Vj-95/2001/12

A Gazdasági Versenyhivatal Versenytanácsa a Martonyi és Kajtár Ügyvédi Iroda (1062 Budapest, Andrássy út 102.) által képviselt KBC Bank N.V. kérelmezőnek összefonódás engedélyezése iránti kérelmére indult eljárásban - tárgyaláson kívül - meghozta a következő

határozatot

A Versenytanács engedélyezi, hogy a kérelmező egyedüli irányítást szerezzen az ABN AMRO Bank Rt-nek a Kereskedelmi és Hitelbank Rt-be történő beolvadásával létrejövő vállalkozás felett.


E határozat felülvizsgálatát az ügyfelek a kézbesítéstől számított harminc napon belül kérhetik a Fővárosi Bírósághoz címzett, de a Gazdasági Versenyhivatalnál benyújtható keresettel.

Indoklás

I.

Az összefonódás

  • 1.

    A Kereskedelmi és Hitelbank Rt. (a továbbiakban: K&H Bank) és az ABN AMRO Magyar Bank Rt. (a továbbiakban: AAM) egyaránt a kérelmező KBC Bank N.V. (a továbbiakban: KBC) és az ABN AMRO Bank N.V. közös irányítása alatt áll, mely közös irányítás megszerzését a Gazdasági Versenyhivatal 2001. január 31-én kelt Vj-196/2000/18. számú határozatában engedélyezte.

  • 2.

    A K&H és az AAM 2001. április 27-én Egyesülési Szerződést kötött, az AAM-nek a K&H-ba történő beolvadásról. A beolvadással létrejövő vállalkozás részvényeinek 60 százalékát a KBC szerzi meg.

  • 3.

    A kérelmező a 2. pont szerinti tranzakcióhoz - mint vállalkozások összefonódásához - a 2000. évi CXXXVIII. törvénnyel módosított, a tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló 1996. évi LVII. törvény (a továbbiakban: Tpvt.) VI. fejezetének rendelkezései alapján a Gazdasági Versenyhivatal engedélyét kérte.

II.

Az összefonódás résztvevői

  • 4.

    A K&H és az AAM a kereskedelmi banki szolgáltatások teljes körét nyújtja a lakosságnak és a vállalkozásoknak egyaránt. 2000. évi mérlegfőösszegük 619, illetve 469 milliárd forint volt. A K&H és az AAM együttes részesedése a banki szolgáltatások országos forgalmából 10-15 százalék között van.

  • 5.

    Mind a K&H, mint az AAM több vállalkozás felett rendelkezik közvetlen vagy közvetett irányítási joggal, mely vállalkozások
    - befektetési-;
    - befektetési alapkezelési-;
    - vagyonkezelési-; valamint
    - lízing-
    szolgáltatásokat nyújtanak. Együttes részesedésük az országos forgalomból egyik szolgáltatás esetében sem éri el a 10 százalékot.

  • 6.

    A KBC 100 százalékos tulajdonosának (KBC Bank & Insurance Holding Company N.V.) 100 százalékos tulajdonában álló KBC Insurance Holding N.V. az AGROSZ Biztosító Rt. részvényeinek 95,4 százalékával rendelkezik.

  • 7.

    Az életbiztosításon kívüli biztosítási szolgáltatásokat nyújtó AGROSZ Biztosító Rt. részesedése ezen szolgáltatások országos forgalmából nem éri el az 5 százalékot.

III.

Az engedélykérési kötelezettségi

  • 8.

    A Tpvt. 23. § (1) bekezdésének a) pontja szerint vállalkozások összefonódása jön létre, ha egy vállalkozás a tőle független másik vállalkozásba beolvad. A Tpvt. 15. § (1) bekezdésének b) pontja értelmében nem függetlenek a vállalkozások, ha azokat ugyanaz a vállalkozás irányítja vagy ugyanazok a vállalkozások közösen irányítják.

  • 9.

    A K&H és az AAM egymástól nem független vállalkozások (lásd l. pont), ezért beolvadással történő szervezeti egyesülésük önmagában nem minősül vállalkozások összefonódásának.

  • 10.

    A Tpvt. 23. § (1) bekezdés b) pontja szerint azonban vállalkozások összefonódásának minősül az is, ha egy vállalkozás vagy több vállalkozás közösen irányítást szerez egy tőle független vállalkozás felett. A Versenytanács kialakult gyakorlata szerint a Tpvt. 23. § (1) bekezdés b) pontja szerinti összefonódásnak minősül az is, ha a vállalkozás felett, addigi közös irányítóinak egyike szerez egyedüli irányítást (Versenytanács Elvi állásfoglalásai: 82., Versenyfelügye-leti Értesítő 2000. évi 5. szám).

  • 11.

    A beolvadással létrejövő vállalkozás irányítója lehet:
    a) a befogadó vagy a beolvadó vállalkozás korábbi irányítója (közös irányítói); vagy
    b) a befogadó és a beolvadó vállalkozás korábbi irányítói (közös irányítói) közösen.

  • 12.

    Független vállalkozások beolvadása esetén akár az a) akár a b) alatti eset következik be, a versenyhatás azonos: a beolvadó és a befogadó vállalkozás a jövőben egy egységként jelenik meg a piacon. Ezért a beolvadásnak a Tpvt. 23. § (1) bekezdés b) pontjával összefüggésben nem lehetnek további versenyhatásai.

  • 13.

    Nem független vállalkozások beolvadása esetén, ha a két vállalkozásnak ugyanaz az egyedüli irányítója van, akkor irányításváltozás nem történik, vagyis szintén nem jelentkezhetnek versenyhatások a Tpvt. 23. § (1) bekezdés b) pontjával összefüggésben.

