Gazdasági Versenyhivatal

Vj-32/2001/17

A Gazdasági Versenyhivatal Versenytanácsa a Gazdasági Versenyhivatal által az Oláh Tamás vezérigazgató (1092 Budapest, Ráday u. 42-44.) által képviselt Prímagáz Rt. eljárás alá vont vállalkozás ellen gazdasági erőfölénnyel való visszaélés miatt indult eljárásban a - tárgyaláson kívül - meghozta az alábbi

határozatot

A Versenytanács az eljárást megszünteti.
A határozat ellen, annak kézhezvételétől számított 30 napon belül, a Gazdasági Versenyhivatalnál előterjesztendő, de a Fővárosi Bírósághoz címzett keresettel élhet az eljárás alá vont vállalkozás.

Indoklás

I.

A Gazdasági Versenyhivatal az 1996. évi LVII. törvény (Tpvt.) 70.§ (1) bekezdése alapján hivatalból indított vizsgálatot annak megállapítására, hogy az eljárás alá vont vállalkozás gazdasági erőfölénnyel való visszaélést valósított-e meg 2001. évi árainak meghatározásakor azon településeken, ahol a falugáz-szolgáltatáshoz szükséges vezetékrendszer, illetve tartálypark az adott település önkormányzata beruházásában

épült, és ahol az önkormányzat tulajdonában álló rendszer használatának ellenértékeként nem kap kompenzációt.
A vizsgálat - fentiekkel összefüggésben - kiterjedt arra is, hogy gazdasági erőfölénnyel való visszaélést valósított-e meg az eljárás alá vont vállalkozás az érintett önkormányzattal kötött szerződésekben.

II.

T é n y á l l á s

• 1)

  Az un. falugáz-program beindítására került sor azokon a településeken az 1990-es években, melyeken a vezetékes földgázzal való ellátás - a hálózat kiépítésével járó jelentős fajlagos költség miatt - nem volt biztosítható a közeljövőben .
  A falugáz-program keretén belül az eljárás alá vont vállalkozáson túl a SZEB-GÁZ Kft., illetve 1996.-tól a Totál Hungária Kft nyújtott, illetve nyújt szolgáltatást, jelenleg összesen 36 településen, melyek közül 23 település veszi igénybe az eljárás alá vont vállalkozás szolgáltatását.

• 2)

  A lakossági ellátás érdekében kiépített gázelosztó rendszer a gázelosztást szolgáló vezetékből és tartályparkból áll. A fűtőanyagként hasznosított propán-bután (PB) gázkeveréket a szolgáltató szállítja a tartályokba, ahonnan az a gázelosztó vezetéken keresztül jut el a fogyasztókhoz.

• 3)

  A falugáz-program keretében készült rendszer beruházási költségeit részben az érintett önkormányzatok, részben az üzemeltetők biztosították. Az önkormányzati beruházásban épült tartályparkok és vezetékrendszerek jellemzően (országosan) az érintett szolgáltatók tulajdonába kerültek úgy, hogy a továbbiakban a szolgáltató viselte, illetve viseli az üzemeltetéssel járó kiadásokat.

• 4)

  Az önkormányzatokkal kötött szerződést követő gázszolgáltatás feltétele volt, hogy az adott szolgáltató a gázszolgáltatásról szóló 1994. évi XLI. törvény alapján a Magyar Energia Hivatal által megadott engedéllyel rendelkezzék. A Hivatal az engedélyt az esetben vonhatja vissza, ha a körülményekben jelentős változás áll be, illetve a szolgáltató törvényes kötelezettségeinek nem képes eleget tenni, illetve a szolgáltatást a környezetet vagy az élet-és vagyonbiztonságot súlyosan veszélyeztető módon nyújtja.

• 5)

  Az eljárás alá vont vállalkozás - ki a települések gázellátásának biztosítására irányuló szerződéseket általában 35 évre kötötte - néhány településen az érintett önkormányzattal való megegyezés alapján tíz, illetve ennél rövidebb időtartamra kötött szerződést.

• 6)

  Csököly községben - hol a teljes falugázos rendszer az önkormányzat tulajdonában volt - az időközi önkormányzat döntésre tekintettel a kikötött szerződési időtartamhoz nem ragaszkodott az eljárás alá vont vállalkozás figyelemmel arra, hogy az önkormányzat át kívánt térni a gazdaságosabban igénybevehető földgázra, minek következtében az eljárás alá vont vállalkozás 2000. júniusában lemondott a Magyar Energia Hivatal által részére megadott gázszolgáltatási jogról.

