Gazdasági Versenyhivatal

Vj-75/2001/20

A Gazdasági Versenyhivatal Versenytanácsa dr. Gaudi-Nagy Tamás (1095 Budapest. Gabona u. 10. szám alatti) ügyvéd által képviselt Magyar Méhtenyésztők Országos Egyesülete (1213 Budapest, Százszorszép út 45. szám alatti) eljárás alá vont vállalkozás ellen gazdasági versenyt korlátozó megállapodás tilalma miatt indított eljárás során - tárgyaláson kívül - meghozta az alábbi

határozatot

A Versenytanács az eljárást megszünteti.


E határozat ellen a kézhezvételtől számított 30 napon belül az eljárás alá vont vállalkozás a Gazdasági Versenyhivatalnál benyújtható, de a Fővárosi Bírósághoz címzett felülvizsgálat iránti keresettel élhet.

Indoklás

I.

A Versenytanács az ügyfél előadása, a beszerzett írásbeli bizonyítékok, valamint a 2000. évi CXXXVIII. törvénnyel módosított 1996. évi LVII. törvény (a továbbiakban: Tpvt.) 71. §-a nyomán készített vizsgálati jelentés alapján az alábbi tényállást állapította meg:
2000-ben az országban 16.579 méhészet működött 840.235 méhcsaláddal. A méhcsalád feje az anya, amely nélkül a család 2-3 héten belül elpusztul. A méhanya fajtatulajdonságai meghatározóak a méhcsalád mézgyűjtése szempontjából, és ezáltal megalapozzák a méztermelés minőségi és mennyiségi jellemzőit. A legjobb minőségű az úgynevezett krajnai fajta.
Az anyaméheket a gyűjtési időszak kezdete előtt, tavaszonként lecserélik, így az anyaméh értékesítés a méztermelés időszakához igazodva, évente rövid időn belül lezárul.
A méhészek egy része, jórészt őstermelőként, anyaméhtenyésztéssel is foglalkozik. Szervezeti keretek között 1977. év óta végzik a méhanyatenyésztést, mint a méztermelési folyamat egyik részét, ami magas szintű hozzáértést igényel. A jelenleg 53 taggal rendelkező Magyar Méhtenyésztők Országos Egyesületét (a továbbiakban: Egyesület) 1993-ban jegyezte be a Fővárosi Bíróság.
Az Egyesület mint érdekképviseleti szervezet Működési Szabályzatban rögzített célja, hogy segítse és támogassa a tagság tenyésztői szakmai tevékenységét, a technológiai fejlesztést annak érdekében, hogy az ország minőségi méhanyákkal történő ellátását biztosítsák.
Az Egyesület tevékenységi köre az úgynevezett tisztavérű krajnai méh országos törzskönyvének létrehozatalától a nemzetközi kapcsolatok kiépítéséig terjed. Beletartozik az egyesületi tagok tenyésztéssel, tartással, értékesítéssel kapcsolatos érdekképviselete is. A Működési Szabályzat kitér arra, hogy a tag köteles az Alapszabály és a Működési Szabályzat előírásait elfogadni, a közgyűlésen hozott határozatokat betartani (VII. fejezet). A tagsági viszony - egyebek mellett - megszűnik, ha az Egyesület a tagsági viszonyt - ismeretlen okból - megszünteti (VIII. fejezet).

A minőségi anyaméhtenyésztés fajtamegőrzését szolgálja, hogy a minőségi anyaméhtenyésztés egyrészt országos felügyelet és ellenőrzés alatt van, másrészt az állam támogatja az Egyesület égisze alatt történő minőségi tenyésztett anyaméhvásárlást.
Az állami felügyelet gyakorlásának eredménye, hogy a krajnai fajtájú méhanya egyedüli legális tenyésztő szervezete az Egyesület, mert a Földművelésügyi Minisztérium 1996. február 20-án kelt és jogerőre emelkedett határozatával az Egyesületet ideiglenes tenyésztőszervezetként ismerte el. Az elismerés a krajnai fajta fenntartására, tenyésztési programjára, stb. vonatkozik, amely jelenleg is hatályos. Ugyanekkor a hatóság a krajnai méhfajta ideiglenes forgalmazását is engedélyezte.
Az Egyesület tagjait szoros szakmai és tenyésztésszervezési kapcsolat köti össze, miután egyetlen fajtát állítanak elő szigorúan meghatározott eljárás szerint, amelyet különböző szervezetek is felügyelnek (Országos Mezőgazdasági Minősítő Intézet, Gödöllői Kisállattenyésztési és Takarmányozási Kutató Intézet).