  • 14.

    Más a helyzet azonban, ha ugyanazon közös irányítói vannak a két vállalkozásnak. Ezesetben a beolvadással létrejövő vállalkozást a korábbi közös irányítók
    a) vagy továbbra is közösen irányítják;
    b) vagy valamelyikük egyedül irányítja.

  • 15.

    A közös irányítás fennmaradása esetén azonos a helyzet az egyedüli irányítás esetében említettel (lásd 13. pont). Ha viszont a korábbi közös irányítók valamelyike válik a létrejövő vállalkozás egyedüli irányítójává, akkor olyan irányításbeli változás is történik, aminek lehetnek versenyhatásai abból adódóan, hogy az egyedüli irányítást megszerző vállalkozásnak a beolvadással létrejövő vállalkozás piaci magatartásának meghatározásakor már nem kell tekintettel lenni korábbi irányító társára.

  • 16.

    Mindezek alapján - a Versenytanács álláspontja szerint - a Tpvt. 23. § (1) bekezdés b) pontja szerinti összefonódásnak minősül, ha ugyanazon vállalkozások által közösen irányított (nem független) vállalkozások beolvadása ( és értelemszerűen összeolvadása) esetén a korábbi közös irányítók valamelyike válik a létrejövő vállalkozás egyedüli irányítójává. Megjegyzi a Versenytanács, hogy ez a megállapítás az irányítók bármilyen számáról bármilyen számára történő csökkenése esetén érvényes.

  • 17.

    A kérelem szerinti tranzakció a 16. pont szerinti feltételnek megfelel, ezért az vállalkozások összefonódásának minősül, melyhez - tekintettel a K&H és az AAM 2000. évi mérlegfőösszegére - a Tpvt. 24. § alapján a Gazdasági Versenyhivatal engedélyét kell kérni.

IV.

Az engedélyezés

  • 18.

    A Tpvt. 30. § (2) bekezdése alapján a Gazdasági Versenyhivatal nem tagadhatja meg az engedély megadását, ha az összefonódás nem hoz létre vagy nem erősít meg olyan gazdasági erőfölényt, amely akadályozza a hatékony verseny kialakulását, fennmaradását vagy fejlődését az érintett piacon.

  • 19.

    A kérelem szerinti összefonódásnak értelemszerűen nem merülhetnek fel versenyhatásai önmagában az AAM-nek a K&H-ba történő beolvadásából adódóan, mert a két vállalkozás az összefonódás nélkül is egységben léphet fel a piacon. Versenyhatások kizárólag abból adódhatnak, ha az egyedüli irányítást megszerző KBC (vagy a KBC-t irányító vállalkozások vagy ez utóbbiak által irányított vállalkozások) rendelkezik irányítással további magyarországi-, illetve Magyarországra értékesítő vállalkozások felett. Ezek a vállalkozások ugyanis az összefonódással a K&H-val azonos vállalkozáscsoporthoz kerülnek, ami horizontális összefüggésben növelheti a koncentrációt, és befolyással lehet a vertikális kapcsolatokra.

  • 20.

    Az előzőek szerinti feltételnek megfelelő vállalkozás az AGROSZ Biztosító Rt., amely által végzett tevékenységet (biztosítási szolgáltatás az életbiztosítás kivételével) a K&H és az AAM, valamint az általuk irányított vállalkozások sem nyújtanak, továbbá vevő-eladó kapcsolatban sem állnak az AGROSZ Biztosító Rt-vel. Ily módon az összefonódásnak horizontális és vertikális összefüggésben sem lehetnek káros versenyhatásai.

  • 21.

    Nem valószínűsíthetők káros versenyhatások az egymást kiegészítő (banki, illetve biztosítási) szolgáltatások azonos vállalkozás-csoporthoz kerüléséből sem, tekintettel az AGROSZ Biztosító Rt. 5 százalék-, illetve a K&H és az AAM együttesen 15 százalék alatti piaci részesedésére.

  • 22.

    Mindezek alapján a Versenytanács a Tpvt. 77. § (1) bekezdésének a) pontja szerinti határozatában - egyezően a Tpvt. 71. § szerinti vizsgálati indítvánnyal - az összefonódást a Tpvt. 30. § (2) bekezdése alapján engedélyezte.

  • 23.

    A Versenytanács - eddigi gyakorlatára (Vj-38/2001. és Vj-40/2001.) is tekintettel -alkalmazhatónak találta a Tpvt. 63. § (3) bekezdésének ac) pontját, mely szerint az érdemi határozatot 45 napon belül kell meghozni, ha az engedély a Tpvt. 30. § (2) bekezdése alapján nyilvánvalóan nem tagadható meg.

V.

Eljárási kérdések

  • 24.

    A Tpvt. 63. § (3) bekezdés ac) pontjának alkalmazásából következőleg az eljárási díj megfizetéséről rendelkezni nem kellett, mert a kérelmező A Tpvt. 62. § (1) bekezdése szerinti kettőmillió forintos eljárási díjat előzetesen lerótta.

  • 25.

    Az ügyfelek (a kérelmező és az egyedüli irányítása alá kerülő K&H) kérték a tárgyalás mellőzését, ezért a Versenytanács határozatát tárgyaláson kívül hozta meg.

  • 26.

    A határozat felülvizsgálatára vonatkozó rendelkezés a Tpvt. 83. § (1)-(2) bekezdésén alapul.

Budapest, 2001. június 25.

dr. Bodócsi András sk. előadó
Vérné dr. Labát Éva sk.
dr. Sólyom Eszter sk.
Ágoston Marika