Gazdasági Versenyhivatal

Vj-94/2001/48

A Gazdasági Versenyhivatal Versenytanácsa a Henkell & Söhnlein Hungária Kft. (1222 Budapest, Háros u. 2-6.) ellen gazdasági erőfölénnyel való visszaélés tilalma miatt indított eljárásban meghozta az alábbi

határozatot

A Versenytanács az eljárást megszünteti.

A határozat ellen annak kézhezvételétől számított 30 napon belül a Fővárosi Bírósághoz címzett, de a Gazdasági Versenyhivatalnál benyújtandó keresettel élhet az eljárás alá vont vállalkozás.

Indoklás

I. Az eljárás

• 1.

  A versenyfelügyeleti eljárás bejelentést elutasító határozattal szembeni jogorvoslati kérelemnek helyt adó versenytanácsi határozatot követően, 2001. május 17-én indult, mivel vélelmezhető volt, hogy a Henkell & Söhnlein Hungária Kft. (ezután: HSH kft.) a betétdíjas termékek visszaváltásának területén gazdasági erőfölényével visszaélt.

II. A tényállás

• 2.

  Az eljárás alá vont társaság fő tevékenysége az ital-nagykereskedelem. A HSH Kft. két leányvállalatának, a Hungarovin Rt.-nek és a Balatonboglári Borgazdasági (BB) Rt.-nek a termékeit értékesíti. E vállalkozások szőlőtermesztéssel, bor ill. pezsgő, valamint üdítőitalok gyártásával, bor- és pezsgőtöltéssel, foglalkoznak. Tradíciót a minőségi borok mellett a pezsgőgyártásban a közel 120 éves Törley, 110 éves Francois, a félévszázados Hungária termékek, valamint a "BB" márkanévvel ismertté vált borok és pezsgők jelentik.

• 3.

  A társaság üzletrészének 75,74 %-a a Henkell & Söhnlein Sektkellerein KG. Wiesbaden tulajdonában, 24,26 %-a pedig a BB Rt.-é. A társaság két leányvállalatának a Hungarovin Rt.-nek és a BB Rt.-nek a részvényei, 99,9 %-ban a HSH Kft. tulajdonában vannak.

A göngyöleg visszaváltási tevékenység

• 4.

  Göngyöleg kifejezés alatt az italos üvegeket, rekeszeket, raklapokat kell érteni, amelyeket tipikusan vissza lehet váltani. Sajátos piacról, illetve tevékenységről van szó, mert az szorosan kapcsolódik az üvegekbe töltött italok kereskedelméhez.

• 5.

  A göngyöleg kereskedelem jellemzője, hogy a kereskedői rendszeren belül a göngyöleg nem úgy mozog, mint a készáru: a göngyöleget nem biztos, hogy ugyanoda viszik vissza, mint ahol az árut megvásárolták.

• 6.

  Egy-utas rendszer alatt azt értjük, hogy a göngyöleg nem visszaváltható, azaz új üvegekbe töltik az italokat, általában olyankor, ha különleges palackban kerül forgalmazásra a termék. Az egy-utas rendszerre való áttérést részben környezetkímélés és részben költségkímélés szempontjából nem lehet bevezetni. Igaz, hogy a logisztikai költségek csökkennének, de az új palackokba való töltés esetén, az üvegek magas beszerzési árai miatt, a termékre jutó fajlagos költségek emelkedését eredményezné.

• 7.

  A versenyfelügyeleti eljárás a boros és pezsgős göngyölegek visszaváltását vizsgálta.

• 8.

  A borpiac sokszereplős. A Magyar Borgazdasági Szövetség 78 tagot tart nyilván. Tagjai közé csak a jelentős termelők tartoznak. A kereskedelemben a számtalan termelőtől, sokféle borfajta kerül értékesítésre. A különféle borok azonos típusú üvegekben kerülnek palackozásra. A göngyöleg-visszaváltásnál sokszor az a szállító viszi el az azonos típusú palackot, aki többet és gyakrabban szállít bort.

• 9.

  A pezsgőpiacon lényegesen kevesebb a szereplők száma, hat vállalkozás foglalkozik az országban pezsgőgyártással. Termékeik értékesítése az ország egész területén, bár térségenként eltérő arányban történik.

