Gazdasági Versenyhivatal

Vj-106/2001/46

A Gazdasági Versenyhivatal által a Borsodchem Részvénytársaság ellen gazdasági erőfölénnyel való visszaélés miatt indult eljárásban a Versenytanács - tárgyaláson kívül - meghozta az alábbi

határozatot

A Versenytanács az eljárást megszünteti.

A határozat ellen, annak kézhezvételétől számított 30 napon belül, a Gazdasági Versenyhivatalnál előterjesztett, de a Fővárosi Bírósághoz címzett keresettel élhet az eljárás alá vont vállalkozás.

Indoklás

I.

A Gazdasági Versenyhivatal a Tpvt. 67 § (1) bekezdése és a 70. § (1) bekezdése alapján hivatalból indított eljárást annak megállapítására, hogy az eljárás alá vont vállalkozás a Tpvt 21. §-ába ütközően gazdasági erőfölénnyel való visszaélést valósított-e meg azzal, hogy: a) üzleti titkokat képező adatok kiszolgáltatására kényszerítette üzleti partnerét, b) bizonyos vállalkozások felé megtiltotta a nátrium-hidroxid továbbforgalmazását, és c) a nátrium-hidroxid árát jelentős mértékben megemelte.

II.

Tényállás

• 1)

  A Borsodchem Rt. (a továbbiakban BC) Magyarország második legnagyobb vegyipari vállalkozása. A termelés volumenét tekintve az Rt. Közép-Kelet-Európában is vezető helyet foglal el. Jogelődjét, a Borsodi Vegyi Kombinátot (BVK) a nitrogén alapú műtrágya termelésére hozták létre 1949-ben. A hatvanas években indult és a későbbiekben főtevékenységgé vált a PVC (polivinil-klorid) gyártás. A részvénytársasággá alakulást (1991) követően átszervezést és névváltoztatást hajtottak végre. A kombinát jellegű struktúrát felváltotta az alaptevékenységre összpontosító szervezet. Az átszervezés során egyes tevékenységeket megszüntettek (műtrágyagyártás) vagy eladtak (ipari gázok), illetve vegyes vállalati formában folytattak tovább (növényvédő szerek). A BC fő tevékenysége ma is a műanyag alapanyagok (PVC, poliuretán-kémiai anyagok, habosítható polisztirol) előállítása, de termékskálája kiegészült különféle szerves és szervetlen termékekkel, segédanyagokkal és finomvegyszerekkel is.

• 2)

  A nátrium-hidroxid esetében az érintett földrajzi piacot - a Tpvt. 14 § (1) (2) és (3) bekezdései alapján - a Magyar Köztársaság területe alkotja. A külföldről származó, importált marónátront, mint a gyors piaci belépés lehetőségének megvalósítását, a piaci versenyt elősegítő tényezőnek tekinti a Versenytanács.

• 3)

  A nátrium-hidroxid előállításának eszköz- és energiaigényessége, a gyártás technológiai kötöttségei, az azt szabályozó környezetvédelmi és biztonsági előírások, továbbá a marónátron, mint veszélyes vegyi anyag forgalmazásának az átlagos kereskedelmi tevékenység költségeihez viszonyított jelentős költségei következtében mind a gyártók, mind a forgalmazásra szakosodott kereskedők számára a piaci belépés - és kilépés - költségei magasak.

