Vj-84/2001/9

A Gazdasági Versenyhivatal Versenytanácsa Kuti Ferenc vezérigazgató által képviseltGLOBUS Konzervipari Részvénytársaság(1106 Budapest, Maglódi út 47. szám alatti)I. r.és
Csernus Tamás elnök-vezérigazgató által képviseltNagykőrösi Konzerv-gyár Részvénytársaság(6000 Kecskemét, Árpád krt. 4. szám alatti)II. r.kérelmezőnek gazdasági versenyt korlátozó megállapodás tilalom alóli mentesülése, illetve mentesítése miatt indított eljárás során - tárgyaláson kívül - meghozta az alábbi

határozatot

A Versenytanács 2001. április 1-tól 2005. március 31-ig terjedően mentesíti a felek kizárólagos értékesítési szerződését a gazdasági versenyt korlátozó megállapodás kötésének tilalma alól.

E határozat ellen a kézhezvételtől számított 30 napon belül a kérelmezők a Gazdasági Versenyhivatalnál benyújtható, de a Fővárosi Bírósághoz címzett felülvizsgálat iránti keresettel élhetnek.

Indoklás

A Versenytanács az ügyfelek előadása, a csatolt írásbeli bizonyítékok, a 2000. évi CXXXVIII. törvénnyel módosított 1996. évi LVII. törvény (mód. Tpvt.) 71. §-a nyomán készült vizsgálati jelentés alapján a következő tény-állást állapította meg:
A hazai hús- és zöldségfeldolgozó konzervipari piacot kihasználatlan kapa-citással rendelkező gyártók egyre csökkenő, de viszonylag mégis nagy szá-ma, a túlkínálat és az erős gazdasági verseny jellemzi.
A piaci szereplők számának alakulását mutatja az alábbi táblázat.

A piaci szereplők száma

Ágazat

1997.

1998.

1999.

Húsfeldolgozás

130

132

67

Zöldségfeldolgozás

104

102

83



Az ágazat jelenlegi túlméretezett kapacitása a korábbi évtizedek akkoriban virágzó keleti irányú exportjára vezethető vissza. Az átalakuláson átesett gyárak az ország mezőgazdaságilag fontos részeire települtek, köztük a leg-nagyobbak a kérelmezők és még legalább öt gyártó, amelyeknek termékei exportképesek, eleget tudnak tenni a szigorú élelmiszerminőségi előírások-nak, de a folyamatos, nagy mennyiséget igénylő szállítási követelményeknek egyenként kevésbé felelnek meg. A folyamatos szállítás hiánya nagyobb részben az exportot, kisebb részben a belföldi értékesítést akadályozza. A számos kisebb versenytárs a piaci követelményekhez rugalmasan alkalmaz-kodó és termékeivel választékbővítő szerepet lát el. Új piaci belépőkkel nem lehet számolni, mert a kapacitásfelesleg és a túlkínálat a piaci belépés ellen hat, bár az elmúlt években voltak az export lekötése útján megvalósítandó túlkínálat enyhítésére hivatott állami intézkedések.

Az I. r. kérelmező 2000. évi nettó árbevétele mintegy 10 milliárd Ft, ami a gyártott főzelék-, étel- és húskonzervek kereskedelemnek való értékesítésé-ből származik. Piaci részesedése 2000. évben 30,9 % volt. Termékeivel je-len van a kül- és a belföldi piacon is.

A II. r. kérelmező 2000. évi nettó árbevétele mintegy 5 milliárd Ft, ami a gyártott főzelék-, étel- és húskonzervek, valamint egyéb, élelmiszertartósí-tással összefüggésbe hozható termékek (például: ételízesítő) kereskedelem-nek való értékesítéséből származik. Piaci részesedése 7,6 % volt 2000. év-ben, s csak a belföldi piacon van jelen.

A felek 2001. március 30-án együttműködésüket 2001. április 1. és 2005. március 31. között megalapozó exkluzív értékesítési szerződést kötöttek egymással. Megállapodtak, hogy a II. r. kérelmező meghatározott mennyi-ségben a "Kőrös" márkanevű hús- és ételkonzerv termékeit - meghatáro-zott bontásban idő és mennyiség szerint - eladja az I. r. kérelmezőnek úgy, hogy az saját termékeivel együtt szállítja és értékesíti. A szerződés második évétől a II. r. kérelmező feltünteti termékein azt is, hogy a terméket az I. r. kérelmező forgalmazza.
Az I. r. kérelmező áralakítási lehetősége korlátozott, de a II. r. kérelmező sem érvényesítheti az árban egyoldalúan a termelési költségek változásait.

A II. r. kérelmező a szerződéses mennyiségen felüli termékmennyiségét szokásos módon, önállóan, a jegyzett árat meghaladó áron értékesítheti.

A szerződéssel érintett mennyiség a II. r. kérelmező 6,4 % piaci részesedé-sének felel meg, míg a II. r, kérelmező szerződéssel el nem kötelezett piaci részesedése a 7,6 % és a 6,4 % különbsége, vagyis 1,2 %.