• 10.

  Magyarországon belföldi forgalmazásban - a Magyar Borgazdasági Szövetség képviselőjének nyilatkozata szerint -, 2,3 millió hl bor és bortermék kerül értékesítésre. A bor és bortermékek termékcsoportba a különféle borok a likőrborok és a pezsgő tartozik. Az országosan forgalmazott mennyiségből 200 ezer hl a pezsgő, amely kb. 30 millió palacknak felel meg, 100 ezer hl a likőrbor, 2 millió hl a bor, amiből 1,2 millió hl-t értékesítenek kannás borként, palackos kiszerelésben pedig, mintegy 800-900 ezer hl-t, ez a mennyiség 100-120 millió palack bornak felel meg. Országosan évente összesen mintegy 130-150 millió betétdíjas boros és pezsgős palack kerül ki a kereskedelembe.

• 11.

  A palackos bor és pezsgő importjának mennyisége minimális. A 2000-es évben 4 ezer hl pezsgőt és 6 ezer hl bort hoztak be az országba. Az import italok göngyölegei nem visszaválthatók.

• 12.

  A minőségi borok 0,75 literes, az asztali borok 1 literes, a tokaji borok 0,5 literes (egy-utas palackok) kiszerelésben kerülnek értékesítésre.

• 13.

  Az ügy szempontjából lényeges körülmény, hogy a bor és a pezsgőfogyasztás éves eloszlása nem kiegyensúlyozott. A téli és őszi hónapokban több bor fogy, míg a pezsgőfogyasztás volumene az ünnepekhez kötődik. Ebből következően a göngyöleg kereskedelem sem kiegyensúlyozott. Október- november hónapokban hiány, január-februárban pedig felesleg van az országban.

A göngyöleg kereskedelem anomáliái

• 14.

  A 4/1997.(I. 22.). számú, az üzletek működéséről és a belkereskedelmi tevékenység folytatásának feltételeiről szóló Kormány rendelet 23. §-a szerint a kereskedő az általa forgalmazott betétdíjas csomagolóeszköz (göngyöleg) visszaváltását köteles biztosítani. Az egyes termékek betétdíjáról a vásárlókat jól láthatóan tájékoztatni kell.

• 15.

  A rendelet azonban csak a fogyasztó és a kereskedő közötti göngyöleg-visszaváltást szabályozza, a terméket gyártó és a kereskedő göngyöleg forgalmáról nem szól.

• 16.

  Az üvegvisszaváltásnál jellemző a szezonalitás. Év elején az ünnepeket követően a pezsgőszezon lejárta után, főleg az első negyedévben jóval több göngyöleg áramlik vissza, mint a készáru kiszállítás mennyisége. A pezsgőforgalom fele, a borforgalomnak egyharmada decemberben realizálódik, melyeknek palackjait januárban veszik vissza.

• 17.

  A nagyobb bortermelők rendelkeznek palackozó-kapacitással, viszont a kisebb mennyiségű bort előállítók, akik kereskedelemben is szeretnék értékesíteni palackos borként terméküket, bérpalackozást végeztetnek. Jellemző tendencia, hogy bérpalackozáskor palackmosást, a bérpalackozók nem vállalnak, és új üvegekbe töltik a bort. A bérpalackozás után kereskedelmi forgalomba kerülő áru göngyölege nem a göngyöleget kibocsátóhoz kerül vissza, - hiszen új üvegbe teszi termékét - hanem a kereskedelem csatornáin valahol máshol "köt ki". A göngyöleg visszaváltásakor, a gyűjtőgöngyölegeknél, csak az üvegek típusa és űrtartalma a döntő, az üvegek címkéje nem számít.

• 18.

  A söriparban kevés piaci szereplő lévén, a sörgyáraknak megvan a saját márkájukhoz tartozó üvegtípus, a gyűjtőgöngyölegen is rajta van a márka jelzése, így a feltétele biztosított annak, hogy a termelőhöz a saját göngyölege kerüljön vissza. A bortermelésnél és forgalmazásnál ez a tendencia még nem alakult ki, bár a hazai jelentős bortermelőknél már van olyan törekvés, hogy a márka nevét, a gyűjtő-göngyölegen megjelölik és csak ezt a gyűjtőgöngyöleget veszi vissza a kereskedelemtől. Bár e törekvésnek is meglesz az a hibája, hogy csak az azonos típusú üvegek kerülnek vissza a termelőhöz, hiszen a címkét a fogyasztótól való visszavételkor a boltokban nem figyelik és ez nem is várható el.

