Vj-11/2001/38

A Gazdasági Versenyhivatal Versenytanácsa dr. Hegymegi-Barakonyi Zoltán ügyvéd (1062 Budapest, Andrássy út 62.) által képviselt Magyar Távközlési Rt. kérelmezőnek összefonódás engedélyezése iránti kérelmére - tárgyaláson kívül - meghozta a következő

határozatot

A Versenytanács engedélyezi, hogy a kérelmező irányítást szerezzen az Emitel Távközlési Rt. felett.
E határozat felülvizsgálatát az ügyfelek a kézbesítéstől számított harminc napon belül kérhetik a Fővárosi Bírósághoz címzett, de a Gazdasági Versenyhivatalnál benyújtható keresettel.

Indoklás

I.

A kérelmezett összefonódás

  • 1.)

    A kérelmező Magyar Távközlési Rt. (a továbbiakban: MATÁV Rt.) 2000. december 31-én megállapodást kötött az Aphrodite B.V.-vel az Emitel Távközlési Rt. (a továbbiakban: Emitel Rt.) részvényei 50 százalékának megvásárlására.

  • 2.)

    Az l.) pont szerinti részvényvásárláshoz a MATÁV Rt. 2001. január 10-én a tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló 1996. évi LVII. törvény (a továbbiakban: Tpvt.) VI. fejezetének rendelkezései alapján a Gazdasági Versenyhivatal engedélyét kérte, mert annak révén - az 50 százalékos részvénytulajdonon alapuló - az Aphrodite B.V.-vel közös irányítása, 100 százalékos részvénytulajdonon alapuló egyedüli irányítássá alakul át.

  • 3.)

    A MATÁV Rt. kérelmében hivatkozott arra, hogy

    • -

      az Emitel Rt. koncessziós jogból eredő kizárólagosságának fennmaradásáig az összefonódásnak nem lehetnek hatásai a gazdasági versenyre;

    • -

      a kizárólagosság megszűnését követően kialakuló versenyre pedig azért nem lehetnek hátrányos következményei az összefonódásnak, mert az Emitel Rt. piaci magatartását lényegében nem befolyásolja az a tény, hogy a MATÁV Rt. közös vagy egyedüli irányítást gyakorol felette.

II.

Az összefonódással érintett vállalkozások

A MATÁV-csoport

  • 4.)

    A MATÁV Rt. meghatározó tevékenysége a közcélú vezetékes távbeszélő szolgáltatás. A MATÁV Rt. további húsz vállalkozás felett rendelkezik a részvények vagy az üzletrészek többségének tulajdonlásán, illetve a vezető tisztségviselők kinevezésére vonatkozó jogosultságon alapuló közvetlen vagy közvetett irányítási joggal. E vállalkozások többsége a MATÁV Rt. tevékenységét kiegészítő, azt elősegítő szolgáltatásokat végez, míg

    • -

      a Westel Rádiótelefon Kft. és a Westel Mobil Rt. a közcélú mobil rádiótelefon-;

    • -

      a MATÁV kábelTV Kft. kábeltelevíziós-;

    • -

      a Axelero Internet Rt. pedig adatátviteli és internet szolgáltatást nyújt.

  • 5.)

    A MATÁV Rt.-t a MagyarCom Holding GmbH-n keresztül közvetetten irányító Deutsche Telekom AG további hét magyarországi vállalkozás felett rendelkezik közvetlen vagy közvetett irányítási joggal.

  • 6.)

    A MATÁV Rt. és az által közvetlenül vagy közvetve irányított vállalkozások (a továbbiakban együtt: MATÁV-csoport), valamint az 5.) pontban említett vállalkozások 1999. évi együttes nettó árbevétele - az egymás közötti forgalom, valamint az Emitel Rt. részére történt értékesítés nélkül - 322,4 milliárd forint volt.

Az Emitel Rt.

  • 7.)

    Az Emitel Rt. tevékenysége a közcélú vezetékes távközlési szolgáltatás.1999. évi nettó árbevétele - a MATÁV-csoport tagjai részére történt értékesítés nélkül - 5,4 milliárd forint volt.

  • 8.)

    Az Emitel Rt-t a MATÁV Rt. és az Aphrodite B.V. 1994. május 19-én alapította 50-50 százalékos részvénytulajdon mellett, az Aphrodite B.V. tulajdonában azonban kettővel több szavazati jogot biztosító részvény van.

  • 9.)

    Az alapítást követően kötött részvényesi megállapodás szerint az Emitel Rt. igazgatótanácsa hét tagból áll, amelyből négy tagot az Aphrodite B.V., három tagot pedig a MATÁV Rt. jelöl. Az igazgatótanács határozatát főszabály szerint egyszerű többséggel hozza. Meghatározott témakörökben azonban érvényes határozatnak csak az tekintendő, amelyet legalább egy a MATÁV Rt. által jelölt igazgatótanácsi tag is támogat szavazatával. Ilyennek minősülnek az alábbi határozatok.

