Gazdasági Versenyhivatal

Vj-83/2000/18

A Gazdasági Versenyhivatal Versenytanácsa a dr. Gáti György jogtanácsos és a Szabó, Kővári, Tercsák és Társai Ügyvédi Iroda (1132 Budapest, Váci út 20., ügyintéző: dr. Szabó Tamás ügyvéd) által képviselt ÁB-AEGON Általános Biztosító Rt. (1091 Budapest, Üllői út 1.) eljárás alá vont vállalkozás ellen fogyasztói döntések tisztességtelen befolyásolása tárgyában indított eljárásban - tárgyaláson - meghozta a következő

határozatot

A Versenytanács az eljárást megszünteti.

A határozat felülvizsgálatát a kézbesítéstől számított 30 napon belül a Gazdasági Versenyhivatalnál benyújtható, de a Fővárosi Bírósághoz címzett keresettel kérheti az eljárás alá vont vállalkozás.

Indoklás

I.

Az eljárás alá vont vállalkozás 2000. március 31-én döntött a "MONEYMAXX Standard Életbiztosítás" bevezetéséről, melyet az Állami Biztosításfelügyeletnek bejelentett, és április 3-tól hozta forgalomba.
A biztosítás egy "unit linked" (befektetési egységhez kötött) típusú életbiztosítási termék, amely megtakarítási jellegű, lényege, hogy az ügyfél által befizetett díjakat a biztosító az általános tartalékoktól elkülönítetten, előre meghatározott befektetési politika szerint fekteti be. Az ügyfelek megtakarításai az eljárás alá vont által menedzselt befektetési alapba kerülnek, befektetési egységeket vásárolnak, amelyek a lejáratkor vagy visszavásárláskor kifizetésre kerülnek. A termék mögött nem a biztosító ügyfelei által befizetett díjakból képződött általános tartalékok állnak, hanem adott termékhez kapcsolódó befektetések. Ezek hozama a befektetőket illeti meg, de ők viselik a befektetésből származó kockázatokat is.
Az életbiztosításnak a befektetéshez viszonyított aránya nem jelentős.

Magyarországon először ilyen termékkel az NN Biztosító jelent meg 1997-ben, azóta számos biztosító kínálja saját módozatait.
Az eljárás alá vontnak a korábbi években kifejezetten ilyen terméke nem volt, 1998-tól néhány termékének hozta forgalomba ilyen változatát.
A vizsgált biztosítási termék mögött az ÁB-MONETA Alapkezelő Rt. áll, amely létrehozta az AB-AEGON Nemzetközi Zártvégű Befektetési Alapot (amelynek Alapkezelési Szabályzatát a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete 2000. június 26-án jóváhagyott). Az alap befektetési politikája az AEGON International SICAV Equity Fund portfolió befektetési politikáját követi, a magyarországi befektetési alap felállítására a devizajogi rendelkezések miatt volt szükség, amelyek nem teszik lehetővé, hogy hazai biztosító közvetlenül megszerezze a külföldi székhelyű alap befektetési jegyeit.

A termék bevezetését megelőzően eljárás alá vont az Ernst & Young Vezetési és Adótanácsadó Rt-vel felülvizsgáltatta a termék éves nettó termékhozamára vonatkozó számításokat, amely nyilatkozat a nem betekinthető 3/5/A. számú iratban van csatolva. Ez csak a számítási mód véleményezésére terjedt ki úgy, hogy az eljárás alá vont által készített és a SICAV részvényalap és elődei által 1988-1998 között elért éves hozamokból számolt 2 darab, egyenként 10 éves átlag volt a számítás alapja, amely német márkában 12,5 %-ot tett ki. A számítás kiinduló pontjául szolgáló adatok összegzését tartalmazó melléklet kimutatja, hogy az 1998. évben 1997-től számított 10 éves időszakban 12,4 %, 1999-ben az előző 10 évhez képest 12,6 % volt a hozam, és szerepelnek az interneten megjelenő grafikon alapjául szolgáló éves hozamok.
A nyilatkozat utal arra, hogy sem az általa becsült éves nettó hozam, sem a tényleges múltbeli hozamok nem tekinthetők garanciának hasonló hozamok jövőbeli elérésére.