• 19.

  Az új göngyölegeket zömében importból szerzik be a termelők. Így Olaszországból, Ausztriából és Csehországból néhány üveggyár látja el egész Európa bortermelőit. Hazai viszonylatban ugyanis az Orosházi üveggyár csak fehér üvegeket gyárt, a magyar bor és pezsgő palackozásakor, pedig zömében színes üvegeket használnak.

A HSH Kft. göngyöleg visszaváltási gyakorlata

• 20.

  Az eljárás alá vont göngyöleg telepén történik a társaság göngyöleg gazdálkodása. A vizsgálat időszakában a telep 92 %-os kihasználtsággal működött.

• 21.

  Évente pezsgőből 20 millió palackot (melyből 1 millió palack pezsgő egy-utas göngyölegforgalmazási rendszerben kerül értékesítésre, ezek az úgynevezett klasszikus tradicionális pezsgők), borból pedig 8 millió palackot forgalmaz (melyből egy-utas rendszerben 250-300 ezer üveg kerül a forgalomba) a társaság.

• 22.

  Az eddigi tapasztalatok szerint egyik évben sem tudott annyi göngyöleget visszavenni, mint amennyire szüksége lett volna, ezért folyamatosan új palackok felhasználására van szükség. A HSH Kft. által forgalmazott palackok közül a kereskedelemben a bordói palackok kivételével a göngyölegek 20 %-a bennragad, mivel a fogyasztók nem viszik vissza a boltba, vagy a konkurencia veszi vissza a palackot.

• 23.

  A társaság 0,75 literes boros palackokból a rajnai, burgundi és bordói típusokat használja, továbbá 0,75 literes pezsgős üvegeket. Betétdíjasok továbbá a rekeszek, valamint a raklapok.

• 24.

  A göngyölegek betétdíjai, országosan egységesen kerülnek megállapításra. Előfordul azonban, hogy egy-egy palacktípusból hiánya, vagy feleslege van a termelőnek és ezért az egységesen alkalmazott áraknál drágábban tudja csak beszerezni, illetve olcsóbban eladni.

• 25.

  Az eljárás alá vont társaság az italok forgalmazását a vevőkkel megkötött, szerződéses keretek között végzi. A szerződés tipikusan a göngyöleg forgalmazásról nem szól. A vételár, fizetési feltételek cím alatti, készárura vonatkozó fejezetben viszont kitér arra a szerződés, hogy "A számlatartozást a felek erre vonatkozó előzetes megállapodásának hiányában göngyöleggel, illetve ennek értékével kiegyenlíteni nem lehet."

• 26.

  A HSH Kft. két fő göngyöleg-visszaszállítási módot alkalmaz:

• • -

    Automatikus cseregöngyöleg visszavitele a partnerektől: amikor árut szállítanak a kereskedelem számára, akkor a szállítmánynak megfelelő nagyságrendű göngyölegmennyiséget bejelentés nélkül, automatikusan visszaszállítják.

• • -

    Göngyöleg-visszaszállítás jelzés alapján: amikor a vevőknél nagyobb mennyiségű betétdíjas göngyöleg összegyűlt, telefonon bejelentik a visszaszállítandó mennyiséget, amit maximum 1 héten belül (leginkább 72 órán belül) elszállíttatnak.

• 27.

  Utóbbi göngyöleg-visszaváltási módozat esetén, - az eljárás alá vont nyilatkozata szerint - ritkán, de előfordul, hogy objektív okok miatti korlátozásokat alkalmaz a társaság, melyek lehetnek időbeli, illetve palack típus szerinti korlátozások.

• 28.