• 7)

  Ellend községben - hol a vezetékhálózat az önkormányzati tulajdonában volt - az eljárás alá vont vállalkozás 1995. október 13-án kötött a gázellátás biztosítására irányuló valamint üzemeltetési szerződést öt éves időtartamra.
  A megállapodás értelmében a határozott időre szóló szerződés - felmondás hiányában - határozatlan idejű szerződéssé vált, melyet azonban mindkét fél jogosult volt négy hónapos felmondási idővel felmondani.
  Fenti szerződéses kikötéseknek megfelelően az eredetileg határozott időre szóló szerződés határozatlan idejűvé szerződéssé alakult. Ellend község polgármestere - a falugáz árának jelentős emelkedésére hivatkozással - 2001. június 12-én mondta fel a szerződést azzal, hogy a község a földgáz ellátásra kíván áttérni.

• 8)

  Az eljárás alá vont vállalkozás nyilatkozata szerint, az esetben, ha valamely önkormányzat a vezetékes földgáz szolgáltatásra kíván átállni, az önkormányzattal, és a vele szerződő földgázszolgáltatóval szorosan együttműködve szünteti meg a szerződéses jogviszonyt, és a Magyar Energia Hivatalhoz címzett iratával - mint azt Csököly község esetében is tette - lemond az érintett földgázszolgáltató javára az adott településre szóló gázszolgáltatási, működési engedélyről úgy, hogy a vezetékes földgázellátásra is alkalmas eszközeit és létesítményeit - kölcsönösen kialkudott áron - eladja, vagy használatba adja az önkormányzat, vagy a földgáz szolgáltató részére.

• 9)

  Ténylegesen Ellend község viszonylatában a Magyar Energia Hivatal 2001. október 31-én kelt 96/2001. számú határozatával a vizsgálat befejezése után vonta vissza az eljárás alá vont vállalkozás kérelmére a PB-gáz szolgáltatási engedélyt azzal, hogy a földgázszolgáltatást 2001. december 31-től a Déldunántúli Gázszolgáltató Rt. fogja biztosítani.

• 10)

  A falugázos rendszerben - az adott önkormányzat által kötött szerződés alapján - ellátott fogyasztók az eljárás alá vonti szolgáltatáson kívül elvben a lakossági földgáz szolgáltatást vehetik igénybe az esetben, ha az adott település a szükséges engedély birtokában bekötésre kerül a jelentős beruházással járó földgáz-vezeték hálózatba. A PB gáznál alacsonyabb egységárú földgázra történő átállás esetén a fogyasztói gázkészülékek viszonylag olcsón (kb. 10.000 Ft) állíthatók át PB gázról földgázra úgy, hogy a fogyasztóknál kiépített belső gázcső-hálózat és az égéstermék-elvezetésére szolgáló berendezés nem szorul átalakításra.
  
  Az esetben, ha a gerincvezeték kialakításával járó nagy összegű beruházás valamely településen nem valósítható meg, az adott körülmények között bármely más energia hordozóra történő átálláskor a fogyasztó az új tüzelőanyagnak megfelelő fogyasztói berendezéseket kényszerül beszerezni, melynek költségei meghaladják a 100.000 Ft-os nagyságrendet.
  
  Az esetben, ha vezetékes energiahordozót vesznek igénybe, a csövezés, égéstermék kezelés (elvezetés) rendszerét is át kell alakítani, mely a fogyasztóknál kb. további 20-30 ezer Ft költséget okoz.
  A nem vezetéken érkező energiahordozók esetén a fogyasztóknak meg kell oldani a tüzelőanyag tárolást, illetve ha ezzel nem rendelkeznek, újabb költséget igénylő beruházást kell eszközölniük.
  Helyettesítő energiahordozóként szén, tüzelőolaj, áram, palackos PB-gáz, tartályos PB-gáz vehető igénybe, melyek fajlagos egységára - a szén kivételével - meghaladja a falugáz fajlagos egységárát.

