Gazdasági Versenyhivatal

Vj-112/2000/15

A Gazdasági Versenyhivatal Versenytanácsa a dr. Hegymegi-Barakonyi Zoltán ügyvéd (1124 Budapest, Vércse u. 3.) által képviselt Tate & Lyle PLC kérelmezőnek összefonódás engedélyezése iránti kérelmére - tárgyaláson kívül - meghozta a következő

határozatot

A Versenytanács engedélyezi, hogy a kérelmező irányítást szerezzen az Amylum Europe N.V. felett.

A határozat felülvizsgálatát az ügyfelek a kézbesítéstől számított harminc napon belül kérhetik a Fővárosi Bírósághoz címzett, de a Gazdasági Versenyhivatalnál benyújtható keresettel.

Indoklás

I.

Az összefonódás és az abban résztvevő vállalkozások

• 1.)

  2000. június 7-én a Compagnie Industrielle et Financiere des Produits Amylaces S.A. (a továbbiakban: CIP) eladta a kérelmező Tate & Lyle PLC (a továbbiakban: TL) részére az Amylum Europe N.V. társaságban (a továbbiakban: Amylum) meglévő 50 százalékos szavazati jogot biztosító 36,7 százalékos részesedését, miáltal a TL az Amylum száz százalékos tulajdonosúvá vált.

A TL csoport

• 2.)

  A TL az Egyesült Királyságban regisztrált, tőzsdén jegyzett, nyilvános alapítású társaság. A TL és az általa közvetlenül és közvetve irányított vállalkozások (a továbbiakban együtt: TL-csoport) működési területe az Egyesült Államok és Európa. Fő tevékenysége, cukor előállítása (cukorrépából és cukornádból), finomítása, feldolgozása és értékesítése, valamint édesítőszerek és keményítők előállítása. A keletkező melléktermékek állati takarmányként, erjesztő anyagokként kerülnek értékesítésre.
  
  

• 3.)

  A TL-csoporthoz az alábbi magyarországi, illetve a Magyar Köztársaság területére értékesítő vállalkozások tartoznak.
  
  3.1. Az Eastern Sugar Szolgáltató Kft a TL Holland BV. és a franciaországi répacukorgyártó Saint Luis Sucire SA ötven-ötven százalékos tulajdonában levő Eastern Sugar B.V. kizárólagos tulajdonában álló vállalkozás, amely az Eastern Sugar B.V. cseh, szlovák és magyar cukorgyártó vállalkozásainak nyújt menedzsment-szolgáltatást. A TL-csoporton kívül nettó árbevételt nem ért el.
  
  3.2. A Kabai Cukorgyár Rt az Eastern Sugar B.V. 99,73 százalékos tulajdonában álló vállalkozás, amelynek fő tevékenysége répacukor gyártása, forgalmazása. 1999. évi nettó árbevétele - a vállalkozáscsoporton belüli forgalom nélkül - 14,1 milliárd forint volt.
  
  3.3. A KC-KER Kft a Kabai Cukorgyár Rt száz százalékos tulajdonában álló vállalkozás, amely egyrészt üzemanyag-töltőállomást működtet, másrészt a Kabai Cukorgyár Rt melléktermékeiből takarmányt állít elő. 1999. évi nettó árbevétele - a vállalkozáscsoporton belüli forgalom nélkül - 195 millió forint volt.
  
  3.4. Az Agrobázis Rt a Kabai Cukorgyár Rt 95,25 százalékos tulajdonában álló vállalkozás, amely mezőgazdasági termelőknek nyújt szolgáltatást, továbbá mezőgazdasági gépek, felszerelések kereskedelmével, valamint bérelt földön cukorrépa-termeléssel foglalkozik. 1999. évi nettó árbevétele - a vállalkozáscsoporton belüli forgalom nélkül - 706 millió forint volt.
  
  3.5. A Juhocukor a.s. az Eastern Sugar B.V. 80,28 százalékos tulajdonában álló szlovákiai vállalkozás, amely Magyarországra melaszt és ömlesztett cukrot exportál. A Magyar Köztársaság területén elért 1999. évi nettó árbevétele - a vállalkozáscsoporton belüli forgalom nélkül - 123 millió forint volt.

Az Amylum-csoport

• 4.)

  Az Amylum, valamint és az általa közvetlenül és közvetve irányított vállalkozások (a továbbiakban együtt: Amylum-csoport) gabonaalapú keményítő és keményítőszármazékok gyártásával és forgalmazásával foglalkoznak Franciaországban, Belgiumban, az Egyesült Királyságban, Spanyolországban, Hollandiában, Olaszországban és Görögországban, de a csoport Kelet-Európában szintén a vezető édesítőszer-gyártók közé tartozik.
  