A termék szabályzata az alábbiakat tartalmazza:

• -

  a szerződés időtartama minimum 10 év,

• -

  biztosítási esemény a szerződő fél halála, baleseti halál vagy a szerződés lejárta,

• -

  a díjmódosításra a szerződőknek a biztosítási évfordulón lehetősége van, amely az eljárás alá vont részéről a KSH által közzétett fogyasztói árindextől legfeljebb 5 %-ban térhet el,

• -

  szabályokat tartalmaz a visszavásárlásra, (61 hónapig a befektetési egységek aktuális értékének meghatározott hányadát fizeti ki, ezt követően 100 %-át)

• -

  tisztázza a befektetéssel kapcsolatos fogalmakat és eljárásokat (köztük a befektetési egységek aktuális értékét, árát, stb.)

• -

  záradékként a befektetési politikát ismerteti: ezek szerint az alap a legnagyobb kiszámíthatóság és értéknövekedés érdekében a luxemburgi AEGON International SICAV befektetési politikáját folyamatosan lemásolva alakítja ki részvényportfolióját, ennek megfelelően a lehetséges maximálisan kiegyenlített viszonyra törekszik a várt bevételek és a befektetési kockázatok között. Olyan részvényeket vásárol, amelyek a nemzetközi szinten jól fejlett tőzsdéken, mindenekelőtt a nyugati-európai tőzsdéken, az Egyesült Államokban és Japánban jegyeznek.

A terméket befektetési költség (havi díj és a hátralévő hónapok szorzatának 5 %-a), illetve számlavezetési költség (tőke havi 0,08 %-a) terheli.

Az Állami Biztosításfelügyelet (nem betekinthető 3/8. számú melléklet) álláspontja többek között az volt, hogy a termék újszerű, mert mögötte devizakülföldiek által kibocsátott részvények állnak és várható, de nem garantált hozamot is hirdet, ezért szükségesnek tartotta a feltételek pontos megfogalmazását és az ügyfelek megfelelő tájékoztatását.

II.

2000. április 3. után az eljárás alá vont az alábbi típusú reklámokat jelentette meg:
1. a) a rádióreklámban (3/9/1. számú melléklet) a következő szöveggel hirdetett: "Néhány egyszerű lépéssel megduplázhatja pénzét, a MONEYMAXX egy olyan új és egyszerű megtakarítási forma, amellyel már havi 4.000.- Ft befizetésével másfél milliós megtakarítást érhet el". Közzétette a tájékoztató telefonszámot.
A hirdetés 20 napig ment.

b) Újságokban (Népszabadság, Metro, Nők Lapja, TVRHét, Kupon Katalógus Színes RTV, Kiskegyed, Blikk, Észak-Magyarország, Hajdú-Bihari Napló, Fejér Megyei Hírlap, Kisalföld, Ötlet Katalógus, 9/2. és 3. melléklet) a képes hirdetés mellett a következő szöveg állt:
"Egyszerűen megduplázza a pénzét".
"Magas éves 15 %*-ot elérő nettó termékhozam".
"Új és egyszerű megtakarítási forma".
"Szeretné a pénzét egyszerűen megduplázni?"
A 15 % mellett csillaggal jelölte a lábjegyzetet, miszerint a fenti hozambecslés tájékoztató jellegű, mivel a múltbeli tényleges hozamokon és a jövőre vonatkozó előrejelzéseken alapul, így nem jelent garanciát hasonló hozamok jövőbeli elérésére. Itt is szerepel a hívható telefon.

c) Az interneten (3/9/4. számú melléklet) ugyancsak a magas éves nettó termékhozam, "15 %" szerepel - lábjegyzetben bővebb tájékoztatással a hozamszámítás kiinduló pontjáról, módszeréről, a kockázatról, kiegészítve a b) pontban írt figyelmeztetéssel -, emellett táblázatokban szemléltette, hogy különböző futamidő és havi megtakarítási összeg esetén hogyan nőhet a megtakarítás végösszege (10 évhez kötődően, 12, 15, 18 %-os hozam esetén, és ebből a 15 %-ot emelte ki, 15 évhez 12,4, 15,4, 18,4 %-ot rendelt). Ehhez azonban hozzáfűzte a tájékoztatást, hogy nem garantált hozamok, szemléltetésre szolgálnak. Tartalmazza a tájékoztatás, hogy a SICAV befektetési politikájának megfelelően történik a befektetés a legfejlettebb országok, legerősebb és legdinamikusabb fejlődő ágazatainak és legnagyobb vállalatainak jövedelmező részvényeibe, így ennek és a hosszú futamidőnek köszönhetően a megtakarítás kiszámíthatóbbá válik. A befektetés előnye, hogy a magas hozam mellett rendkívül alacsony költséggel jár. A grafikon 1969-től mutatja a SICAV befektetési eredményeit, amely 1995-től meredeken emelkedik.

