Gazdasági Versenyhivatal

Vj-114/2001/24

A Gazdasági Versenyhivatal Versenytanács a Vj-114/2001 HBC Horvát Business Center Kft (HBC) ellen (képviseli dr. Domokos Ferenc ügyvéd, 1221 Budapest, Szt. Gellért u. 40.) fogyasztók megtévesztése miatt indult eljárásban meghozta az alábbi

határozatot

• 1.

  A Versenytanács megállapítja, hogy a HBC "Horvát Utazási Iroda [...] Horvát utazások kizárólagos szervezője" szövegű hirdetésével a fogyasztók megtévesztésére alkalmas jogsértést valósított meg.

• 2.

  Az 1. pontban nevezett jogsértés miatt a Versenytanács 1.000.000 Ft. (azaz egymillió) bírságot szab ki, melyet a határozat kézhezvételétől számított 30 napon belül köteles a Gazdasági Versenyhivatalnál 10032000-01037557. számú bírságbevételi számlára befizetni.

• 3.

  E határozat ellen a kézbesítéstől számított 30 napon belül a Gazdasági Versenyhivatalnál benyújtandó, de a Fővárosi Bírósághoz címzett felülvizsgálat iránti kereset terjeszthető elő. A keresetnek a határozat végrehajtására halasztó hatálya nincs.

Indoklás

I. Az eljárás

A Gazdasági Versenyhivatal 2001. június 25-én indított hivatalból eljárást a HBC Horvát Business Center (Budapest 1065, Nagymező u. 49.) ellen az 1996. évi LVII. évi törvény (Tpvt.) 8. §-ának valószínű megsértése miatt. Az eljárás alá vontnak megküldött vizsgálati jelentésre, kiegészítő vizsgálati jelentésre és előzetes álláspontra nem adott írásbeli választ, érveit a 2001. október 25-i tárgyalás során fejtette ki.

II. A tényállás

II.1. Az eljárás alá vont vállalkozás

A HBC Horvát Business Center Kft. (továbbiakban HBC) fő tevékenységi köre az utazásszervezés. E tevékenységét Horvát Utazási Iroda néven végzi. Kizárólag horvátországi célállomású utazásokat szervez. Utazásközvetítői tevékenységet mások részére nem folytat, csak saját szervezésű utakat kínál az utazni vágyók irányában. A HBC által szervezett utakat rajta kívül 255, az ország különböző településein működő, különböző utazási vállalkozások által működtetett iroda értékesíti.

A HBC teljes nettó árbevétele 2000-ben 681.856.000 Ft. volt, amely összeg gyakorlatilag teljes egészében utazásszervezési tevékenységből származik.

2.2. A kifogásolt piaci magatartás

Az eljárás alá vont a Budapesti Szaknévsor 2001. évi kiadványában olyan hirdetést jelentetett meg, amely szerint "Horvát Utazási Iroda [...] Horvát utazások kizárólagos szervezője."

A kiadványt 150 000 példányban adták ki, elsősorban Budapesten került forgalomba. A kiadvány 2001. áprilistól volt elérhető, amely időpont egybeesik a nyári üdülőprogramok fogyasztók általi szervezésével.

Az eljárás alá vont is elismerte, hogy horvátországi utazások kizárólagos szervezési jogával nincs megbízva.

2.3. Az adott piac jellemzői

Horvátországi utakat több mint 30 vállalkozás szervez Magyarországon, a HBC a legnagyobbak közé tartozik, részesedése több mint 25 %. Hét olyan vállalkozás ismert, akik csak horvát utakat szerveznek.

Külön piaci tevékenységnek minősül az utazások szervezése és az utazások közvetítése. Az előbbi az adott termék "előállítási" vagy "nagykereskedelmi" szintjének felel meg, az utóbbi a "kiskereskedelemnek". Az utazásközvetítői tevékenység az utazásszervezők által szervezett utak fogyasztók irányában történő értékesítését jelenti. A vonatkozó szabályozás értelmében az utas az utazási szerződést az utazásszervezővel köti, az utazásközvetítőt csak a közvetítéssel kapcsolatos körben terheli felelősség.

A KSH adatai szerint 2000-ben 68 ezer fő - azaz az ország lakosainak kb. 0,68 %-a - utazott Magyarországról Horvátországba utazásszervezők által szervezett utak keretében.

2.4. A versenytársak véleményei

A megkérdezett versenytársak tudtak a hirdetésről és arról elítélően nyilatkoztak.

Egyik versenytárs állítása szerint a HBC "évek óta szisztematikusan hangoztatja, hogy ők a Horvát Állam hivatalos utaztatói". Egy másik piaci szereplő szerint "nem csak az utazóközönséget téveszti meg, hanem ezen (az utazásokat szervező) irodák hitelességét is megkérdőjelezi". Egy harmadik versenytárs álláspontja szerint a Horvát Utazási Iroda elnevezése tovább erősíti a hirdetés által a fogyasztóban kialakított képet, mely szerint horvátországi utazás esetén csak a HBC-hez fordulhat.

A versenytársak hangsúlyozták, hogy a HBC valótlan hirdetése nyilvánvaló negatív hatással van üzleti eredményeikre.

