte azt, hogy a kamatfeltételek változása okául megjelölt körülmények bekövetkezésekor kötelezően kamatot változtat, hanem azt, hogy az esetleges kamatlábváltoztatáskor a mérték meghatározásához az ott megjelölt körülményekre lesz tekintettel. A kikötés megfogalmazásánál használt feltételes mód a bank szándékát az ésszerű fogyasztó számára felismerhetővé teszi.

III.

Az értékelés

A. A gazdasági erőfölény

23. A Versenytanács már a Vj-147/1992. számú ügyben rámutatott, hogy a vállalkozás minden olyan magatartása, cselekedete versenycselekménynek minősül, amelyet áruja megismertetése, a fogyasztás szintentartása vagy növelése, vagyis a piacralépés és a piacon maradás érdekében fejt ki.

24. Az eljárás alá vont vállalkozás, amikor a formális célhoz kötöttséget mellőző személyi kölcsön konstrukciót bevezette, a kölcsönpiacon már jelenlévő hitelformákhoz illesztett egy újabbat, a piacon a már jelenlévő hitelintézetek versenytársaként jelentkezett. Az ezen cél érdekében a piacon kifejtett magatartása versenycselekménynek minősül.

25. A versenycselekmény általában akkor minősíthető tisztességtelennek, ha céljában vagy hatásában a versengő piac struktúráját rombolja, a fogyasztókat károsítja, vagy nagy valószínűséggel ehhez vezet (Vj-93/1993.). Jogellenessége akkor állapítható meg, ha kimeríti a hatályos versenytörvény valamely törvényi tényállását.

26. A Tpvt. 21. §-a szerint tilos a gazdasági erőfölénnyel visszaélni. A 22. § értelmében gazdasági erőfölényben van az érintett piacon az akinek áruját ésszerűen helyettesítő árut nem, vagy csak a szakma és az adott áru szempontjából a szokásosnál számottevően kedvezőtlenebb feltételekkel lehet beszerezni, vagy az olyan áru megrendelője, amelyet másnak nem vagy csak a szakma és az adott áru szempontjából a szokásosnál számottevően kedvezőtlenebb feltételekkel lehet értékesíteni. Gazdasági erőfölényben van az is, aki gazdasági tevékenységét a piac többi résztvevőjétől nagy mértékben függetlenül folytathatja, anélkül, hogy piaci magatartásának meghatározásakor érdemben tekintettel kellene lennie versenytársainak, szállítóinak, vevőinek és más üzletfeleinek vele kapcsolatos piaci magatartására.

27. Az erőfölény objektív piaci kategória, amelynek megléte az adott/vizsgált versenycselekmény idején az érintett piac pontosan meghatározható adottságaitól függ. Lényeges tartalma, hogy az erőfölényes vállalkozásnak piaci magatartása meghatározásakor nem kell számolnia versenytársai, szállítói, vevői és más üzletfelei vele kapcsolatos piaci magatartására.

28. Az erőfölény feltárásának első lépcsőfoka az érintett piac meghatározása, amit a Tpvt. 14. §-a alapján a megállapodás tárgyát alkotó áru és a földrajzi terület alkot. Az értékelés során figyelembe kell venni - a felhasználási cél, az ár, a minőség és a teljesítés feltételei, az egyéb lényeges árujellemzők által minősített - a megállapodás tárgyát ésszerűen helyettesítő árukat is.

29. A Versenytanács egyetért az eljárás alá vont vállalkozás álláspontjával, hogy az általa piacravitt személyi kölcsön a fogyasztó szempontjából helyettesíthető a piacon található személyes felhasználásra rendelt banki kölcsönök teljes palettájával. A felhasználási cél igazoltan csaknem teljesen megegyezik a kizárólag meghatározott kiadások fedezésére rendelt célkölcsönökével; azokhoz képest nem a szabad felhasználás, hanem a terhes adminisztratív kötöttségektől mentes hozzájutás és felhasználás, vagyis az eltérő árujellemzők tették igazán vonzóvá. A kölcsön ára minden esetben igazodott a piaci kamathoz, bár csak az új szerződések esetében.

30. Ha az árujellemzők, továbbá az ár és a felhasználási cél hármas követelményéből kettő lényegében megegyezik, a vizsgált áruk azonos árupiac részét képezik (Vj-152/1997.).

31. Nem lehet vitás, hogy a személyes felhasználásra rendelt személyes kölcsönök piacán az eljárás alá vont hatalmi pozíciót versenytársaival szemben az érintett földrajzi területen - Magyarországon - nem élvezett.

32. A versenypiacon is kialakulhat azonban olyan állapot, amely - akár a vállalkozás céljától és tevékenységétől függetlenül - a hozzá legális módon kötődő fogyasztókat a kapcsolat kialakulását követően kiszolgáltatott helyzetbe hozza.