A termék értékesítését nem ügynökökkel, hanem közvetlenül végezte.

2. Az érdeklődőknek telefonos vagy internetes tájékoztatást követően egy csomagot küldött (3/7/3. melléklet), amely egy prospektuson felül tartalmazta a termék szabályzatát, a kötvény mintáját, jelentkezési lapot és felhívta a figyelmet további felvilágosítás lehetőségéről.
a) a színes tájékoztató kiemeli a magas éves 15 % nettó termékhozamot (a már idézett c) alatti megjegyzéssel). Megtakarítási programnak nevezi a MoneyMaxx-ot, mellyel "könnyedén" elérheti a 15 %-os hozamot és utal arra, hogy nemcsak a megtakarítás, hanem az élet- és balesetbiztosítás biztonságát is nyújtja. Táblázatokat közöl a megtakarítás összegétől és futamidejétől függő elérhető hozamokra, amelyet összehasonlít a 6 %-os éves kamatozású banki betéttel. Itt is szerepel az interneten levő táblázat.

b) A személyhez szóló levél ugyancsak a kiemelkedően magas "termékhozam"-ot ígéri.

c) Később további levelekkel is fordul a potenciális szerződő félhez, amelyben a kiemelkedően magas termékhozamot emeli ki, és szerepel, hogy három hónapos próbaidőt ad pénz- és visszafizetési garanciával, ami azt jelenti, hogy ha az ügyfél felbontja a szerződést az első három hónapban, költség levonása nélkül a teljes befizetett összeget visszatéríti.

III.

A Gazdasági Versenyhivatal azért indított vizsgálatot, mert valószínűsítette, hogy az eljárás alá vont vállalkozásnak e termékkel kapcsolatos tájékoztatási tevékenysége sérthette a tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló 1996. évi LVII. törvény (a továbbiakban: Tpvt.) 8. §-át. A vizsgálati jelentés arra a következtetésre jutott, hogy eljárás alá vont vállalkozás megsértette a fogyasztók megtévesztését tiltó rendelkezéseket, mert
a) a termék egyes lényeges tulajdonságait elhallgatta: nem közölte, hogy életbiztosításról van szó, hanem megtakarítási programnak nevezte, ezért nem adott információt a - kedvezőtlen - visszavásárlási feltételekről, de a fogyasztó azt így nem volt indíttatva keresni ;
- ugyancsak nem közölte, hogy kockázattal jár, hiszen részvényekben történő befektetést takar;
b) valótlan információkat adott a termékről:
- a "megduplázza a pénzét", illetve a 15 %-os és magas termékhozam ígérete a termék természeténél fogva reálisan nem biztosítható, a hozamra tett apró betűs megjegyzés, (miszerint nem vállal garanciát) elsikkad és így a kiemelt szöveg azt sugallja, hogy a hozamok realizálhatók lesznek,
- a bankbetéttel való összehasonlítás azt sugallja, hogy a termék jellemzőjében azonos, holott ez valótlan,
- a terméket nem lehet újnak és egyszerűnek nevezni, hiszen életbiztosítás és befektetés kombinációja.

Igy a termékkel kapcsolatos lényeges tulajdonságok elhallgatása vagy a nem garantálható előnyök túlzott hangsúlyozása miatt az ésszerűen eljáró fogyasztó (aki inflációt meghaladó kamatot produkáló, olyan biztonságos befektetést kíván, amelyet bármikor készpénzre tud váltani) nem kerül valós döntési helyzetbe. Ezért indítványozta jogsértés megállapítását, e magatartás folytatásától való eltiltást, továbbá 15.000.000.- Ft bírság kiszabását.

Eljárás alá vont vállalkozás az eljárás megszüntetését kérte.

a) Vitatta, hogy elhallgatta a termék egyes lényeges tulajdonságait:
az speciális, amely nem a klasszikus életbiztosítás jellemzőit hordozza magában, hanem a befektetéssel mutat hasonlóságot. Az életbiztosítási része rendkívül szűkkörű, ezért a biztosítási jelleg nem tartozik a lényeges tulajdonságok közé, amiért nem volt célszerű a reklámban ezt szerepeltetni.
Utalt a Versenytanács gyakorlatára is, miszerint a figyelemfelhívó hirdetések nem tartalmazhatják a teljeskörű tájékoztatást és így állítja, hogy nem hallgatott el olyan lényeges információt, amely a fogyasztó döntésére hatással lehetett volna.
Egyebekben telefonon, levélben, emailen minden tájékoztatást megadott.