  

• 5.)

  Az Amylum-csoporthoz az alábbi magyarországi vállalkozások tartoznak.
  
  5.1. A Szabadegyházi Szolgáltató és Vagyonkezelő Kft az Amylum-csoport magyarországi holding társasága. 1999. évi nettó árbevétele - a vállalkozáscsoporton belüli forgalom nélkül - 1 millió forint volt.
  
  5.2. A Hungrana Keményítő és Izocukor Gyártó és Forgalmazó Kft (a továbbiakban: Hungrana Kft) a Szabadegyházi Szolgáltató és Vagyonkezelő Kft, valamint az Agrana International AG ötven-ötven százalékos tulajdonában van. Gyártott termékeinek alapanyaga a takarmánykukorica, melyből előállított fő termékei az izocukrok, glukózszörpök, kristályos és sűrített dextrózok, nyers és denaturált szeszek, valamint keményítőféleségek, a tevékenysége során keletkező melléktermékek is értékesítésre kerülnek. 1999. nettó árbevétele - a vállalkozáscsoportokon belüli forgalom nélkül - 17,5 milliárd forint volt.
  
  5.3. A Hungranatrans Fuvarozó Kft a Hungrana Kft száz százalékos tulajdonában levő vállalkozás, amelynek fő tevékenysége - az elsősorban a Hungrana Kft részére végzett - teherszállítás. 1999. évi nettó árbevétele - a vállalkozáscsoporton belüli forgalom nélkül - 14 millió forint volt.

II.

Az összefonódás résztvevőinek piaci helyzete

• 6.)

  A Kabai Cukorgyár Rt által gyártott cukor és a Hungaran Kft által előállított izocukor között legfontosabb árujellemzőjük (az édességi fok) tekintetében nagyfokú hasonlóság mutatkozik. Az izocukor ára már évek óta cukor árának 90 százaléka körül ingadozik. A felhasználhatóság azonban annyiban korlátozott, hogy az izocukor folyékony, vizes oldat formájában kerül előállításra, mire tekintettel a kiskereskedelmi forgalomba nem is kerül, így a helyettesíthetőség lehetősége csak az élelmiszeripari továbbfelhasználás terén áll fenn.
  
  

• 7.)

  A cukor-, valamint az izocukor gyártás során keletkező melléktermékeket egyaránt felhasználják az állati takarmányozásban. Mivel azonban eltérő alapanyagból készülnek, egymástól különböző technológiával, különböző beltartalommal, ezért eltérő hasznosítású állatfajoknak és korcsoportoknak adhatók. A magyar piacon a Hungrana Kft és a Kabai Cukorgyár Rt melléktermékei között átfedés nincsen, hiszen a cukorgyár mellékterméke a répaszelet és a melasz, melyek főként kérődző állatfajoknak adhatók takarmányként, illetve a melaszt az élesztő gyártás és a szeszipar is felhasználja. A Hungrana Kft melléktermékei a cukorgyártástól eltérő alapanyagból származnak, ezért felhasználási területük a takarmányozásban más.
  
  

• 8.)

  A Kabai Cukorgyár Rt és a Hungrana Kft termékeit Magyarország egész területén értékesíti. Részesedésüket az általuk értékesített áruk magyarországi forgalmából a Táblázat foglalja össze.

Táblázat

Az összefonódásban résztvevő vállalkozások részesedése az országos forgalomból

III.

A kérelem

• 9.)

  A kérelmező TL az 1.) pont szerinti részesedés vásárláshoz - melynek révén az Amylum feletti addigi, a CIP-vel közös irányítása egyedüli irányítássá válik - a tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló 1996. évi LVII. törvény (a továbbiakban: Tpvt.) VI. fejezetének rendelkezései alapján a Gazdasági Versenyhivatal engedélyét kérte.
  
  

• 10.)

  Kérelmében hivatkozott arra, hogy a TL- és az Amylum-csoporthoz tartozó magyarországi, illetve Magyarországra exportáló - nem azonos csoporthoz tartozó - vállalkozások által forgalmazott áruk között átfedés kizárólag a cukor és az izocukor között van, de ezek esetében is csak korlátozott mértékben, az ipari felhasználás terén, mert az izocukor kiskereskedelmi forgalomba nem kerül. Hivatkozott azonban arra, hogy az ebből fakadó koncentrációnövekedés is csak látszólagos, mert a TL ténylegesen már az összefonódást megelőzően is közvetetten irányította a Hungarana Kft-t a CIP-vel - mint nem szakmai befektetővel - együtt gyakorolt közös irányítás révén. Mindezek alapján álláspontja szerint az összefonódás a magyar piacon folyó versenyre káros hatással nem jár.
  