33. A fogyasztó fogvatartása jellemzően akkor következik be, ha a hosszabb távra elkötelezett fogyasztók száma jelentős, azok a kizsákmányoló típusú megsarcolási kísérletre válaszul más vállalkozáshoz nem vagy csak számottevő anyagi veszteség mellett fordulhatnak, vagyis az erőfölényes vállalkozást nem fenyegeti a választásra képes fogyasztók elvesztése akár a különösebb teher nélkül a piacralépő új vállalkozás segítségével (Vj-15/1998., Vj-87/1998.).

34. A Versenytanács megállapította, hogy a kamatcsökkentési periódusban ugyan jelentős számú adós volt a 33 %-os kamatlábú szerződéses csoportban, számukra azonban valós választási lehetőségként jelent meg, hogy

• -

  versenytárs hitelintézet kedvezőbb kamatozású kölcsönével külön teher nélkül szabadulhattak,

• -

  adósai elpártolásától tartva az eljárás alá vont vállalkozás maga is azonos, sok esetben kedvezőbb átváltási lehetőséget biztosított,

• -

  az egyszeri előtörlesztési díj számottevő anyagi terhet a kölcsön és a kamat összegéhez képest nem jelentett és nem haladta meg a hitelpiacon szokásos mértéket.

35. A Versenytanács a fentiek alapján nem találta a vizsgált versenycselekmény megítéléséhez a Tpvt. 21. § törvényi tényállását alkalmazhatónak.

B. A fogyasztói döntések tisztességtelen befolyásolása

36. A Tpvt. 8. § (1) bekezdése értelmében tilos a gazdasági versenyben a fogyasztókat megtéveszteni. A 8. § (2) bekezdése szerint a fogyasztók megtévesztésének minősül különösen, ha az áru ára, lényeges tulajdonsága tekintetében valótlan tényt vagy valós tényt megtévesztésre alkalmas módon állítanak, az árut megtévesztésre alkalmas árujelzővel látják el, vagy az áru lényeges tulajdonságairól bármilyen más, megtévesztésre alkalmas tájékoztatást adnak.

37. A gazdasági hatékonyságot jól szolgáló piaci versenyben a vállalkozó önállóan és szabadon dönt abban, hogy mit kínál, mennyiért és milyen feltételekkel. A fogyasztó is hasonló szabadsággal rendelkezik, hogy melyik árut választja.

38. A tisztességtelen reklámtevékenység, vagy szerződéses ígéret a Versenytanács gyakorlata szerint az ésszerűen eljáró átlagos fogyasztó félrevezetésével annak döntési szabadságát megzavarva a piaci működés zavarához vezet, s valós érdemeihez képest aránytalan előnyhöz juttatja az azt felhasználó vállalkozást (Vj-6/1993., Vj-115/1998.).

39. Az eljárás alá vont vállalkozás vizsgált kölcsönügyleteiben kamat és meghatározott díj fizetése ellenében kötelezettséget vállal a szerződéses összeg kifizetésére. A szerződésben a felek változó kamatkikötésben állapodtak meg, meghatározva egyúttal az induló kamatláb mértékét.

40. A kereskedelmi bankok alapvető tevékenysége a hitelezés, hiszen hitel nélkül a modern gazdaság működésképtelen. A hitel ára a kamat.

41. A kamat lehet fix, amely a közfelfogás és a szakma szerint annyit jelent, hogy betét esetén a lekötés, hitel esetén a felvétel pillanatában megállapított kamat a szerződéses időtartam alatt nem változik.

42. A változó kamat azt jelenti, hogy a bank a kamatait emelheti vagy csökkentheti. Ez általában, hacsak a felek másképp nem állapodtak meg, nincs hatással a már megkötött ügyletekre, csak azokra, amelyeket ezután hoznak létre. A jelen esetben azonban a változó kamat minden egyes szerződésben érvényes kikötésként jelent meg.

43. A Versenytanács úgy értékelte, hogy bankszakmában a változó kamat a fix kamat ellentettje: az átlagos, ésszerűen eljáró fogyasztó számára a szavak általánosan elfogadott jelentése szerint (Tpvt. 9. §) azt jelenti, hogy a szerződésben megjelölt pénzpiaci mutatók mozgásának megfelelően ésszerű határokon belül elvárható annak felfelé - ez a kockázat az ilyen kikötésben a fogyasztó számára - vagy lefelé - ez a kockázat a vállalkozás számára - mozgatása.

44. A Ptk. 523. § (1) bekezdése értelmében kölcsönszerződés alapján a hitelező köteles meghatározott pénzösszeget az adós rendelkezésére bocsátani, az adós pedig a kölcsön összegét a szerződés szerint visszafizetni. A (2) bekezdés szerint, ha a hitelező pénzintézet - jogszabály eltérő rendelkezése hiányában - az adós kamat fizetésére köteles.