  Az időbeli korlátozás abban áll, hogy évente egyszer, maximum kétszer, legfeljebb 1 hétre leállítják a göngyöleg-visszaszállítást. Ennek indoka volt, hogy 2000 márciusában az 1999-es szezon után a társaság göngyölegtelepe megtelt, ezért döntés született a göngyölegtelep megnagyobbításáról. A munkák miatt le kellett állítani a göngyöleg visszaszállítást, melyről vevőiket levélben értesítették. További indok, hogy a töltőüzem karbantartása esetén évente egyszer, kéthetes időtartamra a töltőüzem leáll. Mivel ekkor a gyártórészleg nem használja fel a göngyölegtelepről a visszárus palackokat, ezért (nem minden évben) kéthetes korlátozást kénytelen a társaság alkalmazni, hiszen a göngyölegtelep befogadóképessége véges.

• 29.

  Létezik üveg típusa szerinti korlátozás is. A társaság 0,75 l-es bordói palackból 1,5-2 éves készlettel rendelkezik. Sok üveget leselejteztek, és sokat adtak el érték alatt. A borforgalmazásban nem ezt a palacktípust használja nagy volumenben a társaság, (ezt a palacktípust az Egervin Rt. használja fel a töltés során nagy mennyiségben, és hiánya van ebből a fajtából) ezért a bordói göngyöleg visszáru-rendelést megpróbálják visszairányítani ahhoz a gyártóhoz, aki az üvegtípust a töltés során felhasználja, és hiánya van belőle.

• 30.

  Rajnai és burgundi palackokból egész évben hiánya van az eljárás alá vont társaságnak, tehát saját érdeke a vállalkozásnak visszavenni minden palackot, amit a vevőik visszaadnak. Pezsgős palackból a szezonban hiánya van a vállalkozásnak, ezért már év közben is korlátlan mennyiségben visszaviszi az üres üvegeket, hogy a palackozáshoz elegendő göngyöleg álljon rendelkezésre.

Az eljárás alá vont vevőinek nyilatkozatai a göngyöleg visszaváltásról

• 31.

  A vizsgálat megkereste az eljárás alá vont társaság vevőlistájából véletlenszerűen kiválasztott vevőit, hogy nyilatkozzanak a betétdíjas termékeket szállítók göngyöleg-visszaváltási gyakorlatáról A megkeresett vevők, szinte egyöntetűen, az alábbi tájékoztatást adták.

• 32.

  A HSH Kft. szállításonként, a kiszállított készáru mennyiség erejéig automatikusan visszaveszi a göngyöleget. Előzetes bejelentés alapján a készáru kiszállításnál nagyobb mennyiség esetén, a készáru kiszállítástól függetlenül is küldenek göngyöleg visszaszállító autót.

• 33.

  A megkeresett vevők közül többen jelezték, hogy az eljárás alá vont társaság 2001. évben korlátlanul vette vissza a pezsgős göngyöleget. A szezonalitás nehézségeinek kiküszöbölésére a HSH Kft. mentesítette vevőit fizikailag és értékben is a megterhelő tételek hosszú ideig történő raktározásától.

• 34.

  A kereskedelemben előfordul, hogy más-más forgalmazótól származó azonos űrtartalmú üvegek más-más forgalmazóhoz kerülnek vissza. Így természetesen előfordul az is, hogy valamely szállítónak - azonos vevőtől - kevesebb, a másiknak pedig több göngyöleg kerül visszaadásra.

• 35.

  Üvegtípustól függetlenül a kiskereskedelemben főleg lakótelepi szupermarketekben, több betétdíjas üveget visznek vissza a vásárlók, mint amennyit az üzlet töltve értékesít.

• 36.

  Volt olyan vevője is a HSH Kft-nek, aki az elmúlt évben kiszállított készáru vonatkozásában fizetési késedelembe esett - e jogvita kapcsán került sor a jelen eljárás okául szolgáló bejelentésre. A tartozások kiegyenlítése a visszaszállított göngyölegek értékéből került levonásra. A göngyöleg-visszaszállítás a vevő írásbeli jelzése után megtörtént.

III. Jogi értékelés

A Tpvt. alkalmazandó rendelkezései

• 37.

  A Tpvt. 21. § tiltja a gazdasági erőfölénnyel való visszaélést. E rendelkezés alkalmazhatóságának két konjunktív feltétele van:

• • -

    egy vagy több vállalkozás gazdasági erőfölényben kell hogy legyen és

• • -

    ezzel vissza kell élnie.