  

• 11.)

  Jelezte, hogy az Európai Közösségek Bizottsága úgy határozott, hogy nem ellenzi a bejelentett összefonódást. A Bizottság határozata azt is rögzítette, hogy az a tény, hogy a TL egyedüli irányítást szerez az Amylum felett valószínűleg nem fogja jelentősen megváltoztatni az Amylum piaci helyzetét, mert a TL már irányító részesedéssel rendelkezik az Amylumban, és a CIP-nek nincs más érdekeltsége a keményítő- és cukoriparban.

IV.

A vizsgálói indítvány

• 12.)

  A Tpvt. 71. § (1) bekezdése szerinti jelentésben a vizsgáló - mivel nem merült fel az engedély megtagadását indokló körülmény - a kérelem szerinti összefonódás engedélyezését indítványozta.

V.

Az engedélykérési kötelezettség

• 13.)

  A Versenytanács kialakult gyakorlata (Elvi állásfoglalások 82., Versenyfelügyeleti Értesítő 2000. évi 5. szám) szerint vállalkozások összefonódásának minősül, ha a közös irányítók (jelen esetben: a TL és a CIP) egyike (jelen esetben: a TL) egyedüli irányítást szerez.
  
  

• 14.)

  Azon vállalkozások (az irányítást megszerző TL és az irányítása alá kerülő Amylum), amelyek között az összefonódás létrejön külföldön honos vállalkozások. Mindkét vállalkozás azonban - irányítása alá tartozó vállalkozások révén - érdekelt a magyar piacon, így összefonódásuk hatása érvényesülhet a Magyar Köztársaság területén, ezért arra a Tpvt. hatálya az 1. § alapján kiterjed.
  
  

• 15.)

  Az összefonódással érintett vállalkozások - egymás közötti forgalom nélkül számított - 1999. évi együttes nettó árbevétele (33,1 milliárd forint) meghaladta a tízmilliárd forintot, ezen belül az irányítás alá kerülő vállalkozás és a hozzá kapcsolódó közvetett résztvevők - Tpvt. 26. § (2) bekezdés - 1999. évi együttes nettó árbevétele (17,5 milliárd forint) az 500 millió forintot, ezért az összefonódás a Tpvt. 24. § (1) bekezdése alapján engedélykötelesnek minősül.

VI.

Az engedélyezés

• 16.)

  A Versenytanács elöljáróban szükségesnek tartja leszögezni, hogy az Európai Közösségek Bizottságának engedélyező ("nem ellenző") határozata önmagában nem teszi szükségtelenné az összefonódás Tpvt. szerinti vizsgálatát. A Bizottság ugyanis értelemszerűen az Európai Közösség és annak egyes tagállamai területén érvényesülő versenyhatásokat értékelte, amelyektől a magyar piacot érintő hatások lényegesen eltérhetnek (pl. ha az összefonódó vállalkozáscsoportok magyarországi piaci részesedése lényegesen magasabb).
  
  

• 17.)

  A Tpvt. 30. § (2) bekezdése alapján a Gazdasági Versenyhivatal nem tagadhatja meg az engedélyt, ha az összefonódás nem hoz létre, nem erősít meg gazdasági erőfölényt, nem akadályozza a hatékony verseny kialakulását, fennmaradását vagy fejlődését az érintett piacon (14. §).

Változások az érintett piacon

• 18.)

  Az összefonódással érintett piacoknak azok az áru és földrajzi terület kombinációk minősülnek, amelyeken az összefonódással érintett vállalkozások jelen vannak. Ezek közül a versenyhelyzetnek az összefonódás következtében bekövetkező változása szempontjából azok bírnak jelentőséggel, amelyeken az összefonódásban résztvevő két vállalkozás csoport mindegyike jelen van:

• • -

    akár egymás, azonos vagy helyettesítő árut forgalombahozó (lehetséges) versenytársaként,

• • -

    akár egymás (lehetséges) üzleti partnereként.
    
    

• 19.)