Az állam a minőségi-krajnai méhfajta elterjedését állami támogatás nyújtásával úgy segíti, hogy a krajnai fajta anyaméhet az Egyesülettől vásárló méhész az állami költségvetésből fedezett, korábban százalékosan meghatározott árvisszatérítésben részesül, ami 2001-ben összegszerűen meghatározott volt (850.- Ft/anyaméh/darab).
Ennek megfelelően az évente egyszer igényelhető állami támogatás kettős módon kötődik az Egyesülethez: egyrészt csak az Egyesület (tagjai) által tenyésztett krajnai fajtára vehető igénybe, másrészt az Egyesület maga is közreműködik az igénylés elbírálásában (15/2001. (III. 3.) FVM rendelet 35. § - 37. §).

2001. évben az egyesületi tagság piaci részesedése 4,2 % (35.594 darab) volt 840.235 méhcsalád létét - okszerűen ugyanennyi méhanyát - figyelembevéve a méhanyaértékesítés országos piacán. E százalékos arány jelzi, hogy az Egyesület (tagság) értékesítésbeli piaci szerepe csekély, a piaci értékesítés túlnyomó részben nélküle és nem a törzskönyvezett fajta anyaméhek adásvételével zajlik.

A 2000. október 20-ára meghirdetett közgyűlésen a tagság 60 %-a jelent meg, így az határozatképtelen volt. Ennek ellenére a tagi összejövetelt megtartották, mert a megtárgyalandó napirendi pontok között közgyűlési határozatot igénylők nem voltak, és a jelenlevők szerint elegendő volt állásfoglalás kialakítása is.
Napirendre tűzés folytán eszmecsere alakult ki olyan méhanya ár 2001. évre szóló kialakításáról, amelyen még érdemes a méhészet anyaméhtenyésztési ágával foglalkozni. Az állami támogatás várt 1.000.- Ft-os összegét is beszámítva, a vezetőség az infláció mértékével növelt méhanya árat tartotta indokoltnak. Az elnök a 2001. évi ár összegét 1.800.- Ft körüli összegben jelölte meg. A hozzászólók a szóba kerültnél magasabb árat is javasoltak. A jelenlevő tagok végül 2001. évre az általuk név nélkül leadott árjavaslatok alapján a méhanyánkénti 1.850.- Ft-os árat fogadták el azzal, hogy ettől az ártól el lehet térni.
2001. évben a méhtenyésztők nettó 1.652.- és 1.900.- Ft/darab áron értékesítették a méhanyákat. A bruttó ár attól függően változott, hogy a tenyésztő milyen általános forgalmi adózási mód alá tartozott.

II.

A Gazdasági Versenyhivatal a Tpvt. 69. § (1) bekezdésére figyelemmel, a Tpvt. 70. § (1) bekezdés szerint azért indított eljárást, mert úgy vélte, hogy az egyesületi ülésen meghatározták a párzott, petéző méhanyák minimális eladási árát, amelyet versenykorlátozó volta miatt a Tpvt. 11. §-a tilt.

A készült vizsgálati jelentés az eljárás megszüntetését indítványozta jogsértés hiányában, mert a rendelkezésre álló bizonyítékokat úgy mérlegelte, hogy a csekély piaci részesedésű Egyesület az érintett piacon ténylegesen érvényesülő versenykorlátozó magatartást nem tud gyakorolni, a fentebbi megbeszélésen kötelezően érvényesülő 2001. évi árban nem állapodtak meg, továbbá a szakmailag indokolt ár nem irányult tisztességtelen jövedelemszerzésre.

Az Egyesület jogsértés hiányában az eljárás megszüntetését kérte.

III.

