Vj-150/2001/24
A Gazdasági Versenyhivatal Versenytanácsa a Veximp Kft. (1047 Budapest, Fóti út 56.) I. r., a Prospero Egyéni Cég (1078 Budapest, Dózsa György út 104.) II. r., a Maximum Bt. (1078 Budapest, Murányi u. 36.) III. r., Dr. Kiss Istvánné Egyéni Vállalkozó (1026 Budapest, Tövis u. 35.) IV. r., a Gaál és Sziklás Kft. (4034 Debrecen, Vakancsos u. 18.) V. r., a Volumen Kft. (6000 Kecskemét, Vadász u. 5.) VI. r. és a H.M.V. Szervező és Tanácsadó Bt. (8900 Zalaegerszeg, Zárda u. 5.) VII. r. eljárás alá vont ellen fogyasztói döntések tisztességtelen befolyásolása miatt hivatalból indított eljárásban tárgyaláson kívül meghozta a következő
határozatot
A Versenytanács megállapítja, hogy alkalmas a fogyasztók megtévesztésére a II-VII. eljárás alá vontaknak az általuk értékesített Tahiti Noni gyümölcslé forgalmazásával kapcsolatos azon magatartása, hogy ezt alátámasztó hatósági álláspont és a szükséges engedélyek megléte nélkül a Tahiti Noni gyümölcslevet az emberi egészség megőrzésére és az egészség helyreállítására alkalmas, különböző betegségek elleni gyógyító hatású terméknek állítják be, illetve elhallgatják, hogy a termék esetleges egészségkárosító hatásának erre jogosult intézmény általi megvizsgálása nem történt meg.
E magatartás folytatását a Versenytanács a határozat kézhezvételétől a II-VI. r. eljárás alá vontak vonatkozásában megtiltja.
A Versenytanács kötelezi a II-VI. r. eljárás alá vontakat, hogy a határozat kézhezvételétől számított 30 napon belül külön-külön két-két országos napilapban olyan tartalmú helyreigazító közleményt tegyenek közzé, amely tájékoztatást ad arról, hogy
- a Tahiti Noni gyümölcslé nem minősül gyógyszernek, gyógyszernek nem minősülő gyógyhatású készítménynek, gyógynövénynek, táplálék-kiegészítőnek, étrend kiegészítő készítménynek vagy más hasonló terméknek, mivel kizárólag gyümölcsléként történő forgalomba hozatalra feljogosító engedéllyel rendelkezik,
- a Tahiti Noni gyümölcslé esetében nem történtek meg olyan hatósági vizsgálatok, amelyek a termék használatának esetleges egészségre károsító hatását vizsgálták volna.
A Versenytanács kötelezi a II. r. eljárás alá vontat 800.000 Ft (Nyolcszázezer forint), a III. r. eljárás alá vontat 1.000.000 Ft (Egymillió forint), a IV. r. eljárás alá vontat 200.000 Ft (Kétszázezer forint), az V. r. eljárás alá vontat 600.000 Ft (Hatszázezer forint), a VI. r. eljárás alá vontat 600.000 Ft (Hatszázezer forint) bírság megfizetésére, amelyet a határozat kézhezvételétől számított 30 napon belül a Gazdasági Versenyhivatal 10032000-01037557 számú bírságbevételi számla javára kötelesek megfizetni.
A Versenytanács az I. r. eljárás alá vonttal szemben az eljárást megszünteti.
A határozat felülvizsgálatát a kézhezvételtől számított 30 napon belül a Fővárosi Bíróságnak címzett, de a Gazdasági Versenyhivatalnál benyújtható keresettel lehet kérni.
Indoklás
A Gazdasági Versenyhivatal annak kivizsgálásra indított versenyfelügyeleti eljárást az eljárás alá vontak ellen, hogy megsértették-e a tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló 1996. évi LVII. törvény (a továbbiakban: Tpvt.) 8.§-át a Tahiti Noni gyümölcslé forgalmazásával kapcsolatban.
I.
1. A Tahiti Noni gyümölcslé 89% noni (Morinda citrifolia) gyümölcslé és 11% gyümölcslé (szőlő, áfonya koncentrátum) felhasználásával készül.
2. A noni (Morinda citrifolia) egy mintegy 80 fajból álló növénycsalád tagja. Elsősorban a Csendes-óceán déli részén lévő szigeteken fordul elő, de máshol is megtalálható. A népi gyógyászatban régóta alkalmazzák, különféle egészségi problémákra.