• 11)

  A PB-gázszolgáltatók - köztük az eljárás alá vont vállalkozás is - az általuk továbbszolgáltatott falugázt két forrásból szerezhetik be.
  Magyarországon PB gázt egyedül a MOL Rt. állit elő, míg import termékként a FÁK országaiból szerezhető be a PB gáz. Az eljárás alá vont vállalkozás tárolói kapacitása mintegy egyheti fogyasztásnak felel meg, így a beszerzésnek folyamatosnak kell lennie.
  Az import ár ugyan a belföldi beszerzési ár alatt marad (2001. január havi különbség 2,5 ezer Ft/tonna), a FÁK országokból a felhasználásnak megfelelő folyamatos szállítás tartósan nem biztosítható, minek következtében az eljárás alá vont vállalkozás a PB gázt túlnyomó részt belföldről szerzi be.

• 12)

  A gáz köbméterenkénti beszerzési ára 2001. januárjában 223,3 Ft volt, melyet 44 Ft/köbméter szállítási költség terhelt.
  A 267 Ft/köbméter költségű (beszerzési ár és szállítási költség) PB gázt az eljárás alá vont vállalkozás 263,4 Ft/köbméter nettó áron értékesítette úgy, hogy a befolyt gázár a felmerült beszerzési és szállítási költségeket sem fedezte.

III.

Az eljárás alá vont vállalkozás előadta, hogy az árak meghatározása független attól, hogy a szolgáltatáshoz felhasznált vezeték, illetve artálypark rendszer a saját, vagy az adott

önkormányzat tulajdonában van, tekintettel arra, hogy az üzemeltetési költségek azonosak a rendszer tulajdonjogától függetlenül, illetve a differenciált árakat alkalmazása - gazdálkodási körülményeit tekintve - csak azt jelenthetné, hogy egyes helyeken a jelenlegi áraknál magasabb árak alkalmazhatna.
Hivatkozott arra, hogy árai költségeit sem fedezik, illetve előadta, hogy az ellend-i földrajzi piacon - bár erre mód lett volna - az önkormányzat nem mondta fel a szerződést.

A vizsgálati jelentés az eljárás megszüntetését indítványozta figyelemmel arra, hogy az eljárás alá vont vállalkozás által érvényesített díjak, melyeket alapvetően a PB gáz beszerzési ára határoz meg - veszteségesek.
Rögzítette továbbá, hogy a Tpvt. hatálya az önkormányzat és az eljárás alá vont vállalkozás által kötött szerződése nem terjed ki.

IV.

• 1)

  A Tpvt. 21.§-ban irt törvényi tényállás megvalósulásának - mely szerint tilos a gazdasági erőfölénnyel való visszaélés - kettős feltétele van, egyrészt az eljárás alá vont vállalkozás érintett piacon fennálló gazdasági erőfölényes helyzete, másrészt az ezzel összefüggésben tanúsított visszaélésszerű magatartás. Az esetben ha bármely feltétel hiányzik, a jogsértés megállapítására nem kerülhet sor.

• 2)

  A Tpvt. 22.§ (1) bekezdése szerint az érintett piacon az a vállalkozás van gazdasági erőfölényben, aki gazdasági tevékenységét a piac többi résztvevőjétől nagymértékben függetlenül folytathatja anélkül, hogy piaci magatartásának meghatározásakor érdemben tekintettel kellene lennie üzletfelei vele kapcsolatos piaci magatartására.
  Jelen ügyben földrajzi piacként a vizsgált magatartással érintett földrajzi területet, azaz Ellend község közigazgatási területét kellett figyelembe venni (Tpvt. 14.§ (3) bekezdés) és a földrajzi terület alapulvételével kellett meghatározni azt, hogy a megállapodás tárgyát alkotó áron túl - a felhasználási célra, árra, minőségre és a teljesítés feltételeire tekintettel - a fogyasztók rendelkezésére állt-e valamely más, az eljárás alá vonti szolgáltatást ésszerűen helyettesítő áru. A vizsgált időszakban - mely a földgázra való átállás előtti időre terjedt ki - ilyen helyettesítő áru létét a vizsgálat nem tárta fel. A tényállás 9. pontjában irt energiaforrások részben minőségükre (szén), másrészt minőségükre, beruházási igényükre, árukra (tüzelőolaj, áram, palackos PB gáz, tartályos PB gáz) nem minősülnek ésszerűen helyettesítő áruknak, illetve egyszeri jelentős beruházási költsége, illetve a szolgáltatásba való bekapcsolódás ideje és körülményei miatt nem tekinthető ilyennek a földgáz sem.
  Fentiek alapján megállapítható, hogy az eljárás alá vont vállalkozás az érintett piacon a vizsgált időszakban gazdasági erőfölényben volt.