    9.1. Évente hároméves stratégiai terv elfogadása, mely terjedelmét, tartalmát és kidolgozottsági fokát tekintve meg kell, hogy feleljen a hosszú távú stratégiai tervnek. A hároméves stratégiai gördülő terv három évre szól úgy, hogy a működés minden egyes évének befejeztével a soron következő új évet kell harmadikként tekintetbe venni. A befejezett évet követő két év adatait akkor vizsgálják felül, ha - a 9.2. pont szerint -éves üzleti terv elfogadásának szükségessége merül fel, vagy ha az igazgatótanács egyszerű szótöbbséggel így határoz. Az utóbbi esetben is egy a MATÁV Rt. által jelölt igazgatótanácsi tag szavazata is szükséges a hároméves stratégiai terv módosításhoz (az Emitel 2000-2002. évre készített stratégiai terve egyben 2000. évi költségvetésnek is minősült, továbbá részletesen meghatározta az adott időszakban megvalósítandó beruházásokat).

    9.2. Éves üzleti terv elfogadása, ha abban a társaság tárgyieszköz-beszerzése, adózás előtti eredménye vagy hitelfelvétele 5 %-kal több vagy kevesebb lenne, mint amit a hároméves stratégiai terv a tárgyévre előirányzott.

III.

Az érintett vállalkozások piaci helyzete

A jelenlegi piaci helyzet

  • 10.)

    A távközlésről szóló 1992. évi LXXXII. törvény (a továbbiakban: Tt.) szerint közcélú (vezetékes) távbeszélő szolgáltatást távközlés céljára alapított koncessziós társaság, valamint az állam által, vagy az állam többségi részesedésével e célra alapított gazdálkodó szervezet végezhet. A közcélú távbeszélő szolgáltatás kiterjed a helyi, a belföldi távolsági és a nemzetközi hívásokra.

  • 11.)

    Az országos távbeszélő hálózat - körzeten belüli helyi hívásokat biztosító - primer körzeti hálózatokból, valamint az azokat összekapcsoló és ezáltal belföldi távolsági és nemzetközi hívást lehetővé tevő országos gerinchálózatból áll.

  • 12.)

    A Tt., illetve az ahhoz kapcsolódó jogszabályok rögzítik az ország primer körzeteit. Az 54 primer körzet mindegyikéhez meghatározott települések tartoznak.

  • 13.)

    A MATÁV Rt. az 1993. december 22-én kötött - nyolc évre kizárólagosságot biztosító - koncessziós szerződés alapján jogosultságot szerzett

    • -

      a nemzetközi és a belföldi távolsági; valamint

    • -

      36 primer körzetben a helyi

közcélú távbeszélő szolgáltatás nyújtására.

  • 14.)

    Az Emitel Rt. az 1994. május 20-án kötött - nyolc évre kizárólagosságot biztosító - koncessziós szerződéssel 3 primer körzetben (Baja, Kiskörös és Kiskunhalas térsége) szerzett jogot helyi közcélú távbeszélő szolgáltatás nyújtására.

  • 15.)

    Ezidő szerint a közcélú távbeszélő hálózathoz tartozó összes magyarországi előfizető (végfelhasználó) 78,2 százaléka a MATÁV Rt., 2,3 százaléka az Emitel Rt. ügyfele.

  • 16.)

    A kizárólagossági időszak folyamán a közcélú (vezetékes) távbeszélő szolgáltatás piaca - az előfizetők számát tekintve - elérte telítettségi pontját.

  • 17.)

    Ugyanezen idő alatt nagymértékben bővült a mobil rádiótelefon szolgáltatást igénybevevők száma. A mobil rádiótelefon szolgáltatás a felhasználás célja (hang, adatok és egyéb jelek továbbítása) szempontjából képes helyettesíteni a vezetékes távbeszélő szolgáltatást. A szolgáltatás minőségében (elsősorban az adatok és egyéb jelek továbbítása tekintetében) és árában azonban még jelentős eltérés van a két szolgáltatás között.

A 2002. évtől érvényes szabályozás

  • 18.)

    A Magyar Országgyűlés 2001. június 12-i ülésnapján elfogadta a hírközlésről szóló törvényt, (a továbbiakban: Ht.), amely meghatározza a hírközlési piac működésének alapvető szabályait, a piac szereplőinek jogait és kötelezettségeit, továbbá az állami szabályozás rendjét.

  • 19.)

    A Ht. - hatályon kívül helyezve a Tt.-t - 2001. december 23-án lép hatályba, kivéve azon közcélú távbeszélő szolgáltatókat, amelyeknél a nyolc éves kizárólagossági időszak később telik le. Ennek megfelelően az Emitel Rt. mindhárom primer körzete tekintetében a Ht. 2002. november 2--án lép hatályba.

  • 20.)

    A kizárólagosság megszűnésével egyidejűleg a távközlési piacon a végfelhasználóknak nyújtott (előfizetői) szolgáltatások mellett megnő a szerepe a más távközlési szolgáltatóknak nyújtott (összekapcsolási és hozzáférési) szolgáltatásoknak.

  • 21.)

    A leglényegesebb változás, hogy - a Ht. által szabályozott módon áruvá válik a távközlési hálózathoz való hozzáférés biztosítása, aminek révén egy vállalkozás a másik (hálózatot üzemeltető) vállalkozás hálózatán nyújthat szolgáltatást valamely végfelhasználónak.

  • 22.)

