Gazdasági Versenyhivatal

Vj-173/2000/18

A Gazdasági Versenyhivatal Versenytanács a

• -

  dr. Szakály Zsolt ügyvéd (1077 Budapest, Wesselényi u. 16/A.) által képviselt Trilak-Haering Festékgyártó Kft I. rendű; valamint

• -

  Bereck Imre ügyvezető (7400 Kaposvár, Fő u. 16.) által képviselt Titán-Invest Befektető és Szolgáltató Kft II. rendű és Budalakk Titán Festékgyártó Kft III. rendű

kérelmező kérelmére - tárgyaláson kívűl - meghozta a következő

határozatot

A Versenytanács engedélyezi, hogy az I. rendű kérelmező megvásárolja a II. rendű kérelmező tulajdonában álló, a III. rendű kérelmező által használt Diszperzit, Diszperzit Titán, Diszpi és Standolit védjegyeket.

Kötelezi az I. rendű kérelmezőt, hogy harminc napon belül fizessen meg további négyszázezer forint eljárási díjat a Gazdasági Versenyhivatal 10032000-01037571 versenyfelügyeleti eljárási díjbevételi számlájára.

E határozat felülvizsgálatát a kérelmezők a kézbesítéstől számított harminc napon belül kérhetik a Fővárosi Bírósághoz címzett, de a Gazdasági Versenyhivatalnál benyújtható keresettel.

Indoklás

I.

A Titán-Invest Befektető és Szolgáltató Kft (a továbbiakban: Titán), a Budalakk Titán Festékgyártó Kft (a továbbiakban: Budalakk) és azok többségi tulajdonosa Bereczk Imre - mint átruházók -, valamint a Trilak-Haering Festékgyártó Kft (a továbbiakban: Trilak) - mint vevő - között "Védjegyátruházási és Együttműködési Megállapodás" (a továbbiakban: Megállapodás) jött létre a Titán tulajdonában lévő, a Budalakk gyártó által hasznosított

• -

  Diszperzit,

• -

  Diszperzit Titán,

• -

  Diszpi,

• -

  Standolit

védjegyeknek a Trilak részére történő eladására.

II.

A Trilak üzletrésznek többségi tulajdonosa a hollandiai Sigma Kalon Group BVS, amely a Total Fina Ef SA közvetlen irányítása alá tartozik.

A Total Fina Ef SA és az általa közvetlenül és közvetve irányított vállalkozások (a továbbiakban együtt: Total-csoport) 1999. évi együttes nettó árbevétele (a külföldön honos vállalkozások esetében kizárólag a Magyar Köztársaság területén eltért nettó árbevételt figyelembevéve) - az egymás közötti forgalom nélkül - 42,7 milliárd forint volt (Vj-118/2000.). Ezen belül a Trilak 1999. évben 7,7 milliárd forint nettó árbevételt ért el.

A Trilak a lakosság, az építőipar és a kereskedők részére a mintegy 110 féle termékcsaládba tartozó festékek és lakkok teljes palettáját kínálja. Termékeit az ország egész területén értékesíti

• -

  60 százalékban kiskereskedőknek;

• -

  25 százalékban nagykereskedőknek;

• -

  5 százalékban áruházláncoknak;

• -

  10 százalékban közvetlenül a felhasználóknak.

A védjegyeket értékesítő Titán fő tevékenysége ingatlanforgalmazás, üzemeltetés és bérbeadás.
A védjegyet az átruházást megelőzően hasznosító Budalakk a Megállapodás tárgyát képező védjegyű festékekből 1999. évben 1,2 milliárd forint nettó árbevételt ért el, azokat Magyarország egész területén forgalmazza.

III.

A Megállapodás szerint védjeggyel jelölt termékek részint a belső falfestékek, részint az olajfestékek körébe tartoznak.

Belső falfestéket több mint tíz hazai gyártó és körülbelül ennyi jelentős külföldi vállalkozás hoz forgalomba a magyar piacon. Az egyes termékek a felhasználás szempontjából helyettesíteni képesek egymást.