• 38.

  Ha e feltételek közül egy is nem áll fenn, akkor nem lehet a Tpvt. 21. §-t alkalmazni, így az eljárást meg kell szüntetni.

Az érintett piac

• 39.

  A gazdasági erőfölény megállapítása nem képzelhető el az érintett piac azonosítása nélkül. Ez jelenti a versenyjogi értékelés alapját, mivel az érintett piac határainak pontos meghúzása alapvetően befolyásolja a vizsgált vállalkozás gazdasági erejére vonatkozó állásfoglalást.

• 40.

  A Tpvt. 14.§ (1) bekezdése értelmében az érintett piacot a megállapodás tárgyát alkotó áru és a földrajzi terület figyelembevételével kell meghatározni. A (2) bekezdés szerint a megállapodás tárgyát alkotó árun túlmenően figyelembe kell venni az azt - a felhasználási célra, az árra, a minőségre és a teljesítés feltételeire tekintettel - ésszerűen helyettesítő árukat (keresleti helyettesíthetőség), továbbá a kínálati helyettesíthetőség szempontjait. A (3) bekezdés alapján lehet az érintett földrajzi piacot definiálni: ez az a terület, amelyen kívül a) a fogyasztó nem, vagy csak számottevően kedvezőtlenebb feltételek mellett tudja az árut beszerezni, vagy b) az áru értékesítője nem, vagy csak számottevően kedvezőtlenebb feltételek mellett tudja az árut értékesíteni.

• 41.

  Tekintettel arra, hogy az eljárás alá vont társaság forgalmazott termékeinek göngyöleg- visszaváltási tevékenységét ítéli meg az eljárás, az érintett piacot a palackos bor és pezsgő értékesítésének viszonylatában kell vizsgálni.

• 42.

  Árupiacnak a visszaváltható boros és pezsgőspalackokat, illetve az ezekhez kapcsolódó rekeszeket és raklapokat (együttesen: göngyöleg) tekintette a Versenytanács. A jelzett palackok helyettesítő termékeiként az új palackok jöhetnek szóba, de ezek beszerzési árai magasabbak, mint a betétdíjak.

• 43.

  Földrajzilag az érintett piac Magyarország, mivel a HSH Kft. és versenytársai által visszaváltható göngyölegben forgalmazott különféle borok és pezsgők az ország egész területén kaphatók. A göngyöleg visszaváltás feltételei, alkalmazása a vevők felé az érintett piacon közel azonosak.

• 44.

  A Versenytanács megjegyzi, hogy jelen eljárásban nem tartotta szükségesnek a fentieknél részletekbe menőbb, minden alternatív lehetőséget kizáró módon meghatározni az érintett piacot, mivel a Tpvt. 21. § tiltásához szükséges második feltétel, a visszaélés nem volt bizonyítható.

A gazdasági erőfölény

• 45.

  A Tpvt. 22. § (1) bekezdése szerint gazdasági erőfölényben van az érintett piacon, aki gazdasági tevékenységét a piac többi résztvevőjétől nagymértékben függetlenül folytathatja, anélkül, hogy piaci magatartásának meghatározásakor érdemben tekintettel kellene lennie versenytársainak, szállítóinak, vevőinek és más üzletfeleinek vele kapcsolatos piaci magatartására.

• 46.

  Mint ahogy erre e szakasz (2) bekezdése is utal, a gazdasági erőfölény megállapításának szükséges, de általában nem elégséges feltétele a vizsgált vállalkozás piaci részesedésének vizsgálata. A piaci részesedések vizsgálata jelenti a kiindulópontot adott vállalkozás piaci erejének értékeléséhez.

• 47.

  A HSH Kft. által forgalmazott (Hungarovin, ill. BB borok) borok piaci részesedése a Gfk. Hungária kimutatása szerint 1999. évben 9 %-os, 2000. évben, pedig 11 %-os. Egy-utas rendszerben csupán 250-300 ezer palack bor kerül forgalmazásra. Ugyanezen időszakban 11 %-os a borpiacon a súlya az Egervin Rt.-nek is. Ezen túl, csak kisebb piaci súlyú vállalkozások vannak jelen a palackos borok forgalmazásában. Ebből kifolyólag a boros göngyölegek piacán a HSH Kft. nem rendelkezik domináns szereppel.