A felek maguk is versenykorlátozónak tartva szerződésüket, a Gazdasági Versenyhivatalhoz fordultak (mód. Tpvt. 18. §). Elsődlegesen kérték annak megállapítását, hogy szerződésük a kizárólagos forgalmazási megállapodá-sok egyes csoportjainak a versenykorlátozás tilalma alóli mentesüléséről szóló 53/1997. (III. 26.) Korm. rendelet hatálya alá esik és így a jogszabály erejénél fogva mentesül (mód. Tpvt. 16. §). Ennek hiányában pedig a Tpvt. 18. § szerinti mentesítést kérték.

Az ügyben lefolytatott vizsgálat eredményeként a vizsgáló csak a mentesítés iránti másodlagos kérelmet tartotta megalapozottnak, amely álláspontot a Versenytanács is osztotta és a mód. Tpvt. 73. §-a alapján előzetesen erről tájékoztatta a kérelmezőket.

Nem vitatottan a felek kizárólagos forgalmazási megállapodást kötöttek, amely eleve versenykorlátozó, de bizonyos esetekben alkalmazható az 53/1997. (III. 26.) Korm. rendeletben foglalt jogszabályi mentesülés, hacsak e jogszabály akadályt nem gördít elé. Az adott ügyet érintően a rendelet 3. § (1) bekezdésének a) pontja kivételként rögzíti, hogy a mentesülés bekövet-kezik, ha a kizárólagos forgalmazás a megállapodásban meghatározott áru vonatkozásában nem kölcsönös és legalább az egyik fél előző évi nettó bel-földi árbevétele nem éri el az 500 millió Ft-ot. A két együtthatóan értéke-lendő feltétel (nem kölcsönös a kizárólagos forgalmazás és 500 millió Ft alatti árbevétel), amely szükséges a jogszabályi mentesülés beállásához, azonban nem teljesül: a kizárólagos forgalmazás ugyan nem kölcsönös, de 500 millió Ft felett van mindkét fél nettó árbevétele nemcsak a teljes ter-mékskála, hanem a megállapodásban meghatározott áru vonatkozásában is.

Nem volt akadálya ellenben a mód. Tpvt. 17. §-a szerinti mentesítésnek, mert a 17. § (1) bekezdésében írt ugyancsak együtthatóan értékelendő fel-tételek ( a)-d)-ig) meglétét a kérelmezők bizonyították (mód. Tpvt. 20. §).

A mód. Tpvt. 17. § (1) bekezdés a) pontja értelmében a hivatal mentesíti a megállapodást, ha az hozzájárul a termelés vagy a forgalmazás ésszerűbb megszervezéséhez, vagy a műszaki vagy a gazdasági fejlődés előmozdításá-hoz vagy a környezetvédelmi helyzet vagy a versenyképesség javulásához.
A mentesíteni kért megállapodás egyrészt azt szolgálja, hogy a megállapo-dással befolyásolt magyarországi étel- és húskonzerv értékesítési piacon, mint érintett piacon (mód. Tpvt. 14. §) az I. r. kérelmező jelenlegi előnyö-sebb piaci helyzetét meghatározott ideig felhasználva versenytársának, a II. r. kérelmezőnek esélye legyen versenyképessége erősítésére, másrészt az I. r. kérelmező többletforgalmazása révén piaci erejét, elsősorban exportját növelhesse.
Ebből következően a megállapodás a II. r. kérelmező vonatkozásában a ké-sőbbiekben költségmegtakarítással járó jobb kapacitáskihasználásban és az exportpiacra jutás lehetőségében fogalmazható meg. Az I. r. kérelmező pe-dig többletforgalmazásával és szállításésszerűsítésével szállítási költségeit mérsékelheti, kínált áruválasztéka bővül, miközben piaci részesedése előre-láthatóan ételkonzervekből 42 %-ról 50 %-ra, húskonzervekből 46,5 %-ról 49,6 %-ra nőhet.

A megállapodásból származó előnyök méltányos része a fogyasztókhoz is eljut, mert a túlkínálati piacon folyamatosan jelenlévő, bővebb választékra és relatíve alacsonyabb árakra számíthatnak (mód. Tpvt. 17. § (1) bekezdés b) pont).

Kétségtelenül a szerződés hatályban léte alatt a kérelmezők közötti verseny korlátozott, de nem szűnik meg, mert a II. r. kérelmező versenytársi minősé-gét a részbeni önálló értékesítés fenntartásával megtartja. A szerződés le-jártával pedig a határozott időre kötött szerződés tényéből önmagában kö-vetkezően, a II. r. kérelmező az I. r. kérelmezőnek a korábbiakhoz képest erősebb versenytársa lehet, ami versenyszempontból előnyös. Ennél fogva a versenykorlátozás a gazdaságilag indokolt közös célok eléréséhez szükséges mértéket nem haladja meg és nem teszi lehetővé az érintett áruk jelentős részével kapcsolatban a verseny kizárását (mód. Tpvt. 17. § (1) bekezdés c) és d) pont).

A Versenytanács a mentesítés időtartamát a mód. Tpvt. 17. § (2)-(3) bekez-désével összhangban a szerződés időtartamára szólóan határozta meg, a szerződés kezdeti időpontjára visszaható hatállyal.

A Versenytanács határozatát a mód. Tpvt. 74. §-a alapján tárgyaláson kívül hozta meg.

A határozat elleni Tpvt. szerinti jogorvoslati jogot a kérelmezők számára a 83. § biztosítja.

Budapest, 2001. július 3.

dr. Kállai Mária sk. előadó
dr. Bodócsi András sk.
Vérné dr. Labát Éva sk.
Ágoston Marika