A noni és feltételezett gyógyító hatása az utóbbi években vált szélesebb körben ismertté Észak-Amerikában, ekkor kezdték el vizsgálni a növényt és kezdett kiépülni a belőle készített termékek értékesítésének hálózata.
3. A noni gyümölcs egészségre gyakorolt hatásáról különböző híradások, írások jelentek úgy az interneten, mint a nyomtatott sajtóban.
4. Az Országos Élelmiszer és Táplálkozástudományi Intézet (OÉTI) 50060/1284/2000.OÉTI számú szakvéleményében a terméket mint gyümölcslét forgalomba hozhatónak minősítette. A KERMI Minőségellenőrző és Szolgáltató Kft. (KERMI) K-200/003160-1 és K-2001/002023-1 számú szakvéleményeiben megállapította, hogy a vizsgálatra benyújtott gyümölcslé a jogszabályoknak, vonatkozó előírásoknak megfelel. Az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat (ÁNTSZ) Pest Megyei Intézete 2573-1/2000. számú engedélyével a gyümölcslé magyarországi forgalmazásához hozzájárult.
II.
1. A Tahiti Noni gyümölcslé gyártója a Morinda Inc. (USA), a nemzetközi forgalmazás központja a Tropical Express Company (USA). Az értékesítési hálózat kiépítése az internet útján valósul meg.
2. A Tropical Express Company interneten keresett magyarországi importőrt, így került kapcsolatba az I. r. eljárás alá vonttal, aki a Tropical Express Company-val létrejött megállapodás alapján végzi a Tahiti Noni gyümölcslé importálását.
Az I. r. eljárás alá vont közlése szerint 2001. augusztus 29-ig 16.980 karton (67.920 üveg) Tahiti Noni gyümölcslé került vámkezelésre, ebből 16.530 kartont értékesítettek.
3. Az I. r. eljárás alá vont mint a Tahiti Noni gyümölcslé egyedüli importőre kizárólag a Tropical Express Company által megadott magyarországi ún. koordinációs pontok, a II-VII. r. eljárás alá vontak számára értékesíti a gyümölcslevet.
A II-VII. r. eljárás alá vontak értékesítési hálózatba történő bevonására internetes jelentkezést követően került sor. Tahiti Noni gyümölcslevet csak az I. r. eljárás alá vonttól vásárolhatnak.
4. A II-VII. r. eljárás alá vontak a gyümölcslevelet kizárólag olyan személyek részére értékesítik, akik a Morinda Inc. általa szervezett ún. fogyasztói klub nyilvántartott tagjai. A fogyasztói klub működésének lényege, hogy minden fogyasztó a termék egyéni vásárlója. A fogyasztói klub arra jön létre, hogy a gyümölcsöt a fogyasztó megismerje. Amennyiben nyilvántartásba véteti magát, úgy vásárolhat gyümölcslét. A nyilvántartott fogyasztókat meghatározott időpontban összehívják, s a rendezvényen kicserélhetik a termékről szerzett személyes tapasztalataikat és az általuk a világhálóról, könyvekből összegyűjtött információkat. A rendezvényen nemcsak a nyilvántartott fogyasztók, hanem olyanok is részt vehetnek, akik még nem tagjai a fogyasztói klubnak.
5. A Tahiti Noni gyümölcslé értékesítése a Tropical Express Company és a Morinda Inc. vállalkozások által meghatározottak szerint történik, attól való eltérésre nincs lehetőség.
6. A II., III., V. és VI. r. eljárás alá vontak elmondásuk szerint a termékkel kapcsolatos kereskedelmi tevékenységük során semmilyen reklámtevékenységet sem végeznek (ezt az amerikai vállalkozások megtiltják), a termékkel termékismertetőt nem adnak. A kiskereskedelmi tevékenységtől teljesen függetlenül ugyanakkor piackutatást, terméktapasztalatot gyűjtenek, egy jövendőbeli közvetlen értékesítő hálózat személyi feltételeinek megteremtése érdekében, a gyümölcslé alapjául szolgáló noni gyümölccsel - de más hasonló élettani hatással rendelkező gyümölccsel kapcsolatban is - a nyilvánosan hozzáférhető tudományos és tapasztalati úton szerzett ismereteket megosztják. Mások hasonló kutatásait is megosztják, illetve olyan tudományos és tapasztalati összegző kutatásokat kezdeményeznek, szerveznek és ösztönöznek, amelyek ennek a gyümölcsnek az élettani hatásainak a megismerésére irányul. Az azonos érdekeltségű vállalkozások vezetőinek egyeztetése eredményeként ezeknek az ismereteknek és ezek forrásainak megjelölésével egy kiadványt is közreadnak. Elmondásuk szerint más kiadványok is közkézen foroghatnak, azonban ezekért felelősséget vállalni nem tudnak. A fogyasztói érdeklődőknek tehát a gyümölcsre vonatkozó ismereteket és tapasztalatokat adják át.