• 4)

  A PVC gyártás egyik alapanyaga a klór, amit az alkáli-klorid elektrolízisével állítanak elő. Az elektrolízis során klórgáz (Cl2), hidrogén és nátrium-hidroxid (NaOH, marónátron) keletkezik. A későbbi felhasználás - műanyaggyártás - szempontjából a klórgáz főterméknek, míg a nátrium-hidroxid mellékterméknek minősül. A nátrium-hidroxid erős (kémiai) bázis, savakkal heves reakcióba lép, nedves levegőben erősen korrózív hatású a fémekre, reagál az ammónium sókkal, megtámadja a műanyagok egyes fajtáit és a gumit. A levegőből a széndioxidot és a vizet gyorsan felveszi, nedvességgel vagy vízzel érintkezve hőt fejleszt. Az említett reakciók közös jellemzője az erőteljes hőfejlődés, a robbanásveszélyes gázok képződése, és a technológiai folyamatok tűzveszélyes jellege. A nátrium-hidroxid az emberi egészségre rendkívül ártalmas, a bőrre jutva az égési sérüléshez hasonló sebesülést okoz. A gyártást, a forgalmazást és a szállítást szigorú munka- és környezetvédelmi előírások szabályozzák.

• 5)

  A nátrium-hidroxid előállítása rendkívül eszköz- és energiaigényes. Méretgazdaságossági megfontolások alapján gazdaságosnak tekinthető üzem évi 100 ezer tonna NaOH előállításához szükséges kapacitással kell, hogy rendelkezzen. Az átlagos üzemméret Európában 140 ezer tonna/év kapacitású. A nátrium-hidroxid előállításával egyidejűleg az alkáli-klorid elektrolízis technológiai folyamatából következően klór- és hidrogéngáz, kis mennyiségben klóros sav keletkezik. A gyártónak az elektrolízis során keletkezett összes termék kinyeréséről, lefejtéséről, és továbbfelhasználásáról (vö. PVC gyártás) gondoskodnia kell.

• 6)

  A helyettesítő termékek az alkáli fémek hidroxidjai közül kerülhetnek ki. Az adott kémiai eljárások és vegyipari technológiák mellett, azaz a technológiai folyamat átalakítása nélkül, nincs teljes értékű helyettesítője a nátrium-hidroxidnak. Használati értékben és a periódusos rendszerben legközelebb álló hidroxid a káliumé (KOH, kálilúg), amely azonban inkább kiegészíti, semmint felváltja a marónátront a technológiai berendezkedés jelenlegi szakaszában.

• 7)

  A nátrium-hidroxid előállítását Magyarországon egyedüli gyártóként a BC végzi. A sajátfelhasználást is számítva, a 2000. évben gyártott 140 ezer tonna marónátron kevesebb, mint felét, 60 ezer tonnát belföldön, míg 45 ezer tonnát külföldön értékesített a BC, ami összesítve a bruttó árbevétel hozzávetőleg négy százalékát tette ki. A termék árát a kereslet-kínálati viszonyok befolyásolják, s döntően a PVC iránti kereslet és kínálat, továbbá a PVC világpiaci ára határozza meg. Az előállított PVC mennyiségének függvényében alakul az alapanyagként szolgáló klórgáz iránti kereslet és termelés, ami az (1:1) ikertermékként keletkező nátriumhidroxid mennyiségét is meghatározza.

• 8)

  A marónátron piacon a BC-nek jelentős importversennyel kell szembenéznie. A belföldi felhasználás mintegy harmada importból származik. Nátrium-hidroxidot - elektrolízis útján - a környező országokban is előállítanak, Magyarországra a Cseh Köztársaságból, Szlovéniából és főként Szlovákiából érkezik nátronlúg. A hagyományosan kialakult, az országhatárokon átívelő regionális gazdasági-vegyipari munkamegosztás rendszerét azonban az utóbbi évtized gazdaságszerkezeti változásai szétzilálták. A termelés leállítása, a vámok, a közvetett adók, a veszélyes anyag szállítási költségeinek erőteljes megnövekedése a kínálat szűküléséhez vezetett és tovább rontotta az országok közötti együttműködést.