    Közcélú távbeszélő szolgáltatás nyújtása a kizárólagosság megszűnését követően nem kizárólag a közcélú távbeszélő hálózaton, hanem bármilyen más a jel továbbítására alkalmas hálózaton lehetséges lesz.

  • 23.)

    Az utóbbi években lezajlott korszerűsítés eredményeként a magyarországi kábeltelevízió-hálózatok jelentős része alkalmassá vált valamennyi távközlési (ezen belül közcélú távbeszélő) szolgáltatás nyújtására, illetve azok ilyetén kialakítását, illetve átalakítását a rádiózásról és a televíziózásról szóló 1996. évi I. törvény 115. § (8) bekezdése elő is írja.

  • 24.)

    A Ht. 4. § (4) bekezdése alapján 2004. január 1-jéig a piacon jelentős piaci erővel rendelkező szolgáltató nem létesíthet saját távközlési hálózatával párhuzamos kábeltelevíziós hálózatot a harmincezres lélekszám feletti településeken (illetve nem szerezhet rendelkezési jogot ilyen hálózaton).

  • 25.)

    A technikai fejlődés következtében műszaki szempontból más hálózatok (vezeték nélküli megoldások) is alkalmasak távközlési szolgáltatás nyújtására. Ezidő szerint azonban ezek csak egyes jól elkülöníthető fogyasztói csoportok (az üzleti fogyasztói kör, azon belül is elsősorban a nagyfogyasztók) számára jelenthetnek alternatívát. Az előfizetők nagyobb hányadát kitevő, alacsonyabb forgalommal rendelkező lakossági és kisméretű üzleti kör fizetőképességével és igényeivel azok a helyi hálózatok állnak összhangban, amelyek a felhasználás helyszínén eleve elérhetők.

  • 26.)

    Az Emitel Rt. körzeteiben az üzleti fogyasztók legfelső szintjébe tartozók átlagos forgalma - összehasonlítva a MATÁV Rt. adataival - jelentősen elmarad attól, nem sokkal haladja meg a kisebb üzleti előfizetők forgalmát.

IV.

A vizsgálat

Az érdekeltek véleménye

  • 27.)

    A Gazdasági Versenyhivatal 2001. március 26-án a Napi Gazdaság című napilapban megjelentetett felhívásában a kérelmezett összefonódással kapcsolatban az alábbi kérdések tekintetében kérte az érintettek indokkal alátámasztott véleményét:

    • -

      Milyen piacokat érinthet a tervezett irányításszerzés?

    • -

      Létrehozhat-e vagy megerősíthet-e a tervezet irányításszerzés gazdasági erőfölényes helyzetet valamely érintett piacon?

    • -

      Akadályozhatja- vagy korlátozhatja-e valamely érintett piacon a tervezett irányításszerzés a hatékony verseny kialakulását?

  • 28.)

    A felhívásra a Pannon GSM Rt. kifejtette, hogy a közcélú helyi vezetékes távközlési szolgáltatást nyújtó (önálló) vállalkozások jelenléte a piacon nem jelent tényleges versenyhelyzetet, azaz a piaci szereplők számának csökkenése nem befolyásolja negatívan a piac struktúráját.
    Azonban, ha a MATÁV Rt. egyedüli irányítást szerez egy közcélú helyi vezetékes távközlési szolgáltatást nyújtó társaságban, az extra versenyelőnyt jelenthet a MATÁV Rt. számára, mely akadályozhatja illetve korlátozhatja az egységes hírközlési piacon a hatékony verseny kialakulását, illetve működését (fenntartását). Ha ugyanis a MATÁV Rt. nem olvasztja magába az Emitel Rt-t, akkor versenyelőnyhöz jut azáltal, hogy úgy tud kipróbálni bizonyos piaci vagy értékesítési technikákat, módszereket az irányított társaság felhasználásával, hogy ezzel tulajdonképpeni kockázatot nem vállal fel, illetve egy időben akár egymással ellentétes érdekeket is képessé válik megjeleníteni. Ezért szükségesnek ítélte, hogy a Gazdasági Versenyhivatal a MATÁV Rt. egyedüli irányításszerzését csak azzal a feltétellel engedélyezze, hogy az Emitel Rt-t szűk határidőn belül olvassza be.

  • 29.)

    A HTCC Tanácsadó Rt. még a felhívás megjelenése előtt 2001. március 12-én kelt levelében, mint érintett versenytárs fogalmazta meg azt az álláspontját, hogy a Tpvt. 30. § (2) bekezdése alapján nem engedélyezhető az összefonódás, mert az megerősíti a MATÁV Rt. gazdasági erőfölényét a vezetékes távközlési szolgáltatások terén, amely akadályozza a hatékony verseny kialakulását és fejlődését.

A vizsgálói indítvány

  • 30.)

    A Tpvt. 70. § (1) bekezdése alapján készített jelentésben a vizsgálók arra a következtetésre jutottak, hogy az összefonódásnak a kizárólagosság megszűnése előtti piaci helyzetben nem lennének káros versenyhatásai. Szintén nem azonosítottak káros versenyhatásokat a kizárólagosság megszűnését követően a végfelhasználóknak nyújtott szolgáltatások, valamint a más vállalkozások részére teljesített összekapcsolási szolgáltatások piacán, elsősorban arra tekintettel, hogy e piacokon a korábbi közös irányítás, illetve a MATÁV Rt. egyedüli irányítása érdemben nem jelent eltérő piaci helyzetet.