45. A 44. pontban idézett rendelkezés azt jelenti, hogy a kölcsönszerződés tartalma egységes, abba a kamat kikötése is beletartozik éppúgy, mint az abban foglalt más ellenszolgáltatás, így a folyósítási jutalék, kezelési költség, külön szolgáltatásért felszámítható díj.

46. Kamatozó kölcsön esetében is csak egy szerződés jön létre a felek között, a jogviszony nem bomlik fel két külön szerződésre: a tulajdonképpeni kölcsönszerződésre és a kamatra vonatkozó szerződésre.

47. A változó kamat kikötése ezért szerződéses kötelezettséget jelent a szerződésben megjelölt kritériumok változása regisztrálására és folyamatos összevetésére a szerződés megkötésekori helyzettel; a kamatnak ésszerű határidőn belül a valóságos gazdasági és piaci helyzethez való igazítására.

48. A változó kamat kikötése a 43. pont szerinti kockázati tényezőt visz a jogviszonyba, éppen az előre nem látható gazdasági és piaci folyamatokra tekintettel. Ezt a bizonytalanságot fejezi ki a "megváltoztathatja" feltételes mód, míg az önkényes értelmezést szűkíti a figyelemmel kísérendő kritériumok feltüntetésének kötelezettsége.

49. A gazdasági és piaci viszonyok változását - köztük a hitelkonstrukcióban megjelölt kamatváltoztatásra kötelező kritériumokét - szemléltetően feltárta a hivatali vizsgálat, de maga az eljárás alá vont vállalkozás is elismerte, amikor a hitel kamatát az eredetihez képest több mint 3 %-kal csökkentette.

50. Az a körülmény, hogy a kamatcsökkentés a 33 %-os induló kamatlábbal szerződő felekre nem terjedt ki azt jelentheti, hogy

• -

  az eljárás alá vont vállalkozás a szerződéskötést megelőzően elhallgatta, hogy a változó kamat nem az egyes kölcsönszerződésekre, hanem csak a konstrukcióra értendő, tehát az egyes szerződések fíx kamatozásúak a szerződés fennállta alatt, vagy

• -

  belátásától függ, hogy a kamatformára vonatkozó szerződéses kikötést végrehajtja-e.

51. A kamat a hitel ára. Az ár az áru lényeges tulajdonsága, amely a fogyasztót vásárlási szándékában vagy áruválasztásában jelentősen befolyásolja (Vj-23/1995.).

52. Egy új áru piacradobásakor a vállalkozásnak az áru valamely lényeges tulajdonságával kapcsolatos félrevezető közlése vagy elhallgatott információja ezért olyan tisztességtelen versenycselekmény, amely alkalmas a fogyasztóknak a gazdasági versenyben történő megtévesztésére.

IV.

A döntés

53. A fent kifejtettek alapján a Versenytanács megállapította, hogy a változó kamatra vonatkozó kötelezettségvállalás mellett a "módosíthatja a kamatlábat" kitétel alkalmazásával a eljárás alá vont vállalkozás olyan magatartást tanúsított, amely alkalmas a fogyasztóknak a gazdasági versenyben történő megtévesztésére.

54. A cselekmény súlyának mérlegelése körében a Versenytanács rámutat, hogy a versenyfelügyeleti eljárás megindítását, a jogsértés súlyát és az elmarasztalás lehetőségét nagymértékben meghatározza a közjólét védelme érdekében történő fellépés szükségessége, röviden a vizsgált magatartás célja vagy hatásaként bekövetkezett vagy alaposan feltehető piaczavarás érzékelhetőségének szintje.


55. A Versenytanács a jogsértést durvának minősíti, mert az eljárás során bebizonyosodott, hogy az eljárás alá vont a reklámban ígért és a szerződésben vállalt kötelezettsége teljesítését kezdettől fogva

• -

  olyan elhallgatott kritériumhoz kötötte, mint a konstrukció jövedelmezősége,

• -

  a változó kamatot jellemző kockázatot kizárólag a fogyasztóra hárította.

56. A vizsgált hitelformát újszerűsége mellett az is vonzóvá tette, hogy a fogyasztó a pénzpiaci körülmények kedvező változása esetén joggal remélhetett megtakarítást a fix kamatozású kölcsönökkel szemben. A félrevezetés materiális volt és alkalmas a versenytársakkal szemben tisztességtelen előny megszerzésére.


57. A Versenytanács a bírság összegének megállapításakor figyelemmel volt arra, hogy a jogsérelem számottevő, a piaczavaró hatás azonban érzékelhetősége dacára nem bizonyult jelentősnek.


58. A Versenytanács az eljárást az erőfölénnyel való visszaélés tekintetében jogsértés hiányában megszüntette.

Budapest, 2000. június 15.

dr. Györffy István sk. előadó
dr. Bodócsi István sk.
dr. Kállai Mária sk.
Ágoston Marika