A IV. és VII. r. eljárás alá vontak tájékoztatásuk szerint semmilyen reklámtevékenységet sem végeznek, a termékkel termékismertetőt nem adnak.
7. A II. és VI. r. eljárás alá vontak elmondása szerint a táplálkozástudománnyal foglalkozó legnevesebb hazai szakemberekből és biokémikusokból, valamint orvosokból álló csoport foglalkozik a noni gyümölcs hatásmechanizmusának megismerésével. A magyarországi tapasztalatok összegyűjtése és feldolgozása még kezdeti stádiumban van, ezért ezzel kapcsolatban összefoglaló publikáció még nem áll rendelkezésre, ezért a vizsgáló által kért hazai szakértői vagy szervezeti vélemények megküldésére még nincs lehetőség.
A III. rendű eljárás alá vont közlése szerint a gyümölcslé elemzésével orvosok, gyógyszerészek foglalkoznak hazánkban, ugyanakkor hazai szakmai publikációkat bemutatni ő sem tudott.
8. A terjesztés során alkalmazott "NONI. Morinda citrifolia. A trópusok ajándéka az egészség megőrzéséhez és helyreállításához" című kiadvány tartalmazza a következő tájékoztatást: "A noni nem gyógyszer, gyógyító célra nem használható, mindenki saját felelősségére, tápláléka kiegészítéseként fogyaszthatja. A noni segíti a szervezet öngyógyító folyamatait, de nem helyettesíti az orvosi beavatkozást. Ha Ön beteg, kérje ki orvosa tanácsát!" A kiadvány egyebek között ismerteti a noni növény terápiás alkalmazásának igen kedvező tapasztalatait, a noni legfontosabb alkotó részeit, a xeronin-rendszert és a Heincke-Solomon-féle elméletet, kitér arra, hogy a noni milyen módon tud segíteni a rákkal szemben.
A termék terjesztése során egyéb népszerűsítő anyagok is felhasználásra kerültek, olyan is, amelyek a nonit gyógynövénynek minősítette.
III.
1. Jelentésében a vizsgáló a Tpvt. 8.§-a (1) és (2) bekezdésének megállapítására, a Tahiti Noni gyümölcslének gyógyító hatást tulajdonító termékismertetők alkalmazásának megtiltására és bírság kiszabására tett javaslatot. Az eljárás megszüntetését indítványozta az I. és a VII. r. eljárás alá vont vonatkozásában.
2. Az eljárás alá vontakkal a Tpvt. 73.§-a alapján ismertetett előzetes álláspontjában a Versenytanács egyebek között rögzítette, hogy megítélése szerint megállapítható a Tpvt. 8.§-a (2) bekezdése a) és b) pontjának megsértése. Jelezte, nem tartja indokoltnak az eljárás megszüntetését a VII. r. eljárás alá vont esetében, ugyanakkor vele szemben bírság kiszabását nem látja szükségesnek.
IV.
1. Az eljárás alá vontak a vizsgálati jelentésben és a Versenytanács előzetes álláspontjában foglalt ténymegállapításokat elfogadták, a jogsértés elkövetését elismerték. Mint kifejtették, céljuk a jogsértő magatartás megszüntetése a termék forgalmazásával kapcsolatban, mind a hatósági engedélyezés, mind a korrekt fogyasztói tájékoztatás tekintetében.
Előadták, a Tahiti Noni gyümölcslé magyarországi forgalomba hozatala előtt beszerezték az OÉTI, az ÁNTSZ és a KERMI engedélyét, valamint az Országos Sportegészségügyi Intézet laboratóriumi vizsgálatának jelentését, amely szerint a termék sportegészségügyi szempontból megfelelő, doppinglistán szereplő összetevőt nem tartalmaz.
A szakhatóságoktól azt a tájékoztatást kapták, hogy a termék ún. táplálék-kiegészítőként történő forgalomba hozatalának engedélyezésére - jogszabályi hiányosságok miatt - nem kerülhet sor.