III. Jogi értékelés

III.1. A fogyasztók megtévesztése

A Tpvt. 8. § szerint

"(1) Tilos a gazdasági versenyben a fogyasztókat megtéveszteni. E törvény alkalmazásában fogyasztó: a megrendelő, a vevő és a felhasználó.
(2) A fogyasztók megtévesztésének minősül különösen, ha
a) az áru ára, lényeges tulajdonsága - így különösen összetétele, használata, az egészségre és a környezetre gyakorolt hatása, valamint kezelése, továbbá az áru eredete, származási helye, beszerzési forrása vagy módja - tekintetében valótlan tényt vagy valós tényt megtévesztésre alkalmas módon állítanak, az árut megtévesztésre alkalmas árujelzővel látják el, vagy az áru lényeges tulajdonságairól bármilyen más, megtévesztésre alkalmas tájékoztatást adnak; ...
b) az áru értékesítésével, forgalmazásával összefüggő, a fogyasztó döntését befolyásoló körülményekről - így különösen a forgalmazási módról, a fizetési feltételekről, a kapcsolódó ajándékokról, az engedményekről, a nyerési esélyről - megtévesztésre alkalmas tájékoztatást adnak;..."

Érintett piac egyrészt a horvát célállomású, nyári jellegű utak szervezése, másrészt ezen utak utazásközvetítők, vagy a szervezők utazási irodái által az utazóknak történő értékesítése.

A HBC állítása nyilvánvalóan valótlan, ezért a Versenytanács álláspontja szerint - egyetértve a vizsgálati jelentésben írtakkal - alkalmas a fogyasztók megtévesztésére [különösen a 8. § (2) a) és c) pontok alapján], nem csak a horvátországi utazások szervezői, hanem a fogyasztók szempontjából is. A fogyasztók megtévesztése alkalmas lehet az utazásszervezők közötti verseny tisztességtelen befolyásolására.

A téves tartalmú hirdetés megtéveszthette a végső fogyasztókat, amennyiben azt a benyomást kelthette, hogy a HBC-nél kedvezőbb feltételek mellett köthetnek szerződést, lévén hogy a többi - magukat egyebek mellett a nevezett Szaknévsorban is hirdető - utazási iroda, akik csak a kizárólag a HBC által szervezett utak közvetítői, szükségszerűen rosszabb feltételeket tud csak kínálni. A fogyasztók várható HBC felé fordulása azonban a többi horvátországi utazást szervező vállalkozást is hátrányosan érinthette.

A Versenytanács álláspontja szerint a hirdetés ugyanakkor nem volt alkalmas arra, hogy az utazás csomagokat értékesítő irodákat megtévessze. Ezek ugyanis tisztában vannak az adott szakma és piac jellegzetességeivel, több éves tapasztalataik alapján tudják, hogy horvátországi utazásokat nem csak a HBC szervez.

III.2. A jogsértés szankciói

A Tpvt. 77. § (1) bekezdése alapján a Versenytanács

• -

  megállapította a magatartás törvénybe ütközését,

• -

  megtiltotta a törvénybe ütköző magatartás további folytatását.

A Tpvt. 78. § szerint az eljáró versenytanács - az előbbieken túlmenően - bírságot is kiszabott.

A bírság összege nem lehetett több a vállalkozás előző üzleti évben elért nettó árbevételének 10 %-ánál, azaz 68.158.600 Ft-nál.

A Tpvt. 78. (2) bekezdése példálódzó felsorolását adja a bírság összegének mérlegelésekor alkalmazható szempontoknak. Jelen esetben súlyosbító körülményként értékelte a Versenytanács az alábbiakat:

• a)

  a HBC jelentős piaci súlya;

• b)

  jelentős példányszámú reklámhordozóban, a nyári utazások szempontjából különösen "aktuális" időpontban jelent meg a téves állítás;

• c)

  olyan piacon ingathatta meg a versenytársaiba vetett hitet a fogyasztókban, ahol rendkívül fontos szempont a bizalom, a biztonság;

• d)

  a magatartás nem csak alkalmas volt a fogyasztók befolyásolására, hanem jellegéből adódóan tényleges piaci hatásai is valószínűsíthetők.

Enyhítő körülményként figyelembe vette a következő szempontokat:

• a)

  a HBC elismerte a jogsértést;

• b)

  a HBC intézkedett a Szaknévsor kiadójánál, hogy a hibás szöveg a jövőben ne jelenjen meg;

• c)

  csak egy reklámhordozóban jelent meg a félrevezető hirdetés, nem volt szó következetes fogyasztó ellenes üzleti magatartásról, ami alapján valószínűsíteni lehet, hogy nyelvi hiányosságokból adódó gondatlanság állhat a hirdetés mögött.

A Versenytanács megítélése szerint a hirdetést feladó, illetve az azért felelős vállalkozás versenyjogi felelősségét nem befolyásolja az a körülmény, hogy a társaság alkalmazottja vagy vezetője gondatlanul, nem kellő körültekintéssel járt el. Ettől függetlenül a Versenytanács enyhítő körülményként figyelembe vette az eljárás alá vont gondatlan jogsértését alátámasztó védekezést.

A határozat elleni jogorvoslati jogot a Tpvt.. 83. §-a biztosítja

Budapest, 2001. október 25.

Dr. Tóth Tihamér
Vérné Dr. Labát Éva s.k.
Dr. Köbli József s.k.