Vj-42/2001/35
A Gazdasági Versenyhivatal Versenytanácsa dr. Kis Ferenc Kálmán (1253 Budapest, 13. Pf. 9/3.) ügyvéd által képviselt Magyar Biztosítók Szövetsége (1052 Budapest, Deák F. u 10. sz. alatti) eljárás alá vont ellen gazdasági versenyt korlátozó magatartás tilalma miatt indított eljárás során - tárgyaláson kívül - meghozta az alábbi
határozatot
A Versenytanács az eljárást megszünteti.
E határozat ellen jogorvoslatnak nincs helye.
Indoklás
A Versenytanács az ügyfél előadása, a csatolt írásbeli bizonyítékok, a 2000. évi CXXXVIII. törvénnyel módosított 1996. évi LVII. törvény (a továbbiakban: Tpvt.) 71. § és 76. § (1) bekezdés a) pontja nyomán készült vizsgálati, illetve utóvizsgálati jelentés alapján az alábbi tényállást állapította meg:
Az eljárás alá vont (a továbbiakban: MABISZ) 1990. végén alakult és nyilvántartásba vett egyesület, amelyet az országban működő magánbiztosító társaságok és biztosítással foglalkozó egyéb intézmények közös szakmai érdekérvényesítésük és más egyesületi célok miatt hoztak létre.
A MABISZ alapszabálya és hozzá kapcsolódóan a szervezeti és a működési rendre vonatkozó szabályzat a tagokra kötelező.
A MABISZ kebelén belül tagozatokat, szekciókat hozhat létre alapszabálya szerint, amelyeknek szervezetét, működési rendjét szabályzat rögzíti.
A tagozatokat egyebek mellett a MABISZ szervei által ráruházott ügyekben döntéshozatal és a bizottságaik irányítási joga illeti meg.
A MABISZ Vagyonbiztosítási Tagozatának irányítása és felügyelete alatt a Szövetség megalakulásától kezdve működik a Kármegelőzési és Vagyonvédelmi Bizottság, amelynek tagjait az egy-egy szavazati joggal rendelkező szövetségi tagok megbízottai alkotják.
A 2001-ben is változatlan szövegezéssel hatályos bizottsági Szervezeti és Működési Rend (SZMR) szerint e megbízás azt is jelenti, hogy a bizottsági döntéseket a megbízó biztosító társaság elfogadja, kockázatelbírálási tevékenysége során betartja és betartatja.
A Bizottság által hozott döntések, állásfoglalások kizárólag a tagbiztosítók számára iránymutatók, esetenként kötelező érvényű a döntéshozatal, illetve az elfogadás.
A Bizottság vagyonvédelmi eszközöket minősítő, besoroló tevékenységének előzményei arra vezethetők vissza, hogy már a hetvenes évek elején felmerült az akkori biztonsági követelmények egyeztetésének szükségessége a bűnüldöző szervek, a biztosító és a biztonsági berendezéseket értékesítők között.
A felgyorsult változások (kriminalitás, a biztonsági berendezések fejlesztése, a biztosítási piac kinyitása) szükségessé tette egy minősítési renden alapuló besorolási rendszer életre hívását, amely feladatát betölti.
Minősítésre bármely vagyonvédelmi eszközt gyártó vagy forgalmazó vállalkozás jelentkezhet, amelynek termékét a Bizottság által bevont igazságügyi szakértők vizsgálják és véleményezik. A Bizottság a szükség szerinti megvitatást követően egyhangúlag dönt.
A különböző tartalmú döntéseket biztosítói minősítési tanúsítvány igazolja, amely ellen az eljárásban is résztvevő minősítést kérelmező jogorvoslattal élhet a MABISZ-hoz.
Jogorvoslat előterjesztésére az utóbbi egy évben egy ismert esetben került sor.
A MABISZ tagság elfogadja a minősített termékeket, amellett, hogy a nem minősített termékek is elfogadottak, mód van egyedi kockázat elbírálásnál alkalmazásukra.
1997. január 1-én lépett hatályba a Tpvt., amely a korábbi jogszabályi rendezéssel ellentétben, tiltott magatartásnak nyilvánította a társadalmi szervezet olyan döntését, amely a gazdasági verseny korlátozását okozhatja, értve ezalatt nemcsak az alakszerűen meghozott formális határozatot, hanem a formailag nem kötelező, de a tényleges magatartást befolyásolni képes ajánlást is.
Ilyen döntésnek minősül a MABISZ Bizottságának minősítése is, a fentiekből következően azzal, hogy még e jogi szabályozás hatályosulása előtt, 1991-ben alakult ki a hozzátartozó eljárási renddel együtt. Ehhez hasonló esetekre tekintettel rendelkezett úgy a Tpvt., hogy egy éves türelmi időt biztosít (Tpvt. 95. § (4) bekezdés) azoknak a számára, akik a törvény hatálybalépése előtt kötöttek korábban nem tiltott megállapodást, ide tartozóan a döntésben megnyilvánuló magatartást is. Ez a törvényi haladék 1998. január 1-el lejárt.
