Vj-82/2000/13
A Gazdasági Versenyhivatal Versenytanácsa a dr. Czibere Sándor jogtanácsos által képviselt Matáv Rt. (1013 Budapest, Krisztina krt. 55.) eljárás alá vont vállalkozás ellen gazdasági erőfölénnyel történő visszaélés tárgyában indított eljárásban - tárgyaláson - meghozta a következő
határozatot
A Versenytanács megállapítja, hogy az eljárás alá vont vállalkozás jogsértést követett el azzal, hogy a biztonsági csomag előfizetői számára az Üzletszabályzat Függelékének VI. Fejezet 1.2. pontjában felsorolt szolgáltatásokat nem nyújtja.
E magatartás folytatását - a határozat kézhezvételét követő 60 napon belül - megtiltja.
A bírság kiszabását mellőzi.
Egyebekben az eljárást megszünteti.
A határozat felülvizsgálatát a kézbesítéstől számított 60 napon belül a Gazdasági Versenyhivatalnál benyújtható, de a Fővárosi Bírósághoz címzett keresettel kérheti az eljárás alá vont vállalkozás.
Indoklás
I.
Az eljárás alá vont vállalkozás az ím. "kisfogyasztói díjcsomag" - jogszabályi felhatalmazás alapján kidolgozott - alkalmazási feltételeit a Hírközlési Főfelügyelet által 2000. január 20-án jóváhagyott, módosított Üzletszabályzatában határozta meg. Eszerint az általa "biztonsági csomag"-nak nevezett díjcsomag igénybevétele esetén az egyéni előfizető a Függelékben meghatározott hatósági áras (alacsonyabb) előfizetési díj mellett az ott megjelölt hatósági áras beszélgetési díjak (kapcsolási és forgalmi díj) háromszorosát köteles fizetni, amelynek összegéből a szolgáltató 66,7 kedvezményt ad, legfeljebb azonban (áfával) 500.-Ft erejéig.
Azt kizárólag olyan egyéni elfizetők rendelhetik meg akik egy darab analóg fővonalra vonatkozó előfizetői jogviszonnyal rendelkeznek, - közcélú távbeszélő szolgáltatásokat a szolgáltatótól veszik igénybe, - nincs díjhátralékuk a szolgáltatóval szemben, - egyben kizárta az ikervonallal és ISD-en vonallal rendelkező előfizetőket.
A Függelék VI. Fejezet 1.2. pontja tartalmazza, hogy a csomagot megrendelő előfizetők részéről listaáron vehetők igénybe az egyszeri díjas szolgáltatások (tudakozó, táviratfeladás, hangosszámla, eseti ébresztő) valamint a hangpostafiók csomag, forródrót, személyhívók és emelt díjas szolgáltatások hívása. Felsorolja a csomaggal együtt igénybe nem vehető szolgáltatásokat is: a tartós híváskorlátozást, rendszeres ébresztő hívást, havi díjas hívásátírányitást, kedvenc számot, zöldszámot stb.
A szolgáltatást jelenleg az előfizetők 3,25 %-a veszi igénybe.
II.
A Gazdasági Versenyhivatal azt vizsgálta, hogy eljárás alá vont vállalkozás azzal a magatartásával, hogy a jogszabályhoz képest szűkítette a kisfogyasztói díjcsomagot igényelhetők körét, valamint bizonyos szolgáltatásokat nem nyújt e csomag előfizetői számára, megsértette-e a tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló 1996. évi LVII. törvény (Tpvt.) 21. § rendelkezéseit.
A vizsgálati jelentés arra a következtetésre jutott, hogy az a felhatalmazás, miszerint a szolgáltatók a díj csomag alkalmazásának feltételeit meghatározhatják, csupán a jogszabály (szoros értelemben vett) végrehajtására vonatkozhat; eljárás alá vont azonban ezen túlmenően módosította az Üzletszabályzatát a jogszabályi lehetőségek szűkítésével. Ezzel hátrányos feltételek elfogadását kényszeríti ki ezen előfizetőkkel szemben, illetőleg az azonos jellegű ügyletek esetén indokolatlanul megkülönbözteti azokat, mellyel a Tpvt. 21. § a) és g) pontját is sérti. Fentiekre tekintettel indítványozta jogsértés megállapítását és (5 millió forint összegű) bírság kiszabását.
Eljárás alá vont vállalkozás az eljárás megszüntetését indítványozta.