  Földrajzi szempontból érintett piacnak Magyarország egész területe tekinthető, míg áru szempontjából

• • -

    egyrészt a TL csoporthoz tartozó Kabai Cukorgyár Rt által gyártott cukor és az Amylum csoporthoz tartozó Hungarana Kft által előállított izocukor;

• • -

    másrészt az említett két vállalkozás által forgalmazott takarmányként felhasználható melléktermékek

esetében tartotta a Versenytanács szükségesnek részletesen vizsgálni, hogy a Kabai Cukorgyár Rt és Hungarana Kft által előállított áruk - A Tpvt. 14. § (2) bekezdésében foglaltakra tekintettel - egymást helyettesítőnek minősülnek-e.

• 20.)

  A cukrot és az izocukrot a Versenytanács egymást helyettesítőnek (azonos árupiachoz tartozónak) ítélte. Ennek során - a Tpvt. 14. § (2) bekezdésében foglaltakra tekintettel - figyelembe vette a 6.) pontban ismertetettek szerint:

• • -

    a minőség (főbb árujellemzők) tekintetében meglévő nagyfokú hasonlóságot;

• • -

    az egymáshoz közeleső árat; valamint

• • -

    az élelmiszeripari továbbfeldolgozásban a felhasználási cél azonosságát.
    
    

• 21.)

  A cukor és az izocukor alkotta árupiacon az összefonódás résztvevőinek 21+17=38 százalékos együttes részesedése meghaladja azt a mértéket (25-30 százalék), amely a Versenytanács kialakult gyakorlata szerint általában még nem vet fel versenyaggályokat.
  
  

• 22.)

  A melléktermékek esetében a Versenytanács nem találta egyértelműen bizonyítottnak, hogy a Kabai Cukorgyár Rt és a Hungarana Kft által forgalmazott áruk külön-külön árupiacot alkotnak. Ennek további vizsgálatától azonban eltekintett, mert egységes árupiacot feltételezve sem merülnek fel versenyaggályok, figyelemmel az említett vállalkozások 0,4+16=2 százalékos takarmánypiaci részesedésére.

Változások az irányítás tartalmában

• 23.)

  A Versenytanács értékelte az összefonódás megvalósulásának konkrét módját is, nevezetesen azt, hogy az egyedüli irányítást szerző TL korábban az Amylum egyik (közös) irányítója volt. Az irányítás ilyetén megváltozása a Versenytanács álláspontja szerint alapvetően azért változtathat a versenyhelyzeten, mert az egyedüli irányítást megszerző vállalkozásnak már nem kell tekintettel lenni korábbi irányító társára, ami hatással lehet az egyedüli irányítása alá kerülő vállalkozások piaci magatartására.
  
  

• 24.)

  Az előzőek értékelésekor a Versenytanács abból - az Európai Közösség Bizottsága által is fontosnak tartott körülményből - indult ki, hogy a CIP (melynek közös irányítói szerepe megszűnik) nem rendelkezik semmiféle érdekeltséggel a keményítő- és a cukoriparban. Erre is tekintettel a Versenytanács nem kérdőjelezte meg a kérelmező azon állítását, hogy a (csupán kisebbségi tulajdonnal rendelkező) pénzügyi befektető CIP az Amylum egyik közös irányítójaként nem gyakorolt meghatározó befolyást a Hungarana Kft piaci magatartására

A döntés

• 25.)

  Mindezek alapján a Versenytanács úgy ítélte meg, hogy a kérelem szerinti összefonódásnak az azzal érintett piacokon folyó gazdasági versenyre - a cukor-izocukor piacon bekövetkező koncentráció növekedés ellenére - nem valószínűsíthetők káros hatásai, mire tekintettel a Tpvt. 77. § (1) bekezdésének a.) pontja szerinti határozatában - figyelemmel a Tpvt. 30. § (2) bekezdésére - engedélyezte, hogy a TL egyedüli irányítást szerezzen az Amylum felett

VII.

Eljárási kérdések

• 26.)

  A kérelmező TL és azon ügyfél, amelyre a kérelem vonatkozik (Amylum) képviselőjük útján kérte a tárgyalás mellőzését, ezért a Versenytanács határozatát a Tpvt. 74. § (1) bekezdésének alkalmazásával tárgyaláson kívül hozta meg.
  
  

• 27.)

  A kérelmező a Tpvt. 62. § (1) bekezdése szerinti eljárási díjat lerótta, ezért arról rendelkezni nem kellett.
  
  

• 28.)

  A határozat felülvizsgálatára vonatkozó rendelkezés a Tpvt. 83. § (1)-(2) bekezdésein alapul.

Budapest, 2000. november 13.

Dr. Bodócsi András sk.
Fógel Jánosné dr. sk.
Dr. Sólyom Eszter sk.
Véghelyi Ágnes