  • 31.)

    A hálózati hozzáférés helyi piacán az előzőekkel szemben úgy ítélték meg, hogy az összefonódás erősíti az Emitel Rt. gazdasági erőfölényes helyzetét arra tekintettel, hogy az összefonódás következtében elhárul az akadály a MATÁV-csoporthoz tartozó MATÁVkábelTv Kft. számára az elöl, hogy az Emitel Rt. körzeteiben piacra lépjen, ami viszont csökkenti a hálózatok közötti lehetséges versenyt.

  • 32.)

    Mindezek alapján a vizsgálók az összefonódás engedélyezését azzal a feltétellel indítványozták, hogy a MATÁV-csoport az összefonódás engedélyezését követő három évig az Emitel Rt. körzeteiben nem épít kábeltelevíziós hálózatot, illetve nem szerez azok felett rendelkezési jogot.

A MATÁV Rt. álláspontja

  • 33.)

    A MATÁV Rt. vitatta a 32.) pont szerinti feltétel indokoltságát és jogszerűségét az alábbiakra tekintettel.

    33.1. A Ht. részletesen szabályozza a hálózathoz való hozzáférést, ezért a hálózat tulajdonosa nem követhet el gazdasági erőfölénnyel való visszaélést.

    33.2. A vizsgálati jelentés nem bizonyította, hogy a közcélú távbeszélő hálózatnak kizárólag a kábeltelevíziós hálózat a helyettesítője, nem zárta ki az egyéb lehetséges megoldásokat (elektromos hálózat, vezeték nélküli jeltovábbítás).

    33.3. A MATÁV-csoportnak az Emitel Rt. körzeteiben a kábeltelevíziós piacra való belépése előtt eddig sem voltak akadályok, ezért a feltétel nem kapcsolódik az összefonódásból fakadó káros versenyhatások mérsékléséhez, ami nélkül - álláspontja szerint - feltétel jogszerűen nem írható elő.

    33.4. A Ht. egyébként is korlátozza a nagy piaci erővel rendelkező távközlési hálózat tulajdonosoknak - mint a MATÁV Rt. - a kábeltelevíziós piacra való belépését (lásd. 24. pont), amin indokolatlan lenne túlterjeszkedni.

    33.5. A hálózatvásárlás vállalkozások összefonódásának minősül, ezért a Gazdasági Versenyhivatalnak módja van az engedélyezési eljárás keretében egyedileg mérlegelni annak versenyhatásait, és annak esetleges megtiltásáról dönteni.

V.

Az engedélykérési kötelezettség

  • 34.)

    A Tpvt. 23. § (1) bekezdésének b.) pontja értelmében vállalkozások összefonódása jön létre, ha egy vállalkozás vagy több vállalkozás közösen irányítást szerez egy további vállalkozás felett. Az irányítási jog alapulhat többségi szavazati jogot biztosító üzletrészeken, részvényeken (Tpvt. 23. § (2) bekezdés a.) pont), a vezető tisztségviselők többségének kijelölési jogán (Tpvt. 23. § (2) bekezdés b.) pont), továbbá szerződésen (Tpvt. 23. § (3) bekezdés).

  • 35.)

    A részvények 100 százalékának megszerzésével a MATÁV Rt. az Emitel Rt. Tpvt. 23. § (2) bekezdésének a.) pontja szerinti egyedüli irányítójává válik.

  • 36.)

    Miután a MATÁV Rt. a kérelmezett tranzakciót megelőzően is 50 százalékos részvénytulajdonosa volt az Emitel Rt-nek, a Versenytanács vizsgálta, hogy annak révén a MATÁV Rt. milyen szerepet játszott az Emitel Rt. irányításában. Összhangban kialakult gyakorlatával a Versenytanács abból indult ki, hogy

    • -

      ha valamely vállalkozás jogszerűen irányítási joggal rendelkezik a másik vállalkozás felett, akkor az irányítás Tpvt. 23. § (2) bekezdés szerinti módjának, illetve mértékének megváltozását eredményező tranzakció nem minősül összefonódásnak (Versenytanács elvi állásfoglalásai 57., Versenyfelügyeleti Értesítő 1999. évi 4. szám); amivel szemben

    • -

      összefonódásnak minősül, ha a korábbi közös irányítók egyike egyedüli irányítást szerez a vállalkozás felett (Versenytanács elvi állásfoglalásai 82., Versenyfelügyeleti Értesítő 2000. évi 5. szám).

  • 37.)

    A MATÁV Rt. az Emitel Rt. részvényei 50 százalékának tulajdonosa volt, amelyek közül azonban egy részvény nem biztosított számára szavazati jogot, ezért - tekintettel arra is, hogy a Tpvt. 23. § (2) bekezdés b. pontja és (3) bekezdése szerinti jogosítványai sem voltak - nem rendelkezett egyedüli irányítással az Emitel Rt. felett.

  • 38.)