2001. augusztusában megállapodást kötöttek egy egészségügyi tanácsadó céggel, abból a célból, hogy magyar szakemberek vizsgálják meg a terméket, annak fiziológiai hatásait. A vizsgálat befejezésének várható időpontja 2002. március 31. Az objektív, az Igazságügyi Minisztérium Orvosszakértői Laboratóriumának belgyógyászati laboratóriumában végzendő vizsgálat eredményének birtokában kívánják megindítani az eljárás a termék étrend kiegészítő készítménnyé minősítése érdekében.
2. Az eljárás alá vontak közlése szerint csak a "NONI. Morinda citrifolia. A trópusok ajándéka az egészség megőrzéséhez és helyreállításához" című kiadvány létrejöttében és terjesztésében működtek közre. 2001. augusztusától semmilyen írásbeli tájékoztató anyagot, így ezt a kiadványt sem adják át a fogyasztóknak. A fentiekben említett vizsgálat eredményét felhasználva tervezik egy új tájékoztató kiadvány elkészítését.
3. Az eljárás alá vontak elsődlegesen kérték az eljárás szünetelését, mivel álláspontjuk szerint magatartásuk a verseny szabadságát és tisztaságát csekély fokban veszélyeztette, a jogsértő magatartást már nem folytatják és megteszik a későbbiekben bekövetkező károk megelőzéséhez szükséges intézkedéseket. Másodlagosan kérték a bírság kiszabásának mellőzését, figyelemmel az elkövetett magatartással okozott jogsérelem csekély súlyára, a jogsértő állapot rövid voltára , a jogsértő állapot részbeni megszüntetésére és a jogszer állapot megteremtése érdekében kezdeményezett laboratóriumi vizsgálat kezdeményezésére. Harmadlagosan - az előző indokok alapján - kérték a bírság összegének mérséklését.
V.
1. A Tpvt. 8.§-a (1) bekezdésének első mondata szerint tilos a gazdasági versenyben a fogyasztókat megtéveszteni. Ugyanezen cikkely (2) bekezdésének a) pontja értelmében a fogyasztók megtévesztésének minősül különösen, ha az áru ára, lényeges tulajdonsága - így különösen összetétele, használata, az egészségre és a környezetre gyakorolt hatása, valamint kezelése, továbbá az áru eredete, származási helye, beszerzési forrása vagy módja - tekintetében valótlan tényt vagy valós tényt megtévesztésre alkalmas módon állítanak, az árut megtévesztésre alkalmas árujelzővel látják el, vagy az áru lényeges tulajdonságairól bármilyen más, megtévesztésre alkalmas tájékoztatást adnak.
A nyereségszerzés érdekében folytatott vállalkozói tevékenység azt a kötelezettséget rója a vállalkozóra, hogy az áru megismertetése során pontos és ellenőrzött ismereteit közölve reálisan hasson közre a vásárlói szándék kialakításában, azzal, hogy a fogyasztói döntéseket befolyásoló közlésnek a fogyasztó tudomására jutásának időpontjában fennálló megalapozottságáról neki kell gondoskodnia. Különösen fontos ez olyan termékek esetében, amelyek éppen az emberi egészségre gyakorolt hatásuk folytán fokozottabb ellenőrzés alá esnek, és amelyeket elsősorban olyan valamilyen betegségben szenvedő, a gyógyhatásban bízó fogyasztók vásárolnak meg, akik a fogyasztók speciális csoportját képezik, mivel lényegesen érzékenyebben reagálnak bármiféle gyógyulást ígérő tájékoztatásra.
2. A Tahiti Noni gyümölcslé lényeges tulajdonságának minősül a termék egészségre gyakorolt kedvező hatása, amely az értékesítés meghatározó eleme.
A II-VII. r. eljárás alá vontak a termék megvásárlására irányuló fogyasztói döntések befolyásolása érdekében - támaszkodva a jelentős mértékben éppen a termék értékesítését, a fogyasztók meggyőzését segítő különböző rendelkezésükre álló tájékoztató anyagokra, tevékenyen közreműködve az általuk értékesített Tahiti Noni gyümölcslével kapcsolatos fogyasztói döntés befolyásoló tájékoztatási tevékenységben - kifejezetten az emberi egészség megőrzésére és az egészség helyreállítására alkalmas, különböző betegségek elleni gyógyító hatású terméknek állították be a Tahiti Noni gyümölcslevelet, annak ellenére, hogy nem állt rendelkezésükre olyan, valóban szakszerű, hiteles és befolyástól mentes szakértői véleményen alapuló hatósági álláspont, amely azt támasztotta volna alá, hogy a Tahiti Noni gyümölcsital fogyasztása esetén az ígért hatások bekövetkeznek.