• 9)

  Viszonylag népes a marónátront forgalmazók köre Magyarországon - hozzávetőleg 30 vállalkozást számlál. A forgalmazás vegyes szerkezetű: megtalálható a hagyományos gyártó - nagykereskedő - kiskereskedő - végfelhasználó lánc; a gyártó - nagykereskedő - végfelhasználó, és a közvetlen gyártó - végfelhasználó kapcsolat (pl. a BC művi úton, azaz, közvetlenül is kiszolgálja a kisebb kiszerelésben vásárló vevőket). A nagykereskedők (disztribútorok) egyrésze a nagyobb kiszerelésben vásárlók vasúti szállítással történő kiszolgálására szakosodott. A BC a rendeléseket negyedéves teljesítésre ütemezi, ún. disztribútori szerződése nincs egyetlen nagykereskedővel sem az utóbbi másfél évben. Számos vállalkozás foglalkozik a kistételben vásárlók rendeléseinek kielégítésével. Az importból származó marónátron értékesítése döntő részben nagykereskedők közvetítésével történik.

III. A piaci kereslet átrendeződése

• 10)

  2000 utolsó negyedévében a PVC iránti kereslet számottevően visszaesett. Az ezzel párhuzamosan bekövetkező árcsökkenés hatására a klórgáz, illetve a marónátron termelés mennyisége is jelentősen csökkent. A NaOH termelés, azaz a kínálat csökkenése viszont maga után vonta a marónátron árának emelkedését is az európai piacokon. A hagyományosan a magyar piacra szállító külföldi gyártók is áremelést jelentettek be, amelynek következtében az import iránti kereslet visszaesett, egyidejűleg a belföldi kereslet - a BC által alkalmazott és az importárnál alacsonyabb ár következtében - a belföldi kereslet megnövekedett, s az adott belföldi kínálat mellett piaci egyensúlytalanság, marónátron-hiány alakult ki. A rendelkezésre álló adatok azt mutatják, hogy - noha csökkentették az exportot - a BC a belföldi keresletet nem képes volt teljes mértékben kielégíteni.

III.

• 11)

  A Tpvt. 21. §-a kimondja a gazdasági erőfölénnyel való visszaélés tilalmát. A Tpvt. 21. §-ában meghatározott törvényi tényállás megvalósulásának kettős feltétele van, egyfelől az eljárás alá vont vállalkozásnak az érintett piacon fennálló gazdasági erőfölényes helyzete, másfelől a gazdasági erőfölénnyel való visszaélés.

• 12)

  A Tpvt. 22.§ (1) bekezdése szerint azon vállalkozás van gazdasági erőfölényben, amely gazdasági tevékenységét a piac többi szereplőjétől nagymértékben függetlenül folytathatja, anélkül, hogy piaci magatartásának kialakításakor tekintettel kellene lennie a többi szereplő (versenytárs, szállító, vásárló és más üzletfelek) vele szembeni piaci magatartására. A Gazdasági Versenyhivatal által a Tpvt. 71. § (1) bekezdése alapján készített jelentés megállapította, hogy a BC az érintett termék piacán gazdasági erőfölényt élvez. E megállapítást alátámasztja az érintett földrajzi piac, a nátrium-hidroxid piacának szerkezeti vizsgálata, a piaci részesedés aránya, a piacra lépés és kilépés magas költsége, a termelés műszaki, jogi, és biztonsági feltételeinek, továbbá a BC vagyoni, pénzügyi és jövedelmi helyzetének az elemzése.

• 13)

  A gazdasági erőfölénnyel való visszaélés elemzésekor a Gazdasági Versenyhivatal azt vizsgálta, hogy a BC kifogásolt magatartása besorolható-e a Tpvt. 21. §-ában foglalt valamely törvényi tényállás keretébe. A vizsgálat a BC három konkrét magatartását elemezte: a) üzleti titkokat képező adatok kiszolgáltatására kényszerítette üzleti partnerét; b) bizonyos vállalkozások felé megtiltotta a nátrium-hidroxid továbbforgalmazását, és c) a nátrium-hidroxid árát jelentős mértékben megemelte.