    A közös irányítás lényegi eleme, hogy a közösen irányító tulajdonosoknak az irányított vállalkozás piaci magatartását (üzletpolitikáját) meghatározó legfontosabb kérdésekben egyezségre kell jutniuk egymással. Az eddigi versenyfelügyeleti eljárások (pl. Vj-70/2000.) tapasztalatai alapján a közös irányítás ténye alapulhat: a közös irányítók objektív helyzetén vagy a köztük létrejött megállapodáson. Az objektív helyzeten alapuló közös irányítás tipikus esete, ha a két tulajdonos egyaránt 50-50 százalékos szavazati joggal rendelkezik, vagy a vezető tisztségviselők felét-felét jelölheti ki.

  • 39.)

    A jelen esetben a MATÁV Rt. és a másik 50 százalékos részvénytulajdonos Aphrodite B.V. objektív helyzeten alapuló közös irányítása nem volt megállapítható, mert

    • -

      az Aphrodite B.V. tulajdonában a MATÁV Rt. részvényeinél kettővel több szavazati jogot biztosító részvény volt; továbbá

    • -

      az Emitel Rt. igazgatótanácsa hét tagjának többségét (négy tagot) az Aphrodite B.V. jelölhette ki.

  • 40.)

    Objektív helyzet hiányában az a tény, hogy két vállalkozás együttesen rendelkezik egy további vállalkozásra nézve a Tpvt. 23. § (2) bekezdése szerinti jogosítványokkal, önmagában még nem eredményez közös irányítást, annak további feltétele a tulajdonosok arra vonatkozó megállapodása. Ilyen megállapodásnak minősülnek azok a vétójogok, amelyek - a tulajdonos pénzügyi érdekeinek védelmén túlmenően - a vállalkozások piaci magatartására (üzletpolitikájára) vagy annak valamely meghatározó elemére (elemeire) is kiterjednek, mert a vétójoggal rendelkező tulajdonossal történő megegyezés nélkül a vállalkozás irányítására vonatkozó döntések nem hozhatók meg.

  • 41.)

    A MATÁV Rt. és az Aphrodite B.V. közötti megállapodás értelmében a MATÁV Rt. által delegált igazgatósági tagok) jóváhagyásához kötött volt - egyebek mellett - az üzleti tervben, a költségvetésben és a nagyobb beruházásokban való döntés (lásd 9. pont). Ezért a Versenytanács álláspontja szerint a kérelmezett összefonódás megvalósításáig a MATÁV Rt. és az Aphrodite B.V. közös irányítással rendelkezett az Emitel Rt. felett, melynek a MATÁV Rt. egyedüli irányítására történő megváltoztatása az előzőekben részletezettek szerint vállalkozások összefonódásának minősül.

  • 42.)

    Az összefonódással érintett vállalkozások (a Tpvt. 26. § alapján: a MATÁV-csoport tagjai, a Deutsche Telekom által irányított további vállalkozások és az Emitel Rt.) 2000. évi együttes nettó árbevétele meghaladta a tízmilliárd forintot, ezen belül az irányítás alá kerülő Emitel Rt. nettó árbevétele az ötszázmillió forintot, ezért a kérelmezett összefonódáshoz a Tpvt. 24. § (1) bekezdése alapján a Gazdasági Versenyhivatal engedélye szükséges.

VI.

Az engedélyezés

  • 43.)

    A Tpvt. 30. § (2) bekezdése szerint a Gazdasági Versenyhivatal nem tagadhatja meg az engedélyt, ha az összefonódás nem hoz létre vagy nem erősít meg gazdasági erőfölényt, nem akadályozza a hatékony verseny kialakulását, fennmaradását vagy fejlődését az érintett piacon.

  • 44.)

    Az összefonódással érintett piac(ok)nak minősülnek mindazok, amelyeken az összefonódás valamely (akár közvetlen, akár közvetett) résztvevője piaci tevékenységet fejt ki. E piacok közül azonban az összefonódásnak - speciális eseteket leszámítva - csak azokon lehet hatása a gazdasági versenyre, amelyeken az összefonódásban résztvevő két vállalkozáscsoport legalább egy-egy tagja révén jelen van, akár vevőként, akár eladóként. Ha ugyanis a két vállalkozáscsoport:

    • a)

      azonos piac azonos (vevői vagy eladói) oldalán tevékenykedik, illetve a jövőben várhatóan tevékenykedik majd, akkor összefonódásuk esetén csökken az egymással versenyben (lehetséges versenyben) álló vállalkozáscsoportok száma (növekszik a koncentráció); illetve ha

    • b)

      azonos piac ellentétes oldalán helyezkedik el, akkor a vevő-eladó (vertikális) kapcsolatokban jelentkezhetnek káros versenyhatások.

A jelenlegi piaci körülmények

  • 45.)

    A MATÁV Rt. egyrészt 36 primer körzetben végez helyi közcélú távbeszélő szolgáltatást, másrészt a további körzeteket működtető vállalkozásokkal együttműködve nyújtja a belföldi távolsági és a nemzetközi távbeszélő szolgáltatást. A jelenleg érvényes kizárólagossága következtében e piacokon a részesedése 100 százalék.

  • 46.)

    Az Emitel Rt. a bajai, a kiskőrösi és a kiskunhalasi primer körzetben szintén kizárólagosan végzi a helyi közcélú távközlési szolgáltatást, így részesedése ezeken a piacokon 100 százalék.

  • 47.)