Igazolta, hogy a jogszabály-tervezet még tartalmazta azt a szűkítést, amelyet ő alkalmazott az igénybevevői kör esetében, így Üzletszabályzatát a jogalkotói szándéknak megfelelően alakította. Ennek célja az volt, hogy az anyagilag rászorultak az áremeléseket követően is megtarthassák vonalukat, elérésük alacsony előfizetési díj mellett biztosított maradjon, azt azonban nem támogatja, hogy rászorult előfizető korlátlanul telefonálhasson.
Az egyes konkrét korlátozásokat az alábbiakkal indokolta.
a) A csomagra történő szerződéskötés kapcsán:
- egy előfizetőnek egynél több vonalra ezen lehetőség engedélyezése az eljárás alá vont számára gazdaságtalan lenne, hiszen az előfizető egyik vonalán alacsony előfizetési díj mellett fogadhatná a bejövő hívásokat, míg a normál díj mellett a másikon bonyolítaná egyéb forgalmát, ez pedig a csomag céljával ellenkezik, amely egyértelműen szociális jellegű;
- az ikervonal előfizetési díja alacsonyabb. a biztonsági csomagénál, ezért maradt ki az igénybevevői körből az ilyen előfizető;
- az ISD-a csatlakozás egy magasabb minőségű szolgáltatás, nem fér össze a szociális csomaggal.
b) A csomag előfizetőivel kapcsolatban:
- a többletköltséget eredményező kényelmi szolgáltatások nagy részét azzal összefüggésben zárta ki, hogy az alacsony forgalmat bonyolító, alacsony jövedelmű ügyfeleknek vezették be a biztonsági csomagot, így részükről a
feltétlenül szükséges szolgáltatások igényelhetők, míg a magasabb szintűek nyújtására pedig nem látott indokot:
a díjindító jel alközponthoz kötött, a lakossági előfizetők ilyennel általában nem rendelkeznek;
a rendszeres ébresztő hívást (393,75 Ft) kiváltja az eseti engedélyezett ébresztő hívás;
a három résztvevős konferencia beszélgetés - amellett, hogy alacsony a lakossági igénybevétel - egyszerre két hívás számlázását jelenti, amely többletkiadást jelent;
a hívásvárakoztatás jelentős távbeszélő forgalomnál indokolt, de a hangpostafiók csomagban igénybe veheti a biztonsági csomag előfizetője is;
a hívásátirányítások esetén az átirányított szakasz forgalmi költsége háromszoros szorzóval jelenik meg, így jelentős többletköltséget eredményezne;
kettős telefonszám és "ne zavarj" szolgáltatás nem jellemző az alacsony jövedelmű lakossági előfizetők körében;
ugyanez vonatkozik a rövidített hívószámokra, amelyet a lakossági előfizetők nem vesznek igénybe;
a hívássoroló üzleti szolgáltatás;
a számváltozásról történő szöveges tájékoztatás havi díja (1.062,50 Ft) aránytalanul magas a biztonsági csomagot igénybevő ügyfelek jövedelmi képességeihez mérten;
a csomagok összetett szolgáltatást tartalmaznak;
a világkártya nemzetközi forgalom bonyolítását feltételezi,
a kedvenc szám rendszeres hívást, amelyek esetében a díj mindenképpen átlépne a háromszoros tarifába, ezért az az előfizető számára anyagilag hátrányos lenne.
III.
A Versenytanácsa következőket bocsátja előre:
Az ím. "kisfogyasztói díjcsomagot" a közcélú távbeszélő szolgáltatások díjáról szóló 31/1997. (XII. 20.) KHVM. sz. rendeletet (továbbiakban: R) módosító 1/2000. (I. 18.) KHVM sz. rendelet 4. §-a vezetette be. Az R 14 §-a ad lehetőséget, hogy a szolgáltatók előfizetőik részére díjcsomagot képezzenek. A (3) bekezdés szerint a díjcsomagot alkalmazási feltételeivel együtt az üzletszabályzat függelékeként közzé kell tenni. A 14/A. §-ként beiktatott díjcsomag az R. 2. sz. mellékletében meghatározott csökkentett (eljárás alá vont esetében 1.210.-Ft-os) havi előfizetési díjjal jár az egyéni előfizető számára, míg a kapcsolási és beszélgetési díj a (2) és (3) bekezdés szerint a 2. sz. mellékletben meghatározott díj háromszorosának 66,7 %-os kedvezménnyel csökkentett része, amelyet a jogszabály az eljárás alá vont esetében 400.-Ft-ban maximál.