Az olajfestékek piacán a Trilak és a Budalakk mellett három jelentős hazai gyártó van jelen, és további, mintegy tíz külföldi vállalkozás is forgalmazza termékeit Magyarországon. Az olajfestéket a felhasználásban helyettesíti a zománcfesték, sőt ez utóbbi - gyorsabb száradási idejének köszönhetően - fokozatosan szorítja ki az olajfestékeket (jelenleg a zománcfestéket forgalmazott mennyisége mintegy tízszerese az olajfestékének). Zománcfestéket mintegy tíz hazai- és közel annyi jelentős külföldi gyártó forgalmaz Magyarországon.

A Megállapodással nem érintett egyéb festékfajtákhoz (pl. külső falfestékekhez) használt gyártóeszközök felhasználhatók a belső falfestékek és az olajfestékek gyártásához is, és az egyes festékfajtákhoz felhasznált alapanyagok többsége is azonos.

A Trilak és Budalakknak a Megállapodásban szereplő védjegyekkel gyártott termékei részesedését az 1999. évi országos festékforgalomból az alábbi táblázat mutatja be.

%-ban

Megnevezés	Trilak	Budalakk	Együtt
Festékek összesen Ebből: Belső falfestékek Olaj- és zománcfestékek	15 34 35	2 20 5	17 54 40

IV.

Kérelmezők annak megállapítását kérték, hogy a Megállapodás nem ütközik a tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló 1996. évi LVII. törvény (a továbbiakban: Tpvt.) rendelkezéseibe, így kérték annak engedélyezését. Ezen belül konkrétan is megjelölték a gazdasági versenyt korlátozó megállapodások tilalmát, és a Tpvt. 18.§-ban foglalt rendelkezések alapján

• -

  elsődlegesen annak megállapítását kérték, hogy a Megállapodás nem minősül a Tpvt. 11.§ szerint gazdasági versenyt korlátozó megállapodásnak (Tpvt. 18.§ (1) bekezdés a) pont);

• -

  másodlagosan pedig a Megállapodás egyedi mentesítését (Tpvt. 18.0 (2) bekezdés) kérték.

A vizsgáló a Tpvt. 71.§ (1) bekezdése szerinti jelentésben indítványozta annak megállapítását, hogy a Megállapodás nem minősül versenyt korlátozónak, azzal, hogy a Megállapodás egyébként megfelel az egyedi mentesítés Tpvt. 17.§-a szerinti feltételeinek is.

V.

A Versenytanács osztotta a vizsgáló azon álláspontját, hogy a Megállapodás nem ütközik a Tpvt. 11.§-ába. Nem azért azonban, mert a Megállapodásnak elvileg sem lehetnek káros versenyhatásai, hanem azért, mert a védjegy átruházás - mint a koncentrációt érintő piaci struktúraváltozás - a Tpvt. VI. a "Vállalkozások összefonódásának ellenőrzése" fejezetének rendelkezései alá tartozhat, mire tekintettel a Versenytanács a Megállapodást annak tartalma szerint (1957. évi IV. törvény 16.§ (3) bekezdés), mint vállalkozások összefonódását vizsgálta, ami egyébként nem áll ellentétben a kérelmező azon általános kérelmével, miszerint kéri annak megállapítását, hogy a Megállapodás nem ütközik a Tpvt. rendelkezéseibe.

A Tpvt. 23.§ (1) bekezdésének a) pontja alapján vállalkozások összefonódása (koncentrációja) jön létre, ha a vállalkozás része a vállalkozástól független másik vállalkozás részévé válik. A Versenytanács kialakult gyakorlata szerint vállalkozás-résznek minősülnek az olyan eszközök vagy jogok, amelyek megszerzése a megszerző vállalkozás rendelkezésére álló eszközökkel és jogokkal együtt elégséges a piaci tevékenység végzéséhez (Versenytanács elvi állásfoglalásai 81., Versenyfelügyeleti Értesítő 2000. évi 5. szám).

Az egyes festékfajtákra vonatkozó védjegyeknek (és ezen keresztül márkáknak) a festékgyártással foglalkozó Trilak általi megvásárlása nem vitathatóan megfelel az előzőek szerinti feltételeknek, mire tekintettel a Versenytanács a megállapodást vállalkozások összefonódásának minősítette.