• 14)

  A BC 2001 tavaszán levélben arra kérte - a rendelés visszaigazolása előtt - egyik forgalmazóját, hogy adja meg a saját, illetve végfelhasználóinak nevét . Szóban azt is közölték, hogy amíg a lista nincs a birtokukban, addig nem szolgálják ki a kereskedőcéget. A levélbeli kérést a BC a marónátron piacán kialakult egyensúlytalansággal, a keresleti átrendeződés következtében kialakult áruhiánnyal, továbbá a -piaci ütközések és a párhuzamos piackutatási tevékenység" elkerülésének indokával magyarázták. A Gazdasági Versenyhivatal érdeklődésére a BC azt válaszolta, hogy a fenti kérést nem tekinti az üzleti titok megismerésére tett kezdeményezésnek, illetve, hogy a forgalmazó szállításai és kinnlevőségei nem válhatnak áttekinthetetlenekké.

• 15)

  A Tpvt. a 4.§ (1) (2) és (3) bekezdésekben rendelkezik az üzleti titok tisztességtelen módon történő megszerzésének a tilalmáról. A Tpvt. 4§. (3) bekezdés a) pontja szerint a Tpvt. alkalmazásában üzleti titoknak számít a gazdasági tevékenységhez kapcsolódó minden olyan tény, információ, megoldás vagy adat, amelynek titokban maradásához a jogosultnak méltányolható érdeke fűződik, és amelynek titokban tartása érdekében a jogosult a szükséges intézkedéseket megtette. A 4.§ (3) bekezdés c) pontja szerint üzleti kapcsolatnak minősül az üzletkötést megelőző tájékoztatás, tárgyalás vagy ajánlattétel még abban az esetben is, ha azt nem követi szerződéskötés.

• 16)

  A Versenytanács az egymással tartós kapcsolatban álló, s a munkamegosztást tekintve elkülönült gyártó és forgalmazó közötti rendelésállománnyal összefüggő adatokat, információkat nem sorolja az üzleti titok körébe. A forgalmazó rendelési listájának tartalmához, közelebbről a végfelhasználók kilétének megismeréséhez a gyártónak méltányolható érdeke fűződik az érintett termékpiac normál működésekor, kiváltképp pedig a piaci egyensúlytalanság viszonyai között. A szóban forgó lista megismeréséhez a gyártónak különösen méltányolható érdeke kapcsolódik akkor, ha az érintett terméket a veszélyes fokozatba sorolták, s annak kezelését, szállítását szigorú előírások szabályozzák. A Versenytanács véleménye szerint a munkamegosztási elkülönültségből és a tartós kapcsolat tényéből következően a forgalmazónak nincs méltányolható érdeke a rendelési lista titokban tartására, éppen ellenkezőleg, a végfelhasználók nevének titokban tartása a forgalmazó önnön gazdasági érdekei ellen való.

• 17)

  A jelen Határozat 3) és 4) bekezdésében részletesen leírja a nátrium-hidroxid fizikai tulajdonságaiból fakadó ártalmakat, s kihangsúlyozza a veszélyes vegyi anyagok gyártásával, forgalmazásával és szállításával összefüggő rendkívül szigorú hatósági előírások betartásának szükségességét. A Határozat a 8) bekezdésben rámutat az erőteljes importverseny szerepére a marónátron piacon, a III. fejezet 10) bekezdésében pedig megemlíti a marónátron piaci keresletének átrendeződéséből eredő egyensúlytalanságot és áruhiány kialakulását. Az említett bekezdések leíró megállapításait a Versenytanács a rendelkezésére bocsátott dokumentumokból egyértelműen alátámasztottnak tekinti.