Ez praktikusan azt jelenti, hogy az R. meghatározta a díjcsomag előfizetési díját és a biztosítható kedvezménnyel azt az összeghatárt, amíg az alapdíjnak megfelelő díjért lehet telefonálni (amig az alapdíj háromszorosának 2/3-a eléri a 400.-Ft-ot), a továbbiakban már háromszoros a díj .
Ezzel az eljárás alá vont előfizetői esetében 200.-Ft + ÁFA-ig terjedhet a beszélgetés, ahol annak háromszorosából, 600.-Ft-ból kapja meg az előfizető a 400.-Ft + ÁFA kedvezményt.
A Versenytanács álláspontja szerint minthogy ezt közcélú, szerződéskötési kötelezettséggel járó (1992. évi LXXII. törvény melléklet 10. pontj a) szolgáltatásként vezette be az R., ha annak alkotója szűkítéssel nem járó szolgáltatásként értelmezte, úgy a Hírközlési Főfelügyelet az előbbi törvény 19. § (1) bekezdése szerinti jogkörében akkor, amikor az Üzletszabályzatot vizsgálja, a 142/1993. (X.13.) Korm. sz. rendeletben írtak szerint jogosult lett volna eljárni. E körben kellett volna azt vizsgálnia, hogy az Üzletszabályzat megfelel-e a jogszabálynak (a 243/1997. (XII. 20.) Korm. sz. rendelet 2. melléklete tartalmazza a függelék elemeit, többek között az árak alkalmazásával kapcsolatos további feltételeket). Ha a HIF azért nem talált ellentétet a jogszabályalkotói szándékkal, mert az eredetileg valóban a szűkített előfizetői kör számára kívánta biztosítani ezt a szolgáltatást (egy, analóg rendszerű hozzáférési ponthoz való biztosítást és díjtartozás hiányát írta elő a tervezet), úgy a HIF kinyilvánította az egyetértését, így a jogszabállyal való ellentét fel sem merülhet.
A Versenytanácsnak ezért azt kellett megvizsgálnia, hogy az Üzletszabályzatban írt feltételek versenyjogilag megfelelnek-e, vagyis az itt írtak következményeként eljárás alá vont milyen okból zárkózik el a szerződéskötéstől:
a) az egyéni előfizetők egyes csoportjai tekintetében
- egynél több fővonal,
- ikervonal,
- ISDN vonal esetén;
b) a biztonsági csomagra szerződést kötő előfizetőkkel a kényelmi
szolgáltatások Függelékben meghatározott egyes csoportjaira.
Ha ugyanis az elzárkózás indokolatlan, abból következően, hogy eljárás alá vont gazdasági erőfölényes helyzete a Tpvt. 22. § (1) bekezdés a) pontja szerint - általa se vitatottan - fennáll, a magatartás a 21. § c) pontját sértheti, amelynek végső soron az az eredménye, hogy megkülönbözteti az egyes előfizetőit. (g. pont).
Nem ért egyet az eljárás alá vont védekezésével, hogy a csomag kizárólag szociális jellegű és azoknak szól, akiknek a 604.-Ft előfizetői díjcsökkentés olyan jelentőséggel bír, hogy vállalják a vele együttjáró minimális forgalom bonyolítását.
Nagy valószínűséggel valóban a kisjövedelmű előfizetői kör veszi igénybe, a csomag funkciója azonban az, hogy az előfizető számára biztosítva legyen hívhatósága - kedvezményes előfizetési díjjal - akkor is, ha ezen a vonalon nem kíván maga forgalmat bonyolítani, amelynek különböző oka lehet.
A szociális jelleg egyébként az eljárás alá vont szempontjából akkor, amikor a szerződéstől elzárkózik, súlytalan, mert az indokoltságnak a saját szempontjából és nem az előfizető szempontjából kell fennállnia, azaz az indokoltságot saját érdekei felől kell megítélni.
Az a) pontban írtakkal kapcsolatosan elfogadja azt a Versenytanács, hogy annak, akinek több analóg fővonala van, nem biztosítja a csomagot az eljárás alá vont, hiszen ésszerűen egy kedvezmény biztosításának mindíg van ellentételezése, jelen esetben az, hogy az előfizető minimális mértékben veszi igénybe a szolgáltató vonalát. Ez az értelmezés összhangban áll a jogszabály tervezetével, de ez vonható le a 14/A § (1) szövegezéséből is, amely az egyéni előfizetőnek biztosítja a díjcsomagra a - csökkentett - előfizetési díj választását, vagyis nem tartalmazza pl. az üzleti előfizetőket, akiknek rendszerint több vonala van.