    Az előzőekre tekintettel a jelenlegi feltételek mellett a kérelmezett összefonódás az egymástól földrajzilag elkülönült helyi távközlési piacokon a koncentrációt nem növeli, ezért horizontális összefüggésben nincsenek a gazdasági versenyt hátrányosan érintő hatásai

  • 48.)

    A MATÁV Rt. és az Emitel Rt. az összekapcsolási szolgáltatás révén vertikális (eladó-vevő) kapcsolatban állnak egymással. Ez azonban szintén nem járhat hátrányos versenyhatásokkal, mert az Emitel Rt-nek nincsenek versenytársai az érintett piacokon. A vizsgálat az Emitel Rt és a MATÁV-csoport további tagjai között sem azonosított olyan vertikális kapcsolatot, amelyek a versenyaggályokra adhatnának alapot.

  • 49.)

    Mindezek alapján a Versenytanács - egyezően a kérelmező álláspontjával és a vizsgálati jelentésben foglaltakkal - úgy ítélte meg, hogy a jelenlegi szabályozási és piaci körülmények tartós fennmaradása esetén nem lenne ok a kérelmezett összefonódás megtiltására.

A kizárólagosság megszűnésének hatásai

  • 50.)

    A Versenytanács kialakult gyakorlata (Versenytanács elvi állásfoglalásai 66., Versenyfelügyeleti Értesítő 1999. évi 4. szám) szerint az összefonódás engedélyezési eljárásban a piaci helyzet, illetve az összefonódás arra gyakorolt hatásai vizsgálatának ki kell terjednie a jövőben nagy valószínűséggel bekövetkező változásokra is.

  • 51.)

    A kérelmezett összefonódás szempontjából ilyen változásnak tekinthető a közcélú távbeszélő szolgáltatás kizárólagosságának megszűnése: a MATÁV Rt. esetében 2001. december 23-án, az Emitel Rt--re nézve 2002. november 2-án. Ez - a kizárólagosság megszűnésével egyidejűleg hatályba lépő Ht. alapján - nem egyszerűen azt jelenti, hogy adott körzetben párhuzamos hálózatokon is lehetőség lesz közcélú távbeszélő szolgáltatás nyújtására, hanem azt is, hogy (a Ht.-ben meghatározott feltételek mellett) a hálózat tulajdonosa azt köteles lesz más szolgáltató rendelkezésére bocsátani.

  • 52.)

    Az előzőek alapján elkülönült árunak, és ebből adódóan az összefonódás versenyhatásai szempontjából külön-külön vizsgálandó érintett árupiacnak minősülnek:

    • -

      a végfelhasználóknak (lakosság és vállalkozások) részére nyújtott előfizetői szolgáltatások; valamint

    • -

      a más távközlési szolgáltatóknak nyújtott szolgáltatások, azon belül is

      = az összekapcsolási szolgáltatás, amit annak érdekében vesz igénybe más vállalkozás, hogy a saját előfizetője a másik helyi hálózat végpontján levő hívott felet elérje; és

      = a hozzáférési szolgáltatás, amikor a tulajdonos a helyi hozzáférési hálózatát átengedi más vállalkozás részére, hogy azon a más vállalkozás előfizetői szolgáltatást nyújthasson.

Az előfizetői szolgáltatások

  • 53.)

    Az előfizetői szolgáltatások tekintetében az összefonódással érintett földrajzi piacnak minősül az Emitel Rt. szolgáltatási területe. Ezen a piacon keresleti (fogyasztói) oldalról nézve erőteljesen korlátozott új szolgáltatók piacra lépése, mert a piac gyakorlatilag telített. Ez azt is jelenti, hogy a szolgáltatás gazdaságos nyújtásához szükséges előfizetői számot kizárólag a jelenlegi szolgáltatótól szerezheti meg a belépni kívánó vállalkozás, aminek sikertelenség esetén az arra fordított marketing költségek elvesznek számára.

  • 54.)

    Az előzőek szerinti piacralépési korlát azonban nem az összefonódás következménye, és azt nem is erősíti tovább az összefonódás. Ezért a Versenytanács osztotta azt a vizsgálói álláspontot, hogy az előfizetői szolgáltatások piacán a kérelmezett összefonódásnak nem valószínűsíthetők káros versenyhatásai.

  • 55.)

    Megjegyzi a Versenytanács, hogy előfizetői szolgáltatás nyújtásának kínálati oldalról tekintve is lehetnek korlátai, azokat azonban a hálózathoz való hozzáféréssel összefüggésben vizsgálta.

A hálózati hozzáférés

  • 56.)

    A hálózati hozzáférés földrajzi szempontból - jellegéből adódóan - helyi piac, amely minden esetben az adott hálózatra terjed ki, a kérelmezett összefonódás esetében az Emitel Rt. három primer körzetére.

  • 57.)

    Az érintett árupiac meghatározásakor abból kell kiindulni, hogy a hozzáférést műszaki szempontból többféleképpen lehet biztosítani. A műszakilag szóba jöhető megoldások közül azonban csak azok tekinthetők gyakorlati szempontból is a közcélú távbeszélő hálózat ésszerű helyettesítőjének, amelyeket az adott földrajzi területen levő végfelhasználók olyan tömege képes igénybe venni, ami az alkalmazást gazdaságossá teszi. A Versenytanács álláspontja szerint az előfizetők helyzetére tekintettel (lásd 25. pont) e feltételnek általában is csak a kábeltelevíziós hálózatok felelnek meg, és különösen igaz ez az Emitel Rt. körzeteiben, ahol az átlagosnál alacsonyabb a nagyfogyasztók aránya (lásd 26. pont).