• 18)

  A fentiek alapján Versenytanács álláspontja szerint a (15, (16 és (17 bekezdésekben leirt magatartások nem valósítják meg a gazdasági erőfölénnyel való visszaélés tényállását , és nem alkalmazhatók rájuk a Tpvt. 21. § (f) és (g) bekezdésében foglaltak. A Tpvt. 21. § (f) bekezdése szerint tilos az áru szolgáltatását, továbbá a szerződéskötést olyan kötelezettségek vállalásától függővé tenni, amelyek természetüknél fogva, illetve a szokásos szerződési gyakorlat szerint nem tartoznak a szerződés tárgyához. Jelen esetben a BC saját veszélyes anyagnak minősülő termékének szállításáról kért adatokat, nem pedig üzleti titoknak minősülő adatok iránt érdeklődött.

• 19)

  A BC, miután megkapta a kért listát, megjelölt négy vállalkozást, amelyek számára megtiltotta , hogy a kereskedőcég marónátront szállítson. Az indokokról, a Gazdasági Versenyhivatal érdeklődésére, a BC kifejtette, hogy két vállalkozás csupán tévedésből (logisztikai megfontolások - vasúti szállítás) került a listára, illetve, egy vállalkozás kistételben másutt is tud marónátront beszerezni. A BC szerint az eltiltás oka a negyedik vállalkozás esetében az volt, hogy a szóban forgó kereskedőcég - közvetítő kereskedőként - csak a végtermék árát és a veszélyes áru szállításával együtt járó kockázatot növelné. A BC hivatalos képviselőjével folytatott megbeszélés során kiderült az is, hogy a forgalmazóval történt levélváltást megelőzően - az érintett kereskedőcég - közvetlen kiszolgálás végett - már megkereste a gyártót. A piaci áruhiány miatt azonban a BC nem tudta kiszolgálni a kereskedőcéget, amely ezt követően fordult a nagykereskedőhöz, remélve a szokásos negyedéves szerződési határidőn kívül benyújtott igényének kielégítését.

• 20)

  A Versenytanács álláspontja szerint a BC (19. bekezdésben leírt magatartása nem valósítja meg a gazdasági erőfölénnyel való visszaélés tényállását a Tpvt. 21. § (g) bekezdése szerint. A Tpvt. 21. § (g) bekezdése szerint tilos az azonos értékű vagy jellegű ügyletek esetén az üzletfeleket indokolatlanul megkülönböztetni. Jelen esetben a BC nem különböztette meg üzletfeleit: valamennyi vásárló számára azonos, negyedéves ütemezésű rendelési rendszert működtet, és a jelen határozat III. fejezet 10) bekezdésben leírt piaci keresleti átrendeződés nyomán kialakult az áruhiány következményei pedig valamennyi piaci résztvevőt egyaránt sújtották. A Versenytanács véleménye szerint a BC piaci magatartása nem korlátozta az önálló piaci szereplők cselekvését, az élénk importverseny ugyanakkor a végfelhasználók választási szabadságát növelte.

• 21)

  2000 IV. negyedévében a BC 100 %-kal megemelte a marónátron árát . A termék árának emelését a nyugat-európai árszinthez való igazítással indokolta. A külföldi gyártók (Szlovákia, Lengyelország) némileg korábban szintén áremelést hajtottak végre.

• 22)

  A Versenytanács álláspontja szerint a BC a (21. bekezdésben leírt áremeléssel a BC nem élt vissza gazdasági erőfölényével A Versenytanács újfent megismétli a jelen Határozat III. fejet 10) bekezdésben leírt megállapításait a marónátron piacán kialakult egyensúlytalanságról, s keresleti átrendeződés nyomán kialakult átmeneti áruhiányról. A Versenytanács véleménye szerint az áremelést a PVC piacán kialakult kereslet-kínálati viszonyok indokolták.

IV.

A fentiekre tekintettel a Versenytanács a Tpvt. 77.§ (1) bekezdés j) pontja alapján - figyelemmel a Tpvt. 72.§ (1) bekezdés a) pontjának második fordulatára - jogsértés hiányában - az eljárást megszüntette.

Budapest, 2001. december 11.

Dr. Köbli József sk.
Dr. Berke Barna sk. elnök
Dr. Bara Zoltán sk.
Horváth Lászlóné