3. Közérdek fűződik az olyan termékek előzetes bevizsgálásához, ellenőrzéséhez, amelyek hatásukat valamilyen módon az emberi szervezetben vagy az emberi szervezetre fejtik ki, ezért az emberi fogyasztásra szánt termékek forgalombahozatalához hatósági engedélyre van szükség. A jogszabályi felhatalmazással rendelkező intézmények [OÉTI, KERMI, Országos Gyógyszerészeti Intézet (OGYI)] jogosultak annak elbírálására, hogy egy adott termék Magyarország területén milyen típusú, milyen hatásmechanizmusú áruként hozható forgalomba. A Magyarországon forgalomba hozott, emberi fogyasztásra szánt termékeket ilyen szempontból csak ezek az intézmények minősíthetik.
Mint azt már más ügyben hozott határozatában korábban is leszögezte a Versenytanács, azon termékeknél, melyek hatásáról az emberi szervezetre gyakorolt hatás vonatkozásában fogalmaznak meg többlet-állításokat például az általános élelmiszerekhez képest, a közlések csak akkor tekinthetők biztonsággal valósnak, ha a termékek ezen tulajdonságát az erre hatáskörrel bíró szerv megállapította (Vj-289/1996.). A Tahiti Noni gyümölcslé esetében az illetékes szerv megkeresésére nem került sor, az a terméket nem vizsgálta meg. Ennek hiányában a tudományosan megfelelően nem igazolt eredmények felhasználása a fogyasztók valamely termék megvásárlásával kapcsolatos döntésének befolyásolása érdekében versenyjogilag nem jogszerű, alkalmas a fogyasztók megtévesztésére.
4. Az emberi egészség megóvását és helyreállítását szolgáló termékek kapcsán egy korábbi ítéletében a Legfelsőbb Bíróság is hangsúlyozta, hogy a kilencvenes évektől megjelent új értékesítési formák elterjedésével a fogyasztók megszerzéséért folytatott versenyben elszaporodtak a tisztességtelen piaci magatartást megvalósító reklámozási és forgalmazási cselekmények. Ezek súlyosan sértik a fogyasztók érdekeit, mivel ellenőrizhetetlen információkkal megtévesztik a vásárlókat és az érdeksérelem orvoslása - fogyasztóként - rendkívül nehéz, költséges és hosszadalmas eljárás. A fogyasztók megtévesztése tilalmának törvényi szabályozásával a versenytörvény azt kívánja megakadályozni, hogy a vállalkozó olyan termék megvásárlására késztesse a fogyasztót, amelyet nem vásárolt volna meg, ha a termék valóságos tulajdonságait ismeri (Legfelsőbb Bíróság Kf.III.27599/1995/3.).
5. Figyelemmel a fentiekre a Versenytanács álláspontja szerint a II-VII. r. eljárás alá vontak megsértették a Tpvt. 8.§-a (1) bekezdésének a) pontját.
VI.
1. A Tpvt. 8.§-a (2) bekezdésének b) pontja szerint a fogyasztók megtévesztésének minősül, ha elhallgatják azt, hogy az áru nem felel meg a jogszabályi előírásoknak vagy az áruval szemben támasztott szokásos követelményeknek, továbbá, hogy annak felhasználása a szokásostól lényegesen eltérő feltételek megvalósítását igényli.
2. A Tahiti Noni gyümölcslé nem mint egyszerű emberi fogyasztásra szánt termék, élelmiszer került ismertetésre és eladásra, hanem mint az emberi egészség megőrzésére és az egészség helyreállítására alkalmas, természetes eredetű anyagot tartalmazó készítmény.
3. A gyógyszernek nem minősülő gyógyhatású anyagok és készítmények nyilvántartásáról és forgalomba hozataláról szóló 10/1987. (VIII.19.) EüM rendelet (a továbbiakban: Rendelet) 2.§-a értelmében gyógyszernek nem minősülő gyógyhatású készítmény az a természetes eredetű anyagot tartalmazó készítmény, amely kedvező biológiai hatással rendelkezik, orvosi előírás nélkül is alkalmazható és amely előírásszerű használat esetén egészségi ártalmat nem okoz. Új készítmény a rendelet 6.§-a szerint akkor hozható forgalomba, ha azt az OGYI nyilvántartásba vette és a forgalomba hozatalát engedélyezte. Az OGYI által engedélyezett készítmény csak gyógyszertárban forgalmazható, az ettől eltérő forgalmazás lehetőségét az OGYI határozza meg a forgalombahozatali engedélyben.