  • 58.)

    Az előzőekből következőleg a gazdasági verseny szempontjából nem vitathatóan kedvezőtlen, ha adott földrajzi területen a közcélú távbeszélő hálózat és a kábeltelevíziós hálózat ugyanazon vállalkozás-csoport tulajdonában van. Ez esetben ugyanis az adott körzetben előfizetői szolgáltatást nyújtó - hálózattal nem rendelkező - vállalkozások nem két, egymással versenyző hálózattulajdonossal állnak szemben.

  • 59.)

    A helyi hálózatok közötti verseny hiányának kedvezőtlen hatásait mérsékli ugyan az a - kérelmező által is hivatkozott - körülmény, hogy a Ht. hatálybalépését követően a hálózattal rendelkező vállalkozásnak kötelezettsége lesz a hozzáférést más vállalkozás részére biztosítani. A Versenytanács azonban változatlanul fenntartja azt az álláspontját (Vj-107/1998.), hogy magatartás-szabályozással nem lehet olyan mérvű hatékonysági kényszert, és azáltal társadalmi jólétet teremteni, mint amilyen mértékűt - az igénybevevők számára alternatívaként jelen lévő piaci szereplő(k) révén - a működő versenypiac képes biztosítani. Ezért a szabályozás nem teszi automatikusan szükségtelenné a Tpvt-n alapuló, a piaci struktúrát befolyásoló intézkedések szükség szerinti alkalmazását.

  • 60.)

    Az adott esetben nem elhanyagolható körülmény azonban, hogy a MATÁV-csoporthoz tartozó kábeltelevíziós vállalkozás (a MATÁVkábel TV Kft.) az Emitel Rt. primer körzeteiben nem rendelkezik kábeltelevíziós hálózattal. Ebből következőleg ugyanis a kérelmezett összefonódás nem a tényleges, hanem a lehetséges versenyt korlátozza.

  • 61.)

    A Versenytanács ezért vizsgálta, hogy a lehetséges versennyel kapcsolatos hatások indokolják-e a kérelmezett összefonódás megtiltását, továbbá - összhangban a vizsgálói indítvánnyal - azt is, hogy lehetséges- és szükséges-e a MATÁV-csoportnak az Emitel Rt. primer körzeteiben történő kábeltelevíziós terjeszkedése átmeneti korlátozásának feltételkénti előírásával a lehetséges versenyt érdemben erősíteni.

  • 62.)

    A Tpvt. 77. § (2) bekezdése értelmében az összefonódást engedélyező határozatban a kérelem teljesítése feltételhez köthető. A Versenytanács kialakult gyakorlata (Versenytanács elvi állásfoglalásai 93., Versenyfelügyeleti Értesítő 2000. évi 5. szám) szerint kizárólag olyan feltétel írható elő, amely a Tpvt. anyagi jogi szabályai alapján összefüggésben áll a Tpvt. által védett érdekkörrel, és szükséges az összefonódásból fakadó kedvezőtlen hatások elfogadható szintre való mérsékléséhez.

  • 63.)

    Az előzőekkel összefüggésben a Versenytanács vizsgálta azt, hogy a kérelmezett összefonódás mennyiben változtatja meg a MATÁVkábelTV Kft. piacralépési lehetőségeit az Emitel Rt. primer körzeteiben. A kérelmező vitatja a vizsgálók azon megállapítását, mely szerint az összefonódás következtében elhárul az akadály a MATÁVkábelTv Kft. számára az elől, hogy az Emitel Rt. körzeteiben piacra lépjen. A Versenytanács álláspontja szerint:

    • -

      jogi szempontból ugyan kétségkívül nem változtak meg a MATÁVkábelTV Kft. piacralépési feltételei; de

    • -

      azáltal, hogy a MATÁV Rt. (immár az Aphrodite B.V. nélkül) egyedül irányíthatja az Emitel Rt.-t, megszűnik annak esetleges önálló érdekeltsége a kábeltelevíziós piacra való belépésben (az Emitel Rt. 2000-2002. évre szóló stratégiai tervében még szerepelt a kábeltelevízió, mint fejlődési lehetőség, a 2001-2003. évi tervben azonban már nem).

  • 64.)

    Valamely vállalkozásnak adott körzet kábeltelevíziós piacára történő belépése kétféle módon történhet:

    • -

      meglevő hálózat megvásárlásával; vagy

    • -

      hálózat építésével

  • 65.)

    A MATÁV-csoport bármely tagjának kábeltelevíziós hálózat vásárlása esetén a kérelmezett összefonódást követő két évig - a hatályos Tpvt. 24. § (1) bekezdés alapján - mindenképpen (ötszázmillió forintnál több előző évi nettó árbevételt elérő hálózat esetében pedig azt követően is) a Gazdasági Versenyhivatal engedélye szükséges. Ez azt jelenti, hogy a Gazdasági Versenyhivatalnak módja lesz strukturális szempontból értékelni adott hálózat megvásárlásának versenyhatásait, és indokolt esetben lehetőség van annak megtiltására.