A Versenytanács előrebocsátja, hogy a Gazdasági Versenyhivatal versenyfelügyeleti eljárásának nem tárgya az Egyesületnek az állami támogatás nyújtásában betöltött szerepe, miután azt a 15/2001. (III. 3.) FVM rendelet előírásai rögzítik és a jelen eljárásnak nem lehet feladata annak megítélése, hogy indokolt-e az Egyesület hatósági tevékenységben való közreműködése.
Ettől élesen megkülönböztethetően az eljárás csak arra irányulhatott, hogy az egyesületi tagoknak volt-e olyan egymásközti megállapodása, amely egyesületi döntésben testet öltve, a gazdasági versenyt korlátozó hatást fejthet ki - egyéb versenykövetkezményeket nem említve -, amit a Tpvt. 11. § (1) bekezdése tilt.
Mivel e jogszabályhely a vállalkozások közös akaratát érvényre juttató, ugyanakkor a vállalkozásokat kötelezni is tudó társadalmi szervezet, köztestület, egyesülés és más hasonló szervezet - a jelen esetben az Egyesület - döntésének versenyjogi marasztalására módot ad, szükségtelen volt a döntés kialakításában résztvevő vállalkozások egyenkénti eljárás alá vonása.
A "döntés" kifejezés jelentése - éppen az értelmezés határait tágító, a Tpvt. 11. §-ában foglalt versenykorlátozó magatartás, megállapodás fogalmának rögzítése folytán - nem szűkülhet alakszerűen meghozott, formális határozatra, hanem az a formailag nem is kötelező, de a tényleges magatartást befolyásolni képes ajánlásra is vonatkozik. A döntés ilyetén értelmezésével a jelenlevő tagság a közös akaratot érvényre juttató, iránymutató árat jelölt meg, amely ugyan egyöntetűen 2001. évben nem érvényesült és az értékesítésbeli eltérést az Egyesület sem szankcionálta, de a Működési Szabályzat ennek lehetőségét biztosítja (VII-VIII. fejezet) már csak abból következően is, hogy a szabályzat nem részletezi azokat az eseteket, amelyekben az Egyesület a tagsági jogviszony megszüntetésének eszközével élhet.
Az Egyesület versenykorlátozó hatású árszabályozásra való feljogosításának hiányában a kialakított ár azért versenykorlátozó, mert nem engedi az árban érvényesülni az egyes tagok eltérő termelési feltételeiben meglévő különbségeket, amelyek pedig piaci szereplésüket, az árversenyt, kedvezőtlenül befolyásolják az érintett piacként (Tpvt. 14. §) tekintett méhanyaértékesítés országos piacán, még akkor is, ha nem vitathatóan a termelők egy méhfajtát állítanak elő és szigorú technológiát tartanak be, amely körülmények egyébként szakmai okokból az azonos ár kialakulásának irányába hatnak.

Az eladási árak közvetlen vagy közvetett meghatározását a Tpvt. 11. § (2) bekezdés a) pontja a megállapodásban résztvevők tisztességtelen jövedelemszerzési szándékának hiányától függetlenül kiemelten tiltja.
A Tpvt. 2001. február 1-jétől hatályos módosítása folytán ez a tilalom a csekély jelentőségű (10 %-os piaci részesedés alatti) megállapodásokra, döntésekre is kiterjed (Tpvt. 13. § (2) bekezdés).

A törvényi haladék letelte után indokolt lehet - változtatás hiányában - az Egyesület magatartásának ismételt versenyjogi vizsgálata.

A fentiek alapján a Versenytanács a Tpvt. 72. § (1) bekezdés a) pontjának II. fordulatára figyelemmel, a Tpvt. 77. § (1) bekezdés j) pontja alapján az eljárást jogsértés hiányában megszüntette.

A Versenytanács határozatát tárgyaláson kívül hozta meg.

Az Egyesület Tpvt. szerinti határozat elleni jogorvoslati jogát a 83. § biztosítja.

Budapest, 2001. november 8.

dr. Kállai Mária sk. előadó
dr. Tóth Tihamér sk.
dr. Bara Zoltán sk.
Ágoston Marika