Vj-185/2000/8

A Gazdasági Versenyhivatal Versenytanácsa az O láh Tamás vezérigazgató által képviselt Prímagáz Hungária Ipari és Kereskedelmi Rt (1092 Budapest, Ráday u. 42-44.) eljárás alá vont vállalkozás ellen gazdasági erőfölénnyel való visszaélés miatt hivatalból indított eljárásban - tárgyaláson kívül - meghozta a következő

határozatot

A Versenytanács az eljárás megszünteti.

A határozat felülvizsgálatát a kézbesítéstől számított harminc napon belül a Fővárosi Bírósághoz címzett, de a Gazdasági Versenyhivatalnál benyújtható keresettel kérheti az eljárás alá vont vállalkozás.

Indoklás

I.

A propán-bután (PB) gáz forgalmazásával foglalkozó eljárás alá vont vállalkozás nagyobb részben a Magyar Olaj-és Gázipari (MOL) Rt-től, kisebb részben importból szerzi be a fűtőanyagként és üzemanyagként (autógáz) értékesített PB gázt.
A fűtőanyagként történő értékesítés az alábbi módokon történik:

  • -

    Jellemzően 11,5 kg súlyú palackokban, amelyeket a fogyasztók a cseretelepeken vásárolhatnak meg.

  • -

    Tartályban, amikoris az eljárás alá vont vállalkozás az általában tulajdonában levő és a fogyasztóknál elhelyezett tartályokat folyamatosan tölti fel.

  • -

    Falugáz értékesítés keretében, az adott településen meglevő központi tartály (melyet vezeték köt össze az egyes fogyasztókkal) feltöltésével.

Az eljárás alá vont vállalkozás az országos PB-gáz értékesítés 51 százalékát adja. A PB gáz értékesítés piacának jelentős szereplője még a TOTAL Gáz (20 %), a Shell Gáz (13 %) és a MOL Rt (13 %).

Az eljárás alá vont vállalkozás az egyes PB gáz termékei eladási árait a 2000. év során az alábbi mértékben emelte

  • -

    palackos PB-gáz: 68 %;

  • -

    tartályos PB- gáz: 70 %;

  • -

    falugáz: 28 %;

  • -

    autógáz : 52 %.

Az eljárás alá vont vállalkozás által beszerzett PB-gáz beszerzési ára a közte és az eladó MOL Rt között meglevő hosszú távú szállítás szerződés alapján a PB-gáz mindenkori világpiaci árán alapul. A világpiaci árhoz közeli áron lehet a PB-gázt importból is beszerezni.
2000. évben a PB-gáz ára 74 %-kal emelkedett. A beszerzési ár, valamint az egyéb költségek emelkedését az előzőek szerinti eladási árak nem ellensúlyozták, ezért - a korábbi években nyereséges - eljárás alá vont vállalkozás 2000. évben veszteségessé vált.

II.

A Gazdasági Versenyhivatal a tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló 1996. évi LVII. törvény (a továbbiakban: Tpvt.) 70. § (1) bekezdése alapján hivatalból vizsgálatot indított annak megállapítására, hogy az eljárás alá vont vállalkozás az egyes PB-gáz termékeknél érvényesített áraival megsértette-e a Tpvt. 21.§ a) pontját, mely tiltja az eladási árak tisztességtelenül történő megállapítását.

A vizsgáló a korábbi évek részletesebb költségelemzési adataira is figyelemmel megállapította, hogy az eljárás alá vont vállalkozás a technikai felszereltségének és tevékenységének megfelelő költségekkel dolgozik. Erre tekintettel - figyelembevéve azt is, hogy az eljárás alá vont vállalkozás 2000. évben veszteséges volt - visszaélés (túlzottan magas ár) megállapíthatóságának hiányában a Tpvt. 71.§ (1) bekezdése alapján készített jelentésben indítványozta az eljárás megszüntetését.

III.

A Versenytanács kialakult gyakorlata (Elvi állásfoglalások 78., Versenyfelügyeleti Értesítő 2000. évi 5. szám) szerint az ár akkor minősül a Tpvt. 21. § a) pontjában ütközően tisztességtelenül megállapítottnak (túlzottan magasnak), ha meghaladja a vállalkozás indokolt költségeit és a befektetés adott szakmát jellemző kockázatával arányban álló hozam alapján adódó ("tisztességes") nyereség összegét.

Az a tény, hogy az eljárás alá vont vállalkozás 2000. évben veszteséges volt (vagyis árai még a költségeit sem fedezték) elvben nem zárja ki azt, hogy árai túlzottan magasak lehettek. A tényleges veszteség ugyanis a tényleges költségekkel áll összefüggésben, mellyel szemben a versenyjogi szabályokba való ütközést a gazdaságilag indokolt költségek alapján kell megítélni. Utóbbi összefüggésben a vizsgálat nem tárt fel olyan körülményeket, amelyek alapján valószínűsíthető lenne, hogy a ténylegesen felmerült költségek az okszerűtlen gazdálkodás következményei, vagyis gazdaságilag indokolatlanok lennének. Ezért a Versenytanács az eljárás alá vont vállalkozás árait - tekintettel azok veszteséges voltára - nem ítélte tisztességtelenül megállapítottnak.
A jelentésben foglalt, erőfölényre vonatkozó ellentmondó adatokat a Versenytanács nem látta indokoltnak jelen eljárásban tisztázni, mivel a Tpvt. 21.§-ban irt gazdasági erőfölénnyel való visszaélés megállapíthatóságnak egyik feltétele - a visszaélés - nem valósult meg, mire tekintettel az eljárást a Tpvt. 72.§ (1) bekezdésének a) pontja alapján meg kellett szüntetni.

A jogorvoslati jogra vonatkozó rendelkezés a Tpvt. 83.§ (1) - (2) bekezdésén alapul.

Budapest, 2001. március 8.

Vérné dr. Labát Éva sk. előadó
dr. Bodócsi András sk.
dr. Győrffy István sk.
Szabó Györgyi