b) Állította, hogy a hozamokkal kapcsolatosan megalapozott tájékoztatást adott. Azt korábbi két, 10 éves periódus hozamainak átlaga alapul vételével számította, de figyelmen kívül hagyta az 1999. évi igen magas, 55 %-os hozamot annak érdekében, hogy a termék bevezetésének időszakában a várható hozam reális legyen. A hirdetés erre vonatkozó részét egyeztette a Magyar Nemzeti Bankkal és az Állami Biztosításfelügyelettel is, akik kifogást nem támasztottak, ezért a hozamot megalapozottnak ítéli. Nem vállalt rá garanciát, vagyis a hirdetés magába foglalja, hogy a hozam változhat, illetve a bővebb tájékoztatás azt is, hogy részvényalapról lévén szó, a leértékelés vagy infláció függvényében az eltérhet az ígérttől.

A hirdetés egyéb részei is valósak voltak, kitűnt, hogy nem rövid távú, gyors befektetési lehetőséget kínált. A bankbetéttel való összehasonlítás az azonos futamidőre vetítve történt, mindkét terméknek legjellemzőbb tulajdonsága a hozam, a táblázat ezért nem volt megtévesztésre alkalmas.
Végül utalt arra, hogy a termék valóban újszerű, mert külföldi részvényalapba fektethetik a hazai befektetők megtakarításaikat, az 5. évet követően gyakorlatilag látraszóló befektetésként működik.
Egyszerű, mert pénzügyi tanácsadók igénybevétele nélkül lehetséges befektetni.

IV.

A Tpvt. 8. § (1) bekezdése tiltja a gazdasági versenyben a fogyasztók megtévesztését, így a (2) bekezdés a) pontjában nevesítve az áru lényeges tulajdonsága tekintetében valótlan tény vagy valós tény megtévesztésre alkalmas állítását, vagy bármilyen más megtévesztésre alkalmas tájékoztatás adását.
A Versenytanácsnak ezért azt kellett vizsgálnia, hogy az eljárás alá vont vállalkozás reklámanyagai tartalmaznak-e olyan információt, amelyek alkalmasak lehettek a fogyasztói döntések tisztességtelen befolyásolására, illetve erre vezethetett-e valamilyen lényeges információ hiánya. A szöveget - a Tpvt. 9. §-ában írt szabályból kiindulva - úgy kell értelmezni, hogy a használt kifejezéseknek a mindennapi életben, illetve a szakmában elfogadott általános jelentése az irányadó annak megállapításánál, hogy fogyasztó megtévesztésére alkalmas-e vagy sem.
Mivel itt az úgynevezett "becsalogató" hirdetés a rádióban, újságban és interneten jelent meg, azt követően pedig az érdeklődő már az általános szerződési feltételekkel együtt kapta meg a színes prospektust és további leveleket, ezért 2. a-c pontban leírt tájékoztató anyagot a Versenytanács érdemben nem vizsgálta. Akkor ugyanis a fogyasztó már az összes feltétel ismeretében döntési helyzetbe került, hogy megkösse a szerződést vagy sem, így a kísérő anyagnak önmagában nem volt jelentősége.

A reklámok elemzésével kapcsolatosan a következőket bocsátja előre a Versenytanács:
- Ha nem is új, de újszerű, a piacon csak két éve létező, vegyes arculatú termékről van szó, amelyet a fogyasztók még kevésbé ismernek, ezért fokozott gondosság terheli az eljárás alá vontat a tájékoztatás során, amelyet az Állami Biztosításfelügyelet levele is figyelmébe ajánlott.

- A reklám - terjedelménél fogva - az áru valamennyi lényeges tulajdonságáról nem adhat tájékoztatást, azonban elvárható, hogy az áru sajátosságaiból azokat az információkat közölje, amely a fogyasztó döntésére hatással lehetnek. A Versenytanács gyakorlata szerint, melyet a Fővárosi Bíróság is megerősített (Vj-119/1998., 2K.30.735/1999/2.), ha ugyanis az első kapcsolat félrevezetés útján jön létre, a jogsérelem bekövetkezik akkor is, ha utóbb a fogyasztó tudomást szerez a valós körülményekről.