  • 66.)

    Hálózat építése esetén a kérelem benyújtását (és a vizsgálói indítvány megtételét) követően kihirdetett Ht. alapján a MATÁV-csoport tagjai nem építhetnek kábeltelevíziós hálózatot 2004. január 1-jéig a 30.000 lakos feletti településeken (lásd 24. pont).

  • 67.)

    Az előzőekre tekintettel a vizsgált feltétel kizárólag a 30.000 fő alatti településeken történő hálózat építés esetén jelentene pótlólagos korlátot a MATÁV-csoport kábeltelevíziós terjeszkedése számára az Emitel Rt. körzeteiben. Másoldalról az ilyen területeken a korlátozásnak a fogyasztói igények kielégítése szempontjából hátrányos hatásai is lehetnek, ha - az alacsony előfizető számból adódó gazdaságossági kockázatra tekintettel -kizárólag a MATÁV-csoport vállalkozna hálózatépítésre.

  • 68.)

    Mindezek alapján a Versenytanács figyelembevéve, hogy

    • -

      a kérelmezett összefonódás csak áttételesen van hatással a MATÁV- csoport kábeltelevíziós terjeszkedésére; valamint

    • -

      a terjeszkedésnek a verseny szempontjából legveszélyesebbnek tűnő esetei (a vásárlás és a nagyobb településeken történő építés) más módon is korlátozottak, illetve korlátozhatók
      szükségtelennek tartotta az indítványozott feltétel előírását, mert a kérelmezett összefonódás annak hiányában sem jár együtt megtiltásra alapot adó versenyproblémákkal a hozzáférési piacon.

  • 69.)

    Megjegyzi a Versenytanács, hogy szintén nem találta sem lehetségesnek, sem szükségesnek a Pannon G.S.M. által javasolt feltétel előírását (lásd 28. pont), mert az nem áll összefüggésben a kérelmezett összefonódásból esetlegesen adódó előzőek szerinti versenyproblémákkal

Az összekapcsolási szolgáltatás

  • 70.)

    Az összekapcsolási szolgáltatás sajátossága, hogy azt a távközlési vállalkozások kölcsönösen nyújtják egymásnak. Ebből következőleg lényeges, hogy a közcélú távbeszélő szolgáltatást végző vállalkozások milyen arányban részesednek a magyarországi előfizetőkből. Ilyen összefüggésben az összekapcsolási szolgáltatás földrajzi értelemben országos piacnak minősül.

  • 71.)

    Az összekapcsolási szolgáltatás országos piacán az összefonódás növeli a koncentrációt. A MATÁV-csoport részesedése az összes telefon- előfizetőből 78,2+2,3= 80,5 százalék lesz.

  • 72.)

    A MATÁV-csoport jelenlegi piaci részesedése mellett egy ilyen mértékű növekedés általános esetben az összefonódás megtiltását kell eredményezze (Vj-107/1998.). A jelen esetben azonban nem lehetett eltekinteni attól, hogy az egyedüli irányítást szerző MATÁV Rt. korábban is az Emitel Rt. egyik (közös) irányítója volt, és az összekapcsolási szolgáltatások esetében - tekintettel azok viszonosságára is - az Emitel Rt. korábbi másik irányítójának az Aphrodite B.V-nek az érdekei nem voltak ellentétesek a MATÁV Rt. érdekeivel. Ebből következőleg a Versenytanács - egyezően a vizsgálati jelentéssel - úgy ítélte meg, hogy az összekapcsolási szolgáltatások piacán az összefonódás érdemben nincs hatással a gazdasági versenyre.

A döntés

  • 73.)

    Mindezek alapján a Versenytanács arra az álláspontra helyezkedett, hogy a kérelmezett összefonódásnak a jelenlegi- és a kizárólagosság megszűnését követő piaci-szabályozási helyzetben sem valószínűsíthetők olyan versenyhatásai az érintett piacokon, amelyek annak megtiltását indokolnák. Ezért a Tpvt. 77. § (1) bekezdés a) pontja szerinti határozatában a Tpvt. 30. § (2) bekezdése alapján a kérelmezett összefonódást engedélyezte.

VII.

Eljárási kérdések

  • 74.)

    Az ügyfelek (a kérelmező MATÁV Rt. és az irányítása alá kerülő Emitel Rt.) kérték a tárgyalás mellőzését, ezért a Versenytanács határozatát a Tpvt. 74. § (1) bekezdésének alkalmazásával tárgyaláson kívül hozta meg

  • 75.)

    A kérelmező a Tpvt. 62. § (1) bekezdése szerinti eljárási díjat előzetesen lerótta, ezért arról rendelkezni nem kellett.

  • 76.)

    Az ügyfelek (a kérelmező MATÁV Rt. és az irányítása alá kerülő Emitel Rt.) a határozat felülvizsgálatát a Tpvt. 83. § (1)-(2) bekezdése alapján kérhetik.

Budapest, 2001. június 19.

dr. Bodócsi András sk. előadó
Vérné dr. Labát Éva sk.
dr. Kállai Mária sk.
Kis Lászlóné