A Tpvt. 16. § szerint mód van a megállapodások meghatározott csoportjainak mentesülésére a jogszabály erejénél fogva.
A biztosítási megállapodások egyes csoportjainak a versenykorlátozás tilalma alól történő mentesítéséről szóló 50/1997. (III.19.) Korm. Rendelet hatálya kiterjed az egyébként a biztosítók közötti, a rendelet hatálybalépése után kötött olyan biztosítási megállapodásra is, amelynek tárgya a biztonsági berendezések közös vizsgálata és minősítése, feltéve, ha bizonyos feltételek teljesülnek. Vagyis a jogalkotó a minősítési rendszert versenyjogilag eleve tiltottnak nyilvánította, amennyiben a mentesülés feltételei nem adottak. Ahhoz, hogy a jogszabályi mentesülés megállapítható legyen, többek között a biztonsági berendezések vizsgálatának rendszere ki kell fejezze, hogy a biztosítók az abban foglaltaktól eltérő egyéb biztonsági berendezéseket, vállalkozásokat is igénybe vehetnek, azaz a döntések kizárólag a biztosítóknak tett ajánlások, amelyek nem korlátozzák a tagok kockázatelbírálási önállóságát és felelősségét, továbbá a rendszer megkülönböztetés-mentesen, pártatlanul működik. (Rendelet 7. § (2) bek. c) és g) pont).
Mivel vélelmezhető volt a Tpvt. 11. §-ába ütköző, 1998. január l. óta szankcionálható magatartás, amely csoportmentesülés alá sem eshet a magatartás kezdő időpontja miatt, s amelyre egyedi mentesítést sem kértek, (Tpvt. 17. §), a Gazdasági Versenyhivatal a Tpvt. 70. § (1) bekezdés szerint a jelen eljárást indította.
A vizsgálati jelentés a jogszabályi mentesülési feltételek részbeni hiányából egyedi mentesítéssel, bírságkiszabással orvosolható illetve szankcionálható jogsértésre következtetett. A vizsgálat szerint a rendelet 7. § (2) bekezdés c) pontja tükrében az SZMR megfogalmazásaiból a döntések biztosítókat kötelező erejét is meg lehet állapítani, bár azt a biztosítók gyakorlata nem igazolja, mert MABISZ minősítésen át nem esett berendezéseket is elfogadnak. A tagok egyhangú szavazáson alapuló döntéshozatali rendje pedig annak a lehetőségét teremti meg, hogy egyéni indíttatásból valamely tag indokolatlanul akadályozza meg az eljárásnak valamely kérelmezőre kedvező eredménnyel történő lezárását. (Rendelet 7. § (2) bekezdés g) pont).
A MABISZ jóhiszeműségének hangsúlyozásával, a 2001. szeptember 13-án tartott tárgyaláson vállalta, hogy határidőn belül írásbeliségeiben is nyilvánvalóvá fogja tenni, hogy a bizottsági döntések ajánlás jellegűek, nem kötelezik egyik biztosító társaságot sem, továbbá eljárási rendjében az egyszerű többséggel történő határozathozatali módot fogja alkalmazni.
A Versenytanács abból kiindulva, hogy a vizsgált minősítési rend hasznos és bevált, a bizottsági döntések kötelezően a gyakorlatban nem hatályosulnak, s a kötelező erőt a vonatkozó írásbeli utalások sem erősítik meg egyértelműen, továbbá a kifogásolható elemek módosításával létrejövő új rend immár a Rendelet hatálya alá vonható és a vállalás teljesítése esetén az összes mentesülési feltételnek megfelel, szükségtelenné téve az egyedi mentesítési eljárással együttjáró időszakonkénti újabb eljárás indítást ( Tpvt. 17. § (2) bekezdés) - elrendelte három hónapi időtartamra az eljárás szünetelését (Tpvt. 75. §.)
A szünetelés időtartama alatt a MABISZ vállalásának eleget tett, módosította az SZMR-t, nyilvánvalóvá tette a bizottsági döntések ajánlás jellegét és a bizottságbeli szavazati rendet is megváltoztatta.
Miután a Versenytanács a szünetelést elrendelte és az eljárás alá vont vállalásainak maradéktalanul eleget tett, törvényi előírás folytán az eljárás Tpvt. 76. § (3) bekezdés c) pont szerinti megszüntetésének van helye, ezért a Versenytanács a rendelkező rész szerint határozott.
A Versenytanács határozatát a Tpvt. 74. §-a alapján tárgyaláson kívül hozta meg.
Budapest, 2002. január 24.
dr. Kállai Mária sk. előadó
dr. Bodócsi András sk.
Vérné dr. Labát Éva sk.
Kis Lászlóné