A Tahiti Noni gyümölcsé gyógyszernek nem minősülő gyógyhatású készítménnyé nyilvánítása érdekében eljárás nem indult, s a Versenytanács megítélése szerint egy ilyen eljárás nem is állna a Tahiti Noni gyümölcslé előállítónak és jelenlegi értékesítőinek az érdekében, mivel a saját hálózaton belüli forgalmazásban érdekeltek.
4. A Tahiti Noni gyümölcslé megvásárlásával kapcsolatos fogyasztói döntések befolyásolására alkalmas népszerűsítő anyagok között fellelhető olyan, amely a nonit gyógynövénynek minősítik.
A gyógynövények vizsgálatának és forgalomba hozatalának legfontosabb szabályait a gyógynövények és illóolajok vizsgálatáról, minősítéséről, forgalomba hozataláról és ellenőrzéséről szóló 37/1976. (X. 29.) MT rendelet (a továbbiakban: MT rendelet) és az MT rendelet végrehajtásáról szóló 2/1978. (III. 16.) NIM rendelet (a továbbiakban: Vhr.) tartalmazza.
A Vhr. 1.§-ának második francia bekezdése szerint az a termék minősül gyógynövénynek, amely a Magyar Gyógyszerkönyvben, a magyar állami szabványokban és a külön jogszabályokban gyógynövényként, illetőleg drogként szerepel.
Az MT rendelet 3.§-ának (1) bekezdése szerint gyógynövényt a Gyógynövény Kutató Intézet minősítő vizsgálata alapján kiállított érvényes vizsgálati bizonyítvány, fémzár és zárjegy nélkül tilos belföldi kiskereskedelmi fogyasztói forgalomba hozni. Ugyanezen cikkely (2) bekezdése előírja, hogy a termékek fogalmára, vizsgálatára, minősítésére, forgalmazására és tárolására a Magyar Gyógyszerkönyv, az állami szabványok, illetőleg a külön jogszabályok előírásai az irányadók.
A noni gyógynövénnyé minősítése nem történt meg. A Gyógynövény Kutató Intézet Rt. álláspontja szerint szakmailag megalapozatlan, rendkívül káros és etikátlan a Tahiti Noni gyümölcslé kapcsán olyan tájékoztató anyagok közreadását, amelyek arra hivatkoznak, hogy
- a gyümölcs gyógynövény,
- a noni több mint 100 féle különböző egészségügyi probléma megoldásában segített,
- sok esetben hatékonyabbá teszi a gyógyszereket és gyakran csökkenti a hagyományos gyógyszerek káros mellékhatásait Ugyancsak elítéli az olyan komponensekre (proxeronin, xeronin) való hivatkozást és azok "bioszintézis" útjainak sematikus ábrázolását, melyek a tudomány mai állása szerint nem ismertek.
5. A "NONI. Morinda citrifolia. A trópusok ajándéka az egészség megőrzéséhez és helyreállításához" című - az eljárás alá vontak által is használt - kiadványban utalás történik arra, hogy a noni a táplálék kiegészítéseként fogyasztható.
Az élelmiszerekről szóló 1995. évi XC. törvény végrehajtásáról hozott 1/1996. (I. 9.) FM-NM-IKM együttes rendelet (a továbbiakban: FM-NM-IKM rendelet) különleges táplálkozási igényt kielégítő élelmiszerek típusairól és követelményeiről szóló 8. számú mellékletének 5. pontja szerint étrend kiegészítő készítmény az az élelmiszer, amely vitaminokat, illetve ásványi anyagokat, illetve természetes antioxidánsokat tartalmaz külön-külön vagy kombináltan, és megjelenésük eltér a szokásos élelmiszerektől (pl. kapszulába zárt vitamin, ásványi anyag készítmények, tabletták, pezsgő tabletták). A készítmények azzal a céllal hozhatók forgalomba, hogy lehetőséget adjanak az étrendből hiányzó nutritív anyagok pótlására. A készítmények egyszeri alkalomra ajánlott fogyasztási mennyisége legalább egy vitaminból vagy ásványi anyagból tartalmazza a felnőttek részére ajánlott napi beviteli mennyiség 1/3 részét, de a termék napi fogyasztásra ajánlott adagjában a vitaminok és ásványi anyagok mennyisége nem haladhatja meg az FM-NM-IKM rendelet 9. számú mellékletében meghatározott mennyiséget (a melléklet a vitaminok, valamint az ásványi anyagok felnőttek számára fogyasztásra ajánlott napi mennyiségét tartalmazza).