• 3)

  A Tpvt. 21.§ a) pontja visszaélésszerű magatartásként nevesíti az eladási árak tisztességtelenül történő megállapítását.
  A Versenytanács kialakult gyakorlata (Elvi állásfoglalások 78; Versenyfelügyeleti Értesítő 2000. 5. szám) szerint az ár akkor minősül a Tpvt. 21.§ a) pontjába ütközően tisztességtelenül megállapítottnak, azaz túlzottan magasnak, ha meghaladja a vállalkozás indokolt költségeit és a befektetés adott szakmát jellemző kockázatával arányban álló hozam alapján adódó ("tisztességes" ) nyereség összegét.
  
  Jelen eljárásban az eljárás alá vont vállalkozás azon díjmeghatározását kellett értékelni, melyet azon településen vagy településeken alkalmazott, ahol az önkormányzati beruházásban épült vezetékrendszer és/vagy tartálypark - az országos gyakorlattal szemben - nem került a gázszolgáltató tulajdonába, és ahol a szolgáltató nem fizetett használati, vagy a bérleti díjat a tulajdonos önkormányzat részére.
  Rendelkezésre álló adatok szerint a 2001. évben kizárólag Ellend községben szolgáltatott úgy az eljárás alá vont vállalkozás, hogy a vezetékrendszer az önkormányzat tulajdonában volt, ugyanakkor az önkormányzat és az eljárás alá vont vállalkozás között 1995-ben létrejött szerződés értemében az eljárás alá vont vállalkozás nem fizetett a vezetékrendszer használatáért.
  
  Fenti speciális körülmények mellett az eljárás alá vont vállalkozás 2001-ben azonos díjat érvényesített valamennyi végfogyasztóval, vagyis az áremelésnél - a korábbi évekhez hasonlóan - nem vette figyelembe azt a tényt, hogy gazdálkodása körében Ellend községben nem merült fel költségként a bérleti vagy használati díj.
  
  Tényként rögzíthető, hogy az esetben, amennyiben a szolgáltatónál nem merül fel beruházási költségként a vezetékrendszer kiépítésének költsége, vagyis a beruházás költségének megtérülésével nem kell számolni, a településen a gáz mindenkori ára alacsonyabb szinten tartható.
  Fentieknek megfelelően az adott településen - mint érintett földrajzi piacon - felszámított díjak tisztességtelen voltát az általában alkalmazott árakhoz viszonyítva lehetett megítélni.
  A vizsgálati eljárásban beszerzett adatokból megállapítható volt, hogy 2001-ben az eljárás alá vont vállalkozás által egységesen alkalmazott árak nem fedezték a költségeket sem. A Versenytanács álláspontja szerint ez a körülmény önmagában nem zárja ki azt, hogy az árak túlzottan magasak legyenek, ugyanis a számításokban a tényleges veszteség a tényleges költségekkel áll összefüggésben, míg a versenyjogi szabályokba való ütközést nem a tényleges, hanem a gazdaságilag indokolt költségek alapján kell megítélni.
  
  Az eljárás alá vont vállalkozás által csatolt és a vizsgálat által adatok alapján eljárás alá vont vállalkozás az ésszerű és indokolható üzletpolitikai döntésének megfelelően szerezte be a PB gázt főként belföldről és kismértékben külföldi importból, majd ezt és a szállítás költségét hárította tovább a fogyasztókra úgy, hogy teljes egészében ezen költségei sem térültek meg.
  
  Figyelemmel arra, hogy a ténylegesen felmerült költségek nem az okszerűtlen gazdálkodás következményeiként, vagyis gazdaságilag indokoltan merültek fel, a Versenytanács az eljárás alá vont vállalkozás által alkalmazott árakat - tekintettel azok veszteséges voltára - nem találta tisztességtelenül megállapítottnak.
  Fentiek előrebocsátása mellett az Ellend községben alkalmazott ár sem volt túlzottan magas, mivel a PB gáz beszerzési árát és szállítási költségét sem fedező ár országosan árnál alacsonyabb ár tovább növelte volna veszteségét, ami gazdasági erőfölényes helyzetű vállalkozástól sem várható el.