Egynél több vonallal rendelkezők számára az eljárás alá vontnak gazdaságilag is hátrányos lehet a csomag biztosítása, mert bevételtől esik el, ha egyik vonalra kedvezményt ad, melyen csak hívást fogad az előfizető, ugyanakkor a másik vonalon az előfizető a "büntető" tarifa nélkül korlátlan forgalmat bonyolíthat, megkerülve ezzel a R-ben foglaltakat.
Az ikervonalnál, illetőleg az ISDN vonalnál is ésszerűtlen ez a kedvezmény megadása, előbbinél azért, mert a kapcsolás díja a biztonsági csomagnál is alacsonyabb, míg az ISDN egy emelt szintű szolgáltatás, több vonallal rendelkezők veszik igénybe.
b) Az un. kényelmi szolgáltatások tekintetében a Versenytanács álláspontja szerint eljárás alá vont nem tudta saját gazdasági vagy egyéb szempontjaival megindokolni azt a megkülönböztetést, amelyet a csomag előfizetői illetőleg egyéb előfizetők között tett.
A szolgáltatás ára piaci ár, független az előfizetési díjtól, így nyújtása az eljárás alá vontnak nem okozhat veszteséget.
Azon szolgáltatásokból, melyeket a lakossági előfizetők jellemzően nem, vagy minimális mértékben vesznek igénybe, indokolatlan kizárni e csomag előfizetőit, hiszen az arányokból adódóan nyilvánvalóan nem is fog rá jelentkezni igény; ha azonban mégis van ilyen, nincs akadálya a szolgáltatás nyújtásának.
Az olyan szolgáltatásoknál, melyek természetüknél fogva magas összegű beszélgetési díjat vonnak maguk után, - így mindenképpen túllépné az előfizető a biztonsági csomag lebeszélhető maximumát és ezután már a háromszoros díjat kell erre fizetnie -, illetőleg melyek havi előfizetési díj a magas, ugyancsak nem indokolt a szolgáltatás megtagadása.
Nem az eljárás alá vont feladata ugyanis eldönteni, hogy anyagi szempontból az előfizető számára mi a kedvező, - ezzel korlátozza lehetőségeit.
Nagy valószínűséggel a háromszoros díjat eredményező szolgáltatásokat nem kérik a biztonsági csomag előfizetői, de van olyan, amelynek kizárása nem magyarázható anyagi szempontokkal sem; pl a jelentéktelen havi előfizetési díjjal járó hívásvárakoztatás, "ne zavarj" szolgáltatás, rövidített hívószámok, stb. Az, hogy a statisztikai adatok jelzik, hogy nem fogják igénybe venni ezeket, nem jelenti azt, hogy eljárás alá vontnak joga van azt nem felajánlani; ha pedig az előfizető egyes szolgáltatások igénybevétele folytán háromszoros díjat vállal, ez az ő kockázata.
Mindezekre figyelemmel a Versenytanács a Tpvt. 77. § (1) bekezdés c) pontja szerint megállapította a magatartás törvénybe ütközését és az e) pont szerint megtiltotta a magatartás további folytatását. Erre 60 napos határidőt biztosított, amely alatt a Függelék újraszövegezése megtörténhet.
A Tpvt. 78. § (1) bekezdésében foglaltakra figyelemmel bírságot nem szabott ki. A magatartást eljárás alá vont rövid ideig folytatta. A lakossági igénybevétel aránya a vártnál is lényegesen alacsonyabb volt, így nagyon keveseket érintett. Az is tény, hogy azokat a szolgáltatásokat, amelyből kizárta az előfizetőket, nagy valószínűséggel nem is kívánják igénybe venni, és végeredményben eljárás alá vont arra is figyelemmel volt, hogy az alapdíjjal folytatható beszélgetés mértékét ne lépjék túl a fogyasztók, amely az ő érdeküket is szolgálta.
Ezen túlmenően - a csomaggal történő szerződéskötéstől való elzárkózást illetően - az eljárást a Tpvt. 77. § (1) bekezdés h) pontja alapján figyelemmel a 72. § (1) bekezdés a) pontjára megszüntette.
A határozat egyéb rendelkezése 83. § (1) és (2) bekezdésein alapulnak.
Budapest, 2000. augusztus 9.
dr. Sólyom Eszter sk. előadó
dr. Bodócsi András sk.
Fógel Jánosné dr. sk.
Kis Lászlóné