Az FM-NM-IKM rendelet 13.§-ának (1) bekezdése rögzíti, hogy a különleges táplálkozási igényeket kielégítő élelmiszer előállítását az OÉTI engedélyezi. A Tahiti Noni gyümölcslé esetében ilyen engedély nem áll rendelkezésre.
6. Az emberi egészségre ható termékek esetén szokásos követelménynek minősül az, hogy a fogyasztó tudomással bírjon arról, a termék a szokásos alkalmazási körülmények között használva okoz-e egészségkárosodást [például a Rendelet 8.§-ának b) pontja értelmében egy új gyógyszernek nem minősülő gyógyhatású készítmény akkor vehető nyilvántartásba és hozható forgalomba, ha az alkalmazni kívánt adagolásban ártalmatlansága bizonyított]. A ténylegesen nem egyszerű gyümölcsléként értékesített Tahiti Noni gyümölcslével kapcsolatban ilyen tartalmú vizsgálat nem zajlott le, mely tény a II-VII. r. eljárás alá vontak által nem került ismertetésre a fogyasztókkal, miközben olyan piaci viszonyok között, amelyben "csodaszerek" tömegével árasztják el a fogyasztókat, különös gonddal kell ügyelnie a vállalkozónak arra, hogy az általa a fogyasztóknak eladott termék valóban kiváltsa a közzétett hatást, mégpedig ellenőrzött módon, ne legyen káros hatása az emberi egészségre, illetve a nyereségre törekvő vállalkozóval szemben elengedhetetlen elvárás az is, hogy olyan terméket forgalmazzon, amelyet a kötelező eljárásoknak igazoltan alávettek (vö. Fővárosi Bíróság 2.K.30628/1993/9.).
6. A fentiek alapján a Versenytanács megállapította, hogy a II-VII. r. eljárás alá vontak megsértették a Tpvt. 8.§-a (2) bekezdésének b) pontját.
VII.
1. A Versenytanács nem tartotta szükségesnek a Tahiti Noni gyümölcslének gyógyító hatást tulajdonító termékismertetők alkalmazásának megtiltását, figyelemmel arra, hogy az eljárás alá vontak ilyen termékismertetőt már nem alkalmaznak. Mindazonáltal - figyelemmel a termékről szolgáltató tájékoztatások megvalósulásának sajátosságaira - a Tpvt. 77.§-a ((1) bekezdésének e) pontja alapján a termék terjesztésével jelenleg is foglalkozó II-VI. r. eljárás alá vontakat a Tpvt. rendelkezéseibe ütköző magatartás további folytatását eltiltotta, azaz előírta, hogy tartózkodjanak a fogyasztók megtévesztésére alkalmas magatartás tanúsításától, így ezt alátámasztó hatósági álláspont és a szükséges engedélyek megléte nélkül a Tahiti Noni gyümölcslevet az emberi egészség megőrzésére és az egészség helyreállítására alkalmas, különböző betegségek elleni gyógyító hatású terméknek nem állíthatják be, illetve nem hallgatják el, hogy a termék esetleges egészségkárosító hatásának erre jogosult intézmény általi megvizsgálása nem történt meg.
2. A fogyasztók, s különösen a termékkel már korábban is találkozó, arról a Tpvt. 8.§-ába ütköző tartalmú tájékoztatást kapott fogyasztók megfelelő tájékoztatása érdekében - figyelemmel a termék terjesztésének sajátosságaira is - a Versenytanács szükségesnek ítélte annak előírását, hogy a II-VI. r. eljárás alá vontak a sajtóban helyreigazító közleményt tegyenek közzé. A Tpvt. 77.§-a (1) bekezdésének h) pontja alapján meghozott döntés értelmében az eljárás alá vontak külön-külön kötelesek két-két országos napilapban megjelentetni a helyreigazító közleményt. A Versenytanács a fogyasztók érdekében meghatározta, hogy a helyreigazító közleményt milyen tartalommal kell megjelentetni.