• 4)

  A vizsgálat kiterjedt arra is, hogy az eljárás alá vont vállalkozás visszaélt-e gazdasági erőfölényével akkor, amikor az Ellendi önkormányzattal olyan szerződést kötött, melyben nem vállalta az önkormányzati tulajdonban lévő vezetékrendszer használatáért használati díj fizetését.
  
  A Versenytanács állandósult gyakorlata szerint a felek által hosszú távra kötött, tartós jogviszonyt rendező polgári jogi szerződés, önmagában nem hoz létre gazdasági erőfölényt, illetve azt, hogy valamely szerződést gazdasági erőfölényes piaci helyzetben kötöttnek kell-e tekinteni, mindig a szerződés megkötésekor fennállt piaci helyzet alapján kell megítélni.
  Az ügy irataiból nem volt megállapítható olyan többletkörülmény, hogy az eljárás alá vont vállalkozás gazdasági erőfölényben lett volna a vezetéktulajdonos önkormányzattal szemben, így - bár a szerződés csak 2001.-ben került felmondásra - a Versenytanács nem látta indokoltnak annak további vizsgálatát, hogy a korábban hatályban volt 1990. évi LXXXVI. törvény alapján fennállt-e a gazdasági erőfölény. .

V.

Fentiekre tekintettel a Versenytanács a Tpvt. 77. § (1) bekezdés j) pontja alapján - jogsértés hiányában - az eljárást megszüntette.
A Tpvt. 70.§ (1) bekezdése szerint vizsgálat elrendelésének akkor van helye, ha valamely - a bejelentésben panaszolt - magatartás a Gazdasági Versenyhivatal hatáskörében tartozóan sértheti a Tpvt. rendelkezéseit.

A Versenytanács a bejelentésben sérelmezett reklám szövegezése alapján - figyelembevéve a bejelentő által előadottakat is - nem látta valószínűsítettnek azt, hogy a Gazdasági Versenyhivatal hatáskörébe tartozó, Tpvt.-be ütköző magatartás valósult volna meg.
A Tpvt. 8.§ (1) és (2) bekezdés a) pontja alkalmazásában azokat a vállalkozói magatartásokat kell megítélni, amikoris valamely vállalkozás a saját áruja vonatkozásában közöl olyan tényt, vagy adatot, mely, az áru lényeges tulajdonságára vonatkozó közlés alkalmas a fogyasztói döntés jogszerűtlen befolyásolására.

A bejelentő által sérelmezett reklám más vállalkozás, vagyis a bejelentő árujára vonatkozóan tartalmazott olyan közléseket, melyek valótlansága esetén a reklám alkalmas lehet a bejelentő jó hírnevének vagy hitelképességének sértésére, illetve amely alkalmas lehet arra, hogy a vele való gazdasági kapcsolat létrejöttét akadályozza.

Ezen, bejelentett vállalkozás által tanúsított magatartás a Tpvt. 86. §-a alapján a bíróság hatáskörébe tartozó és csak általa elbírálható Tpvt. 3. vagy/5. §-át sértheti, de nem alapozza meg a Gazdasági Versenyhivatal hatáskörét.

A Tpvt. II. és III. fejezetében foglalt magatartások hatásköri megoszlásának épen az az alapja, hogy a II. fejezet tartalmazza a versenytársi sérelmekkel kapcsolatos jogsértéseket, szemben a saját áru vonatkozásában a fogyasztókat megtévesztő vállalkozói magatartásokkal.

Megjegyzi a Versenytanács, hogy a bíróság hatáskörébe tartozó magatartásokkal kapcsolatban előterjesztett keresetben kérhető a versenytárs által okozott esetleges kár megtérítése is.

Fentiekre tekintettel a Versenytanács a Gazdasági Versenyhivatal hatáskörébe tartozó jogsértés hiányában a vizsgálat elrendelését nem tartotta indokoltnak.

A sérelmezett határozat indokolását a Versenytanács mellőzi, mivel önmagában az a tény, hogy valamely vállalkozás ügynökként terjeszt egy szolgáltatást nem jelenti azt, hogy a magatartás a gazdasági versenyben nem fejtheti ki hatását, főként azon indok


alapján, hogy az esetlegesen jogsértő információ alapján a fogyasztó már választott és ezért nem veszi igénybe a másik szolgáltatást.

Budapest, 2001. december 18.

Vérné dr. Labát Éva sk.
dr. Bodócsi András sk.
dr. Tóth Tihamér sk.
Szabó Györgyi