- A hirdetések megtévesztésre alkalmasságának megítélésénél az átlagfogyasztó a mérce: aki befekteti a pénzét (mégha kisbefektetőnek minősül is) jelentős összeggel rendelkezik és szükségképpen - és elvárhatóan - vannak ismeretei a lehetőségekről. Nem osztja a vizsgálati jelentés azon megközelítését, ahogy az átlagfogyasztó ezirányú célját megfogalmazza (inflációnál magasabb hozam, biztonságos, bármikor készpénzre konvertálható befektetés). A fogyasztók egy részének van ilyen igénye, akik e cél elérése érdekében pénzüket garantált hozamot nyújtó betétszámlán helyezik el, vagy állampapírba fektetik, amelyek jelentős hasznot nem hoznak. Aki nagyobb hozamot akar elérni, az választ a különböző, de kockázatos befektetési alapok, részvényvásárlás között.

V.

A vizsgált tájékoztatókban az eljárás alá vont azt közölte, hogy terméke egy olyan megtakarítási forma, amellyel a befektető
- egyszerű módon,
- megduplázhatja a pénzét,
- magas - nem garantált, csak becsült - évi 15 %-ot elérő hozamhoz juthat.
A internetes tájékoztató ezen felül több variációs hozamtáblázatot közöl és tájékoztat a részvényekbe való befektetésről is.

A Versenytanács állandó gyakorlata szerint ha egy bonyolult-banki-szolgáltatás hirdetése hamis állítást nem tartalmaz illetőleg abból olyan elemek nem hiányoznak, amelyek a fogyasztó döntésére meghatározó jelentőséggel bírnak, nem minősíti megtévesztésre alkalmasnak, azért sem, mert az elhallgatást egy "becsalogató" hirdetés esetében mindig az állítással összefüggésben kell értékelni.
a) Igy nincs jelentősége, hogy eljárás alá vont nem közölte, hogy terméke kockázatos, hiszen erre utal, hogy a hozam nem garantált; ilyen mértékű hozam ugyanis ésszerűen csak hosszú távú lekötéssel jár, időközben pedig nem mobilizálható a pénz. Ezért közömbös az is, hogy az életbiztosítási rész a visszavásárlási feltételeket sem szerepeltette.

b) A hozammal kapcsolatos állítást sem tartotta megtévesztésre alkalmasnak a Versenytanács. Evonatkozásban két ígéretet tett az eljárás alá vont vállalkozás:
- megduplázhatja a pénzét,
- magas, évi 15 %-os - nem garantált - hozam.

Összességében a "megduplázhatja" kifejezés a reklám azon üzenetét tartalmazza, hogy jó befektetésről van szó, mintegy szlogenként szerepel és a 15 %-hoz fűzött megjegyzéssel összevetve, optimális esetre szól. A 15 %-os hozamot és a futamidőn belül a pénz megduplázásának lehetőségét előre vetítik a számítás alapjául szolgáló SICAV befektetések eredményei, amelyekből kiderül, hogy egy dinamikusan fejlődő, az utóbbi 10 évben 12,5 %-os átlagot produkáló befektetési alapról van szó, amely a változások ellenére is 10 éves szinten erre volt képes. Természetesen egy részvényalapnál a benne lévő részvények árfolyamától függően a hozam soha nem lehet garantált, azonban a tendenciák arra utalnak, hogy maga az alap valóban sikeres, ezért az eljárás alá vont alappal ígérhette azt, hogy előreláthatóan ez a hozam elérhető. Ha ugyanis egy befektetési alap hirdetéséről van szó, csakis múltbeli adatokon alapulhat a prognosztizálás, és feltehető, hogy a tartós, jó eredmény hosszabb távon tartható. A mértékletességére az is utal, hogy a kiemelkedő 1999. évet nem is vette be a számítás alapjába.

A Versenytanács álláspontja szerint annak, hogy egyszerűnek nevezi a terméket, nincs ráhatása, hogy a fogyasztó a szerződés megkötése iránt érdeklődést mutasson, míg a bankbetét kamatával való összehasonlítás nem a biztonságot sugallja, hanem a befektetés előnyére hívja fel a figyelmet.
Mindezekre tekintettel a Versenytanács jogsértés hiányában az eljárást a Tpvt. 77. § (1) bekezdés h) pontja alapján - figyelemmel a 72. § (1) bekezdés a) pontjára - az eljárást megszüntette. A határozat egyéb rendelkezése a Tpvt. 83. § (1) és (2) bekezdésén alapul.

Budapest, 2000. augusztus 16.

dr. Sólyom Eszter sk. előadó
Fógel Jánosné dr. sk.
dr. Bodócsi András sk.
Ágoston Marika