3. A Tpvt. 78.§-ának (1) bekezdése értelmében az eljáró versenytanács bírságot szabhat ki azzal szemben, aki e törvény rendelkezéseit megsérti. A (2) bekezdés szerint a bírság összegét az eset összes körülményeire - így különösen a jogsérelem súlyára, a jogsértő állapot időtartamára, a jogsértéssel elért előnyre, a jogsértő felek piaci helyzetére, a magatartás felróhatóságára, az eljárást segítő együttműködő magatartására, a törvénybe ütköző magatartás ismételt tanúsítására - tekintettel kell meghatározni. A jogsérelem súlyát különösen a gazdasági verseny veszélyeztetettségének foka, a fogyasztói érdekek sérelmének köre, kiterjedtsége alapozhatja meg.
Az II-VII. r. eljárás alá vontakkal szemben - az általuk értékesített Tahiti Noni gyümölcslé mennyisége szerinti arányra tekintettel - kiszabott bírság összegének meghatározása során a Versenytanács figyelembe vette azt, hogy a Tahiti Noni gyümölcslé emberi fogyasztásra szánt termék, amely értékesítése során az emberi egészség megőrzésére és az egészség helyreállítására való alkalmasság, a gyógyító hatás kerül hangsúlyozásra, ezért a fogyasztói döntések tisztességtelen befolyásolása által okozott jogsérelem különösen nagy súlyú, amely a vizsgálói jelentésben megfogalmazott (100.000-500.000 Ft közötti összeget javasló) indítványnál magasabb összegű bírság kiszabását indokolja. A Versenytanács súlyosbító körülményként értékelte azt is, hogy a jogsértés több mint egy éven át valósult meg.
A bírság összegének meghatározásánál a Versenytanács enyhítő körülményként értékelte azt, hogy az eljárás alá vontak az eljárást segítő, együttműködő magatartást tanúsítottak, elismerték a jogsértés elkövetését és a versenyfelügyeleti eljárás nyomán intézkedéseket hoztak a további jogsértések megelőzése érdekében, illetve kezdeményezték a Tahiti Noni gyümölcslé étrend kiegészítő készítményként történő forgalomba hozatalához szükséges engedélyezési eljárás megindítását lehetővé tevő vizsgálatot.
A VII. r. eljárás alá vont a Tahiti Noni gyümölcslé terjesztésében csak rövid ideig (2000. augusztusában) vett részt és igen csekély számú terméket értékesített, a termék forgalmazásával ezt követően felhagyott, ezért vele szemben a Versenytanács bírság kiszabását nem tartotta szükségesnek.
VIII.
1. A Tpvt. 75.§-ának (1) bekezdése szerint az eljáró versenytanács a hivatalból indult eljárás szünetelését rendelheti el, ha a vizsgált magatartás a verseny szabadságát vagy tisztaságát csekély fokban veszélyezteti, és az eljárás alá vont ügyfél vállalja, hogy
a) tartózkodik e magatartás folytatásától, valamint
b) kárveszély esetén megteszi a kár megelőzéséhez szükséges intézkedéseket vagy megfelelő intézkedéseket tesz a már bekövetkezett jogsértés orvoslása érdekében.
A jelen esetben a Versenytanács nem látott lehetőséget az eljárás szüneteltetésére, tekintettel arra, hogy megítélése szerint az eljárás keretében vizsgált magatartás nem csekély fokban veszélyeztette, illetve sértette a verseny tisztaságát. A Versenytanács szerint nem állapítható meg csekély veszélyeztetés, illetőleg sérelem abban az esetben, ha a vizsgált magatartás, illetve az adott áru (szolgáltatás) az emberi egészségre gyakorol hatást, így az eljárás szüneteltetésére ilyen esetben csak kivételesen kerülhet sor.
2. Az I. r. eljárás alá vont esetében a Tpvt. megsértése nem került bizonyításra, ezért a Versenytanács a Tpvt. 77.§-a (1) bekezdésének j) pontja által felhívott 72.§ (1) bekezdése a) pontjának második fordulata alapján vele szemben az eljárást megszüntette.
3. A határozat elleni további jogorvoslati jogot a Tpvt. 83.§-ának (1) bekezdése biztosítja.
Budapest, 2001. november 27.
dr. Zavodnyik József sk.
dr. Köbli József sk.
Vérné dr. Labát Éva sk.
Horváth Lászlóné