Az sem vitatható, hogy az adott összefonódáshoz a Tpvt. 24.§ (1) bekezdése alapján engedélyt kell kérni, mert a Total-csoport - melyhez a Trilak tartozik - 1999. évi nettó árbevétele és a Budalakknak az átruházott védjegyekkel rendelkező termékeiből elért 1999. évi nettó árbevétele együttesen meghaladta a tiz milliárd forintot, illetve ez utóbbi nettó árbevétel önmagában is az 500 millió forintot.

Mindezek alapján a Versenytanács - tartalmát tekintve értékelve a kérelmet - vizsgálta azt is, hogy a Megállapodás mint vállalkozások összefonódása engedélyezhető-e.

A Tpvt. 30.§ (1) bekezdése alapján a Gazdasági Versenyhivatal nem tagadhatja meg az engedélyt, ha az összefonódás nem hoz létre, nem erősít meg gazdasági erőfölényt, nem akadályozza a hatékony verseny fennmaradását vagy fejlődését az érintett piacon (Tpvt. 14.§).

Az összefonódás hatással lehet a gazdasági versenyre, ha az összefonódással érintett vállalkozások vagy vállalkozásrészek között vannak olyan egymástól függetlenek (Tpvt. 15.§), amelyek azonos áru és földrajzi piacon tevékenykednek, így az összefonódás növeli a koncentrációt.

Az érintett földrajzi piac az adott esetben nem vitathatóan Magyarország egész területe tekintettel arra, hogy a Trilak és a Budalakk is az egész országban forgalmazza termékeit.

Az érintett árupiacon folyó tényleges verseny tekintetében a Versenytanács kialakult gyakorlata szerint (Vj-116/1999.) a Tpvt. 14.§ (2) bekezdésében nevesített keresleti helyettesítés mellett figyelembeveszi az áru kínálati helyettesítését is, mely abból adódik, hogy a vállalkozás számottevő költségek és időveszteség nélkül képes átállni egyik áru gyártásáról a másikra, vagy képes termék-struktúráját az áruk között átrendezni. A különböző típusú festékek között fennálló kínálati helyettesítésre is tekintettel a Versenytanács érintett árupiacnak a festékek összességét tekintette.

Az előzőek szerint meghatározott érintett piacon a Trilaknak az összefonódás következtében kialakuló 17(15+2) százalékos részesedése nem vet fel versenyaggályokat, tekintettel arra is, hogy a lehetséges verseny esélyei szintén kedvezőek, egyrészt a hazai vállalkozások viszonylag könnyű piacralépési lehetőségei következtében, de még inkább azáltal, hogy nagyszámú importőr lehet képes adott esetben növelni részesedését az érintett piacon.

Mindezek alapján a kérelem szerinti Megállapodás, mint vállalkozások összefonódása engedélyezhető, ezért a Versenytanács a Tpvt. 77.§ (1) bekezdésének a) pontja szerinti határozatában a Megállapodást - helytadva a kérelemnek - a Tpvt. rendelkezéseivel összhangban állónak minősítette.

VI.

A kérelmezők kérték a tágyalás mellőzését, ezért a Versenytanács határozatát a Tpvt. 74.§ (1) bekezdésének alkalmazásával tárgyaláson kívül hozta meg.

A Versenytanács a Megállapodást, annak tartalma szerint, mint vállalkozások összefonódását engedélyezte, melynek eljárási díja a Tpvt. 62. (1) bekezdése alapján ötszázezer forint. Ezért az összefonódás engedélyezési kérelem kötelezettjének, a Trilaknak (Tpvt. 28.§ (1) bekezdés) a 18.§ alapján benyújtott kérelme kapcsán megfizetett százezer forinthoz képest kell további négyszázezer forintot megfizetnie.

A határozat felülvizsgálatára vonatkozó rendelkezés a Tpvt. 83.§ (1) - (2) bekezdésein alapul.

Budapest, 2001. január 12.

Vérné dr. Labát Éva sk. előadó
dr. Bodócsi András sk.
dr. Győrffy István sk.
Szabó Györgyi