• 48.

  Magyarország legnagyobb pezsgő forgalmazó társasága a HSH Kft. A Nielsen piackutató felmérése szerint a HSH Kft piaci részesedése 1999. évben 80 %, míg a 2000-es évben 73 %, melyből a BB pezsgőé 20 %, a Törleyé pedig 43 %. Az úgynevezett egy-utas palackban forgalmazásra kerülő pezsgők részesedése 10 %-os. Ebből következően a betétdíjas palackokban forgalmazott pezsgők részesedésének mértéke 70 %

• 49.

  Piaci súly tekintetében a következő konkurense a HSH Kft.-nek a Hungasekt RT. Piaci részesedése 20% körüli

• 50.

  E 70 %-os piaci részesedés alapján, tekintettel a többi piaci szereplő jóval alacsonyabb részesedéseire, a göngyöleg visszaváltási piac sajátosságaira - különösen a piacralépés nehézségei, a nagymennyiségű palackok tárolására alkalmas telephellyel más nem rendelkezik - megállapítható, hogy a HSH Kft. a pezsgős göngyölegek visszaváltásának piacán gazdasági erőfölényben van.

A visszaélés hiánya

• 51.

  A Tpvt. 21.§ tiltja a gazdasági erőfölénnyel visszaélést, nevesítve pl. az alábbi magatartásokat:

• • -

    az üzleti kapcsolatokban - ideértve az általános szerződési feltételek alkalmazásának esetét is - tisztességtelenül vételi vagy eladási árakat megállapítani, vagy más módon indokolatlan előnyt kikötni, vagy hátrányos feltételek elfogadását kikényszeríteni;

• • -

    indokolatlanul elzárkózni az ügylet jellegének megfelelő üzleti kapcsolat létrehozásától, illetve fenntartásától;

• • -

    a másik fél gazdasági döntéseit indokolatlan előny szerzése céljából befolyásolni;

• • -

    az áru szolgáltatását, átvételét más áru szolgáltatásától, átvételétől, továbbá a szerződéskötést olyan kötelezettségek vállalásától függővé tenni, amelyek természetüknél fogva, illetve a szokásos szerződési gyakorlatra figyelemmel nem tartoznak a szerződés tárgyához;

• • -

    azonos értékű vagy jellegű ügyletek esetén az üzletfeleket indokolatlanul megkülönböztetni, ideértve olyan árak, fizetési határidők, megkülönböztető eladási vagy vételi feltételek vagy módszerek alkalmazását, amelyek egyes üzletfeleknek hátrányt okoznak a versenyben.

• 52.

  A versenyfelügyeleti eljárás során nem került bizonyításra olyan üzleti magatartás, amit visszaélésként lehetne kategorizálni. A HSH Kft. és egy vevője közötti késedelmi kamat körüli vita jelenleg is folyik, de annak rendezése nem a Gazdasági Versenyhivatal hatáskörébe tartozik.

• 53.

  Az eljárás alá vont vállalkozás a pezsgősgöngyölegeket a kereskedelemből elszállította. A vállalkozásnak érdeke, hogy a göngyöleget begyűjtse, hiszen az új palackokba való töltés esetén a termékek költsége magasabb lenne. Mégha rövid ideig tartó késlekedések a visszavásárlás kapcsán elő is fordultak, azok nem az erőfölényes helyzet kihasználására, hanem objektív okokra - mint a tároló telep felújítása, szezonális túlkínálat - vezethetők vissza.

• 54.

  Mindezek alapján a Versenytanács, a vizsgáló jelentésével egyezően, az eljárást megszüntette.

IV. Eljárási kérdések

• 55.

  A Versenytanács jelen határozatát - az eljárás alá vont kérelmére - tárgyaláson kívül hozta.

• 56.

  A határozat elleni jogorvoslatot a Tpvt. 83. § biztosítja.

Budapest, 2001. november 13.

dr. Tóth Tihamér s.k.
dr. Bodócsi András s.k.
dr. Berke Barna s.k.
Véghelyi Ágnes